Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)
1904-11-27 / 48. szám
1904. december 4. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc 27 gyűlést, amelyen ezek az ellentétek újból kiélesedtek. A balatonparti vasút ügyében az első értekezlet Keszthelyen vult 1897-ben, amikur kimondották, hogy a vasutat Veszprémből ki ugazólag vezetik le a Balatonhoz Almádiba s innen Balatonfüreden át Tapolcára. Hertelendy Ferenc és Reé Jenő ezen terv alapján szerezték meg a koncessiót, de az érdekeltséget csak Balatonfüredig tudták összehozni. Amikor azonban az egyik értekezlet kimondotta, hogy a vasutat egyelőre Balatonfüredig építik ki, a zalai érdekeltség a csonka tervbe nem nyugodott bele, Hertelendy Ferenc a koncessióról le is mondott s a zalaiak érdekeik képviseletére Szűcs Bélát választották meg. Miután Zalavármegye kimondotta, hogy a szubvenciót csak akkor adja meg, ha a vasút Tapolcáig kiépíttetik, az eredeti tervre vissza kellett térni. A mérnöki munkálatok készen vannak ; a kormány az 5.615,000 koronában megállapított építési költség iy u/ 0-át felajánlotta (a vasút kiépítése tehát kilométerenként 68.643 koronába kerül) s a finanszírozás iránt a lépések folyamatban vannak. Az építési költség 65°/ 0 elsőbbség, amelynek árfolyamát a miniszter 78°/ 0-kal engedélyezte, tehát 4.670,000 K névleges részvényt kell elhelyezni. A vasút 82 kilométer hosszú s úgy épül, hogy vonatai 45 kim. maximális sebességgel haladhassanak. Ezen sebességre szükség van azért, hogy a fővárosi fürdőközönség a déli vasút helyett a tervbe vett vasutat használja. Érdemes felemlíteni, hogy a Balaton parti nagybirtokosok — a kegyes tanítórend és a veszprémi káptalan kivételével — törzsrészvényeket sem jegyeztek, sőt a szükséges terület átengedéséért szóló kérelmet is kereken visszautasították. A törzsrészvényeknek is némi híja van még, de alapos kilátás van arra, hogy a hiányt az érdekeltség jegyezni fogja. Nagyobb akadálya a vasút létesítésének az, hogy a törvényhatósági és községi hozzájárulások egy része felsőbb helyen még jóváhagyva nincs. Az engedményesek igyekeztek a balatonparti vasút forgalmát már eleve biztosítani. Ebből a célból kőbányát nyitottak Badacsonyban, Pálkövén, Kővágóeörsön; kinasználásra vár még a kisörsi kiváló szépségű sárga homokkő és az almádi vörös homokkő. A balatonparti vasút sorsa most már attól függne, hogy az elsőbbségeket sikerül-e elhelyezni . Hogy a tavasszal megkezdhessék az építést, amint azt az érdekeltség óhajtaná, nem valószínű. A balatonparti vasút ügyével kapcsolatosan Ne legyen esztelen. Ott leszek, ön kérte, Suzanne. Ez rendez-vous, semmi kétség. Luvoicse úr a haját tépte. — Csak nyugalom uram, nyugalom! Mi meg fogunk jelenni a találka helyén, amelyet én megtudtam s ön megmenti a feleségét, akinek erénye mindeddig ép és makulátlan. Szíveskedjék velem kocáiba ülni, előbb a bankárjához megyünk, onnan a találka helyére. A misztikus idegen teijesen hatalmában tartotta Luvoiset, aki kábultan ült vele kocsiba, elment vele a bankárhoz, kifizette a kótezer frankot, aztán a Madeleine tamplom mögé hajtottak. Nem kellett sokáig várniok, megjelent a feleség .. . Luvoise ar kiugrott a kocsiból, a feleségéhez futott, aki meglepetten mesélte el, hogy délelőtt egy barátnője kétségbeesett levelet küldött hozzá egy bérszolgával, amelyben öngyilkossággal fenyegetődzik, ha délután 3 órára el nem jön a Madeleine-templomhoz, hogy őt meghallgassa ... — Hát erre a levéiro írtad ezt a választ? — Természetesen. Luvoisenek felnyílt a szeme . . . Gyorsan a kétezer frankja után nézett, de az az ur kocsijával már eltűnt. Jules Bois. | felmerült az a terv, hogy ez Almádiból kiinduló: lag összeköttessék Székesfehérvárral. Ez a terv ; Veszprémben nyugtalanságot keltett, mert féltették tőle a balatonparti vasút forgalmát. A i székesfehérvári csatlakozás a zalai érdekeknek : jobban megfelel s voltak is, akik a Veszprém— i tapolcai vonalhoz való hozzájárulást megtagadj ták, mig u fehérvárira tetemes összeget heiyez: tek kilátásba. Szűcs Béla, akit a zalaiak választottuk meg a végrehajtó bizottság elnökévé, természetesen pártolta a székesfehérvári vonahii, mert a 66 kilométer hosszú zalai vonal menten levő érdekeltség áldozott a vonalra legtöbbet. A fehérvári vonal, mint teljesen külön érdekeltség alakulna meg s annak a veszprém— tapolcai vonalhoz semmi köze. Ebből a tervből azonban kavarodás támadt. ; A veszprémiek erősen kikeltek a fehérvári i összeköttetés ellen. Dr Csete Antal a város j sírásóinak nevezte azokat, akik a fehérvári csatlakozást pártolják; Szeglethy György polgármester pedig nagy veszedelmet lát a székesfehérvár felé tervezett kiágazásban s Reé Jenő, az elnök, nagy hározottsággal kijelentette, hogy ő a székesfehérvári csatlakozáshoz segédkezet nem fog nyújtani. Igy áll a balatonparti vasút ügye ma, ami ránk nézve bizony csak elszomorító. Mert Balatonfürednek nagy előnyére volna a Veszprémmel való összeköttetés, amely a fürdőt Bécs, Sopron, Győr részére tenuó könnyen megközelíthetővé; de viszont a zalai balatonpartnak elsőrendű érdeke az, hogy a fővárosba kapjon minél rövidebb utat, ami csak a székesfehérvári csatlakozással lehetséges. És ha valamikor kenyértörésre kerülne a dolog, a zalai érdekeltségnek feltétlenül a fehérvári csatlakozás mellett kell állást foglalnia, ha nem akar zsákutcába jutni. Azt hisszük azonban, hogy a kérdés önmagától rendbe jön, mert ha a balatonparti vasutat Veszprém kiindulási ponttal kiépítik is, ez még nem akadályozhatja meg azt, hogy az 'Almádiból való kiágazás a balatonparti vasúttól függetlenül ne létesülhessen. Képviselőtestületi gyüiés. ! A városi képviselőtestület f. hó 22-én Várhidy j Lajos polgármester elnöklésével rendkívüli közi gyűlést tartott. i Mielőtt a közgyűlés lefolyásáról, a hozott határozatokról az olvasó közönséget tájékoztatnók, a gyűlésen tapasztalt észleletünkről adunk pár sorban számot. A bő anyagot nyújtott tárgysorozat letárgyalásánál szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a • legtárgyilagosabb felszólalást is egyesek bizonyos i célzattal fogadják. A gyanú árnyéka ott sompoj lyog a különben verőfénytől megvilágított tanácskozási teremben. A közös tanácskozás célja lehetőleg egymásí nak meggyőzése komoly, tárgyilagos érvvel. J Sajnos azonban, ha valaki legjobb meggyőződése sugallta véleményének kifejezést ad és emellett férfiasan ki is tart: az ellen-vólemény! ben levő részéről nemcsak megtámadtatásban, hanem sértő gyanúsításban is részesül, í Ez pedig nincsen helyén! Ezzel legfeljebb j azt érthetjük el, hogy a komolyan gondolkozó és reputátiójukat féltő képviselők tartózkodnak a közgyűlésen való részvételtől. Mondja ki mindenki saját véleményét, hozza fel amellett felhozható indokait: de tisztelje a I másiknak kellőkép megindokolt véleményét és | ha már a képviselőtestület többsége döntött, i úgy nyugodjunk meg abban s ne tegyük ki meg• szólásnak az ellenvéleményt. Egy célt szolgálunk mindnyájan: városunk ; javát! Ép azért legyünk egymás iránt kímélettel i és ismerjük be, hogy mindegyik képviselő a maga nézetével a város jólétét igyekszik elérni | s igy alkotni és nem rombolni akar. | Ez a közjó elérésének az igazi utja. Az ellenI fél lekicsinylése vagy megszólása, avagy megi gyanúsítása nem békés munkásságra, hanem az | ellentétek kiélesítésére s igy egyenetlenségre vei zet, ami az ügynek nem hasznára, hanem csak | kárára válik. » * i * ! A tárgysorozat előtt elnöklő polgármester j kegyelettel emlékezett meg a képviselőtestület két régi, oszlopos tagjának, Ruzsics Károlynak és Háczky Kálmánnak gyászos elhunytáról; j indítványára a közgyűlés jegyzőkönyvileg örökítette meg mindkét elhunyt tagjának emlékét és családjukhoz részvótirat intézését határozta el. Azután áttért a közgyűlés a tárgysorozatba felvett ügyek tárgyalására. Az ág. ev. templom részére adandó ingyen telek ügyében — a képviselők a törvényben előirt számmal jelen nem levén — a közgyűlés nem hozott határozatot; december 19 én tartandó közgyűlésre újból kitűzték ezt az ügyet azzal, hogy akkor már — tekintet nélkül a jelenlevő képviselők számára — a közgyűlés végérvényes határozatot hoz. Előterjesztetett a rendőrkapitány kérvénye fizetésének emelése tárgyában. Tekintve, hogy a rendőrkapitánynak a községi törvényben előirt fizetése van, magasabb fizetésre pedig másfél évi szolgálatára való tekintettel most még nem számíthat, a közgyűlés a kérelmet nem teljesítette. Varga Lajos elhúnyt hivatalszolga nejének kegydíjazása tárgyában beadott kérelmét a képviselőtestület nem teljesítette, azonban temetési járulék cimen az özvegynek férje félévi fizetését szavazta meg. Pollák ós Weiser, továbbá Gyarmati Vilmos bérlőkkel az „Arany Bárány" szálló földszintjén levő boltok bérbeadására vonatkozólag kötött szerződéseket a közgyűlés jóváhagyta, valamint Mittli Sándor téglásmesterrel kötött pótszerződést is. A házi és árvapénztár pénzkészletének gyümölcsöző elhelyezésére az 1905. évre névszerinti szavazással ismét a Zalaegerszegi, a Zalamegyei központi és Zalavármegyei takarékpénztárak jeleitettek ki. Tosch Károly bérlőnek az „Arany Bárány" helyiségeinek átalakítása tárgyában tett előterjesztése felolvastatván, a közgyűlés a már költségvetésileg megállapított átalakítások foganatosítását nyilvános pályázat utjáa és a mintegy 12.000 K költségek fedezésére pótköltségvetés készítését elrendelte; az átalakítási költségek 6°/ 0-át fogja a bérlő bérletének tartamára fizetni. A fogyasztási adó- ós helypénz fizetésénél a regale bizottság javaslatára egy segédkezelő ós egy ellenőr alkalmazását határozta el a közgyűlés. Ez üggyel kapcsolatosan, hogy a város kint levő követeléseiről, valamint a költségvetést terhelő hátralékokról a közgyűlés világos képet nyerhessen, megbízta a pénzügyi bizottságot a követelések tüzetes átvizsgálásával, valamint az esetleg behajthatatlanoknak látszó egyes követelések leírására nézve tüzetes javaslattétellel. Zakál István és társai kérvénye a városi munkáknak árlejtés utján leendő kiadatása írgyáb.in — a tanács részéről időközben ily irányú intézkedés történvén — tárgytalanná vált. Olvastatott a foldmivelésügyi miniszter leirata, mely szerint a hozzá intézett felebbezésre utasítj t a városi hatóságokat a sertések részére külön legelő kijelelésére. A leirat tudomásul vétele mellett a közgyűlés megbízta a gazdaságügyi bizottságot sürgős javaslattételre a sertések számára szükséges legelő hely kijelelésére, valamint a legeltetésre vonatkozó szabályrendelet tervezet készítésére nézve. A közgyűlés hálás köszönettel vette, hogy Erdős Gózáné a »Zalamegye« összes eddig megjelent évfolyamait a városnak adományozta s azokat a városi levéltárba helyezteti. Domokos Ignác a városi tanács határozata ellen beadott felebbezését a tárgyalás előtt visszavonta. Schek Jozefának zalaegerszei illetőségét a képviselőtestület nem ismerte el s ily irányban tesz előterjesztést az alispáni hivatalnak. Fendrik József városi számvevő szabadságoltatása, valamint előlege ügyében hozott városi tanácsi határozatot — a felebbezés elutasításával — a közgyűlés jóváhagyta. Berta István temető-őr felebbezésére a közgyűlés nevezett temető-őrnek május hó l-ig való alkalmaztatását elrendelte. A Baross-ligeti jégverem ügyében a jogügyi bizottság véleményéhez képest- a közgyűlés határozatikig kimondotta, hogy a jégverem a város tulajdonát képezi, a költségvetésileg megállapított javítási munkálatokat rajta megtéteti s a bérlő részére évi 30 K bór fizetése mellett használatra átengedi. ! Rechnitzer Miksa kérvénye a Kazinczy-téren levő háza előtti utca beugrásnak kárpótlásul
