Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-03 / 14. szám

1904. április 17. * Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 tervbe vett munkálatok elkészülnek, második részére pedig kimondatott, hogy azok, a kik kultusz-adójukat 3 hónapon tul sem fizetnék pontosan, 5°/ 0-os késedelmi kamat fizetésére köte­lesek. Csak igy tehet eleget a hitközség is fenálló kötelezettségeinek. A lemondás folytán megüresedett pénztárnoki állásra nézve akkép határozott a közgyűlés, hogy Mondsohein Samu lemondását, kinek sze­mélye s működése iránt osztatlan bizalommal ós elismeréssel viseltetik, nem fogadta el, hanem újból ostentative pónztárnokká megválasztotta. A számvizsgáló bizottság tagjaivá megválasz­tattak: Balassa Benő, Heinrich Pál, Faragó Béla, Fischer Pál ós Pataki Gusztáv. A hit­községi kerület képviselőivé pedig Boschán Gyula és dr. Obersohn Mór kérettek föl. Az adókivetési bizottság tagjai lettek : Deutsch Ferenc, Fuchsz Samu, dr. Fürst Béla, Graner Géza, Garai Lipót, Heinrich Vilmos, Grünvald Lajos, dr. Grünwald Samu, dr. Kaiser Emil, Pfeiffer Henrik, Scnvarcz Mór (lisztkereskedő), dr. Rosenthal Jenő, Fischer Pál, Fürst Samu, Gyarmati Vilmos, Goldgruber Adolf, Rechnitz Miksa, Weisz Ármin és Kohn Jakab. Ezek után elnök köszönetének adott kifejezést azért a türelemért, amelyet a megjelentek a vita során tanúsítottak, a gyűlést bezárta. Kardos S. Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város árvaszéke közhirré teszi, hogy az 1877. évi XX. t.-c. és 55200/903. sz. belügyministeri rendelet szerint elkészített 1903. évi gyámpénztári zárszámadás és vagvon mérleg az idézett t.-c. 300-ik és 55200/903." sz. belügy ministeri rendelet 116-ik §-a értelmében a városi árvaszék indokolt jelentésével együtt az 1904. évi március hó 31-től bezárólag 1904. évi április hó 14-ig, azaz tizenöt napon át a városi főjegyzői irodában az esetleges észrevéte­lek megtehetóse végett nyilvános közszemlére kitétettek, a hol is azok a hivatalos órák alatt az érdekelt felek által betekinthetők. Zalaegerszegen, Zalaegerszeg r. t. város árva­szókének 1904. március 30-án tartott üléséből. Várhidy Lajos polgármester. H irek. Az evangélikusok húsvéti istentiszteletei. Az evangélikusok istentiszteleteinek sorrendje a hús­véti ünnepek folyamán a következő: Húsvét vasárnap (ápr. 3-án) délelőtt 10 órakor szent­beszéd, ennek végeztével konfirmáció és úrvacsora osztás. Délután 3 órakor föltámadási szentírás magyarázat. Húsvét hétfőn (ápr. 4-én) délelőtt 1L11 órakor tartatik az istentisztelet. Az isten­tiszteletek mindkét napon a rendes imateremben , az állami főgimnázium másodemeleti helyiségé­ben fognak megtartatni. A városi képviselőtestület március hó 31-én Várhidy Lajos polgármester elnöklésóvel rend­kivüli közgyűlést tartott, amelyen felolvasták a kereskedelemügyi miniszter rendeletét, melyben a városi uj vásári helypénzdíjszabáson a cimben kiván módosítást, valamint követeli, hogy az or­szágos vásárok alkalmával a helybeli lakosok épen úgy mint a vidékiek teljes helypénzt fizes­senek ; egyúttal elrendeli, hogy addig is, mig ezen követelményeknek megfelelőleg módosított uj díjszabás megerősítést nyer, az általa 1897. évben jóváhagyott díjszabás szerint szedessék a helypénz. Több képviselőnek hozzászólása után a képviselőtestület az uj vásári helypénzdíjszabást a miniszteri rendelet értelmében módosította s egyúttal a tanácsot megbízta, hogy április hó 1-től fogva az 1895. évben megállapított díj­szabás szerint szedje a helypónzt s a közönség­nek falragaszok utján adja értésére, hogy ez a kivételes díjszabás az uj díjszabás jóváhagyá­sáig bír érvénnyel; megbízta folytatólag a kép­viselőtestület a tanácsot, hogy saját hatásköré­ben kövessen el mindent, hogy az uj díjszabást a miniszter mielőbb jóváhagyja. Olvastatott Ruzsits Károly zalaegerszegi la­kosnak kérvénye, páterhegyi földjének házhe­lyekre leendő felosztásának engedélyezése iránt. — Minthogy a képviselőtestület a háromszögelő mérnökök által a képviselőtestület utasításának megfelelőleg kijelelt és felmért területet tartja a város belterületének, a kérdéses terület pedig ezen kivül fekszik, ennélfogva a kórelmet nem teljesítette. Özv. Botfy Lajosnó a Botfy Lajos-féle ala­pítványi ház ós szántóföld eladási árát a kép­viselőtestületnek bejelentette azzal, hogy a vég­rendeletben a város részére biztosított elővételi jogot óhajtja-e gyakorolni? A képviselőtestület határozatilag kimondotta, hogy a kérdéses ingat­lanoknak a bejelentett áron való eladásába bele­egyezik s így elővételi jogát gyakorolni nem óhajtja. József Ágost főherceg szolgálattevő kamarása. Ö felsége a király nómetujvári ós szabadbatthyányi gróf Batthyány Béla 7-ik honvódhuszár ezred­beli másod osztályú századost ezredénél létszám felett való vezetés mellett, szolgálattevő kama­rássá József Ágost főherceghez kinevezte. Gyászhír. Valentiny Ödön, a zalaegerszegi m. kir. pónzügyigazgatóság irodavezetője váratlanul elhalt. Az életerős férfiút a hivatalában szélütés érte, amely rövid idő alatt véget vetett életének. Kötelességtudó, szorgalmas tisztviselő volt, akit kartársainak s elöljáróinak részvéte kisórt a sírba. — Családja a következő gyászjelentést adta ki: — Alulírottak a magunk és az összes rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelentjük Valentiny Ödön m. kir. pénzügyi iroda­vezetőnek f. évi március hó 28-án este 1j il0 órakor életének 64., boldog házasságának 16­évében rövid szenvedés és a haldoklók szentsé­geinek ájtatos felvétele után törtónt gyászos el­hunytát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 30-áu d. u. 5 órakor fognak a Körmendi-utca 27. számú gyászházban beszenteltetni ós a hely­beli róm. kath. sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 31-ón reggel 8 órakor fog a helybeli róm. k*ath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni. Zalaegerszeg, 1904. március hó 28-án. Áldás é« béke mindnyájunk által szeretett hamvaira ! Özv. Valentiny Ödönné szül. Lauber Magdolna neje. Dergáts Mátyás, Dergáts Gyula, Dergáts Károly, Dergáts Rezső mostoha gyermekei. Dergáts Mátyásné, Dergáts Gyuláné, Dergáts Károlyné menyei. Sillay Ilonka, Dergáts Gyula unokái. Valentiny Imre fivére. Valentiny Cili, Laura unokahugai. Valentiny István, János unokaöccsei. Lauber Mihály sógora. Valentiny Imrénó, Lauber Mihályné sógornői. Egyházasbükki Dervarics Kálmán nyug. kir. aljárásbiró Alsólendván 77 éves korában meg­halt. Temetése nagy részvét mellett elsején volt. Neje és öt gyermeke: Ilona, Kálmán, Elemér, Jenő ós Melinda gyászolják. Udvary Ferenc, a Vas-Zalamegyei takarók­pénztár nyugalmazott vezérigazgatója 64 éves korában Körmenden meghalt. Udvary Ferencet Zalaegerszegen általánosan ismerték, mert az általa alapított Vas-zalamegyei takarókpénztár­nak itt is volt fiókja, amely ma mint önálló pénzintézet működik. Udvary tevékeny ós moz­galmas életet ólt. Pályáját mint községi jegyző kezdte, később Körmend város birája lett, majd a szentgothárdi kerület országgyűlési képviselővé választotta. A Vas-Zalamegyei takarékpénztár élén széleskörű közgazdasági tevékenységet fej­tett ki s az anyaintézetet és annak 14 fiókját irányította. A körmendi takarékpénztár, a Szom­bathely városi, Zalavármegyei, Kemenesaljái és Németujvári takarókpénztárakat, a körmendi önsegélyző egyletet, a körmendi tűzoltó egyletet és nőegyletet szintén Udvary Ferenc alapította. Agilitása, szervező képessége páratlan volt s Körmend város különösen sokat köszönhet neki. Németh Antal nyugalmazott posta számvizs­gáló 75 éves korában Zalaegerszegen meghalt. Az elhunyt igen érdekes ós hányatott életet élt, mig végre eljutott az örök nyugvás helyére. 1848­ban, a szabadságharc idején Szent Benedek rend­jében novicius volt, de a szabadság napsugara a noviciusokat is kicsalta a harcmezőre, a hol egy részük elveszett vagy kénytelen volt elbuj­dosni, Németh Antal is kilépett a rendből. Áz akkori noviciusok körül ma csak egy van a rend kötelékében: Vaszary Kolos Magyarország her­cegprímása. Az elhunyt több ütközetben vett részt, ott volt Világosnál is, a hol mint huszár káplár rakta le a fegyvert. Azután sokáig buj­dosott, majd mikor amnestiát kapott, beállt köz­sógi jegyzőnek. 1861. után kisdedóvó volt Esztergomban, Budapesten, végre sikerült kép­zettségének megfelelő pályára lépnie, a hol az államot sokáig hűségesen szolgálta. A temetésen nagyszámú rokonság ós ismerős vett részt, mert mindenki szerette a jókedvű öreg urat. Érdekes, hogy honvéd voltáról soha sem beszélt, s csak Írásaiból és levelezéseiből lehet megállapítani hősies cselekedeteit. Körjegyz0vála8ztá8. Turnischán a lemondás következtében megüresedett körjegyzői állásra Bartasiewitz Lajos szentgyörgyvölgyi körjegyzőt választották meg. Megbízatás. A m. kir. földmivelésügyi minisz­ter Tündérlak község határában fekvő népies mintagazdaság felügyeletével Mesterich Aladár uj udvari urodalmi ispánt bizta meg. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter Jakobovits Ignác perlaki kir. járásbirósági írno­kot a kaposvári kir. járásbírósághoz helyzte át. Gyermekvédelem. 1902. év végétől kezdve az elhagyott gyermekeket az állam veszi gondozá­sába. A szombathelyi m. kir. állami gyermek­menhely 1902. szeptemberben kezdte meg műkö­dését 8 az eddigi munkáról egy füzet számol be, amelyet Nogáll Imre, a gyermekmenhely gondnoka, adott közre. Az intézetbe Zalavár­megyóből 112, Zalaegerszeg városból 3, Nagy­kanizsa városból 2 gyermeket vettek fel. A men­hely összesen 1229 elhagyott gyermeket gondoz, akik Vas, Zala és Győrmegyékben vannak ki­helyezve. Zalavármegyében Keszthelyen ós Sü­megen vannak menhely telepek; az előbbi helyen 5, az utóbbin 10 elhagyott gyermek van gondo­zásban. A sümegi jótékony nőegyletnek dr. Bárdió Györgynó elnök elnöklete alatt tartott évi ren­des közgyűlésén elnök részletesen beszámolt az egyesület évi működéséről; majd Vértessy Béláné a számvizsgáló bizottság nevében terjesztette elő az évi számadást, amely szerint az egyesület vagyona 4.681 K 14 f; a bizottság javaslatához képest a közgyűlés Mojzer Józsefné pénztáros­nak — elismerésének nyilvánítása mellett — a fel­mentvényt megadta. Majd több szegénynek sza­vaztak meg segélyt. A közgyűlés a régi tiszt­viselői kart ós választmányt újból egyhangúlag megválasztotta, csupán az üresedésbe jött helye­ket töltötték be ujakkal; így Tamási István titkár lett, özv. Kovács Lászlóné és Wamoscher Józsefné pedig választmányi tagok. Csaktornya nagyközség képviselőtestülete Murai Róbert törvényhatósági bizottsági tagnak, mint kiküldöttnek elnöklete alatt tartott rendes köz­gyűlésén vizsgálta felül a község 1903. évi szá­madásait. A felülvizsgálat alá terjesztett és a képviselőtestületi határozattal kiküldött szám­vizsgáló bizottság által már tételről tételre meg­vizsgált és helyesnek talált számadást a közgyű­lés elfogadta s a felmentvényt megadta. A szám­adás adatai szerint az évi bevétel 146.747 K 85 f, a kiadás 146.742 K 31 f volt; a községi szegény alap bevétele 17.274 K 94 f, kiadása 6.843 K 51 f, a községi köteles tűzoltó alap bevétele 1.031 K 82 f, kiadása 400 K, a kór­házi alap vagyona 10.824 K 85 f. A Nagykanizsa város és járási Gazdakör Nagykanizsán a városháza tanácstermében f. hó 8-án délelőtt 10 órakor rendes közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: A mult évi zár­számadás s a f. évi költségvetés előterjesztése; több régi tag törlése ós uj tagok felvétele; két igazgató választmányi tag helyébe ujak meg­választása; folyó ügyek tárgyalása; netáni indít­ványok. Csendőrnek öitözött tolvajok. Hat legény csendőrruhába öltözött s rajta ütöttek egy cigány karavánon, amely a csendőrt a Devlánál is job­ban respektálja. A csendőrök lopott portékát, különösen pénzt kerestek. Mikor nem volt a cigány tanyákon lopott portéka? Akadt ott is, de volt 370 K kószpónz is, amit az inkvizí­torok a törvény nevében lefoglaltak. Később kisült, hogy a csendőrök maguk is tolvajok vol­tak. Hogy honnét kerítették a ruhát, egyelőre még titok. Sorozás. Folyik a sorozás, amely majd két esztendeig szünetelt. A bizottságoknak erős mun­kával, de jó mulatsággal is jár a sorozás; külö­nösen ott, ahol a vendégszeretet ősi erényét őszintén gyakorolják. A mult héten Leteuyén szedték a legények elejét. A bizottság délután kettőig dolgozott, délutánra pedig Merkly Antal főszolgabíró ós Choma Ödön tiszttartó versengve igyekeztek a bizottság tagjainak kellemessé tenni

Next

/
Thumbnails
Contents