Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-12-04 / 49. szám

XXIII. évfolyam 49. szám. Előfizetési dij : Kfrász évre . 10 K — f. Fél évre . . 5 k — f. Negyed évre . 2 K 50 f. Egyes szám ára 20 fillér Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszei 18 fillér, többszöri hirdetésnél 14 fillér. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez (Wlassies-utca 52. sz.), az anyagi részét illető köz'emények pedig a kiadóhivatalhoz (Ujváros-utca 25. sz. küldendők. Kéziratokat nem küldünk vissza ZALAV EGYEI HÍRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Nyiit levelek. Népgyűlések. (K.) A nagy politika fájáról hullanak a nyilt levelek. Tapasztalt, séles látókörű politikusok aggodalommal teljes lélekkel nézik a parlamenti élet elfajulását s miután az obstrukciós tábort szaporítani nem akarják, választóikhoz intézett levelekben mondják el nézeteiket a helyzetró'l. Gróf Tisza István az immár nagy nevezetességre vergődött ugrai levéllel vezette be a házszabályreviziót s most levélben adják meg a választ a szabadelvű párt volt oszlopos tagjai. Gróf Andrássy Gyula, Széli Kálmán levelei után Wlassics Gyula beszél Csáktornyái választóihoz. Ez a levél ránk nézve különös fontosságot nyer azáltal, hogy kétségtelenül befolyásolni fogja vármegyénk közvéleményét. A három politikus nézete megegyezik abban, hogy a házszabályokat módosítani kell, hogy a technikai obstrukciótól meg kell szabadítani a magyar parlamentárizmust, de nem tudnak egyetérteni a többséggel s a kormánnyal abban, hogy ezt az üdvös szándékát az eddig érvényben volt formák keresztül törésével vigye keresztül. Egyetértenek továbbá abban is, hogy a képviselőháznak a Dániel-féle indítvány elfogadását kimondó határozatát, amelyet törvénytelennek tekintenek, legitim határozattá a választók többségében megnyilvánuló nemzeti akarat sem teheti. Elméleti .szempontból ez elvitathatatlan igazság, amelyet a többség sem von kétségbe. De a parlamenti többség, amelyé hatalom, nem is elméleti igazságokkal igyekszik indokolni magatartását, hanem a végszükség kényszerével. Nem vitatja, nem is vitathatja senki, hogy ama bizonyos november 18-iki határozat törvényes, helyesebben mondva szabályszerű formában jött létre; csak ahoz rugaszkodnak, hogy azt a politikai raison megkövetelte. A két felfogás teljesen ellentétes. Azokat kiegyenlíteni nem lehet. Vagy az egyik, vagy a másik nézetnek gyó'znie kell. Ezideig egyik politikusunk sem próbálkozott meg avval, hogy a kibontakozás útját megjelölje. Még Széli Kálmán sem, a nagy i icifikátor, akinek kormányzása békeszerzéssel kezdődött s az obstrukció iszapjába fnlt bele. Kijelentette, hogy nem talál teret politikai működésének s nem tud beleilleszkedni a mai pártkeretekbe. Meghasonlott előbbi pártjával, az egyesült ellenzéket pedig nem támogathatja múltjánál fogva. Gróf Andrássy Gyula erőszaknak tekinti ugyan a Dániel-féle javaslat elfogadásának módját, tiltakozik az ellen, hogy a formák megsértésével létrejött javaslat jogforrássá váljék, de hogy miképpen lehetne és kellene az óhajtott házszabálymódosítást keresztülvinni, erre nézve nem tájékoztatta a kibontakozás útjait kutató közvéleményt. Wlassics Gyula azonban határozott utat jelöl meg. Nem az ellentétek lehetetlen kiegyenlítése az, hanem egy kerülő ut, másik forma, amely azonban feltétlenül alkalmas legalább arra, hogy a közvéleményt megnyugtassa. Hogy a revizió keresztülvitelére alkalmas-e, az más kérdés. Wlassics Gyula álláspontja az, hogy a szálásszabadságot biztosító, a házszabályokkal való durva visszaélést lehetetlenné tevő reviziót lehetőleg pártközi egyezség utján kell megkísérelni. Szükséges, hogy a módosítás alapelveit s főbb részleteit az or/ szág ismerje. Es ha ilyen eljárás mellett is obstrukció törne ki, akkor volna helye appellálni a nemzet akaratára. A nemzeti akarat Ítélete oly súllyal nehezednék mindenkire, hogy a házszabálymódosítás ellen újra obstruálni az erkölcsi lehetetlenségek közé tartoznék. Ez Wlacsics Gyula nézete, amelynek utolsó konklúziója a gyakorlatban esetleg nem valósulna meg; mert amint ma a többség a politikai kényszerrel és raisonnal minden lépését meg tudja indokolni, épugy minden erkölcsi pressió mellett is az obstrukció az ellenállás folytatását az eddig használatban levő jelszavakkal mindig támogathatná. Ez azonban már olyan pessimisztikus felfogás, amelynek talán helye sem lehet olyan férfiú állításával szemben, aki a parlamentet s annak tagjait és viszonyait régóta ismeri. Wlassics Gyula levele megnyugtató hatással van a kedélyekre, mert bár élesen elitéli a többségi akarat érvényesülésének erőszakos módját, de megmutatja azt is, hogy nem olyan vigasztalan a helyzet, mint ellenzéki oldalon hiszik s kölcsönös vagy legalább is megnyugtató módja a revíziónak. Nemcsak ellenzéki részről, hanem elismert tekintélyű szabadelvű politikusok is vitatják azt az álláspontot, hogy a mai helyzet uj választásokkal, tehát a nemzetre való appellálással nem orvosolható. A házszabálykérdés tisztán a parlament belső ügye s a harcnak ott kell eldőlnie a képviselőházban. Ez az álláspont azután sehogysem indokolja az akciónak a választók elébe való vitelét, a népgyülésezést, a tiltakozó körmeneteket s a bizalmi és bizalmatlansági nyilatkozatok özönét. Az én szerény nézetem szerint az utcán keletkezett bizalmi vagy bizalmatlansági nyilatkozatnak erkölcsi értéke egyáltalában nincs. Ebben a kérdésben pedig értelme sincs. Mit fog javítani, vagy rontani a helyzeten a nép lelkesedése, felbuzdulása, akár harminc kerületnek a kormánytól való elfordulása? A viszály magva a parlamentben van, ott vannak a kibontakozás eszközei is. Rekedtre éljenezhetünk, tiltakozhatunk az utcán, ívszámra küldhetjük az üdvözleteket és lesajnálásokat, mégsem tudunk sem békét, sem kibontakozást teremteni, ha az urak ott fenn nem akarják azt megtalálni. A népgyülésért u 'm lelkesülünk sem pro, sem kontra. A vox populi most nem tud dönteni s ezt a kérdést nem is fogja eldönteni soha, A jövő kétségekkel van tele. Egy azonban bizonyos. A parlamentárizmus elfajulásának kárát vallja a nemzet, a közélet, csak a reakció nem. A népszabadság lelke a parlamentben van s ha ez a lélek önmagával meghasonlik, a szabadság öntudatlan, magával tehetetlen élő halott. A lethargia is halál, a felbomlott egyensúly is az. Mind a kettő a caesarizmus útjait egyengeti. " méltányosság mellett igenis van békés, Wlassics Gyula levele választóihoz. Wlassics Gyula a csáktornyai választó kerület választóihoz a következ'í levelet intézte: Igen tisztelt választóim! Önök iránt tartozó kötelességem parancsolja, hogy föltárjam azokat az okokat, amelyek engem a szabadelvüpárt kötelékéből kilépésre indítottak. Az időpont (november 19.), melyben e lépést tettem, egymagában is megvilágítja a felfogást, Mai számunk 14 oldaL J