Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-11-27 / 48. szám

1904. december 4. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 27 ­gyűlést, amelyen ezek az ellentétek újból kiéle­sedtek. A balatonparti vasút ügyében az első értekezlet Keszthelyen vult 1897-ben, amikur kimondották, hogy a vasutat Veszprémből ki ugazólag vezetik le a Balatonhoz Almádiba s innen Balatonfüreden át Tapolcára. Hertelendy Ferenc és Reé Jenő ezen terv alapján szerezték meg a koncessiót, de az érdekeltséget csak Balatonfüredig tudták összehozni. Amikor azon­ban az egyik értekezlet kimondotta, hogy a vas­utat egyelőre Balatonfüredig építik ki, a zalai érdekeltség a csonka tervbe nem nyugodott bele, Hertelendy Ferenc a koncessióról le is mondott s a zalaiak érdekeik képviseletére Szűcs Bélát választották meg. Miután Zalavármegye kimon­dotta, hogy a szubvenciót csak akkor adja meg, ha a vasút Tapolcáig kiépíttetik, az eredeti tervre vissza kellett térni. A mérnöki munkálatok készen vannak ; a kor­mány az 5.615,000 koronában megállapított épí­tési költség iy u/ 0-át felajánlotta (a vasút kiépí­tése tehát kilométerenként 68.643 koronába ke­rül) s a finanszírozás iránt a lépések folyamat­ban vannak. Az építési költség 65°/ 0 elsőbbség, amelynek árfolyamát a miniszter 78°/ 0-kal engedélyezte, tehát 4.670,000 K névleges részvényt kell el­helyezni. A vasút 82 kilométer hosszú s úgy épül, hogy vonatai 45 kim. maximális sebességgel halad­hassanak. Ezen sebességre szükség van azért, hogy a fővárosi fürdőközönség a déli vasút helyett a tervbe vett vasutat használja. Érdemes felemlíteni, hogy a Balaton parti nagybirtokosok — a kegyes tanítórend és a veszprémi káptalan kivételével — törzsrészvé­nyeket sem jegyeztek, sőt a szükséges terület átengedéséért szóló kérelmet is kereken vissza­utasították. A törzsrészvényeknek is némi híja van még, de alapos kilátás van arra, hogy a hiányt az érdekeltség jegyezni fogja. Nagyobb akadálya a vasút létesítésének az, hogy a törvényhatósági és községi hozzájárulások egy része felsőbb he­lyen még jóváhagyva nincs. Az engedményesek igyekeztek a balatonparti vasút forgalmát már eleve biztosítani. Ebből a célból kőbányát nyitottak Badacsonyban, Pál­kövén, Kővágóeörsön; kinasználásra vár még a kisörsi kiváló szépségű sárga homokkő és az almádi vörös homokkő. A balatonparti vasút sorsa most már attól függne, hogy az elsőbbségeket sikerül-e el­helyezni . Hogy a tavasszal megkezdhessék az építést, amint azt az érdekeltség óhajtaná, nem valószínű. A balatonparti vasút ügyével kapcsolatosan Ne legyen esztelen. Ott leszek, ön kérte, Suzanne. Ez rendez-vous, semmi kétség. Luvoicse úr a haját tépte. — Csak nyugalom uram, nyugalom! Mi meg fogunk jelenni a találka helyén, amelyet én meg­tudtam s ön megmenti a feleségét, akinek erénye mindeddig ép és makulátlan. Szíveskedjék velem kocáiba ülni, előbb a bankárjához megyünk, onnan a találka helyére. A misztikus idegen teijesen hatalmában tartotta Luvoiset, aki kábultan ült vele kocsiba, elment vele a bankárhoz, kifizette a kótezer frankot, aztán a Madeleine tamplom mögé hajtottak. Nem kellett sokáig várniok, megjelent a fele­ség .. . Luvoise ar kiugrott a kocsiból, a feleségéhez futott, aki meglepetten mesélte el, hogy délelőtt egy barátnője kétségbeesett levelet küldött hozzá egy bérszolgával, amelyben öngyilkossággal fenye­getődzik, ha délután 3 órára el nem jön a Madeleine-templomhoz, hogy őt meghallgassa ... — Hát erre a levéiro írtad ezt a választ? — Természetesen. Luvoisenek felnyílt a szeme . . . Gyorsan a kétezer frankja után nézett, de az az ur kocsi­jával már eltűnt. Jules Bois. | felmerült az a terv, hogy ez Almádiból kiinduló­: lag összeköttessék Székesfehérvárral. Ez a terv ; Veszprémben nyugtalanságot keltett, mert fél­tették tőle a balatonparti vasút forgalmát. A i székesfehérvári csatlakozás a zalai érdekeknek : jobban megfelel s voltak is, akik a Veszprém— i tapolcai vonalhoz való hozzájárulást megtagad­j ták, mig u fehérvárira tetemes összeget heiyez­: tek kilátásba. Szűcs Béla, akit a zalaiak válasz­tottuk meg a végrehajtó bizottság elnökévé, természetesen pártolta a székesfehérvári vonahii, mert a 66 kilométer hosszú zalai vonal menten levő érdekeltség áldozott a vonalra legtöbbet. A fehérvári vonal, mint teljesen külön érde­keltség alakulna meg s annak a veszprém— tapolcai vonalhoz semmi köze. Ebből a tervből azonban kavarodás támadt. ; A veszprémiek erősen kikeltek a fehérvári i összeköttetés ellen. Dr Csete Antal a város j sírásóinak nevezte azokat, akik a fehérvári csatlakozást pártolják; Szeglethy György polgár­mester pedig nagy veszedelmet lát a székes­fehérvár felé tervezett kiágazásban s Reé Jenő, az elnök, nagy hározottsággal kijelentette, hogy ő a székesfehérvári csatlakozáshoz segédkezet nem fog nyújtani. Igy áll a balatonparti vasút ügye ma, ami ránk nézve bizony csak elszomorító. Mert Bala­tonfürednek nagy előnyére volna a Veszprémmel való összeköttetés, amely a fürdőt Bécs, Sop­ron, Győr részére tenuó könnyen megközelíthe­tővé; de viszont a zalai balatonpartnak első­rendű érdeke az, hogy a fővárosba kapjon minél rövidebb utat, ami csak a székesfehérvári csatlakozással lehetséges. És ha valamikor kenyértörésre kerülne a dolog, a zalai érdekelt­ségnek feltétlenül a fehérvári csatlakozás mellett kell állást foglalnia, ha nem akar zsákutcába jutni. Azt hisszük azonban, hogy a kérdés ön­magától rendbe jön, mert ha a balatonparti vas­utat Veszprém kiindulási ponttal kiépítik is, ez még nem akadályozhatja meg azt, hogy az 'Almádiból való kiágazás a balatonparti vasúttól függetlenül ne létesülhessen. Képviselőtestületi gyüiés. ! A városi képviselőtestület f. hó 22-én Várhidy j Lajos polgármester elnöklésével rendkívüli köz­i gyűlést tartott. i Mielőtt a közgyűlés lefolyásáról, a hozott hatá­rozatokról az olvasó közönséget tájékoztatnók, a gyűlésen tapasztalt észleletünkről adunk pár sor­ban számot. A bő anyagot nyújtott tárgysorozat letárgya­lásánál szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a • legtárgyilagosabb felszólalást is egyesek bizonyos i célzattal fogadják. A gyanú árnyéka ott sompo­j lyog a különben verőfénytől megvilágított tanács­kozási teremben. A közös tanácskozás célja lehetőleg egymás­í nak meggyőzése komoly, tárgyilagos érvvel. J Sajnos azonban, ha valaki legjobb meggyőző­dése sugallta véleményének kifejezést ad és emellett férfiasan ki is tart: az ellen-vólemény­! ben levő részéről nemcsak megtámadtatásban, hanem sértő gyanúsításban is részesül, í Ez pedig nincsen helyén! Ezzel legfeljebb j azt érthetjük el, hogy a komolyan gondolkozó és reputátiójukat féltő képviselők tartózkodnak a közgyűlésen való részvételtől. Mondja ki mindenki saját véleményét, hozza fel amellett felhozható indokait: de tisztelje a I másiknak kellőkép megindokolt véleményét és | ha már a képviselőtestület többsége döntött, i úgy nyugodjunk meg abban s ne tegyük ki meg­• szólásnak az ellenvéleményt. ­Egy célt szolgálunk mindnyájan: városunk ; javát! Ép azért legyünk egymás iránt kímélettel i és ismerjük be, hogy mindegyik képviselő a maga nézetével a város jólétét igyekszik elérni | s igy alkotni és nem rombolni akar. | Ez a közjó elérésének az igazi utja. Az ellen­I fél lekicsinylése vagy megszólása, avagy meg­i gyanúsítása nem békés munkásságra, hanem az | ellentétek kiélesítésére s igy egyenetlenségre ve­i zet, ami az ügynek nem hasznára, hanem csak | kárára válik. » * i * ! A tárgysorozat előtt elnöklő polgármester j kegyelettel emlékezett meg a képviselőtestület két régi, oszlopos tagjának, Ruzsics Károlynak és Háczky Kálmánnak gyászos elhunytáról; j indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örö­kítette meg mindkét elhunyt tagjának emlékét és családjukhoz részvótirat intézését határozta el. Azután áttért a közgyűlés a tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. Az ág. ev. templom részére adandó ingyen telek ügyében — a képviselők a törvényben előirt számmal jelen nem levén — a köz­gyűlés nem hozott határozatot; december 19 én tartandó közgyűlésre újból kitűzték ezt az ügyet azzal, hogy akkor már — tekintet nélkül a jelenlevő képviselők számára — a közgyűlés végérvényes határozatot hoz. Előterjesztetett a rendőrkapitány kérvénye fizetésének emelése tárgyában. Tekintve, hogy a rendőrkapitánynak a községi törvényben előirt fizetése van, magasabb fizetésre pedig másfél évi szolgálatára való tekintettel most még nem számíthat, a közgyűlés a kérelmet nem teljesí­tette. Varga Lajos elhúnyt hivatalszolga nejének kegydíjazása tárgyában beadott kérelmét a kép­viselőtestület nem teljesítette, azonban temetési járulék cimen az özvegynek férje félévi fizeté­sét szavazta meg. Pollák ós Weiser, továbbá Gyarmati Vilmos bérlőkkel az „Arany Bárány" szálló földszintjén levő boltok bérbeadására vonatkozólag kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta, valamint Mittli Sándor téglásmesterrel kötött pótszerző­dést is. A házi és árvapénztár pénzkészletének gyü­mölcsöző elhelyezésére az 1905. évre névsze­rinti szavazással ismét a Zalaegerszegi, a Zala­megyei központi és Zalavármegyei takarékpénz­tárak jeleitettek ki. Tosch Károly bérlőnek az „Arany Bárány" helyiségeinek átalakítása tárgyában tett előter­jesztése felolvastatván, a közgyűlés a már költ­ségvetésileg megállapított átalakítások foganato­sítását nyilvános pályázat utjáa és a mintegy 12.000 K költségek fedezésére pótköltségvetés készítését elrendelte; az átalakítási költségek 6°/ 0-át fogja a bérlő bérletének tartamára fizetni. A fogyasztási adó- ós helypénz fizetésénél a regale bizottság javaslatára egy segédkezelő ós egy ellenőr alkalmazását határozta el a köz­gyűlés. Ez üggyel kapcsolatosan, hogy a város kint levő követeléseiről, valamint a költségvetést ter­helő hátralékokról a közgyűlés világos képet nyerhessen, megbízta a pénzügyi bizottságot a követelések tüzetes átvizsgálásával, valamint az esetleg behajthatatlanoknak látszó egyes követe­lések leírására nézve tüzetes javaslattétellel. Zakál István és társai kérvénye a városi munkáknak árlejtés utján leendő kiadatása ír­gyáb.in — a tanács részéről időközben ily irá­nyú intézkedés történvén — tárgytalanná vált. Olvastatott a foldmivelésügyi miniszter leirata, mely szerint a hozzá intézett felebbezésre uta­sítj t a városi hatóságokat a sertések részére külön legelő kijelelésére. A leirat tudomásul vétele mellett a közgyűlés megbízta a gazdaság­ügyi bizottságot sürgős javaslattételre a sertések számára szükséges legelő hely kijelelésére, vala­mint a legeltetésre vonatkozó szabályrendelet tervezet készítésére nézve. A közgyűlés hálás köszönettel vette, hogy Erdős Gózáné a »Zalamegye« összes eddig megjelent évfolyamait a városnak adományozta s azokat a városi levéltárba helyezteti. Domokos Ignác a városi tanács határozata ellen beadott felebbezését a tárgyalás előtt visszavonta. Schek Jozefának zalaegerszei illetőségét a képviselőtestület nem ismerte el s ily irányban tesz előterjesztést az alispáni hivatalnak. Fendrik József városi számvevő szabadságol­tatása, valamint előlege ügyében hozott városi tanácsi határozatot — a felebbezés elutasításá­val — a közgyűlés jóváhagyta. Berta István temető-őr felebbezésére a köz­gyűlés nevezett temető-őrnek május hó l-ig való alkalmaztatását elrendelte. A Baross-ligeti jégverem ügyében a jogügyi bizottság véleményéhez képest- a közgyűlés hatá­rozatikig kimondotta, hogy a jégverem a város tulajdonát képezi, a költségvetésileg megállapí­tott javítási munkálatokat rajta megtéteti s a bérlő részére évi 30 K bór fizetése mellett használatra átengedi. ! Rechnitzer Miksa kérvénye a Kazinczy-téren levő háza előtti utca beugrásnak kárpótlásul

Next

/
Thumbnails
Contents