Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-22 / 21. szám

1904. május 1. T>Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 5 folyamon, azok annak befejeztével igazolványt nyernek. Cselédjutalmazás. Csertán Károlyné urnő söj­töri birtokán szolgáló cselédség e hó 1-én ünnepet ült, jószivű úrnőjével együtt. Farkas István majorgazda 35 hosszú esztendő óta hűségesen és becsületesen szolgálja a Siimeghy családot s hűséges szolgálatának jutalmazásául a földműve­lési miniszter 100 K jutalommal és díszoklevéllel tüntette ki s a gazda kitüntetését az urnő s enuek jóvoltából és bőkezűségéből az összes cselédek megünnepelték. A falu népe ós a cseléd­ség mise után a templom előtt gyűlt össze, ahol Thassy Lajos járási főszolgabíró szép szavakban magyarázta meg az ünnepély jelentőségét • majd Pajthy Elek plébánost kérte fel, hogy a főispán úr megbízásából Farkas Istvánnak a jutalomdíjat és díszoklevelet adja át. Feszült figyelemmel hallgatta a sokaság a tanulságos s eszmékben gazdag beszédet, melyben a szónok a feljebb­ós alattvaló, a szülő- és gyermek, és a gazda­és szolga illetve cseléd közötti viszonyról beszélt. Egyetértésre, kölcsönös becsülésre ós a kötelesség­nek mindenkori hű teljesítésére hívja fel mind­azokat, a kik bárminő szolgálati viszonyban álla­nak, rámutatva arra, hogy mindenki csak igy nyerheti el úgy mennyei, mint földi megérdem­lett jutalmát, a nemzet csak úgy érheti el ismét rég elvesztett boldogságát, ha ki ki hiven meg­teszi kötelessógót! A jutalomdíj és díszoklevél átadása után maga az ünnepelt Farkas István könnyes szemekkel egyszerű, de igen szivreható és értelmes szavakkal köszönte meg a magas kitüntetést-, jóakaróinak ós barátjainak az ünne­pélyen való szives megjelenését és végre fel­hívja cselédtársait, hogy továbbra is mindenkor hűséggel szolgálják szeretett kenyéradójukat ós az egész uri családra az Isten áldását kívánja. Befejezésül Csertán Károly ur emelt szót, alka­lomszerűen arra figyelmeztetvén a szülőket, hogy gyermekeiket, felnőttebb fiaikat és leányaikat az Isten és a vallás szeretetére ugy neveljék, hogy azok az Isten létezését ne csak a templom falam belül, hanem bárhol a szabad ég alatt is elismerve, őt teljes szeretettel tiszteljék és imádják ! E szavak mély benyomást keltettek és felszólaló alispánt az összes jelenlevők lelkesen megéljenezték, mire a nép mély tanulságok hatása alatt eloszlott. Délben fényes ebéd volt Csertán Károlyné urnő vendég­szerető asztalánál, melyen az illusztris vendég­sereg kitűnő hangulatban az esti órákig együtt maradt. Ez alatt pedig fenn a majorban a nagy­számú cselédség ós egyéb ünneplők urnőjü'­kegyességéből bőséges ellátásban részesültek és hangos cigányzene, tánc és víg mulatozás közben az egész szeretett nagyúri családnak lát­ható örömére tették maguknak felejthetetlenné e ritka szép ünnepnapot. És valóban : ha min­den magyar gazda ily szeretettel öleli magához cselédjét, és minden cseléd ily' rajongó ragasz­kodást táplál szivében kenyéradó gazdája iránt, mint a hogy ezt a söjtöri gazdaságában tapasz­talhatjuk, akkor nem kell félnünk a népámítók izgatásaitól. Jégeső. E hó 19-én ránk csapott az Isten haragja. Délután öt és hat óra között észak felől sürii felhő közeledett felénk. Messziről tompa morajlás hallatszott, amit a nép jégeső biztos előjelének tekint. A felhő peremei ugy néztek ki, mint a hóval borított hegyormok, uszályukban pedig sötétebb szinek váltakoztak. Délnyugaton megoszlott a felhőréteg s a szél egy részét elkergette Göcsej, a másikat Balaton felé, ahol leontották a földre az ismeretlen magasságokban született jeget. Szeszélyes ugrá­sokban csapott le a vihar a vármegye külöm­böző vidékein. Jeget jelentettek Sümegről, Tür­jéről, Tófej ós Csömödér községekből. A legerő­sebb volt a vihar Balatonedericsen, Zalaszántón; nagy károkat tett Szigligeten, Nemesbükkön, Nemesvitán, Cserszegtomajon. Yonyarczvashegy, Gyenesdiás, Zsid, Vállus községek határát szin tén megverte a jég. Badacsonyban kevés kárt tett. Több helyen a gabonát le kell kaszálni. Balatonederics község határának egy részét tel­jesen tönkre tette a vihar. Balatonszentgyörgy szintén nagy károkat szenvedett. A vihar szer­dán 6 és 7 óra között tört ki. Ahol esővel kez­dődött, ott aránylag kevesebb kárt okozott; néhol azonban eső nélkül dió nagyságú jég zuho­gott alá 1—2 percig és lepocsékolt minden ter­ményt. Cserszegtomajon egy percig esett a jég, feljebb már gyengült vihar ereje. A jég oly szeszélyes uton haladt, hogy egy-egy községet, sőt gabonatáblákat és domboldalakat átugrott, körül pedig óriási károkat tett. Miután még a jégkárt és annak mérvét nem minden községből jelentették be, nem tudjuk, hogy a vihar a vár­megye más vidékein is pusztított-e. Kegyeletes adomány. Keszler Bernát zalabóri lakos malombérlő egyetlen leányának eljegyzése alkalmából az ottani izraelitai imaegyesületnek egy értékes oltárterítőt ajándékozott. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskola felső osztályában az óv végi vizsgálat f. hó 16-án volt. A felső osztály 33 növendéke közül a vizsgálat alapján 29 et a vizsgáló bizottság érettségire bocsátott, mig négy tanulót augusztus hó végé­vel leteendő javító vizsgálatra utasított. Az érett­ségi Írásbeli vizsgálatokat a következő sorrendben tartják: 18-án a magyarnyelvből, 19-éu a német­nyelvből, 20-án a könyvvitelből, 25-én a francia­nyelvből, 26-án a kereskedelmi számtanból, 27-éu a politikai számtanból, 28-án a kereskedelmi levelezésből. Kinevezés. A zalaegerszegi m. kir. pénzügy­igazgatóság Sugár Béla nagykanizsai díjtalan adóhivatali gyakornokot a zalaegerszegi m. kir. adóhivatalhoz segélydíjas gyakornokká-, Andor István érettségi vizsgálatot tett dobronaki lakost a zalaegerszegi m. kir. adóhivatalhoz díjtalan abóhivatali gyakornokká nevezte ki. A soproni iparkiállításon résztvevő iparosok érdekében a helybeli ipartestület több tagja tisztel­gett Várhidy Lajos polgármesternél, kérve, hogy támogassa a kiállításon rósztvenni szándékozó helybeli iparosokat. A polgármester szivesen fogadta a tisztelgőket s megigérte, hogy oda fog hatni, hogy a város azokat az iparosokat, akik a kiállításon ipartermékeikkel részt vesznek, anyagi támogatásban részesítse s pedig nemcsak a szállítási, hanem a felmerülő helypénz és tüz­biztosítási költségekre nézve is. - Villámcsapás. F. hó 15-én délután Rád köz­ség fölött vihar vonult át, mely alkalommal Németh Menyhárt gazdálkodó háza mellett álló nagy jegenyefába villám csapott le. A villám meggyújtotta a szalmafedelű lakóházat is és ez három melléképülettel együtt porrá égett. A kár jelentékeny. Műkedvelő előadás Letenyén. Május 23-án a letenyei műkedvelő iparos társaság a Ietenyei Kossuth Lajos-emlék kijavítására táncvigalommal egybekötött zártkörű műkedvelői szini előadást rendez. Szinre kerül Géczy Istvának „A gyimesi vadvirág" cimű népszínműve. Nyári mulatság. A zalaegerszegi iparos ifjak önképző egylete és az ipartestület julius hó 3-án tartja együttes mulatságát a Baross-ligetben. A mulatság kedvezőtlen idő esetén julius hó 10-én tartatik. Teaestélyt rendeztek a tapolcai fiatal emberek f. hó 14-én az Eibenschiitz-fóle kávéház nagyter­mében. A hangulat olyan kedélyes volt, hogy csakhamar elhordatták az akadályt képező asz­talokat ós székeket és táncra perdültek, mely kivilágos kivirradtig tartott. A négyeseket 30 pár táncolta. Távgyaloglás. Több sportkedvelő zalaegerszegi uri ember pünkösd vasárnapján távgyaloglást rendez Keszthelyre. A training erősen folyik, mert az 52 kilometer utat tiz perces tempóban akarják megtenni. A távgyaloglásban öten vesz­nek részt s Zalaegerszegről reggel négy órakor indulnak. Verekedő rokonok. Horváth Gombos József nagykutasi lakos anyósával, Bogár Józsefnóvel összeveszett a mezőn. Horváth nem tartotta elég erősnek a szóval való sértegetést s anyósát egy vasvillával kétszer fejbe vágta úgy, hogy a vér elöntötte. Bogár Ádá m, Bogár Józsefnó fia, látva anyja veszedelmes helyzetét, ennek védelmére sietett, de vesztére, mert Horváth őt is vas­villával 3 helyen megszúrta, ami Bogár Ádámot ugy felbőszítette, hogy Horváthot saját vasvillá­jával ugy elnásznagyolta, hogy a közkórházba kellett szállítani. Később pedig Horváthnak 14 éves fia, apja kudarcát megboszulandó, nagy­apját Bogár Józsefet támadta meg és ostorával ennek arcába vagdalt. — A folytatás a biróság előtt lesz. Háború hadüzenet nélkül. Nagy ós kiterjedt nemzetség a Kolompárok sátor alatt lakó nemzet­sége. Rajokat bocsátott ki magából s több vajda­ságot képeznek. A rokonság már annyira fele­désbe ment, hogy háborút viselnek egymással, ha valami fölött összekülönböznek. Egy zalai törzs feszült viszonyban állott a Vasvár körül tanyázó Kolompárokkal. Az ifjak szive azonban nem sokat törődik az öregek haragjával s miután Kolompár Lajosnak nem adták oda a Kolompár Paprika nevezetű bogár szemű leányzót, egy sötét éjszakán megszöktette anélkül, hogy a szokásos ajándékokat a szülők részére hátra hagyta volna. Felkerekedett a megsértett vajda­ság minden tagja s rajtaütöttek a rablón és családján a vasvári erdőben. Folyt a harc el­keseredetten. A Paprika szemben állt saját sáto­rának népével s vitézül küzdött, amig le nem ütötték; csakhamar melléje feküdt még hat küzdő s mire a csendőrök a helyszínére értek, mindenki vérzett. Aki tehette elfutott, de több súlyos sebesült a helyszínén maradt. Riválisok. Jó barátnők voltak Horváth Anna és Szabó Regina helybeli cselédlányok mindaddig, amig a fátum össze nem hozta őket egy legénnyel, a kit szerencsétlenségükre mindketten megszeret­tek. A legény udvarolt is a két leányzónak, a mi a két barátnőt ellenségekké tette. Ellenszen­vük annyira fokozódott, hogy midőn a mult napok egyikén a Kossuih Lajos utcán találkoz­tak, összevesztek s ugy elverték egymást, hogy orvosi segélyt kellett igénybe venniök. A harcias leányok ezzel azt nyerték, hogy közös szerelmük tárgya a faképnél hagyta mindkettőjüket. Öngyilkosság. A fővárosi lapok közölték, hogy Pécsett az üszögi erdőben egy ismeretlen férfi holttestét találták. A hatóság nem tudta meg­állapítani kilétét s agnoskálás nélkül temették el. A mult héten kiderült, hogy a szerencsétlen ember Rédey Lajos, előbb zalaegerszegi anya­könyvvezető volt, aki hányatott életét az üszögi erdőben fejezte be. Sok megpróbáltatáson ment keresztül, sokat küzdött az élettel, amelytől — belefáradva az örökös gyötrődésbe — önszántá­ból vált meg. A balatonfüredi Erzsébet szeretetházban a jövő iskola évben 10—12 ingyenes hely üresedik meg. Az alapszabályok szerint csak 6—8 éves, teljesen árva — - ezek hiányában félárva — gyer­mekek vétetnek fel. A felvétetni kivánók hozzá­tartozói családi értesítővel, orvosi, szegénységi, oltási és esetleg iskolai bizonyítvánnyal felszerelt kórvéuyeiket az igazgatótanácshoz címezve, annak elnökéhez dr, Segesdy Ferenc kir. járásbiró úr­hoz, vagy alulirt igazgatóhoz, legkésőbb augusztus l-ig adják be. A kérvények és mellékleteik is bélyegmentesek. Balatonfüreden 1904. év május 10-én Molnár Antal igazgató. Udvariatlan legény. Buosu volt a mult vasár­nap egyik szomszédos faluban. Sokan gyűltek össze közelből-távolból. Köztük volt Horváth Juli csácsi leány is. Amint a búcsúról haza felé menve Hetésen áthaladtak, betértek ott a korcs­mába, a hol javában szólt a zene s táncoltak a fiatalok. A csinos Horváth Julis csakhamar fel­tűnt a táncoló legényeknek, kik közül többen felkérték egy fordulóra. Makacsios János csácsi legény is felkérte s táncolt is vele. Táno közben hirtelen megállt a legény, a leányt arcul ütötte és kilökte a korcsmából. Az így megszégyení­tett leány most becsületsértés miatt pert indított az udvariatlan legény ellen, aki ezt a csúfságot irigységből követte el. Az emberiség számára nincs áldásosabb álla­pot, mint az a biztos tudat, hogy van rá mód és hely, vissza nyerni a friss, erős, egészséges testet és az ezzel járó jóérzés, lelki nyugalmat ós rugalmasságot. A jóságos anyatermészet gond­viselése sok gyógyforrást szórt el mindenfelé, a legtöbbet a szép Magyarországunkban, de vala­mennyi fürdőhely koronája az ezernyi áldást osztó világhírű Herkulesfürdő, elragadó szép igazán paradicsomi vidékével és őserejü termé­szetes meleg kénes és konyhasós (jod, brom, lithiumtartalmu) forrásaival. A csont és bőr, izmok és idegek, agyvelő és kiürítő szervek, sziv, gyomor és belek, szóval a test bármely részének többé kevésbbó súlyos kórsága elenyészik Her­kulesfürdőnek szinte varázsos hatására. Regé­nyes hegyvölgyénék ózondtís levegőjében évente ezer ós ezer ember örül az életnek és ha tekin­tetbe vesszük, hogy e hirneves fürdő a legszebb épületekkel és minden képzelhető modern kénye­lemmel dicsekedhetik, érthetőnek fogjuk találni, 1 a Herkulesfürdőt a legszebb ós legkedveltebb fürdőnek ismerik. Közegészségügy. A Kölcsey (templomaljai) utcában végigvonuló részben födött, részben nyi-

Next

/
Thumbnails
Contents