Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-08-14 / 33. szám

2 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. augusztus 14. ban 6, hasihagymázban 3, kanyaróban 2, vörhenyben 2. Rendőri boncolás 6 esetben teljesíttetett, melyeknél a halál legközelebbi okát mérgezés, szívszélhűdés, elvérzés, vizbefulladás és tüdővizenyő képezte. Hullaszemle előfordult 14. Súlyos sértést 7 esetben jelentettek. Öngyilkosságot 3 egyén követett el. Molnár András 79 éves sormási lakos és Gazda János 23 éves keszthelyi huszár agyonlőtték magukat; Fiszter Józsefné tiirjei lakos pedig felakasztotta magát. Véletlen szerencsétlenség folytán 13 ember vesztette életét. Bognár András 42 éves szepetneki, Petrics József 18 éves duboviczai, Toplak László 14 éves szelniczai, Zver József 7 éves gumiliczai, Zanathy Mihály 27 éves vaspöri, Berta István 19 éves bozsoki és Németh Gyula , 13 éves zalakoppányi lakosok a vizbe fúltak; Ács József nagykanizsai 3 éves fiu megégett; Verbanecz József 58 éves szászkői lakost a bika agyonszúrta; Szabó Imre 66 éves kányavári és özv. Kovács Istvánné galamboki lakosok esés következtében szenvedett sérüléseik folytán haltak el; Barta Mári 15 éves kustánszegi lakost a villám ütötte agyon; Csóka Sándorné nyirádi lakos napszúrást kapott. Szerencsétlen szülés kettő fordult előElmekórnak 6 esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát. Kettő az orsz. elmegyógyintézetbe, kettő megfigyelés céljából a közkórházba szállíttatott; kettő pedig házi ápolás alatt hagyatott. Orvosi gyógykezelésben 22 hét éven aluli gyermek nem részesült. A járási és városi orvosok 59 község megvizsgálásáról tettek jelentést. A t. főorvos megvizsgálta a zalalövői, novai, zalaszentgróti és balatonfüredi nyilvános gyógyszertárakat; a balatonfüredi gyógyfürdőt ; a zalalövői, novai és zalaszentgróti körjegyzőségekben az egészségügyi nyilvántartásokat. Miután a keszthelyi kórház építése megakadt, a főorvos előterjesztést tett aziránt, hogy Keszthely község részletes jelentéstételre hivassék fel, hogy mik a kórház építésének akadályai s mily módon volnának azok elháríthatók. Zalavármegye közgazdasági viszonyai julius hóban. Az elmúlt hónapban rendkivüli száraz, meleg időjárás uralkodott. Voltak ugyan elvétve vidékenként pásztás esők és kisebb pár milimeteres csapadékok, de ezek csak cseppek voltak a nagy julius havi aszály enyhítésére. Mindössze csak 15 m/m csapadékra tehető az esők mennyisége; az oly jótékony nyári harmatok is csak elvétve jelentkeztek, de a meleg szelek ezeket is csakhamar felszárították. Emberemlékezet óta nem volt vármegyénkben ily nagy hőség és szárazság julius havában, mely már az évek hosszú során csapadékokban mindig bővelkedett. Junius hó közepén a jégverte vidékeken kivül mutatkozó türhetős terméskilátások a junius hónap végével és a julius hó elején mutatkozó hőség folytán leginkább a tavasziaknál redukálódtak, mig a buza aránylag legjobban kiviselte a hőséget. Az aratás majdnem 1 héttel előbb kezdetvén meg mint normális esztendőkben, még az utolsó órában is leszállította a reményt. Búzánk minősége ugyan kiváló szép és nehéz, de a többi gabonanemű vékony szemű és könnyű árut képvisel. Kényszerérés folytán nagyon silány árpák és zabok termettek ezidén vármegyénkben. Á mult hó közepén eszközölt hivatalos termés-becslés adatai szerint a következőképpen fog ezidei termésünk alakulni : Búzával 1904. évben bevettetett 94.313 kat. hold; termett holdanként 5.78 mm., összesen 545.300 mm. 1903. évben termett 657 928 mm; az idei termés tehát 112.628 m.-mázsával kevesebb. Rozzsal bevettetett 85.'-07 kat. hold; termett holdanként 5.52 mm., összesen 470.600 mm. 1903. évben termett 546.396 mm; az idei termés 75.796 m.-mázsával kevesebb. Árpával bevettetett 33.367 kat. hold; termett holdanként 5 " nim., összesen 186.000 mm. 1903. évi termik ;54.383 mm; külömbség 68.383 métermázsa. Zabbal bevettetett 24.034 kat. hold; termett holdanként 5.84 mm., összesen 140.400 mm. 1903. évi termés 175.214 mm; külömbség 34.844 métermázsa. Vagy^ vármegyénkben ezidén hozzávetőleg 300.000 m/m gabonával kevesebb termett mint mult évben, mely mennyiség a jelenlegi árak mellett circa 4 millió 700.000 IC értéket képvisel. Legsajnosabb azon körülmény, hogy különösen a kisgazdáknak van ezidén a legrosszabb termésük, mely 3—5 m/m-ra tehető holdaukénti átlagban. Ezen gyenge termés közgazdasági kihatását súlyosbítja azon körülmény, hogy vármegyénk nagyobb részében oly nagy jelentőségű tengeri ezidén csak fele termést fog adni, vagyis circa 200.000 m.-mázsával kevesebbet mint normális viszonyok közt; hogy a burgonya, a répafélék, a bab ős borsó, a káposztafélék ós kerti vetemények is igen silány eredményt Ígérnek. A végre bekövetkezett esők ezen termények sorsán még valamit javítani fognak, a mely körülmény némi vigaszul szolgálhat. A gabonafélék termése különösen azon vidékeken lett szalmára nézve is elégtelen, hol a mult évben jelentkező egórkárak már előre megritkították az őszieket. A szalmatermós az egérjárás mérvéhez arányítva vidékenként 15., 20., 25. sőt kisgazdáknál még 50°/

0-tel is kevesebb volt mint a mult évben. Az aratás, betakarítás és cséplési munkálatokra nézve azonban oly kedvező volt ezen állandó időjárás, hogy ezek fennakadás nélkül szokatlan gyorsan voltak végezhetők; a kiszáradott talajban eddig ellenben rendkivüli nehézségekkel küzdött a tarlóbuktatási munkálat, mely csak lassan haladt előre, sőt már lehetetlenné is vált a hosszan tartó száraz időben. Aránylag még kedvező kilátásokat mutat a jégkárak által megkímélt szőlők termése ós a gyümölcsfák hozama. De ezek is kívánják már az éltető csapadékot és különösen a gyümölcs már kezd hullani. Sajnosan konstatáljuk, hogy a mult julius havában is voltak stílyos jégkárak, melyek Szécsisziget, Lenti, Jánka, Szentandrás, Gétye, Cserszegtomaj, Vonyarc, Gyenesdiás, Sármellék, Tilaj, Bókaháza, Hosszufalu, Szentgyörgyvár, Alsópáhok, Zsíd, Keszthely ós Tapolcza községek és városok határában leginkább a szőlőhegyekben, tengerikben és takarmányrépákban tettek tetemes károkat. A rendkivüli aszály még súlyosabb helyzetet teremtett az állattartás és forgalom terén. Junius végéig még türhetős viszonyok voltak, a legelők még győzték gyengén a marhaállományt; — ezután azonban megakadott minden fűuövekvés, a vetett nyári takarmányok pedig elfonnyadtak. A lóheresek második kaszálása már silányabb volt; a sarjú, a csalamádé, a köles, a maglóher és a tarlólóher jórészt megsemmisült növekedési akadályok miatt olyannyira, hogy jelenleg már a legtöbb gazdaságban száraz takarmányra szorult az állatállomány, a legelő marha pedig a szó szoros értelmében koplal. Hogy ezen takarmányhiány mit jelent, azt már észlelhetjük a vásárok forgalmának csökkenése és a jó árak visszaesésénél, mely visszaesés a tavaszi árakhoz képest 20—25°/

0ot tesz ki. A helyzet súlyosbodik egyes vidékekre nézve az által is, hogy a járványos bántalmak terjedése ismét forgalmi akadályokat teremtett. Legkedvezőtlenebb viszony a száj- ós körömfájás, a sertésorbánc és a sertésvész, nemkülönben a lépfene terjedésénél, mely egyes községekben, hol védoltás ezidén nem eszközöltetett, járványszerüleg lépett fel. A hónap végével vármegyénkben a következő járványos bántalmak voltak elterjedve: takonykór 1 községben, ragadós száj- és körömfájás 3 járás 20 községében, ivarszervi hólyagos kiütés 9 községben, lépfene 11 községben, sertésorbánc 39 községben és sertésvész 81 községben, mely utóbbi bántalomnak nagy kiterjedése már évek óta nem volt észlelhető. Ezenkívül fordult elő : sercegő üszök, járványos elvetélés, borjuknál fertőző tüdő és mellhártya gyuladási esetek. A nagy hőség természetszerűleg kedvezőtlen irányban befolyásolja az egészségi állapotokat és az állatok kondícióját. Az országszerte uralkodó szárazság, a már kézzelfogható silány termés, a külföldön is uralkodó kedvezőtlen időjárás, részben a spekuláció is a gabonaáraknak oly emelkedését hozta magával, hogy ezen emelkedés ezidén a buza és tengerinél, i'észben a zabnál is ugrásszeriileg történt. Mig tehát a csekély fölösleg értékesítése jó viszonyok közt bonyolódik le és erős kereslet játszik közbe, addig másrészt a liszt, a tengeri, bab és borsó, burgonya és főzelékfélék, a húsnak magas ára a fogyasztó közönség gyengébb rétegeit ezidén nehezen sújtja és a megélhetési viszonyokat a jövő aratásig igen megnehezíti. Ezen viszonyokat első sorban az eddig uralkodott aszálynak tulajdoníthatjuk; — ellene azonban csak ugy küzdhetünk meg, ha a takarókosságot szigorúan szem előtt tartva, népüuk minden rétegébe belevisszük azon tudatot, hogy egy nélkülözésekkel terhes esztendő előtt állunk, mely megkívánja a körültekintést és a számítást, a takarékosságot és a nélkülözést, — nehogy a jelenlegi közgazdasági viszonyaink egy silány évfolyam következtéken ismét évekre visszafejlődve elviselhetetlen állapotokat teremtsenek a jövőre nézve. A nagy szárazság alkalmából Gruner Lajos közigazgatási bizottsági előadó a figyelmet arra is felhívta, hogy dacára a foganatban levő tüzrendészeti szabályoknak ós építkezési szabályrendeleteknek, vármegyénk több járásában oly tűzveszélyes állapotok uralkodnak, hogy valóban csodának nevezhető, hogy vármegyénkben ezidáig még több nagyobb tűzveszély e nyár folyamán elő nem fordult. Pedig az utolsó hetekben elég tüzeset volt. Számos községben ugyanis a takarmány és gabonakészletek közvetlenül a lakház és melléképületek mellé, a szűk udvarokban, a konyhától néha pár lépésnyire lesznek felhalmozva és a cséplésre összehordott gabonakészletek az idén oly gyakran uralkodó szelekre való tekintet nélkül elcsépelve. A/. apró cséplőkészletek szaporodása folytán egy községben 2—3 kis cséplőgép is dolgozik és viharos időjárás alatt különösen kookáztatják a vagyon biztonságot. Nagyon sok községben, és pedig éppen a leginkább zsupptetővel ellátott szegényebb falvakban, nincsen betartva a tüztávlat, nincsenek közös ceéplőhelyek, hiányos a vízkészletek előállítása és a tüzoltószerek készenlétben tartása; hiányos a csupán önkéntes tűzoltó egyletekre b'zott tűzoltás foganatosítása, mert a kötelező községi tűzoltóság és a tüzvédőrség még csak rendeletben létezik. Gyakorlottság hiányában jórészt a puszta véletlenség működik a tűzoltásnál közre ; rendszer és fegyelem csak a kisebb városokban található már, mert a 10 —15 óv előtt oly szépen megindult községi tűzrendészet vármegyénkben határozottan visszaesett. Legmelegebben ajánlom a tekintetes közigazgatási bizottságnak ezen fontos ügynek lelkes felkarolását azon kéréssel, hogy a hatósági közegek utján a m. kir. csendőrség közbenjöttével, mely a tűzrendészet ellenőrzésével volna a falukban megbízandó, a rendeletekből kifolyó intézkedések nemcsak évről-évre és pedig már május havában volnának a legszélesebb körben a községekben ismertetve és végrehajtás alá kiadva, hanem cséplés idején ugyancsak a m. kir. csendőrség által a viharos időben való cséplés bírságolás mellett beszüntetve. Ugyancsak ezen üggyel kapcsolatban nagyobb társadalmi mozgalam volna megindítandó a községi tűzoltó egyesületek újból való szervezése és begyakorlására nézve is, nehogy az amugyis tűzveszélyesen épült falvainkban a mostani aszály és rosz termés által okozott nyomorusághoz még a fokozott tűzveszély által előidézett kárak is járuljanak földünk népének pusztításához. Uti képek. Szent áhítattal néztem ki a vasúti kocsi ablakán a nagy síkságra, amelyen akadály nélkül kalandozhat az ember tekintete. Sehol egy domb ; legfeljebb a falvak tornyai, a tanyák s az elaszott legelőkön álló gémes kutak állják útját. A vonat majdnem mindenütt vetések között halad. A rengeteg búzatáblákon hullámzott a sárguló kalász. Az aszály nyoma mindenütt meglátszott. Milyen kincs lehet ez a buzatenger Istentől megáldott esztendőben, mikor a ritkás, gyérfejű vetés is megmérhetetlen érték ! A buza mellett roppant sok a kukorica, ámelynek levelei a szárazság dacára haragos zöldek. Mindenütt intensív kultura nyomai. Nagy táblákon termelik a kendert; sok helyen művelik a komlót s a nagyterjedelmű legelők már csak a mult emlékeihez tartoznak. A falvak mellett feltünedeznek a szépen művelt kertek s még a vasúti őrházak melléke is tele van gyümölcsfákkal, amelyeknek ágait lehúzza a buja termés. Ez hát a Bácska! A dunántuli ember a jólét