Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

6 > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 1904. november 13. kincstárnak évente három-négyszázezer korona kárt okoz. Minden esztendőben 14 ezer métermázsa gabonával lehetne többet iparilag feldolgozni, vagyis 25,000 hold föld termését; megsínyli tehát a versenyt az mezőgazdaság is, de leginkább a fogyasztó. A chémiai intézet ez okból szükségesnek tartja a élesztő-forgalom és kereskedelem szabályozását. Miután pedig városunkban is nagy mennyiségű élesztő kerül fogyasztásra s naponta érkeznek élesztő szállítmányok, igen kívánatos volna, ha a városi tiszti főorvos ezen élelmicikkre is szakadatlanul kiterjesztené figyelmét. Meglopott panaszos. Tóth Istvánné helybeli lakósnak valami ügyes bajos dolga akadt a városházán. Mialatt a hivatalokat járta, a folyosón hagyta kézikosarát, melyben kerekruhája és pohara volt. Ezt aztán valaki elemelte onnan a folyosóról és Tóth Istvánné hasztalan kereste, sehol sem tudott ráakadni. Zalavármegye a szabadságharcban. Nóvák Mihály zalaegerszegi tanító nagy előszeretettel foglalkozik a szabadságharc eseményeivel. Évtizedeken keresztül tanulmányozta az erre vonatkozó irodalmat s kiböngészte nemcsak a nyomtatott könyvekből, hanem a levéltárakból is azokat az adatokat, amelyek a nagy idők emlékeiből Zalavármegyét érdeklik. Ezeket most egy vaskos — 35Ü—400 lapra terjedő — kötetben szándékozik közreadni, amely nemcsak a fontosabb eseményeket, hanem a jelentősebb szerepet játszott zalai férfiak: Csányi László, Csertán Sándor, Gasparich Márk életrajzait s 2000-nél több zalai honvéd nevét is tartalmazza. Szinte magától értendő dolog, hogy egy magyar tanítónak ekkora munka kiadására pénze nincs; a magyar ember pedig a könyvet nem szereti annyira, hogy kiadója, vagy Maecenása akadjon. Ha azt akarja, hogy irása napvilágot lásson, magának kell a művet kiadnia. Hogy legalább a költségek fedezve legyenek, a könyv megjelenése előtt előjegyzéseket gyűjt. A munka 3 koronába kerül. A pénzt nem kell előre beküldeni, csak egy levelező lapon tessék tudatni a szerzővel, hogy kire számíthat. A legmelegebben ajánljuk olvasóink figyelmébe és jóindulatába a sok érdekes történelmi reminiszcenciát tartalmazó könyvet, amely a jövő óv elején fog megjelenni. Községi mészárszók. Legújabban Szigetvár somogymegyei nagyközség próbálkozott meg a husméréssel, mert a közönség zúgolódott a magas húsárak ellen. A község az árakat hatóságilag akarja szabályozni, tehát adatokat gyűjtött arra nézve, hogy a marhahús, tisztes polgári haszon mellett, mennyiért árusítható. Az eddigi húsár 1 K 12 f volt, s a próbavágatás eredménye az lett, hogy az összes kiadások figyelembe vételével 88 filléres ár mellátt a mészárosnak még tisztességes haszna marad. Köcse Mári esete. Ságot!i leány volt Köcse Mári s kora ifjúságában Zalaegerszegre került szolgálatba. A megtermett csinos leány hamar a bün útjára tévedt s gazdáját, egy itteni ügyvédet, meglopta amiért be is csukták- Később mégis férjhez ment egy ságodi emberhez, Horváth Istvánhoz, aki — ámbár egyik lábára - ínta — szorgalmas, élelmes napszámos. Semmije sem volt, mikor egybekelt a feleségével, ma pedig máisaját házacskájában lakik. Az asszony bejárt a városba mosni, a férfi napszámban dolgozutt s szépen gyarapodtak. De Horváth István féltékeny természetű ember volt s néha napján el is döngette a kikapós menyecskét, aki végre megunta a sok ütleget és elhagyta az urát. Tóth Károly Köcse Mári anyjának második ura, tehát az elvált menyecske mostoha apja volt. Ez fogadta házába Köcse Marit. A mostoha apának tetszett a fiatal asszony syrer^lmi ajánlatokkal üldözne. Köcse Mári hiába panaszkodott az anyjának, ez nem mert brutális férjével szembe szállni s tétlenül nézte, hogyau kénysze- ! riti leányát bűnre. Köcse Mári a mostoha atyja j szeretője lett. Tóth Károly minél messzebb akarta vinni az asszonyt elhagyott férjétől; pénzzé tette tehát mindenét és Budapestre költözött, ahol szénkorc.-ikedest nyitotta Csokonai utcában. Vele élt a felesége, meg a mostohi; leánya. A viszonynak következménye is lett. Az asszony megundorodott a bűnétől s lejött Ságodba az urához, aki azonban már nem volt hajlandó visszafogadni, sőt ügyvédi tanácsért járt kelt, hogy miképen válhatna el végleg a feleségétől. Az asszony visszament Pestre s beált cselédnek, de Tóth addig járt, utána, még újra hozzá költözött. Köcse Márinak időnként valóságos erkölcsi rohamai voltak, amikor undorodott önmagától s mostoha apját halálosan gyűlölte. Vigasztalására sietett azonban Jakli, a szenes legény. Tóth csókolódzáson érte őket. A legényt elcsapta, a leányát pedig folyton üldözte. Az asszony szemébe mondta neki, hogy gyűlöli. Tóth erre a fájdalmas kijelentésre busán hajtotta fejét egy tőkére s azt mondta a leányának, hogy vágja le a fejét, ha már nem szereti. Köcse Mári erre a biztatásra felkapott egy fejszét s ugy vágta fejbe mostoha atyját, hogy az elterült a földön. Az asszony feljelentette magát, Tóthot pedig bevitték a kórházba. — Tóth Károly itthon egyszerű cselédember, majd csősz volt, de a fővárosban alaposan kimüvelődött. A kereskedelmi fogásoknak még avval a fajtájával is tisztában volt, amely a büntető törvénybe ütközik. Egy izben itthon járt s rá akarta venni Horváth Istvánt, hogy adja el a házát s legyen üzlettársa. Avval biztatta, hogy nagy bevásárlást tesz s azután „kridót" mond. Lesz pénz elég, busásan megkerül a ház ára. Horváth nem ment bele az üzletbe. JÓ barátnők. Két zalaegerszegi leány szive egyszerre dobbant meg egy deli legényért. De szerelmi tragédiát nem csináltak, hanem szépen megosztozkodtak a fiún, akivel együtt töltötték a vasárnap délutánt, sőt közös kirándulásokat is rendeztek. A múltkor együtt mentek el búcsúra s hatalmasan mulattak. A legény hol az egyik, hogy a másik leányzóval ropta a csárdást. Amig az egyik táncolt, a másik a gardedám szerepét játszotta s a nagykendőket őrizte. Elkeseredett azonban a hosszabb ideig magára hagyott szerető s elkeseredésében eltávozott a mulatság szinhelyéről; magával vivén a vetélytárs felső ruháit. Hivatalos rendőri nyelven szólva, a leány ismeretlen irányban eltávozott. Az érettségi reformja. Az országos közoktatási tanács legutóbbi üléséből az érettségi vizsga reformja tárgyában fontos üdvös javaslatokkal járul a közoktatásügyi miniszterhez. E javaslatok közül a legnevezetesebb az, mely a gymnasiumi német és görög Írásbeli érettségi vizsga helyére a szóbeli vizsgát óhajtja léptetni, Csupán három tárgyból: a magyarból, latinból és számtanból kontlemplál a tanács Írásbeli vizsgát, ezt is azonban azzal az újítással, hogy egy Írásbeli dolgozatból nyert elégtelen osztályzat a szóbelitől ne zárhasson el. (Eddig az aki a magyar vagy latin írásbeliből elégtelent kapott, szóbelire nem állhatott s csak egy év multán tehetett ujabb teljes Írásbeli érettségit.) A kompenzációt, vagyis azt, hogy a szóbelin az egyik tárgyból való jó felelettel a más tárgyból kapott rosz jegyet kiegyenlíteni lehessen, behozatalra nem ajánlja a közoktatási tanács. Munkástoborzás Amerika részére. Egy newyorki társulat Ecuador köztársaságban uj aranybányákat tárt fel, ahová most ezerszám keresi a muukáso'.at. Első sorban Magyarországra etetta a szemét, mert Amerikában legjobban le tudják nyűgözni, ki tudják zsákmányolni a jámbor tótot s a tapasztalatlan magyart. A társulat ügynökei már mozognak s a könnyenhivöket csalják Amerikába. A belügyminiszter azonban útját akarja vágni a dolognak s figyelmezteti a hatóságokat, hogy az ügynökökre vigyázzanak, mert az ecuadori viszonyok nem magyar embernek valók s a monarchiának ott képviselete sincs, tehát a kivándorlók teljesen ki vannak szolgáltatva a lelketlen munkaadóknak, akik furfangos bérszerződések révén valóságos rabszolgává teszik a munkásaikat. Egy ingyen naptár adatott ki, az ismert Georg Schicht szappan és gyertya-gyár által, Aussigban E./m — Bizonyára minden háziasszony örömmel fogja fogadni, ha Georg Schicht cég kedvelt gyártmányai bevásárlásánál még egy ingyen naptárt is kap, a mely igen bőtartalmú és sikerült. — Auuak átolvasása minden háziasszonyra nézvq fontos. Jó tanács. Egy szorgalmas újságolvasó megfigyelte, hogy az országos uieterologiai intézetnek és a Meteor időjóslásai többnyire ellenkezők. Így a folyó hétre is az egyik esőt. a másik hideget jelez. Bármeiyik következzék is be: meghűlésnek vagyunk kitéve s ilyenkor használ • juuk Rétby-féle pemetefű cukorkát, mely C3ak akk"r valódi, ha minden dobozon a készítő, Réthy Bcla gyógyszerész neve rajta van. Elvi határozat. A m. kir. minisztertanács f. évi szeptember 8-án hozott határozata szerint mesgyevonal helyreállítására vonatkozó ügyben az eljárás a kir. járásbíróság hatáskörébe tartozik. — A közigazgatási bíróság 2436/904. számú határozatában kimondotta, hogy a gazda visszatartási joga a cseléd ruhaneműire nem terjed ki. A húsárak. Egyéb drágaság mellett a húsárak nálunk Zalaegerszegen aránytalanul magasabbak mint az ország bármely városában. Pedig a marhaárak tetemesen csökkentek s igy nincs okuk mészárosainknak arra, hogy a felcsigázott árakat még folyton fenntartsák. Nagykanizsán már leszállottak a mészárosok áraikkal, mert belátták, hogy a közönségnek eme kívánsága jogosult. A mi mészárosaink is meggondolhatnák magukat és leszálithatnák a hallatlan magas húsárakat. Eltűnt asszony. Mult számunkban megírtuk, hogy Nóvák Teréz miksavári asszonyt Nagykanizsára beidézték a törvényszék elé tanúnak. Az asszony a bíróságnál meg is jelent, de a tárgyalás után nyoma veszett. Nóvák Teréz holttestét később megtalálták. A lasztonyai határban levő erdőben egy ismeretlen nő hullájára bukkantak s miután nem tudták kilétét megállapítani, eltemették. A hullát exhumálták s a miksaváriak felismerték az eltűnt asszonyt, aki útközben megfagyott. A tárgyalás után gyalog indult hazafelé s a 80 éves asszony elfáradt, valószínűleg elaludt és megdermedt. Rabló banda. Ugy látszik még mindig nem veszett ki egészen a rabló romantika, még mindig találkoznak, kik ezen a pályáu akarnak boldogulni. November 28-án is a letenyei járásban Zajk és Tolmács között állítólag 6 fegyveres rabló garázdálkodott, kik az utasokat megtámadták s betöréseket is követtek el a környéken. Az állítólagos fegyveres rablók ellen, kik az erdőben bujkálnak, a csendőrséget mozgósitották.j A javító intézetek. A züllés útjára tévedt gyermekek s az ifjú bűnösök részére állította fel az állam a javító intézeteket. Fájdalom azonban a javításra szorulók oly sokan vannak, hogy az eddigi intézetek valamennyit befogadni nem képesek. Ezért az igazságügyminiszter a javító intézetek fejlesztésének tervével foglalkozik s a reform kiterjed a nevelés belterjességének emelésére is. Az aszódi javítóban meg akarják honosítani az ipari oktatást. A javító intézetek fejlesztése a büntető jog reformját készíti elő. Az államvasutak reformja. A nagy sztrájk után a kereskedelmi minisztériumban elhatározták, hogy az államvasutak igazgatóságát decentralizálják; a budapesti igazgatóságot megszüntetik s a vidéki üzletvezetőségeket igazgatóságokká alakítják át. Legújabban azonban félhivatalos forrásból azt írják, hogy a reformot bizonytalan időre elhalasztják, mert az a költségeket fokozná, amit pedig az államháztartás mai helyzete nem enged. A decentralizáció helyett nkább a motorkocsik forgalmának általánossá tételévet foglalkoznak, mert ebből jelentékeny megtakarítást várnának — Nekünk is alapos lehet a reményünk, hogy vicinálisainkon a jövő évben életbe léptetik a motoros forgalmat. Az első leánykiházasitási egyletnek maiszámunkban levő nyílttéri közleményére felhívjuk olvasóink figyelmét azzal, hogy véleményét függessze fel, mig a támadások ellen indított sajtóperben a független bíróság nem hoz ítéletet Véres verekedés volt nov. 25-én Dráva vásárhelyen özv. Mahanics Pálné korcsmájában, í Márcsecs Mihály drávavásárhelyi lakos nyugodik n iddogált magában, miközben Kristofics Ráfáel drávacsányi lakos, ki a csáktornyai országos vásárról tartott hazáfelé szintén betért a korcsmába. Kristofics és Márcsecs már régi haragosok voltak s igy természetesen csakhamar szóvaitásba keveredtek. Kristofics erre kiment, s felköltötte a korcsmáros cselédjét. A mint visszatért a szobába, se sz6 se beszéd, hatalmas botjával neki esett Márcseosnek. Zsarkovics György, ki szintén a korcsmában volt, a megtámadott segítségére sietett és kivette a verekedő kezéből a botot. De vésztére, mert e* ekkor kivette a zsebéből a bicskáját és Zsárkovicsot kétszer ' a bordák között ugy oldalba szúrta, hogy | összeesett s ugy kellett lakására szállítani,