Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-29 / 22. szám

XXIII* évfolyam Zalaegerszeg, 1904. május 29. 22. szám. Előfizetési : tftm mr w ^r w ^pn ^^ ww^PM A yj H • H H^l V^l ^Lg V^H 'gyed évre. 2 K 50 t. [I ^H • H fl 1.1 II lf 1.1 (WU8«icg-Stca yes szám ára 20 fillér ' M • •• H Ri • 181 Hi anyagi részét illető közle g i Sk |i H wm® Pj |W I Wt a jil jy jöL ifi jy w jl u ZALAVÁRMEGYEI HÍRLAP politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. Kereskedők szervezkedése. Magyarország kereskedői egy nagy országos szervezetben egyesültek, hogy érdekeiket megvédelmezzék és sikeresebben tölthessék be azt a hivatást, amelyet a gazdasági élet a nemzetek nagy munkájában a kereskedelemnek kijelöl. Hogy a kereskedelem a nemzetek gazdasági életében egyik legfontosabb tényező, afelett manapság józan eszii ember nem vitatkozik. A kereskedelem ép oly produktív a nemzetre nézve, mint a földművelés s az ipar, amelynek termékei a forgalom által értékesebbekké és mindig értékesíthetőkké válnak. A külömböző foglalkozási ágak úgy egymásba fonódnak, annyira összekapcsolódnak a gazdasági élet nagy szervezetében, hogy azokat egymástól elszigetelve képzelni nem lehet s amint a kultura magasabb fokán az ember kibontakozik a kezdetleges életmód bilincseiből ; amint szükségleteinek szaporodásával önmaga nem képes azok kielégítésére alkalmas javakat előállítani; amint a termelésnek a munkamegosztás alapján kell szervezkednie: a közvetítő kéz nem hiányozhatik, mert enélkül egészséges gazdasági élet, haladás, kulturális fejlődés, vagyonosodás nem létezhetik. A történelem tanúsága szerint a kereskedő nemzetek voltak a legelsők, amelyek vagyonilag megizmosodtak; tudományokban, kulturában erősödtek s ezek lettek a műveltség első terjesztői. A kereskedéssel és iparűzéssel foglalkozó népek alkotják mai napig is a legerősebb államokat. Anglia világuralmát, Hollandia, Belgium gazdagságát, Franciaország szellemi hatalmát az iparnak s az evvel együtt fejlődő kereskedelemnek köszönik. Észak Amerikát kereskedelme, óriási forgalma, a minden téren érvényesülő vállalkozási szellem tette naggyá. A hajdan hatalmas Spanyolország pedig akkor kezdett visszaesni, amikor kereskedelme visszafejlődött, összezsugorodott. Azok, akik avatatlan kézzel támadnak a kereskedelem ellen, nem ismerik a történelem tanulságait s akik minden szatócsban uzsorást, minden kereskedőben a nemzet ingyenélőjét, jogtalan hasznot kereső kufárt látnak; akik azt hiszik, hogy azok a milliók, amelyeket a kereskedelem a közvetítés fejében kap, a nemzet vagyonából ellopott haszon; akik egy-egy divatos politikai áramlattal úszva békóba szeretnének verni minden szabad mozgást csak azért, hogy a vállalkozási szellem, az élelmesség, a közvetítés jutalmat ne kaphasson, azok nem tudnak vagy nem akarnak tárgyi/ lagosan gondolkozni. Es miután sokan vannak ebben a táborban, természetes, hogy hangos még az a szó, amely a kereskedők országos szervezkedése felett pálcát tör. Sokan vannak még, akik nem akarják beismerni, hogy az országos magyar kereskedők egyesülete ép oly fontos tényezőjévé válhatik a magyar nemzeti életnek, mint amilyen fontos az országos magyar gazdák egyesülete s amilyen joggal védelmezi az OMGE a mezőgazdák érdekeit, amilyen joggal igyekszik biztosítani a magyar földet a magyarságnak, ép oly joggal szervezkedhetnek a kereskedők a magyar kereskedelmi érdekek védelmezésére s a magyar kereskedelem felvirágoztatására. Az OMKE egyik legfontosabb tényezője lehet a nemzet gazdasági életének, ha a szervezkedés a magyar kereskedelmi érdek, tehát nemzeti célok szolgálatában történik, amint a mult héten megtartott alakuló közgyűlés hangoztatta. Az OMGE magyar agrár érdekeket szolgál, az OMKE álljon a magyar kereskedelmi érdekek szolgálatába. Sok ponton össze fognak ütközni; az érdekellentétek kidomborodnak több kérdésben ; de ez nem jelent nemzeti veszedelmet mindaddig, amíg egyik oldalon sem fajul a küzdelem osztálygyülöletté; amig vivmányait mindegyik az egész nemzetnek biztosítja. Nem a rideg és önző merkantil szellemnek az egész vonalon való feltétlen érvényrejuttatása az, ami a magyar kereskedőket egyesítette. Nem ez a hang ütött felénk az országos gyűlésről. Hazafias célok domborodtak ki, amelyek legelső sorban a magyar kereskedelem alapjainak megszilárdítására vonatkoznak. Ha megvalósulnak, nemzeti vagyont fognak képezni, amelynek kamatait a jövő nemzedékek is élvezik. A magyar kereskedelem nagyon ifjú és nagyon gyenge. Ha volt is kereskedelmünk, az sem volt magyar. Idegen volt a tőke, amellyel dolgozott; idegen volt a szelleme, Mai számunk ÍO oldal* sőt a nyelve is ; nemzeti célokat nem szolgált. Nem vagyunk kereskedő nép. A magyar a földet művelte, vagy harcolt. A legelső iparosok, akiket a civilizáció úttörői Magyarországba hoztak, olaszok és németek voltak ; a kereskedők pedig görögök, örmények és zsidók. Az idegen népből való iparosokból kialakult a városi polgári elem s miután a városok és céhek kiváltságokat kaptak, a polgárság, az iparososztály, még ha nyelvben nem magyarosodott is meg, hozzásimult a nemzet életéhez. A kereskedő nép azonban ki volt zárva a kiváltságok sáncaiból; foglalkozását nem tekintették egyenrangúnak a többi foglalkozásokkal. A kereskedők tehát idegenek maradtak a nemzetre nézve évszázadokon keresztül. Itt éltek, de nem kötötte őket ide más, mint a kényszerűség vagy az önzés; a nép jólétéhez, a nemzet boldogulásához nem fűződött semmi érdekük. Kereskedők voltak csupán és minden garas, amit szereztek, idegen zsebekbe vándorolt ; tevékenységükkel hasznot csak maguknak szereztek. Az ókorban a phoeniciai kereskedő a másik világrészben is nemzetének szerzett dicsőséget; a spanyol kereskedő gályája Amerika partjain is spanyol kulturát hirdetett s a nemzet részére hordta haza az aranyat; a magyarországi kereskedő görög volt, örmény veit, izmaelita volt, csak magyar nem volt. Először össze kellett törni a kiváltságok bilincseit; le kellett magáról rázni a nemzetnek az évezredes előítéleteket, hogy az egyenlőségben s a szabadságban része legyen mindenkinek, aki ezen a földön él. Azután lehetett csak remény arra, hogy a kereskedelem magyar lesz és nemzeti célok szolgálatába szegődik. És ma már a magyar kultura meghódította az elméket, a magyar föld és magyar nép szeretete helyet kap a szivekben; ma már mindenki, aki ebbe a földbe verte le sátrának karóját, kell hogy átérezze a nemzet iránt tartozó kötelességeit. A kereskedelem is magyarrá vált s az a jövedelem, amelyet a kereskedő élvez, szintén a nemzet gazdasági erejét gyarapítja. Abban a reményben, abban a tudatban, hogy az OMKE célja egy a nemzet érdekével ; abban a reményben, hogy a kereskedelem az egyesülés által magyarrá válik