Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 27-52. szám)

1904-10-30 / 44. szám

1904. október 16. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 tűntek. Imrédy Pálnó Zalaegerszegen ment férjhez s évekig itt lakott, de midőn férjét, aki pénzügyi titkár, innét elhelyezték, elvált tőle 8 azóta a fővárosban tartózkodik. Papp Ferenc Zalavármegye árvaszókénél volt jegyző, de állásától hivatali visszaélések miatt kénytelen volt megválni. Az ellene lefolytatott bünperekben kiderült, hogy mielőtt hozzánk került volna, sikkasztásért és csalásért két évet töltött a fegyházban. Hogy mikép jutottak az ókszerek Imrédy Pálnéhoz s hogy neki és Papp Ferencnek minő része van az ókszerlopásban, még nincs megállapítva, mert tartózkodási helyük ismeretlen; csak annyit tudnak, hogy 25 én Budapestről Bécsbe utaztak. Jótékonyság. Rotorban sok kárt tett az árviz. Sok szegény embert kiűzött hajlékából az ár s nem volt mit enniök. A nyomor enyhítése végett alsódomborui Hirschler Miksa szekérszámra küldte a kenyeret az árvízkárosultaknak s a nyomorgó családok között pénzsegélyt osztott ki. Hirschlerék jótékonyságát áldva emlegeti a muraközi nép. Minden alkalommal érzik a jó szivek melegét, valahányszor a sors csapásai ránehezednek a népre. — Dr Szüllő Géza országgyűlési képviselő is felkereste az árvízkárosultakat s megígérte, hogy segélyakciót indít a sújtott vidék felsególyezése érdekében. A vendég. A magyar embernek vérében van a vendégszeretet, amelyet azinte félelmessé és veszedelmessé tud fokozni a murci. A leteny

rei hegyen egy gazda az uj bort kóstolgatta, amikor bevetődött egy horvát utas. A gazda levezette a jövevényt a pincébe ós alaposan megkóstoltatta vele a zavaros italt. Azután krumplit sütöttek és újra ittak. A vendég estefelé útnak akart indulni, a házi gazda azonban nem eresztette. Mit volt mit tenni, a vendég ivott tovább. Végre azonban megsokalta a jót s minden áron távozni szándékozott. A murci erősen dolgozott, az atyafiakban felforrott a virtus. A gazda mérges lett, a vendéget irgalmatlanul összeszidta. »Nem hiába horvát vagy, nem is tudod mi az emberség.* Nagy csata támadt erre. Először csak a kanoBÓ törött össze, később már a bot is, meg a székek is. A vendég erősebbnek bizonyult s alaposan helybenhagyta a házi gazdát, akit keresésére indult hozzátartozói találták meg a pincében. Véres volt a feje, de nem annyira a vórvesztés, mint a muroi miatt hevert dísztelenül a földön. Az emberséges horvát pedig folytatta az útját s miután a vendég nevét sem tudják, keresni sem lehet. A vendégszerető gazda megfogadta, hogy többé nem tartóztatja a távozni készülő vendéget. Betörés. Spiegel Rezső tapoloai kereskedőnél a minap betörő járt. A tolvaj valószínűleg a pincében rejtőzött el s onnét ment be az üzletbe, ahonnét 1800 K készpénzt és 4000 K értékű értékpapírt vitt el. A nyomozás eddig nem vezetett eredményre. Leszakadt part. Bolla József tapolcai fuvaros földet akart kocsijára rakni s hogy könnyebben menjen a munka, az aláásott part mellé állította a szekeret s elkezdett dolgozni. Alig tett néhány kapavágást, mikor a föld megcsuszamlott s Bollára zuhant. A lovak ijedten rohantak el a fuvaros fölött, aki teljesen föld alá került. A közelben dolgozó emberek gyorsan kiásták az eltemetett Bollát, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Hamis ezüst pénz. Megírtuk, hogy ujabban sok hamis ezüst forintos ós korona van forgalomban. A pénzek cinkből készülnek s be vannak ezüstözve. A nyomás nagyon ügyes és teljesen tiszta, csak a körirat van elmosódva. Miután ezek a pénzek legsűrűbben a veszprómmegyei Nagyvázsony vidékén bukkannak fel, a hamisítókat is ott kutatják. Azt gyanítják, hogy a hamisítványokat egy jól szervezett hamisító banda kószítk, amelynek révén hozzánk eljutnak a cink forintok és koronák. Őszi viharok. Elkésett nyári viharok tévednek vissza a levelek hullásának szomorú napjaiba. Villámlás, dörgés, záporeső tört ránk a mult héten, pedig idestova tél lesz már. Közel a zalamegyei határhoz, Andrásfa mellett a villám le is csapott. Hol legdrágább a hus? Az utolsó hivatalos kimutatás szerint a húsárak az egész Magyarországon Nagykanizsán a legmagasabbak. Egyetlen vidéki város sincs, amelyben a marhahús ára elérné a nagykanizsai piaci árakat. Még Zalaegerszeg sem, pedig a mi mészárosainkban is megvan a hajlandóság az árak fokozására. Legutóbb a marha ára nagyot esett, a hus árak azonban alig változtak. A husdrágaság egyes városokban annyira nyomasztó volt, hogy a helyi hatóságok kénytelenek voltak a közélelmezés kérdésébe nagy eréllyel beleavatkozni. Zomborban városi mészárszéket állítottak fel, amely akkor, amikor a mészárosok 1 K 20 f—1 K 80 fillérért adták a marha és borjúhúst, képes volt veszteség nélkül 84—96 filléres árakkal dolgozni. Három hónapi fennállás után a városi mészárszék megszűnt, mert a mészárosok normálisra szállították le az árakat. A kereskedelmi miniszter kimondotta, hogy a helyi hatóságoknak nemcsak joguk, hanem kötelessógük is a húsárakat szabályozni, ha azok mesterségesen és jogosulatlanul emeltetnek. A városokat tehát attól, hogy hatósági mészárszéket állítsanak, eltiltani nem lehet. A Mura halottai. A bisztriczei murai révet Czigány István birja haszonbőrben. A révnél két legény szolgált \Csalapin András és Balazsicz Iván. A Mura a mult hetekben nagyon meg áradt s a révkötelek a vizbe merültek. A két legény beevezett a Mura közepéig, hogy kiemeljék a köteleket. Amint evvel vesződtek, a csónak felborult s bár mind a két legény kitűnő uszó volt, nem tudtak a sebes árral megküzdeni s elmerültek. Holttestük eltűnt. A napokban Hétház község határában levő szigeten megtalálták Csalapin András holttestét, Balazsicz Iván teteme azonban még nem került elő. Közös rosta. A Baksán lakó Molnár testvérek közös buzarostát vettek. Mindegyiknek sürgős szüksége lett volna a rostára, mindegyik használni akarta. Az elsőbbség kérdésébe beleszólt a fejsze. Az egyik Molnár úgy vágta fejbe a másikat, hogy az most a halállal vívódik. Szeretőnek jobb a menyecske. Balika Jancsinak ez volt a nótája s életének princípiuma. Sok hódítás emlókóvel dicsekedhetett s dicsekedett is. Eddig azonban csak szivekre pályázott, de a minap arra az elhatározásra jutott, hogy a szerelemből meg is akar élni. Egy idősebb menyecskének tette a szépet, aki szívesen látta a sudár legényt s ami pénzt tejért, vajért, csirkéért összeárult, mind a lelkem Jancsira költötte. A férj megneszelte a viszonyt- s lesbe állott. A szerelmesek a kapu mellett beszélgettek. A legény pénzt kórt s az asszony átadott 10 koronát, mikor rajtuk ötütt a gazda. A szép Jancsi nem szép többé, mert levágták a fülét; pénze sincs, órája sincs, mert kártérítés fejében elszedte tőle azokat a gazda. Az asszony nem ápolhatja szerelmesót, mert az ütlegektől betegen fekszik. Elfogott zsebtolvaj. Kis János mázoló segéd, de emellett nagy passióval üzi a zsebtolvajlás mesterségét. Budapesten már többször meggyűlt a baja a rendőrséggel. Szemmel tartották. Működésének szinterét tehát vidékre tette át. A Dömötör napján tartott országos vásárra Sümegre érkezett s a tömeg között ődöngött. Kiment a marhavásárra is, jóllehet sem eladni, sem venni nem akart. Egyób üzletet keresett. Egy gazda ember mellé állt, akinek ökreire alkudozott valaki. Az eladás megtörtónt s a gazda száz korona foglalót kapott, amelyet Kis János egy szempillantás alatt kilopott a gazda zsebéből. A körülállók azonban észrevették, irgalmatlanul elverték s átadták a csendőröknek, akik bekísérték a kaszárnyába. Alig értek vele a szobába, a tolvaj a véletlenül nyitva volt ablakon kiugrott ós futásnak eredt. A csendőrök üldözték s az üldözőkhöz csatlakozott Somogyi Ferencz levélhordó is, akibe Kis János majdnem beleütközött. A tolvaj beszaladt egy ház udvarába, ennek kerítésén átugrott s Fischer Mór ecetgyáros szobájába osont. Senki sem vette észre a hivatlan jövevényt; sem a konyhában foglalatoskodó cseléd, sem a másik szobában időző gazda. Az üldözők nyomában voltak a tolvajnak s csakhamar megérkeztek Fischerékhez. Kerestek, kutattak, de hiába. Eredmény nélkül távoztak. Fischer azonban észrevette, hogy egy ruhás szekrény ajtaja roszul van betéve. Kinyitotta s ott találta Kis Jánost, aki könyörgésre vette a dolgot. De nem irgalmaztak neki. A visszahívott csendőrök bilincset tettek rá ós bekisértók. Ritka szerencse. A m. kir. osztálysorsjáték hétfői húzásán nagy szerencsében részesültek a 98924 számú sorsjegy tulajdonosai. Ugyanis ez a szám, melyet Schulze Vilmos osztálysorsjegy fő lárusítónál (Budapest, Rógi-posta-utca 6 sz.) veitek, nyerte a 600,000 korona jutalomdíjat. A következő sorsjáték első húzásához eredeti sorsjegyek márkaphatók e szerencsés főelárusítónál, egész 12 K, fél 6 K, negyed 3 K, nyolcad 1.50 koronáért. Elcsípett tolvajok. Nyakas István és Bogdán István szentkozmadombjai lakósok folyó hó 21-én Zalaegerszegre jöttek, hogy itt gabonájukat értékesítsék. Az eladás jól sikerült, minek örömére betértek özv. Molnár Vendelné korcsmájába, hogy a szokásos áldomást megigyák. Mialatt az itókát fogyasztották, ki-kinóztek az udvarra, a hol szemükbe ötlött egy is, más is. Ugy gon dolkodtak, hogy az udvaron levő zsákoknak, tartóláncnak, nyaklónak, petróleum lámpának és üveg poharaknak nagyon is mindegy, akár az ő birtokukban van az, akár Molnárékóban. Elhatározták tehát, hogy ezeket a tárgyakat magukkal viszik és meg is tették. Károsult azonban észrevette a lopást, kocsira ült és Boczföldnél elérve őket, a lopott tárgyakat megtalálta a kocsijukban. Munkás cigányok. A cigány nem szereti a rendszeres munkát s inkább koplal, mint dolgozik. Voltak azonban egyes törzsek, amelyek iparral is foglalkoztak, üstöt foltoztak, primitív kovácsmunkát végeztek. Ezekot hívták kolompár cigányoknak. Ujabban majdnem teljesen nyomuk veszett. Eltűntek a cigánykovácsok, az üstfoltozók. Ivadékaik itt-ott rendes iparosokká lettek, vagy visszatértek a kóborlókhoz. A minap azonban mégis láttunk három sátoralja üstfoltozó cigányt, akik nem csak a kolompár mesterséghez, hanem az aranyművessóghez is értenek. A vajda hatalmas ezüstgombokkal diszített ruhában járt munka után. Ahol nem merték rábizni a javítandó tárgyakat, azok kétszeres, háromszoros értékét készpénzben letette biztosítékul. Mesterségükben igen ügyesek 8 modern szerszámokkal dolgoznak. A kóborlásról azonban nem tudnak lemondani. Állandó műhely nem kell nekik; a sátor előtt dolgoznak, rendesen guggolva. Megbokrosodott lovak. Géczy Kálmán m. kir. honvéd huszár százados lovai a minap a Kazinczi-téren valamitől megbokrosodtak. Ürült vágtatásban rohantak a Széchenyi téren át a Kossuth Lajos-utcába. Útközben a kocsis leesett a bakról, azonban lábainál függve maradt a kocsin, a lovak pedig tova rohantak, maguk után hurcolva a szerencsétlen embert. A Kossuth-utcában sikerült a lovakat megfékezni. A kocsis súlyos sérüleseket szenvedett. Elvi határozat. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi október hó 18-án kelt 70566/VII. 904. számú rendeletében, egy konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy a kantinos, a mennyiben kereskedést is tíz, az általa gyakorolt kereskedésre nézve a vasárnapi munkaszünet tekintetében ugyanazon korlátozás alá esik, mint más kereskedő; vagyis kereskedői tevékenységét vasárnapon délelőtti tiz órán túl nem folytathatja. Végrehajtás akadályokkal. Az idei rossz termés különösen sújtotta F. M. földesurat, kinek birtoka tul volt amúgy is terhelve és a végrehajtások napirendben voltak nála. A végrehajtó, ki a szomszéd városból jött mindig a tanyára, nagy előzékenységet tanúsítót mindenkor a földbirtokossal szemben, ugy hogy mindig egyedül végezte feladatát és se becsüs se fiskális nem kísérte útjára. Azért meglepte, midőn egypár héttel ezelőtt a régi kúria kapuit éppen a szeme előtt zárták be és az uraság kocsisa a rácson át megmagyarázta, hogy a végrehajtót kísérettel együtt nem engedi át a nagyságos ur a kapun. Hiába magyarázta a végrehajtó, hogy az a két ur, ki vele jött, előtte teljesen ismeretlen s csak véletlen alkalmatosságot használva ki, hozta őket az ő kocsiján az urasághoz, a kocsis nem nyitott kaput, mert a kérdésre, hogy mit keres akkor itt az a két ur is, azt a választ kapták, hogy ők az urssággal hatszemközt intézhetik el jövetelük célját. Majd a végrehajtó az idegenektől bocsánatot kérve egyedül ment be a földesúrhoz és felvilágosította a ház urát a künn várakozó két ur kínos helyzetéről. A házigazda ezek után egy külön szobában fogadta a két látogatót. Ezek megkérték, hogy most már tekintettel arra, hogy végrehajtó van a háznál, zárná be ezen lakosztályhoz vezető ajtókat, mert előbb nem mondhatják el jövetelük célját. A látogatók rejtélyes magaviselete nagyon izgatottá tette a földesurat. Az izgalom azonbanj a szóval ki nem fejezhető öröm hatása alatt csak fokozódott, midőn megtudta, hogy ezek a vendégek Török A. és Társa budapesti bankházából jöttek, hogy kifizessók neki az előző napon nyert