Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-22 / 21. szám

6 »Zalamegye Zalavármegyei Hirlap< 1904. április 24. tott viz vezető árok annyira megtelt vizzel, iszappal, hogy lefolyni nem tud. A viz megrothadt, undort gerjesztő bűzt áraszt s a lakóházak szellőztetését lehetetlenné teszi. Felhívjuk erre a körülményre az illetékes hatóság figyelmét abban a reményben, hogy tekintettel a küszöbön álló meleg nyári napokra, sürgősen intézkedik ezen közveszélyessé válható állapot megszüntetése iránt. Méntelepi katonák elbocsájtása. A földmivelésügyi miniszter rendelkezése szerint mindazon fedeztetési állomásokról, melyeken állomásvezető, vagy lóápoló gyanánt tartalékos katonák vannak beosztásban, a mének és a legénység junius hó 10-én bevonatnak. Ez az intézkedés azért vált szükségessé, hogy a 3 évet kiszolgált katonák, kiket a rendkivüli viszonyok miatt a fedeztetési állomások fentarthatására, az országos lótenyésztés érdekében vissza kellett tartani, — a nagyobb nyári munkaidő bekövetkezte előtt, vagyis legkésőbb junius hó 15-ig családjukhoz visszabocsáttathassanak. Sorozás határnapjának megváltoztatása. Zalaegerszeg r. t. városban született ujonckötelesek sorozása nem junius 17-én, hanem ugyanazon hó 16-án lesz. A magyar amerikai hajójárat. Annak bizony ítékául, hogy mennyire alaptalanok azok a híresztelések, amelyek szerint a fiumei hajókkal ut;;zó kivándorlók partraszállását Newyorkban akadályozzák, közöljük, hogy a „Slavonia" hajónak mintegy ezer utasa közül az amerikai bizottság egyetlen egyet sem utasított vissza. Valamennyien külön fizetség nélkül és akadálytalanul szálltak partra. Fiúméból legközelebb május 31-ón a „Panonnia", utána pedig, junius 14-én az „Ultonia" hajó indul Newyorkba. A szállítási díjban két napi ingyen ellátás Fiúméban és a teljes ellátás a hajón bentfoglaltatik. Ingyenes felvilágosítást ad és előjegyzéseket fogad el az „Adria" személyszállító osztálya: „Központi Menetjegyiroda" Budapesten, Vigadótér 1., amelynek távirati és levélcíme: Menetjegyiroda Budapest. Ki akar egyéves önkéntes lenni. Bizonyára van olvasóink között akárhány fiatal ember, ki annak idején tanulmányait félbenhagyta s igy a 3 éves terhes katonai szolgálatnak néz elébe. Debrecenben már évtizedek óta sikeresen működik az országszerte kitűnő hírnévnek örvendő Lichtblau Albert-féle, miniszterileg engedélyezett katonai előkészítő tanfolyam, melyben mindazon ifjak, kik a megkívánt iskolákat nem végezték, előkószültségükre, foglalkozásukra való tekintet nélkül megszerezhetik az egyéves önkéntesi jogot. A ki 1883-ban született, már elkésett. Születési év közlendő. Prospektust bárkinek készséggel küld Lichtblau Albert tanfolyam igazgató Debreczenben. Legelőterületek és rétek följavltása. Hazánkban a legelő és rétterületek kezelése iráut sok kívánni valót támaszthatunk. Nem terem rajtuk elég fű, sok a kiszáradt legelő, az elmohosodott rét, melyeken vadfűvek, bozótok teremnek, melyet a gondatlan legeltetés elpusztított ós melyet okszerű kezeléssel nem pótoltak. Kívánatos tehát, hogy különösen a községek és közbirtokosságok a legelők és rétek följavításával komolyan foglalkozzanak, mert ma már a legelők és rétek oly állapotban vannak, hogy nem elégséges a legeltetés szabályozása, szükségesek oly intézkedések is, hogy jobb fiigyeptakarók keletkezzenek és azoknak megmaradása biztosíttassék. Értesülésünk szerint Tallián Béla földmivelésügyi miniszter a legelők és rétek följavítására irányuló törekvéseket nemcsak szakközegei részéről való szaktanáccsal, de különösen megokolt esetekben ezeket a törekvéseket anyagilag is támogatja. Pályázat. A Magyar Földhitelintézet a hazai gyümölcsfa tenyésztésnek községi iskolák utján való előmozdítása céljából a folyó évben kivételesen 23 díjat B pedig 1 darab 600 koronás, 2 darab 400 koronás és 20 darab 200 koronás jutalmat tüz ki oly tanítók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek s a fatenyésztés terén szembetűnő sikert tudnak felmutatni. Egy koronás bélyeggel ellátott kérvények, a faiskola vázlatos rajzával, részletes leírásával, az abban található csemeték kor-, nem- és fajszerinti kimutatásával folyó évi junius l-ig az illetékes királyi tanfelügyelőség utján a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz nyújtandók be. Beteges gyermekek fürdőkedvezménye. A lipíki gyermekgyógyintézetben nagyobb számú ágyhely kerül betöltésre. Fölkéretnek ennélfogva azon állami, törvényhatósági, községi ós hitközségi alkalmazottak, a kik gyermekeik részére a féldíjas elsőrendű ellátás és a néhai Deutsch I. József űr ós özv. Schwimmer Ernőné tanárnó őnagysága az intézet vagyontalan ápoltjainak biztosított ingyenes fürdő- és forráshasználatot igénybe venni óhajtják, továbbá a hatóságok és jótékony egyesületek, a kik védenceik számára ugyané kedvezményeket igénylik, hogy ebbeli bejelentésüket Lipikre dr. Breitwieser Henrikhez, vagy Budapestre dr. Radó Lipóthoz IX. Vámház-körut 9. intézzék. Kisdedek anyjuk vagy ápolónőjük kíséretében is felvétetnek. Ha a kórházba történt felvételkor az ápolt több betegsególyző pénztárnak volt igényjogosult tagja, az ápolási költség az illető pénztáraktól egyetemlegesen követelhető. (A m. kir. közigazgatási bíróság 3110/903. sz. határozata.) Dűlő utak hasznalata. A dülőutat mindenki jogosítva van használni s a használat arra ad az érdekeltségnek felhatalmazást, hogy a dülő utat használó felet a lótesitósi ós fenntartási költségekhez való járulásra szoríthatja. Mult hetivásár. A mult hetivásárra felhajtottak 680 darab sertést, eladtak belőlük 450 daradot; szarvasmarhákból felhajtottak 181 darabot ós eladtak közülök 100 darabot. 0rvO8Í körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet. Állategészségügy. Vármegyénk területén f. hó 15 én a földmivelésügyi minisztériumhoz beérkezett hivatalos adatok szerint 1 községben takonykór és bőrfóreg, 1 községben ragadós száj- és körömfájás, 5 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 3 községben rűhkór, 3 községben sertésorbánc és 31 községben sertésvósz volt. Nyári vasúti menetrendünk május 1-től: Zalaegerszegre érkezik a) Bobáról 8 ó. 39 p. reggel, 5 ó. 45 p. délután, 9 ó. 47 p. este; b) Csáktornyánál 9 ó. 15 p. reggel, 8 ó. 24 p. este; Zalaegerszegről indul a) Bobára 5 ó. 54 p. reggel, 9 ó. 29 p. délelőtt, 4 ó. 12 p. délután; b) Csáktornyára 4 ó. 59 p. reggel, 5 ó. 50 p. délután. Helyi közlekedés Zalaegerszeg és Szentiván között. Zalaegerszegről indul Szentivánra 6 ó. 10 p. reggel, 11 ó. 54 p. délelőtt, 2 ó. 33 p. délután, 5 ó. 09 p. délután, 9 órakor este. Zalaegerszegre érkezik Szántivánról 7 ó. 57 p. reggel, 2 ó. 01 p. délután, 4 ó. 48 p. délután, 7 ó. 52 perckor este. „Fürdők és nyaralóhelyek" szerkesztette dr. Fodor Oszkár, kiadta : a „Dunántuli Közművelődési Egyesület" VIII. évfolyam, ingyen kiadás. Az ország egyik legnagyobb kulturegylete Széli Kálmán és Pallavicini Ede őrgróf elnöklete alatt működő „Dunántuli Közművelődési Egyesület" már esztendők óta adja ki a magyar fürdők felvirágoztatása érdekében „Fürdők és Nyaralóhelyek" cimű, a hazai fürdőket részletesen ismertető füzetet, amellyel regényes szépségű magyar fürdőkre akarja terelni nagyobb tömegben a külföldi fürdőkből ós nyaralókból a nyaraló közönséget. A magyar fürdők ez egyetlen ingyenes ismertetőjének most jelent meg a VlII-ik évfolyama s a dr. Fodor Oszkár által nagy gonddal szerkesztett díszes kiállításban megjelent „Fürdők és Nyaralóhelyek" füzet kimerítő adatokkal ismerteti a magyar fürdők viszonyait és közli a füzet első részében a dunántuli, a második részében pedig az egyéb hazai fürdőkről szükséges ós hasznos tudnivalókat számos illusztrációval tarkitva. A „Fürdők ós Nyaralóhelyek" füzet a kereskedelemügyi minister úr 14099/1904. • számú rendelete folytán a fürdőszezon tartama alatt az államvasuti személyszállító kocsikban és a Kassa-oderbergi vasút kocsijaiban is elhelyezésre kerül, hogy az utazó közönség is kellő tájékozást nyerjen a magyar fürdőkről. A hasznos fürdőismertetőt ingyen kapja mindenki, a ki a „Dunántuli Közművelődési Egyesület" titkári hivatalához (Budapest, VIII., Rökk Szilárd utca 2. szám) fordul. A füzet címlapját díszítő képet Vajda Zsigmond kiváló festőművész rajzolta. Uj zenemüvek. Zongora irodalmunkat jelentékeny művel gyarapította a Rózsavölgyi ós Társa udv. zenekiadó cég azzal, hogy közrebocsátotta Szendy Árpád orsz. zeneakad. tanár „D-dur" szonátáját. A 27 lapra terjedő becses mű (ára 3 K 60 f.) Chován Kálmánnak van ajánlva s mindvégig magyar stilusú. Az előkelő Ízlésű zongorajátszókra számít, de nem igényel épen virtuoztechnikát. Középső tótele (Andante) az „Idyll" feliratot hordja, de az egész művön pastorale hangulat vonul végig; mondanunk sem kell, hogy a milyen tartalmas, olyan gondosan kidolgozott a formája is. Ihletett szép mű, amely nagy elterjedésre van hivatva. — A melodrámák sorozatában újra 3 igen hatásos számot adott ki a fenti cég. Az egyik Nemes Elemér „Mikes" cimű melodrámája, amelyet Lévay József híres költeményére készített, ára 2 K; a másik kettő Révffy Géza szakavatott tollából került ki Arany János egy-egy balladájára: „A walesi bárdok" és „V. Lálszó" ciműekre. Az előbbinek ára 2 K, az utóbbié 3 K. Mind e művek méltán számíthatnak népszerűségre. Csarnok. Tavasz a falun. Irta: Pakots József. A napokban meglátogattam az ón hátmögötti kis faluvárosomat. Oly csöndes volt benne minden . . . hangtalan, nyugalmas . . . Csak az erős, bódító illatok szálltak felém az öreg Konchegy vadvirágos oldaláról s a madárcsicsergést hallgattam áhítattal, elfogódva. Megindultam az utcán kora hajnalban. Eltűnődve, lélektelenül róttam az utat, melyet sárgafejű pitypang és rózsaszín mályva szeg be. Lélektelenül jártam itt, mert a lelkem ott kószált valahol a messze, ködbe kékellő múltban, mikor még láncot fontam az útszéli pitypangból s a patikárusnak adtam el a mályvát, amelyről azt hittem, hogy mindent meggyógyít a v^ágou. Azóta Istenem, de sok betegségből gyógyított ki engem az a mályva ... A bájos gyermekkor ezernyi büvös-bájos emléke . . . A Maros-part felé mentem. Belevetettem magam a nagy szigetbe, melyben a vén füzek, mint mogorva öreg emberek ingatják asztmás karjaikat. A fűvel benőtt, bozótos utakon vágtattam át ós megilletődve álltam meg, ha valamely bokron két szerelmes madár csipegeti. Valami fájó, osunya irigység támadt a lelkemben ós arra gondoltam, hogy milyen jó — madárnak lenni. Ott álltam a'magas, fövényes parton. Elnéztem a hidegen csillogó, meg-megboraongó vizet, mely fölött finom, színtelen köd lengett s e ködön át Borberek szakadékos zeg-zugait, levegőbe épített házait rucalábon forgó tündérvárnak láttam. . . . Ott a Konc vadvirágos oldalán fehér juhok jártak s ón odaképzeltem mindegyikbe egy-egy elátkozott királyfi lelkét. A holt Maros felől valami hosszú tülkölés hallatszott, azt vártam, hogy erre a varázshangra egyszerre lakktopános, fehér parókás, kardos hercegfiak kergetőzzenek az öreg Konc-hegy oldalán s a vén király ott a vártoronyból gyönyörködve legeltesse szemeit a gyönyörű képen, melyet napsugár hint be s vadvirág vesz körül. És íme betelt a vágyam. Csupa szín, ragyogás lepte el egyszerre az egész völgyet, hömpölygő arany öntötte el a szakadékos zeg-zugokat s a Maros türemlő hullámaiba tündérleányok aranyszőke, selymes hajfonata olvadt be szelíden, lágyan . . . Hasadt a hajnal . . . Ez az én falum igazi képe. Hömpölyög fölötte a fény ós a virágillat s örökös lágy suttogás, dallamos zsongás röpköd benne, mintha a napsugárnak, a virágillatnak is hangja volna. Alig tudtam elszakadni a Maros-parttól. A mély patak mentén haladtam, arra a malom felé, amelynek garatján haj 1 vájjon mikor is fogják az ón búzámat leönteni? Talán soha . . . i Eh, mit! De kellemetlen gondolat!