Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

1904. december 4. Ketrész Tódor műipar áru raktára Budapesten Kristóf-tér. Társasjátékok és a játékasztal kellé­kei; legutolsóujdonság Ping-pong. Frőbel játékai. Játékszerek kis fiuknak ós leányoknak. Amateur fényképező készülékek. Csillogó karácsonyfa disz. Szoba torna eszközök. Korcsolyák. Vivó eszkö­zök. Vadász kellékek. Revolverek. Szánosengők. Bőráruk. Dohányzó eszközök. Bronz, porcellán és divatos japán disznni áruk. íróasztal kellé­kek. Ebédlő asztal kellékek, tréfás tárgyak stb. Mindezekről nagy képes árjegyzékét ingyen és bórmentve küld. Aranyarkelet pótlók december hóra. A vám­illetékeknek ezüstben történő fizetésénél vagy biztosításánál szedendő aranyárkelet pótlékot (agiót) december hóra 19 1j í°/ 0-bíin állapították meg. András vásár. A november 30-án megtartott András vásárunk eredménye nagyon silány volt. A kirakó vásárban alig lehetett embert látni, vevő itt-ott mutatkozott osak s kereskedőink, ipa­rosaink várakozásukban nagyon csalódtak. Az állatvásár sem volt olyan élénk, mint más évek­ben. A fölhajtott mintegy 2800 db állat közül 1013 db került eladásra. Külföldre kiszállítot­tak 160 darabot, leginkább Ausztriába s a Bádeui nagy hercegségbe. „Nóta Újság" cím alatt egy nagyon életrevaló vállalat indult jmeg Klökner Ede budapesti zenemű kiadónál. Csinos kiállítású füzetkékben a legdivatosabb magyar dalok, vigdal és kuplók jelennek meg — csakis azok, melyek minden színpad és varieté műsorán előfordulnak, — egy-egy füzetben két-két dal szöveggel és hang­jegy kottával. Most egyszerre 12 füzet jelent meg, melynek tartalmából legyen elég e néhányat felsorolni: „Régi nóta hires nóta" — „Ütött kopott a hegedűm" — Ityóka pityóka — Zokoig zokog a hegedű" — Szögény embernek szögóny a sora" — „Stör ich?" kupié — „Görbe nap" énekszámai — „Az érett leány" vig dal — „A kóser közhuszár" Baumann kupié stb. stb. A két-két zeneszámot tartalmazó füzet ára 20 f. Havonta 4 uj füzet jelenend meg, a melyeket zongorázó, énekes, hegedűt vagy cimbalmot játszó egyaránt használhat. Használható német kis kottákból évente százezrek jönnek be külföldről s ez okból is csak üdvözölnünk kell Klökner Ede kifogástalan irodalmi színvonalon álló magya­ros vállalkozását. ^ Kiadó lakás. A „Szent-Háromság"­hoz cimzett gyógyszertár fölött levő eme­leti lakás, mely 5 szoba és mellékhelyi­ségekből áll, február 1-ére kiadó. Az öt szobából kettő külön bejárással bir, úgy hogy a két szoba garcon lakásnak alkal­mas és a lakás a város közepén való fekvése miatt mindig könnyen kiadható. Felvilágosítás ugyanott. A divat. — A Divat Ujság-bél. — Meglepő és szinte érthetetlen, hogy amig a divat a bő ruhaujjakhoz ragaszkodik, a legújabb téli kábátokon és bundákon a saük ujjakat erő­szakolja. Már most azt kérdem, hogy hogyan lehessen egy divatos ruha ujját egy divatos kabát ujjába gyömöszölni? Lehetetlen, hogy a szük ujju kabátok hódíthassanak, amig a bő ujjú ruhák és blúzok oly makacsul tartják ma­gukat. Egyiknek vagy a másiknak okvetlen engedni kell. Egy másik szeszélye a legujabbra vágyóknak, hogy hadat izennek a vállak elegáns, lefelé húzódó formájának és csak azért is egy szinte természetellenes magas vállformát erőszakolnak, melyet ha másképp nem, hát az ujja felső díszítése alá feszített halhéjjal vagy finom acél­rugóval teremtenek meg maguknak. Pedig hatá­rozottan merném állítani, hogy soha ennél csú­nyább divatot nem láttam. Minél szabadabban és magasabban emelkedhetik a fej a vállak közül, annál szebb és elegánsabb a mozgása ós tartása, — ezt semmivel sem szabad rontani. A. szük és bő szoknya is erős harcban áll egymással Okszerűen azt hinné az ember, hogy a vastagabb és nehezebb téli kelmékkel, magától értődik a rövid ós szük szoknya uralma a télies. De a bő szoknya erősen szorítja a szűket. Igaz, »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlapc hogy a bő szoknya is fönt a csipők körül szük, — ezzel hízeleg viselőjének, — még ha bőre szabják is, addig addig varrják, hajtogatják ós vasalják laposra és szűkre, hogy épp oly hízel­gőn simul a gazdája termetére, mint a legszű­kebb angol szoknya. Csak lent bő, majdnem krinolinosan bő. A ruhák dísze imitált prém és vékony sujtás, még pedig hol sima sorokban hol gyűrűkben, de mindig pazar bőségben alkal­mazva. A sujtás és prém mellett a legdivatosabb a vékony bőrdisz, simán ós hímzetten, vagy pe­dig kiosipkózett ós kilyuggatott csikókban és hajtókákban. A minap is említettük már, hogy mennyire felkapott e divat a prém-imitáció. Mindenféle meleg szövetet olyanformán szőnek, hogy vala­mely divatos állatnak bundájához hasonlítson és ebből varrnak azután egész téli kabátokat, vagy pedig posztóval elegyest igen elegáns egész ruhákat. A gallér nem mindig kerek, vannak teljesen négyszögűek ós igen hosszan lenyúló vállrészekkel, elől hosszú stólával és a váll alatt valami zsaketszerűen összefogott ujjaforma-félé­vel. A divatos ruhát kiegészítő kalap az idén ahány, annyi féle. Leírásuk szinten lehetetlen. A' kalap formája mellékes, olyan, amilyennek a divatárusnő szeszélye vagy a viselője kedve és kacsója alakítja. A díszük toll, őszi rozsdás levelek, árnyalaiosan színezett selyem vagy szalag. Az esernyők immár szintén árnyalatos színű selyemből készülnek és többé már nem a kockás selyem a divat. Ida. * A Divat Újság minden hónapban kétszer jelenik meg. Előfizetési ára nagyon olcsó: negyedévre, postán való szétküldéssel, két korona husz fillér. Előfizetni legcélsze­szerübben a kiadóhivatalba intézett postautalványon lehet. A Divat Újság kiadóhivatala Budapesten, VIII., a Rökk Szilárd-utca 4. számú házában van. Mnemoneutechnika. Irta: Kardos Sámuel. Mindannyian tudjuk, mi az emlékező tehetség. Ismerjük, tudjuk a jó ós megbízható emlékező tehetség értókét ós eiőnyót. Tudjuk, hogy lelki­leg ós szellemileg mit sem lehet értékesíteni, ha emlékünkbe jól be nem véssük s igy magunk­nak meg nem tartjuk. Emlékező tehetség nélkül az ember el sem képzelhető. Van egy, már az ó-korban feltalált s gyako­rolt művészet, mely szerint az eszmetársításon alapuló móddal az emlékező tehetség szokatlan s rendkivüli szolgálatok teljesítésére fokozható. Ez az úgynevezett mnemoneutechnika. Feltalálója gyanánt Simonides görög költőt tartják; de mint kabalisztikus tudományt is nagyban művelték. Egész irodalom keletkezett, mely a mnemoneutechnikával foglalkozik. Az ujabb időben bámulatot keltő produktió­kat mutattak föl egyesek e téren, olyanokat, amik a csudával határosaknak látszanak. És bár sokat irtak erről a témáról a tudósok ós laikusok, ma ép oly kevéssé ismerjük az emlé­kező tehetség lényegót, mint évszázadokkal, vagy évezredekkel ezelőtt élt nemzetek nem ismerték. Naponként merül föl az a kérdés, hogy miért van egyiknek jobb, másiknak rosszabb emlékező tehetsége. Mi az oka annak, hogy az emlékező tehetség különböző időkben hol élénk, hol ke­vésbbé élénk. Egyszer erőaebb, máskor gyen­gébb. Mi az oka annak, hogy az embernek egyes dolgok iránt jobb, mások iránt meg roszabb emlékező tehetsége van ? Honnan van az, hogy testi fájdalmak követ­keztében néha egyes tárgyak ós képzetek telje­sen eltűnnek emlékünkből? Ezek mind olyan kérdések, amelyeknek felderítése s megoldása iránt a tudomány sokat tett ugyan, de mai napig részben sikertelenül, részben még mindig tökéletlen, az emberiséget ki nem elégítő, gyak­ran hypotezisen alapuló eredményt ért el. Az emlékező tehetségnek különböző módjai közül, más szóval az a tehetség, bizonyos tár­gyakat, gondolatokat és képzeteket jobban em­lékbe vésni, a számolás az, mely gyakran mese­szerű eredményt tud felmutatni. Akárhányszor tapasztalhattuk, (a mult század akárhány csudaszámolót produkált,) hogy egye­sek minő rendkivüli tehetséggel bírnak fejszámo­lás tekintetében; pedig ezen egyének egyébként, más oldalról, korlátoltak. Ez a tehetség külö­nösen a számoknak gyors és tartós felfogásán, 7 ­tehát azon képességen alapszik, hogy nagyobb kombinált számokat emlékben tartanak. Különös jelenség, ha fejletlen gyermekeknél nyilvánul meg ez, akik az iskolát soha sem látták, nem tanultak, tehát mintegy velük szü­letett adományt kell tekintenünk. Elmondok néhányat azon esetek közül, amik az egész kontinensen bámulatot keltettek. Igy a fejszámolásnak érdekes jelensége volt az ujabb időben Dase Zakariás produktiója, a ki Európa majd minden nagyobb városában eme különös adományával feltűnést keltett. Ép úgy nagy szenzatiót csinált a holsteini Reventlov Károly Ottó fejszámolásaival, ki a mnemoneutechnikdnak egy új, különös módját ala­pította meg, valamint Kote Hermán, ki e téren bámulatos eredményt ért el. A régibb korban Wallis János a kitűnő mate­matikus (született 1616-ban) meglepő emlékeze­tével tünt ki. Ez képes volt 53 különböző szá­mot magának megjegyezni s ezek gyökszámítá­sát is eszközölni; ami nem kis dolog. Egy másik angol, VVattson György, egy kü­lönben műveletlen, durva egyén, gyermekkora óta életében előfordult minden nevezetesebb ese­mény idejére a legpontosabban visszaemlékezett sőt azt is tudta, hogy ezen a napon mit tett, ismerősei körében ugyan azon napokon mi történt. Wolhiniában a 18. században élt egy paraszt, ki falujának minden lakosa születési idejét, óvót, hónapját és napját tudta. Megyénkben, Zalaszentgróton volt egy gyógy­szerész-segéd, Kiss Sándor, hasonló produktiókat végzett. Ez is ismerte majd minden embernek a születési idejét; tudta, ki mikor, mely évben, hónapban és napon tartotta az eljegyzését s az esküvőjét. Szülőfalumban, Besenyőben ólt egy juhász, Székelyi János, aki analfabéta volt; ez minden esküvő ós keresztelő pontos idejét meg tudta mondani. De tudta azt is, hogy bárányai mely napon ellettek, pedig vagy 500 drb juh volt a keze alatt. Hires volt a fejszámolásban még Dánemark Hirs. Ennek az embernek különös, megmagya­rázhatlan bűvös tekintete volt. Ha feldobtak előtte egy marék kukoricát, megolvasta azokat. A felmutatott szőlőfürtről megmondotta, hogy hány szem van azon. Egyszer egy tudós paphoz állított be, aki meg akarván győződni Dánemark­nek világgá kürtölt fejszámolási tehetségéről, egy leirt papirlapot mutatott neki azzal a kér­déssel, mondaná meg hogy hány sor van azon. Dánemark egy pillantást vetett a papírlapra és pontosan megmondta a sorok számát. Egy másik, hasonló tehetségű egyén I. Miklós cár előtt produkálta számoló teh'-tségét. A cár parancsára felmutatták neki egyik kozákezred tisztikarának a névjegyzékét, a mit átolvasv:, kívülről képes volt elmondani, sőt kivánatra hátulról visszafelé recitálta el . az egész tiszti­kar nevét, nem hagyván abból ki egyetlen nevet sem. Van az emlékező tehetségnek egy másik nem", mely nem a számoknak, hanem a beszédnek -3 szónak gyors s állandó felfogásában nyilvánul. E téren korifeusként említik a Pompeius által Kr. e. 66 évvel az Eufrát mentén legyőzött VI. Mitridatest és az 1849 évben Nápolyban elhalt Mezzofanti biboruokot. Elsőről azt jegyezték föi, hogy uralkodása alá tartozott 23 különbözJ népek nyelvét folyékonyan beszélte. Utóbbi, kir a mai korig a legnagyobb szónoknak állítanak, a bolognai papiszemináriumban a latinon kivül megtanulta a görög, héber, arab, spanyol, fran­cia, német ós svéd nyelvet. Mint a bolognai egyetem tauára, hová 1809-ben hivták meg, ebbeli tudományát folyton gyarapította, úgy, hogy 1833-ban, midőn Rómába hivták az ottani kollégium titkára gyanánt, nem kevesebb, mint 56 különböző, részben nagyon is heterogen nyel­vet beszólt; köztük a portugál, angol, holland, dán, orosz, lengyel, cseh, szerb, magyar, gall, török, román, albáui, bolgár, illyr, lappiandi, perzsa, kurd, georgiai, chaldái, samaritani, kopti, áthopiai, abessinai, sanskrit s más ázsiai és afri­kai nyelveket. És ezeket mind oly kitűnően birta, hogy benszülött sem jobban. Ami elég szép tudomány egy embertől. Makulay, Angolország leghíresebb politikusai­nak egyike, Palmerstonnal sétált a City egyik népes utcáján. Palmerstonnak feltűnt, hogy ba­rátja, ámbár részt vesz a beszélgetésben, folyton jobbra néz és erről még figyelmeztetés utján sem mond le. Csak tűrte egy darabig, végre meg­kérdezte barátját különös viselkedésének oka

Next

/
Thumbnails
Contents