Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-03 / 14. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1904. március 20.'" , a Letenyén való tartózkodást. A többek között érdekes szalonka vadászatok voltak, amelyeken bő zsákmány esett. A sorozás csütörtök óta szünetel s az ünnepek után Perlakon kezdődik újra. Kereskedő és iparos ifjak egyesülete alakult Alsólendván. Az tíj egyesület diszelnöke Hajós Mihály, elnöke dr. Józsa Fábián, alelnökei Pollák Emil és Guttmann Lajos, jegyzője Gállits Tamás. Elcserélt póttartalékos. Egy andráshidai legény is közte volt annak a sok ezer póttartalékosnak, akiknek sorsát annyira megsiratták a honatyák, fenn az országgyűlésen. Váratlanul jött a be­hívó; be kellett rukkolni, nem folyamodhatott idejekorán a szegény család, amelynek egyetlen fenntartója volt a legény. Az anya azonban instánciát Íratott, hogy eresszék haza Sopron városából az ő fiát kis falujába. Meg is jött a levél, hogy a fiút haza eresztik. Az öreg asszony sok áldást mondott a királyra, aki megkönyö­rült a nyomorúságán. Sütötte a pogácsát a katona­ságtól hazavárt fiának, aki bizonyosan éhesen ér haza. Telt mult az idő, a fiu csak nem jött. A szegény asszony kétségbeesve utazott Sopronba. Ott azután kisült, hogy a fiát elcserélték, s az ezredparanosnokság egy másik, hasonló nevü katonát szabadságolt. Az anyának azonban mégis kiadták a fiát, aki más helyett szolgált két hétig. Öngyilkosság. Porkoláb György jómódú felső­gyenesi gazda a szénapadláson magát felakasz­totta. Tettének oka ismeretlen. A titkozatos csomag. Vásárlás céljából ment egyik helybeli üzletbe egy jobb módúnak látszó asszony s gyermekcipőket kórt. Adtak elő négy párt a legjavából. Mialatt az asszony ezeket nézegette, bírálgatta, magával hozott csomagját a pultra helyezte. Tetszettek a cipők, de nem tudta, hogy melyiket válassza, egyik szebb volt a másiknál. Odaszól a kereskedőnek, hogy ki­viszi a cipőket a piacon lóhermagot áruló anyó­sának, hogy a vásárlandó párra nézve kikérje a véleményét, a mibe készséggel bele egyeztek. Ott hagyta csomagját, kérve, ügyeljenek rá, nehogy ellopják. Az asszony elment, elvitte a cipőket, de sokáig nem tért vissza. Utána mentek, azon­ban sehol sem találták. Aggodalmukat közölték a rendőrséggel, mely a csomagot felbontotta s abban avult, rossz, penészes cipőket találtak. Az asszonynak pedig nyoma veszett. Nem dohányzók kényelmére. Eddig a vasutakon rendszerint csak egy szakasz volt fenntartva a nem dohányzók részére s a tilalmat ott sem mindig respektálták. Ha a szakaszban nem do­hányoztak is, a folyosókon szállt a füst s a tilalom nem sokat használt a füsttől irtózó utas­nak. A kereskedelmi miniszter április 1-én a nem dohányzók kényelmére uj rendet léptetett életbe. Elrendelte, hogy ezentúl egy, esetleg két I. II. osztályú egész kocsi s a szükséghez ké­pest egy III. osztályú egész kocsi csatoltassék a vonatokhoz, amelyekben dohányozni egyáltal­jában nem szabad. Tilos ezenkivül a dohányzás az összes várótermekben s ahol két étterem van, azok egyikében is. Sorsjegy helyett pofon. Az osztály sorsjáté­kon próbálgatott egy helybeli iparos szererencsét. Már vagy öt húzás sikertelenül mult el. Meg akarta a hatodikat is próbálni s elment ahhoz a kereskedőhöz, a ki eddig szálítani szokta a sorsjegyeit s kérte a következő húzásra szólót. Ezt azonban elnézésből már másnak adták el. E miatt a felek közt szóváltás, utóbb pedig ve­rekedés támadt, miközben a szerencsét próbáló alapos pofonokat kapott sorsjegy helyett — ingyen. Külföldre szóló postautalványok összegét áp­rilis hó 1-től kezdve a feladó maga köteles az uj utalvány űrlapon nem többé korona értékben, hanem a rendeltetési ország pénznemére átszá­mítva kiirni s az átszámítás a postahivataloknál a közönség rendelkezésére kifüggesztett s ott 30 fillérért külön füzetben is beszerezhető átszámí­tási táblázat alapján történik. A külföldi (tehát az Ausztriával való forgalomban is használt) régi utalvány űrlapokat i. évi julius hó végéig a postahivataloknál díjtalanul becserélik. Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész országban a mozgalom, min­den ház végeihez, elejéhez és kertjébe lugas szőlőket ültetni. Már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy nincs oly rész hazánk­ban. hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csuda, mert nézzük meg például Fehér­templom városát, a hol alig van ház, melyet óriási törzsű lugas szőlő ne ékesítene, mely bő­ven ellátja az egész családot az érés kezdetétől egész tél folyamán finom csemegeszőlőkkel, min­den évben terem a legcsekélyebb gondozás nél­kül. Ezért igen melegen ajánljuk a mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemutatott „Szőlő­lugast ültessünk" cimű hirdetésünket olvasóink becses figyelmébe. — Színes fénnyomatu árjegy­zékek mindenkinek, ki cimét tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek. Állami méncsikó vásárlás. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium az egy éves méncsikók­nak közvetlenül a tenyésztő gazdaközönségtől való bevásárlására lótenyésztési szakközegeit: gróf Szapáry Péter osztálytanácsost, Budaházy Kál­mán és báró Podmaniczky Gyula miniszteri tit­károkat küldte ki. A méncsikó — vásárlások f. évi április 5-én veszik kezdetüket. Törvényhatósági szolgálat beszámítása állami tisztviselőknél. A pénzügyminiszternek egy leg­utóbbi leirata szerint az állami tisztviselők tör­vényhatósági szolgálatban eltöltött idejének a nyugdíjellátásnál leendő beszámításához, az 1885 évi XI. t. c. 8. §-a értelmében megkivánt tiz évi állami szolgálat megállapításánál, az illető tisztviselőknek nemcsak törvényhatósági szolgá­latukat közvetlen követőleg, hanem azt esetleg megelőzőleg állami szolgálatban töltött idejük is figyelembe veendő, tehát a törvényhatósági szol­gálatot esetleg megelőző és követő állami szol­gálatnak együttessen kell kitennie legalább tiz évet, hogy a törvényhatósági szolgálat beszámít­tassék A soproni ipar-, gyár- és képzőművészeti kiállítás augusztus hó 20-án nyilik meg és körülbelül 4 heti időtartamra tervezik. Az elő­készületek nagyban folynak és az egész kamarai területen nagy érdeklődés nyilvánul a fontos célok szolgálatában létesítendő kiállítás ügye iránt, az egyes bizottságok megkezdték műkö­désűket. Széchenyi Emil gróf főispán vállalta el a kiállítás védnökségét, a ki a kamarai terü­lethez tartozó többi vármegyék (Vas, Moson, Zala) főispánjaival, mint diszelnökökkel együtt lel­kesen karolta fel a hazafias vállalkozást. A vég­rehajtó bizottság élén dr. Töpler Kálmán Sop­ron szab. kir. város polgármestere áll s az egyes albizottságok vezetésére a közélet tagjai vállalkoztak. Már eddig 100-nál több kíállító jelentkezett, számuk az előleges jelentkezések után következtetve még tetemesen meg fog nagyobbodni úgy, hogy semmi kétség sincs aziránt, hogy a kamarai terület iparának minden ágazata a leg­hűségesebb képben kerül bemutatásra. A kiállí­tás területe a remek szép Erzsébet kertben lesz, közvetlen a vasút mellett. A fopavillon felállí­tásához már legközelebb hozzáfognak. A végre­hajtó bizottság határozta értelmében külön bor, virág és gyümölcs kiállítást is terveznek, a melynek vezetésére kiváló szakférfiút, bilibi Haller József, hercegi jószágkormányzót sikerült megnyerni. A kiállítás intéző bizottsága a követ­kező sorok közzétételére kért fel benün ket: A soproni kiállítás pénzügyi bizottsága elhatározta a kiállítás katalogiai összeállítását és az egyedüli ejárusítás jogát bizonyos összeg ellenében vállal­kozóknak bórbeadni; felhivatnak ennélfogva a soproni kajnarakerület összes nyomdái, illetőleg mindazok, akik vállalkozni óhajtanak az arra hogy vonatkozó ajánlataikat, a melyekben a pénztárába fizetendő összeg pontosan kiteendő, legkésőbb f. évi április hó 5-ig a kiállítás irodá­jában (Sopron Kereskedelmi és Iparkamara) nyújt­sák be, a honnan minden további felvilágosítás és a közelebbi feltételek szóbanvagy írásban megadnak. A biztosítási ügynökök iparigazolyánya. A kereskedelemügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a másodfokú iparhatóságokhoz, melyben uta­lással az ipartörvényre, kimondja, hogy mind­azok a biztosítási ügynökök, akik iparszerüleg ós állandó kereseti foglalkozásként űzik a bizto­sítások szerzését, a biztosítótársaságoktól a ju­talékokon kivül állandó fizetést húznak, kötele­sek iparigazolványt váltani. Minden egyéb eset­ben az iparigazolvány nem kötelező. Aranyárkeletpótlék április hóra. A vámilleté­keknek ezüstben történő fizetésénél vagy bizto­sításánál szedendő árkeletpótlékot f. évi április hóra a birodalmi tanácsban képviselt királysá­gok és országok cs. kir. pénzügyminisztériumával egyetórtőleg 197j°/o ' jan állapították meg. Állategészségügyi kimutatás. Vármegyénk te­rületén a földmivelésügyi minisztériumhoz beér­kezett hivatalos adatok szerint március hó 27-én 2 községben lépfene, egy községben veszettség, egy községben takonykór ós bőrféreg, 3 község­ben ragadós száj- és körömfájás, 2 községben ivarszervi hólyagos kiütés, 2 községben rühkór, egy községben sertésorbánc ós 22 községben sertésvész volt. Mikszáth a Magyar Könvtárban. A „nagy palóc", mint Mikszáth Kálmánt irói körökben hívni szokták, mind több és több munkájával foglal tért a „Magyar Könyvtár" füzetei között, örömére magának a szerzőnek is, aki rendkívül szívesen gazdagítja ezt a kitűnő vallalatot, ős még nagyobb örömére az egész magyar közön­ségnek, mely így a lehető legolcsóbb árakon jut kedvenc irója legkiválóbb műveihez. „Beszteroe ostroma", ez a remek története egy XIX. szá­zadbeli magyar Don Quijotenak, mely a drágább kiadásban is nagyon kelendő, most hogy a „Ma­gyar Könyvtár" négy füzetében összesen 1 K 20 fillérért kapható, bizonnyal egyikévé fog válni a legelterjedtebb magyar regényeknek. Ezzel a munkával a Lampel-Wodianer cég e nagyszabású gyűjteményes vállalata már a 376. számig érke­zett el. Teljes lajstromát szivesen küldi meg a kiadóhivatal Budapest, Andrássy-út 21., vagy bármely hazai könyvkereskedés. Kaka8 Márton. Pompás képek, vidám aprósá­gok tarkítják a Kakas Márton legújabb számát is. A címkép, a melyet Bér Dezső rajzolt, a sorozásról állít elénk egy mulatságos jelenetet, mig a hátulsó szines rajzzal Jeney Jenő gúnyolja ki elmésen azokat, a kik fölültek az automobil csalóknak. A lap belső oldalára Linek Lajos, Éder Gyula, Ház Miklós és Kürthy György rájzolt vidám témájú szép képeket. A szöveg is aktuális ós ötletes. A Kakas Márton előfizetési ára negyedévre három korona; egyes száma 30 fillér, kapható minden ujságelárusítónál. „Egyetértés." 38-ik évfolyam. „A magyar középosztály vezérlapja". Előfizetési díja egy évre 40 K, közhivatalnokoknak, vasutasok, köz­sógi jegyzők, lelkészek, tanárok, tanítóknak ked­vezményes árban negyedévre 7 K. Az „Egyet­értés" főszerkesztője Fenyő Sándor, a közélet, a politika é» az irodalom legragyogóbb nevű vezér­férfiait nyerte meg lapja számára. Politikai fő­munkatársa Kossuth Ferenc, irodalmi főmunka­társa Eötvös Károly, kikhez egy egész előkelő irói gárda csatlakozik. A középosztály legérde­mesebb rétegei az „Egyetórtós"-ben találták meg küzdelmeiknek leghivebb szószólóját, az államhatalommal szemben a létért folytatott harcában kitartó bajtársát és megbízható tanács­adóját. Az „Egyetértés" politikai ós közgazda­sági rovatát az állami és gazdasági függetlenségre való törvekvés irányítja, a társadalmi rovatok az egyén gazdasági függetlenségének elvét szol­gálják, az állampolgárok boldogulásának apró, de nagy jelentőségű problémáit tárgyalják. A család számára az „Egyetértés" egész könyv­tárát nyújtja a legórdekfeszítőbb olvasmányok­nak. Regényei valódi mintái az elbeszélő iro­dalom remekeinek. Uj előfizetők a megkezdett regények elejét is megkapják. A „Divat Szalont" az „Egyetértés" előfizetői 2 K-órt kapják meg negyedóvenkint. Húsvéti ajándékul minden uj előfizető megkapja a „Rákóczi Album" ot. Kará­csonyra egy másik díszművet kap minden elő­fizető teljesen ingyen. A karácsonyi díszmű a legjobb nevű mai írók műveivel lesz tele, s a legszebb képek fogják ékesíteni. A kiadóhivatal Vármegye-utca 11. Magyar Hirlap tizennegyedik évfolyamát éli. Ez a tizennégy esztendő a Magyar Hirlap elv­hüsőgének, a magyar érdekek védelmében kifej­tett állandó SZÍVÓS harcának a taníjságtőtele. A Magyar Hírlap egyetlen törvénykönyve a nemzet minden igaz érdekének az összefoglalása. Ebben, mint mindenben, teljes függetlenséggel hirdeti véleményét, amit sem pártnak, sem személynek alá nem rendel. A magyar alkotmánynak éber őre s hö bajvivója a Magyar Hirlap. Politikája szabadelvű. Minden törekvése a közérdekben gyökerező. A jogos magyar célok kivívása van zászlójára írva. A kormány programm­jával szemben nagyszabású gazdasági élet moz­galmától várja a Magyar Hirlap a nemzet va­gyonosodását s ezzel erősödését. Ezért a minden téren munkát kináló és követelő országos befek­tetéseket sürgeti. A Magyar Hirlap minden hír­adása föltétlenül komoly és megbízható. Politi­kai munkatársai ország: s nevü kapacitások.

Next

/
Thumbnails
Contents