Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-06-19 / 25. szám

1904. junius 19. *» Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 A szepetneki, nagykanizsai, balatonfüredi és légrádi kisdedvédelem tárgyában beérkezett jelentéseket a bizottság tudomásul vette; Magyarszerdahely községet felhozott indokaira a folyó évben a nyári menedékház felállítása alól a j bizottság felmentette. A bizottság tudomásul vette a miniszter le- i iratát, melyben a hosszufalui községi iskol* esetleges államosítása iránt a tárgyalások megindí tásával a kir. tanfelügyelőséget megbízta. Az árvaszéki elnök jelentése szerint a fogalmazói karnál április végén hátralékban volt 4 374, május hóban beérkezett 4.868 s igy elintézés alá került 9.242 ügydarab, amelyből május hóbau elintéztek 5.001 dbot s igy május végén hátralékban maradt 4241, május hóban leirás végett kiadtak 5.001 dbot s igy leirás alá került 6.326 ügydarab, melyből május hóban leirtak és expediáltak 4.983 dbot s igy május végén hátralékban maradt 1.343 ügydb. A kir. pénzügyigazgató jelentése szerint a f. évben januártól május végóig a vármegye területén befolyt 1.277,499 K 98 f adó, "mely a mult év hason szakában befolyt 1 096,083 K 70 f adóval szemben 181.416 K 28 f emelkedést tüntet fel. A kataszternél május hóban hatóságoktól és m;igánfelektől bejelentettek 132 birtokváltozási esetet, melyhez a f. évbeli változásokat hozzáadván, 1.368 birtokváltozási eset merült fel, melyeket mind keresztülvezettek; az április 23-iki, május 23-iki ós 29-iki elemi csapásokról tömeges kárbejelentésok érkeztek és pedig jégkár cimen 100, árvízkár cimen 33 községből; öt tisztviselőt küldtek ki 115 községbe; 18-ba még kettőt küldenek ki, hogy a kárfelvételeket még a letakarítás előtt teljesíthessék. Közegészségügy. Dr. Háry István vármegyei t. főorvos a vármegye területén május hóban előfordult közegészségi állapatról s egyéb a közegészségi ügyet érdeklőkről a következő jelentést terjesztette be a közigazgatási bizottság junius havi üléséhez: Az időjárás változó volt, amennyiben részben nedves és hűvös, más részben pedig száraz és meleg idő uralkodott. A felnőttek és gyermekek közegészsége általában kedvező volt; kivételt képezett az utóbbiakra nézve Szentbékálla, Zalaegerszeg város és az alsólendvai járás, melyekben vörheny járvány, hök- és tüdőhurutok nagyobb mérvben észleltettek. A fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 24, gyógyult 19, meghalt 4, ápolás alutt maradt 1; hasihagymázban beteg volt 15, gyógyult 6, meghalt 4, ápolás alatt maradt 5; kanyaróban beteg volt 210, gyógyult 196, meghalt 12, ápolás alatt maradt 2; vörhenyben beteg volt 26, gyógyult 11, meghalt 3, ápolás alatt maradt 12. Rendőri hullaboncolást egyszer teljesítettek, melynél a halál legközelebbi okát mellhártyalob képezte. Hulla-szemle előfordult 16, súlyos sértést 8-at jelentettek be. Öngyilkosságot öt egyén követett el; ezek közül 4 (Kardos Imre 64 éves szigligeti, Csóka Zsófi nyirádi, Kluger József 16 éves, Simon Rozi 18 éves nagykanizsai lakosok) ön felakasztással vetettek véget életüknek, 1 pedig (Kállai József 20 éves nagykanizsai) magát a robogó vonat elé dobta. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 8 egyén esett áldozatává ós pedig 7 (Szily József 1 és féléves badacsonyi, Németh Szidi 8 éves hányi, Spilák Ferenc 16 éves zarkaházi, Petkovics Ágnes 9 éves IX.-ik hegykerületi, Szente Márton 2 ós féléves felsőmihályfalvai és egy névleg meg nem nevezett 12 éves muracsányi, ugy szintén egy ismeretlen deklezsini) vizbe fúlt, 1 (Loncsarics Imre 8 éves viziszentgyörgyi) égési sebek következtében halt el. Elmekórnak két esete képezte a hivatalos beavatkozás tárgyát, amennyiben az egyik megfigyelés végett a közkórházba helyeztetett, a másik pedig mint csendes beteg házi ápolás alatt hagyatott. Hét éven aluli korú elhalt gyermekek közül orvosi kezelésben nem részesült 20. Az elsőfokú hatóságok e miatt 10 elmarasztaló és 6 felmentő végzést hoztak, a többiekre nézve pedig a megfelelő tárgyalások még befejezést nem nyertek. A járási ós városi tiszti orvosok 32 község egészségügyi megvizsgálásáról terjesztették be a jegyzőkönyveket. E hónap folyamán felülvizsgáltam a csáktornyai ós alsólendvai járás összes trachomás betegeit, megvizsgáltam a tapolezai, köveskállai, csáktornyai, alsólendvai, bellatinczi, keszthelyi nyilvános, hévizi, csesztregi, dobronaki és stridói gyógyszertárakat, az alsólendvai és tapolezai szülésznők eszközeit, a dobrónaki, ráczkanizsai és stridói iskolákat, végre a hévizi gyógyfürdőt. Vármegyénk májushaviközgazdasági állapota. Gruner Lajas vármegyei közgazdasági előadó vármegyénk május havi közgazdasági állapotáról a következő jelentést terjesztette elő a közigazgatási bizottság junius havi ülésén: A mult hónapban változó időjárás uralkodott vármegyénkben; hűvös szeles napok, esőzések és meleg napokkal váltakoztak. Nagy átlagban azonban kedvezőtlennek nem jelezhető az észlelt időjárás, a mennyiben az oly jóltevő májusi esőkben vármegyénkben nem volt hiány. Átlagban 10 esős napon 92—100 m/m csapadékot jegyezhetünk fel, mely csapadók egyes vidékeken azonban a közbenjött felhőszakadásszerű időjárás folytán szokatlan nagy mennyiségre emelkedett. Egyes vidékekre nézve ugyanis vármegyénkben a mult hónap folyamán súlyos elemi csapások nehezedtek, viharos esők ós jégesők, sőt felhőszakadások alakjában is, melyek az illető vidékekre nézve végzetessé váltak. Az első nagyobb jégverés a mult hó 18-án volt, a midőn Balaton ederics, Cscrszegtomaj, Vonyarcz, Szentbalázs, Börzöncze, Szepetk, Pókafa, Sümeg, Csabrendek, Káptalanfa, Hany, Cserszegtomaj, Rezi, Csáford, Szentgrót, Vindornyaszőlős, Séuye, Zalaszántó, Gyenesdiás, Zsid, Szigliget ós még több község határában kisebb nagyobb kárak észleltettek a gabonákban és különösen szőlőkben; ugyanezen napon volt az úgynevezett Göcsej néhány községében is jég. Igen súlyos károkat okozott továbbá Pünkösd másodnapján a felhőszakadásszerű esőzés és jégverés Alsózsid, Cserszegtomaj, Balatongyörök, Szentandrás, Alsó- és Felsőpáhok, Újudvar, Morgán, Ujnép, Förhéucz, Magyarszerdahely, Laugviz, Bocska, Németszentmiklós, Homokkomárom, Fűzvölgy, nem különben Galambok, Csapi, Kiskomárom, Bakónak községek határában, a midőn nemcsak erős jégverések pusztítottak, hanem beiszapolás folytán a széuatermések jó része is megsemmisült. Ugyanaz napon Csabrendeken és Salomvárott is volt jégeső. Ugyancsak a mult hó 23-án Zalacsány, Csáford, Vindornyaszőlős, Bánokszentgyörgy és a szomszédos községek határában nagy zivatar és felhőszakadás volt, mely nagy károkat tett. Kisebb jégverés volt még a mult hó 29-én egyes községekben . A vármegyénkben a mult hónapban jégverést szenvedett Í0 község, az árvízkárt szenvedő 33 község volt, melyek határaiban az elemek által okozott kárt közel egy millió forintra tehetjük. Ezen káraknak csak kisebb része van biztosítás utján fedezve, számos kisebb gazda — biztosítás hiányában — a tönk szélére jutott. Nagyobb vidékeken a gabonák egy része le is kaszáltatott a célból, hogy takarmány ős tengeri által a veszteségek részben pótolhatók legyenek. Helyre nem hozható károkat szenvedtek ezen vidékeken leginkább a szőlőhegyek, melyek ezidón a kiváló jó termést igérő telepeiken a legsúlyosabban érintettek ós 10—80°/

0-ig károsultak a jég és eső által. Ezen, vármegyénk nagyobb vidékeire kiható szomorú helyzeten kivül még azou általános észlelettel kell beszámolnunk a közeli aratásra nézve, hogy vidékenként sok a ritka silány gabona, a búzában pedig szokatlan mérvben és majdnem mindenütt elterjedt a gazdák által annyira rettegett rozsda, továbbá a repülő üszög, mely az árpánál is észlelhető. Vannak egyes szerencsésebb vidékeken tűrhető szép gabonák is — a rozsnak hozama elegendő jónak is Ígérkezik, — de nagy átlagban biztosra vehetjük már most, hogy vármegyénk ezidei termése a mult évi terméssel összehasonlítva az őszieknél 10—15%-kal, a tavasziaknál 15—20%-kal kevesebb leeud, a mely eredmény azonban még mindig sokkal kedvezőbb, mint az országos átlag, mert a sok kalamitás dacára vármegyénk ezidén mégis a jobb vármegyékhez sorolható azon valóban elszomorító viszonyokkal szemben, a melyek az országban uralkodott májusi aszály folytán még mindig fenn forogtak. Kedvezőbben alakul e repce és a kapások állapota, mely utóbbiak ezidáig biztatják a termelőt. A répafélók kapálása, egyezése, a tengeri és burgonya kapálása, részben utóbbinak megtöltése is jó időben volt végezhető; fejlődése é két kapásnak ezidáig jórészt kifogástalan. A bükkönyök, a kerti vetemények, len, kender és káposzta félék fejlődése is ezidáig kedvezőnek jelezhető. Folyamatba helyeztetett a mult hónap végével a lóheresek kaszálása, melyek felszárogatása a bizonytalan időjárás miatt változó szerencsével járt. A lóheresek hozama csakis az egerek által megkímélt vidékeken jelezhető megfelelőnek; minőségi károk az utóbbi esőzések folytán mutatkoznak. Időközben és pedig csak a folyó hó első napjaiban kezdődött meg a fejlettebb rétek lekaszálása is. Szárazabb fekvésekben a sok téli csapadék és tavaszi esőzések folytán a fűnek növekedése teljesen kielégítőnek mutatkozik, nedvesebb, hűvösebb talajokon azonban még fejletlen a fű. Átlagban — kedvező szárogatási időszakot feltételezve — a szénatermés mégis közép jónak Ígérkezik vármegyénkben. A legelők állapotára és a legelő marhák oonditiójára ezidáig nálunk nem fordult elő panasz. Eltekintve az elemi kárak által megrongált vidékek gyümölcs ós szőlőtermésétől, ezidén kedvező kilátásokkal találkozunk a szőlőkés gyümölcsfák terméseire nézve, mely kilátások kiváló bor és gyümölcstermést igéruek ós arra volnának hivatva, hogy a nagy pénzáldozatokkal fenntartott és felújított szőlőterületeknek az utóbbi évek silány termései által amúgy is megviselt tulajdonosait ismét fokozott munkára és kitartásra buzdítsák. A mult hónapban általánosan megkezdett zöldtakarmányozás folytán a marhaállomány conditiója javult és a vásárok is elegendő élénk felhajtásnak örvendhettek a még mindig kedvező étókesítési viszonyok mellett. A husáruk és marhák kivitele jó kereslet mellett folyton tart. Erre nézve kedvező körülményt képezett az állategészségi viszonyok alakulása is, melyek ezideig csak a sertések bántalmaira nézve volnának kedvezőtlenek. Megszűnt a hónapok óta uralkodott száj- és körömfájás. A hó végével a következő bántalmakkal találkozunk vármegyénk területén : Takonykór és bőrféreg 1 község, ivarszervi hólyagos kiütés 11 községben, rűhkór 3 községben (lovaknál), sertésorbánc 11 községben, sertésvősz 34 községben. Örvendetes jelenség mutatkozott a folyó év május havában befejezett általános állat összeírás alkalmával, mely az országszerte hangoztatott depecoratió tekintetében legalább vármegyénkre vonatkozólag nagyon megnyugtatólag hat a közgazdasági viszonyok mórlegelésére nézve. Az állatösszeirás eredményei vármegyénkre nézve a következők: 1903 évben: szarvasmarha 159.274 db, 1904. évben 196.533 db, emelkedés 18.45°/

0, vagyis 37.263 db. Ló 1903. évben 35.671, 1904-ben 37.319; emelkedés 4r"41 °/

0, vagyis 1648 db. Sertés 1903. évben 102.449, 1904-ben 159.558, emelkedés 35-79%, vagvis 57.109 db. Juh 1903. évben 97.420, 1904-ben 130.453 db; emelkedés 16-08%, vagyis 33.03 db. Kecske 1903. évben 341 db, 1904-ben 717 db: emalkedés 52-44%, vagyis 376 db. Bivaly 1903. évben 1098 db, 1904-ben 1114; emelkedés 1*4%, vagyis 16 db. Szamár és öszvér 1903-ban 695 db. 1904-ben 552 db; apadás 2057%, vagyis 143 db. Ha pedig visszamenőleg az utolsó általános állatlétszám összeírás adataival hasonlítjuk össze a folyó évi összeírás adatait, úgy azt látjuk: hogy " mivel az 1895. évben volt Zalavármegyéban 179.954 szarvasmarha, 2123 drb bivaly, 34.648 drb ló, 187.650 drb sertés, 149.517 drb juh, 896 drb kecske, 749 drb szamár ós öszvér, a folyó évben 26.583 drbbal több szarvasmarha, 2671 drbbal több ló, 28.092 drbbal kevesebb sertés, 19.064 drbbal kevesebb juh, 99 drbbal kevesebb kecske, 1009 drbbal kevesebb bivaly, 197 drbbal kevesebb szamár és öszvér találtatott vármegyénkben, mint az 1804-iki évben törtónt országos állatszámlálás alkalmával. A mely összehasonlításból azon tanúságot meríthetjük, hogy az értékesebb nagyobb állatok száma