Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

1904. augusztus 14. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 3 többi rétegek nőit a megélhetés nehéz küzdel­meiben? Mily botor politika éppen az »uralkodó* osztály részéről, ha saját elemei elől vágja el a haladás útjait s elvágja, mikor még ha akarna sem tudna leányairól ugy gondoskodni, a mint mindenesetre a legegyszerűbb, legtermészetesebb volna : a házassággal. Pedig még ekkor is, még ebben a kedvező esetben is uyilt kérdés maradna, hogy mi történjék, ha a kenyérkereső férfi kidől? Az államvasutak saját adminisztrációját beoszt­hatja ugy, mint azt érdeke követeli. A vasút megszabhatja, hol, mire s hány nőt kiván alkal­mazni. De hogy a nő kiképzése, különösen kenyér­keresetre való kiképzése megnehezíttessék, lehe­tetlenné tétetessék, azt sem ethikai, sem anyagi, általán szociálpolitikai indokokból nem szabad s ily rendelkezés teljesen tarthatatlan is. De a konkrét viszonyok okából is az, mert e pályákon a tolongás csak a fővárosban elevenebb, a vidé­ken ellenben a jelentkezők száma éppen nem mondható nagynak, holott éppen ez uton volna előidézhető, hogy a vidéki társadalom is meg­barátkozzék a nők alkalmazásával, kenyérkere­setével. Vármegyei élet. Zalavármegye közigazg. bizottsága Hertelendy Ferenc főispán elnöklete alatt f. hó 9-én tartotta augusztus havi ülését, amelyen folyó ügyeket intézett el s a havi jelentések mellett a törvény­hatósági közutak építési, fenntartási és kezelési kiadásairól, másrészt az ezen kiadások fedezésére rendelkezésre álló bevételekről 19U5—6. évekre vonatkozólag a kir. államépítészeti hivatal által szerkesztett költségelőirányzatot tárgyalta. Az alispáni jelentés szerint a személy- és va­gyonbiztonságot veszélyeztető esetek nem fordul­tak elő. A vármegye területéről juliusban 14 tűzkárt jelentettek. Az összes kár 17.721 K, amelyből biztosítás folytán megtérült 12.858 K. A közgazdasági viszonyok általában roszak. A tartós szárazság a kapás növényeket teljesen tönkre tette; burgonya, kukorica, bab, amelyek a szegényebb nép főtáplálékát képezik, úgyszólván alig lesz; a gabona termés nagyon silány; külö­nösen a kisbirtokosok gabonája oly roszul fizet, hogy magyar holdanként 3—4 metermázsát sem ad. A legelők teljesen kiégtek, sarjú termés semmi, a birtokosok téli takarmányukat fo­gyasztják. Ezekből önként következik, hogy a kincstári és egyéb köztartozások ezidő szerint nagyon csekély mórtékben folynak be; talán a cséplés és szüret befejeztével nagyobb eredmény lesz elérhető. Attól lehet azonban tartani, hogy a fel­szaporodott köztartozások, az idei válságos gazda­sági év miatt, a legnagyobb erélylyel sem lesznek behajthatók. Az országszerte volt jégverés Zalavármegyét sem kimélte meg. A beérkezett jelentések szerint julius 22-én a szécsiszigeti körjegyzőséghez tar­tozó községeket a jég már harmadszor teljesen elverte; ugyanezen napon Lenti és Máhomfa községek határában levő szőlőket és a szántó­földeken még kint levő terményeket a dió- és tojás nagyságú jégeső teljesen megsemmisítette. Julius 26-án Alsópáhok, Szentgyörgy vár, Szent­andrás, Cserszegtomaj, Vonyarcz, Gyenesdiás ós Sármellék községek határában levő szőlőket a tyúktojás nagyságú jég elverte s a kukoricában is nagymérvű károkat okozott; ugyanezen napon Gótyén, Bókaházán és Tilajban, valamint Zala­egerszegen is volt jégeső. Az adóelengedés cél­jából a bejelentés minden község részéről meg­tétetett, melyek alapján sok helyütt a helyszini szemle is megejtetett. Az államépítészeti hivatal főnöke jelentette, hogy az utfentartási költségelőirányzat kiadási részébe felvette mindazon tételeket, amelyek a tvh. közúti hálózat s annak tartozékai, rendszeres kiépítése, fentartása, kezelése és felügyelete, vala­mint a ki nem épített utak folytatólagos kiépí­tése érdekében a valódi szükségletnek megfelel­nek ; de :t szükséglettel a fedezet lehetőleg egyen­súlyba hozatott s az éveken át mutatkozott deficit a minimumra szállíttatott le. Az útadóból befolyó összeg 400.000 koronában állíttatott be a költségelőirányzatba, amely összeg megfelel a bizton remélhető bevételnek. Állam­segélyből 60.000 K, vármegyei kölcsönből 62.000 K vétetett fel. A tetemes bevételek dacára az egyensúly nem lett volna elérhető, ha a fedanyag beszetzésénél 67.000 K, illetve az érvényben levő s 11 %-kal olcsóbb egységárakat tekintve, 43.000 K megtakarítás nem mutatkoznék. A fedanyag mennyisége 1905—6. évekre az 1903. évhez képest Í() 15%-kal kevesebb lesz, de ez a hiány a közutak állapotát nem fogja oly károsan befolyásolni, hogy azért a rozoga hidak jó karba helyezését el kellene ejteni. A költségelőirányzatnak a mult évihez képest változó tételei az előterjesztés szerint: Az utbiztosok fizetése és lakpónze ciménél a mult óvi 16.300 koronával szemben 18.100 K. Az utbiztosok a törvényhatósághoz kérvényt intéztek a XI. fizetési osztályba leendő sorozásuk iránt. Tekintettel arra, hogy az állami utmesterek szintén nincsenek rangosztályokba sorozva s a XI. fizetési osztályba való sorozás az útalapra 7000 K több kiadással járna, a kórelem telje­sítése nem tartatott indokoltnak; de hogy az utbiztosok fizetése az utmesterek javadalmazásá ­val lehetőleg öszhungba hozassék, az államépí­tészeti hivatal azt javasolja, hogy az utbiztosok 1000 K kezdő fizetéssel alkalmaztassanak, amely 1600 koronáig emelkedhessék. Az e cimen fel­vett 1800 K többlet az alkotandó szabályren­delet jóváhagyása után terhelné az utalapot. Az utkaparók bére a mult évi 55.240 koroná­val szemben 62.640 koronában vétetett fel. A 7392 K több kiadás onnét származik, hogy az utkaparók bére 400 és 360 koronában irányoz­tatott elő, ami által ezek bére az állami utkaparók bórével hozatnék összhangba. Fedanyag beszerzés ós kavicsbánya bérek cimén 67.000 koronával kevesebb irányoztat .tt elő. Műtárgyak javításánál szintén 12 000 K csökke­nés mutatkozik. Az úttest tartozékok fenntartására, miután sok helyen partbiztosítás, alagcsövezé3, korlát készítés stb. vált szükségessé, 7000 koronával emelkedett az előirányzat. -Emelkedett továbbá az uj utak és hidak épí­tésére felvett tétel 165.100 koronával, illetve az államsegélykép felvett 60.000 K s a kölcsön utjáu fedezendő 62.000 K mint átmeneti kiadás leszámításával, 43.100 koronával. Az ezen tétel terhére tervbe vett nagyobb munkálatok: a gyülevész—galamboki tvh. köz­úton levő Zalahid átépítése (122.000 K); a zala­bér—keszthelyi uton levő zalaszentgróti vámos bid (10.000 K); gelse—szentliszlói uton levő (6000 K), alsólendva—bellatinczi hid (8000 K), lenti—regedei uton levő hid (8000 K), kanizsa­pacsai ut klinkerezése (8000 K), zalaszentmihály­zalaistvándi uton ártéri hid (12.000 K), Zala­egerszeg—bozsok—nemesapátii ut építése (4000 korona), galambok— komárvárosi útépítése (3.600 K), Csáktornya—dobrii uton levő hid (27.000 K), Alsólendva—letenyei uton levő hid (3600 K). Az 1905. évi mérleg 676.000 korona bevétel­lel szemben 665 624 K 85 f kiadással zárul, vagyis 10.373 K 15 f bevételi többlet mutat­kozik; az 1906 óvi mérleg pedig 471.000 K bevétellel szemben 485.580 K 85 f kiadással zárul; a hiány 14.580 K 85 f- A két óvi egyen­leg szerint a hiány 4207 K 70 f, amely a mun­kák kivitelénél remélhető megtakarításból volna fedezhető. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy julius hó­ban meglátogatta a balatonfüredi Erzsébet sze­retetházat, melynek uj épületére a pályázat már kiiratott, meglátogatta a balatonfüredi állami felső népiskolát. Mindkét tanintézet tantestületé­vel konlerenciát tartott. Az állami iskola épít­kezése ügyében tárgyalást tartott a zánkai községi képviselőtestülettel ós gondnoksággal. Megláto­gatta a zalaszentjakabi, kékkúti, szepezdi, aszófői, tihanyi, balatonfüredi, balatonkisszőlősi, örvényesi, nagypécselyi róm. kath., a balatonfüredi, balaton­kisszőlősi, nemespécselyi, tihanyi ev. ref., a szepezdi ág. ev., a kővágóörsi ós balatonfüredi izraelita iskolákat s a balatonfüredi kisdedovodát és galamboki nyári gyermekmenedékházat. Az akalii ev. ref. iskola dologi viszonyai iigyóben az egyháztanácscsal értekezletet tartott. Miniszter ur rendeletére vizsgálatott tartott a podbreszti iskola személyi ügyeiben. Meglátogatta a drávaegyházi ujonan megnyílt állami kisded­ovodát. Ugyancsak Draskoveczen az opporoveczi iskolaszervezés, Szt Márián pedig az uj tanerő ügyében intézkedett. Alsódomborun az ötödik tanerő és felszerelés ügyében tárgyalt az iskola­székkel. A vármegyei gazdasági egyesület tikárá­val,. mint az egyesület kiküldöttjével, tárgyalt Nagykanizsán és Galambokon az érdekeltséggel egy önálló szaktanítós gazdasági ismétlő iskola ügyében. A kir. pénzügyigazgató jelenti, hogy julius hónapban befolyt egyenes adóban 264.821 K 84 f, mig a mult óv julius havában 136.551 K 86 f. Az idei befizetés tehát 128.269 K 98 fillérrel kedvezőbb. 1903. óv első hét hónapjában be­fizettetett 1,309.904 K 87 f, a folyó évben 1,710.231 K 44 f; az 1904. óvi befizetés tehát 400.326 K 57 fillérrel több. A fennálló 3,584.983 K 96 f adóhátralék a mult évi hátralók s az idei esedékes adóösszegek 67'7 0/ 0-ának felel meg. Hadmentességi díjban befolyt 2294 K 14 f, míg a mult óv julius havában csak 300 K. Az idei összes befizetés 15.931 K 19 f, ami 4507 K 55 fillérrel haladja meg a mult óvi bevételt. A dohány jövedéknél 215.596 K 65 f folyt be. Az idei julius havi bevétel 7290 K 07 f csökkenést tüntet fel, de a mult óv első 7 hónap­jához viszonyítva az idén a dohányból is 59.460 K 31 fillérrel több folyt be. Bélyeg és jogilletékben; 1904. juliusban bevettek 71.709 K 95 fillért. Az idei juliusi bevétel 26.006 K 56 fillérrel, az egész évi 38.996 K 45 fillérrel emelkedett. Illeték egyenértékben 1597 K 97 f, a tavalyi­hoz viszonyítva 790 koronával több fizettetett bé. Fogyasztási és italadóban 72.971 K -17 f volt a bevétel, míg 1903. juliusban 86.114 K 49 f. Csökkenés 13.163 K 02 f. Az év első hét hónap­jában azonban a bevétel a tavalyihoz viszonyítva 430.284 K 32 fillérrel emelkedett. Italmórési illetékben 10.966 K 19 f folyt be. Többlet juliusban 857 K 18 f; az egész évben 23.018 K 18 f. Sójövedékben a bevétel — 16.775 K 66 f — juliusban 2457 K 81 fillérrel, az első hét hónap­ban 9750 K 10 fillérrel apadt. Leíratott egyenes adóban 16.497 K 64 f, had­mentességi díjban 244 K. Fizetési halasztás 10 esetben-, ideiglenes házadó mentesség 55 esetben engedélyeztetett. Állategészségügy. A haszonállatok egészségi állapota, a lépfene, ragadós száj- és körömfájás, sertósorbánc és sertósvósz folytonos terjedése miatt kedvezőtlenebb volt juliusban, mint az előző hónapban- A lépfene — az alsólendvai, sümegi és zalaszentgróti járások kivételével — az egész vármegyében észleltetett; sőt a csáktornyai járás egy községében, ahol a védő ojtásokat az idén elmulasztották, továbbá Nagykanizsa város terü­letén a betegség járványossá vált. A ragadós száj- és körömfájás a kanizsai, keszthelyi és pacsai járásokban terjedt el. Sertésvész valamennyi s a sertósorbénc — három járás kivételével — szintén valamennyi járásban észleltetett. Nagykanizsa város területén a f. év tavaszán megállapított takonykór továbbterjedését az alkal­mazott óvintézkedések megakadályozták s a gya­nús lovak is a zár alól feloldattak. Kedvező jelenség, hogy a vármegye területén a veszettségnek egyetlen esete sem fordult elő. Lépfene 15-, száj- ós körömfájás 18, takony­kór 1, hólyagos kiütés 4, sertósorbánc 18, sertés­vész 30 községben észleltetett. Előfordult lovakon a mirigykór, szarvasmarhákon a sercegő üszök, járványos elvetélés, vérhas, fertőző tüdő- ós mell hártyagyulladás. Védő ojt ások történtek lépfene és sertósorbáno ellen 11 gazdaságban és 1 községben. Az állatvásárokon a felhajtás kielégítő volt: mindamellett eladások részint vevők hiánya, részint az árak bizonytalansága s a fenyegető takarmányhiány miatt is gyér számban történtek. Az állatrakodó állomások forgalma erősen csökkent. A kifogásolt állatvásárterek, valamint községi dögterek hiányai nagy részben pótoltattak. Közegészségügy. Dr. Háry István megyei tiszti főorvos által a közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentés szerint a julius havi száraz és meleg időjárás károsan nem befolyásolta a lakosság egészségét. A felnőttek és gyermekek közegészsége általában kedvező volt. Felnőtteknél váltóláz, gyermekek­nél heveny gyomor és bélhurutok észleltettek, amelyek jó gyógyulási százalékkal folytak le. Fertőző bántalmak közül előfordult: roncsoló toroklob 16, hasihagymáz 20, kanyaró 51, vör­heny 19, hökhurut 9, bárányhimlő 2 ós fültő­mirigylob 3 esetben. Elhalt: roncsoló toroklob-

Next

/
Thumbnails
Contents