Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-22 / 21. szám

1904. május 1. T>Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 7 Egyszer belenyilallott valami éles fájdalom a szivembe. Szomorúan, kétségbeesve néztem magam elé és nem tudtam mozdulni. Amit láttam most, attól már előre féltem, arra már előre elkészültem. A vén, összeroskadt kastéllyal álltam szemközt, az én haldokló, annyiszor elsiratott Martinuzzi kastélyommal, mely minden gyermek emlékeimnek a bölcsője . . . Ridegen ékelődött be mohás, megviselt, omlásnak indult homlokfalával a tiszta, áttetsző levegőbe az öreg kastély s oly panaszosan ritt le meg ved lett ruhájáról az emberek mostohasága . . . De sokszor elsirattam már azt a kegyetlenséget, amellyel a rosz emberek bántak ezzel az öreg épülettel. Pedig gondozniok kellene, uj ruhával kellene fólókesíteniök, ha volna bennük kegyelet . . . Isten veled, ón öreg kastélyom, megyek, megyek a közeledből, mert nem tudom nézni haldoklásodat, szomorú elmúlásodat . . . A másik oldalára vetettem magam a falumnak. És megint szomorú helyre vitt az utam. Ott balra tőlem gunyasztott komoran, fáradtan az öreg temető, amelybe már nem visznek halottat, mert minden kis röge alatt alszik már valaki. Be drága halottjaim nyugosznek nekem is ott! Már fásultan mentem tovább a keskeny ösvényen, amely fölfelé vitt. Csupa temető mindenütt. Nagy, komoly szomorú füzek bólogattak felém; egy-egy sirkő kifehérlett a lombok közül. .. Itt nyugszik! . . . (Ki?) Eh, szakítsunk virágot! Mi ez? Búzavirág akadt a kezembe. A kedvenc virága valakinek . . . Valakinek . . . íme mosolygott a búzavirág kék szeme reám B az én szivembe beletüzött a napsugár . . . Mögöttem az öreg temető, a bólogató szomorú füzek, de fény, puha, meleg fény ömlött mindenre, mert ő rá emlékeztem, az édesre . . . Mellettem, a lábamnál megcsillogott a csengőforrás tükre; lágy, örökös moraja mintha róla beszélt volna. Ott a kankalinnal beszegett gyöpös partján a forrásnak kerestem azt a helyet, ahol ő ült valamikor lila ruhában, mosollyal ajakán, napsugárral a szemében . . . Néztem a vizet, ha vájjon nem tükrözi-e vissza az ő szelid arcát, de csak a magamét láttam. Valamikor kót összeborult fej egybeolvadt képét ringatta ez a viz . . . Istenem de elmúlik minden ! El ... el ... ezt mondta az öreg temető is mögöttem. De vájjon nem lehet visszajeleníteni a multat? Vájjon a hűs csengőforrás nem fogja-e még összeborult fejünket visszatükrözni ? Ki mondja ezt meg? A temető fölött a hosszú töltés hátán dübörögve vágtatott el a hajnali vonat. Mintha felelet lett volna ez a lázas zakatolás az én követelő kérdésemre. íme, dübörögve rohan a vonat el innen, a csöndesség, a nyugalom országa mellől s vágtatva megy az örök láz, a vógnólküli zaj, lárma világába, ahol sírját leli minden tiszta, szent érzelem, minden imádságos, felhőtlen öröm . . . Ahol csak a sivár, lelketlen érzések uralkodnak s a hol nem lehet virágot tarlózni az utakon, mert egybefolyó, sima, rideg kőréteg fedi. íme száguld a vonat s holnap már én is benn ülök egyik íülkójóben s mig ablakán át mámoros szemmel fogom nézni a tovatűnő, vadvirágos réteket, erdőket, szivemben már újra meg fog indulni az a nyugtalan, lázas hullámzás, amely csak gondokat, szomorú, sivár emlékeket vet föl. Holnap már bucsut fogok mondani az én kicsi, csöndes falumnak, amelyet ugy megkritizálok, ha egy pillanatra lejuthatok hozzá, de amelyet olyan büvös-bájosnak, oly tündéri szépnek látok, ha messze vagyok tőle. És akkor van igazam persze, amikor — messze vagyok . . . A hosszú, magashátu töltésen dübörgött a vonat és én leverten olvastam ki a feleletet a kattogásából. Egy búzavirágot szakítottam le az ut széléről és csöndesen, busán ejtettem a Csengőforrás vizére . . . Ezzel áldoztam a legszebb, legédesebb emlékemnek . . . A „Magyar Remekírók" új sorozata. Alig két esztendeje, hogy a Franklin-Társulat megindította a Magyar Remekírók nagyszabású gyűjteményét s íme a napokban már az ötödik sorozat jelent meg, a megjelent 20 kötet után újabb öt kötet vonult be a magyar családok hajlékába, hirdetve a magyar irodalom halhatatlanságát s dicsőséget szerezve egyrészt a magyar könyvkiadó vállalkozásnak, amely ily óriási terv megvalósítását sikerrel vállalta, másrészt a magyar nemzeti műveltség önérzetének erejét bizonyítva, amely szeretettel és lelkesedéssel támogatta a kiadót úttörő, korszakos vállalkozásában. Az új sorozatnak talán legértékesebb kötete az, amely Pázmány Péter válogatott munltáit illeszti be a Magyar Remekírók közé. A művelt nemzetek jogosult büszkeséggel tekintenek azokra a régi íróikra, akiknek munkái a nyelv fejlettsége, az írás ereje ós a tartalom jelentősége által azzal a kiváltságos tulajdonsággal ékeskednek, hogy a századok lefolyása után is élvezetet, és tanulságot nyújtó olvasmány gyanánt szolgálni képesek, minélfogva nemcsak az irodalom történeti ereklyéik közé sorolandók, hanem a jövendő nemzedékek javára is kamatozó szellemi kincsek értékét foglalják magukban. A XVI. században, a művelt nyugati nemzetek nyelvével egyidőben, a magyar nyelv is magas irodalmi színvonalra emelkedett. A költészet mezején Balassa Bálint olyan műveket alkotott, a melyek a következő két században közkézen forogtak és sok kiadást értek. A magyar prózát pedig, mely a felekezeti tusák kohójában tisztult meg ós erősödött, a XVII. század első éveitől kezdve, majdnem négy évtizedre terjedő irodalmi pályáján utol nem ért tökéllyel kezelte Pázmány Péter. Rengeteg irodalmi munkásságot fejtett ki a magyar prózának ez az első nagy mestere, de munkái drága kiadásokban el voltak temetve s a Magyar Remekírók most megjelenő új kötetének jutott a dicsőség, hogy a Pázmány munkáinak kincses bányájából kiássa a legértékesebbet és művelődésünknek újra hatékony tényezőjévé tegye. A leghivatottabb tudós írónk, Fráknói Vilmos, rendezte sajtó alá Pázmány munkáiból ezt a 22 íves vaskos kötetet mai helyesírással. Két íves gyönyörű bevezetéssel kezdődik a kötet, amely Pázmány életének, politikai, egyházi és irói pályájának jellemzése közben klasszikus korképét is megfesti az akkori magyar társadalmi és közviszonyoknak is. A bevezetés Pázmány magyar munkáinak teljes bibliográfiájával végződik. A kötet tartalma két részre oszlik. Az első rész a hitvitázó munkák tömegéből válogat, a második rész a prédikátort és a politikust mutatja be. Ámulva olvassuk azt a csodaszép magyar nyelvet, amelyen Pázmány Péter háromszáz évvel ezelőtt irt s gyönyörködve tanulunk tőle. De talán legmeglepőbb az a nagyszabású politikai egyéniség, amely Pázmány Péternek, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemhez irt 49 leveléből bontakozik ki előttünk. A harminc éves háború eseményei arra késztették Erdély fejedelmeit is, hogy fegyvert ragadjanak s a katholikus Pázmány teljesen tisztában volt azzal, mily szüksége van Magyarország önállóságának a protestáns Erdély függetlenségére. Azt a mélységet, amely közte és az erdélyi fejedelmek közt vallási téren volt, áthidalta a haza- és fajszeretet lángoló érzése, amely Pázmány lelkét hevítette és Pázmány vállalkozott az udvar és a fejedelmek között a közbenjáró szerepére. Egy darab magyar történet az a 49 levél, amelyet Pázmány Rákóczihoz irt. Igen értékes kötete az uj sorozatnak a Bajza kötet is: Bajza József válogatott munkái. Bajzának három évtizedre terjedő irodalmi munkássága (1822—1851.) újkori történetünk legnevezetesebb időszakára, politikai, társadalmi éa irodalmi újjászületésünk korára eaik, melynek előkészítésében, bomlasztó ós átalakító küzdelmeiben neki is tevékeny része volt. Badics Ferenc bevezető essayje gyönyörűen jellemei azt a kort, amelyben az új Magyarország egyik legérdemesebb bajnokának harcos egyénisége a vezetők sorában leélte áldáaoa életét. A kötet első felét Bajza költeményei foglalják le, öt csoportra osztva: Ifjúkor, Szerelem, Haza, Élet, Emlékezés, Balladák és Idegen költőkből. A kötet második felében a válogatott prózai munkák foglalnak helyet, bemutatva Bajzának sokoldalú egyéniségét, választékos Ízléssel adva mindazt, ami kritikusra, történészre, irodalomtörténészre és esztétikusra jellemző s e miatt maradandó becsű is. E rész tartalmából kiemeljük a következőket: A epigramma teóriája; Vezérszó a Kritikai Lapokhoz; A regényköltészetről; Nemzetiség és nyelv; gróf Koháry István; A Telekiek tudományos hatása. Az új soroaat további kót kötete Arany János és Vörösmarty Mihály munkáinak kiadását folytatja. Az előbbi, amelyet Biedl Frigyes rendezett sajtó alá, Arany munkáinak harmadik kötete s 27 ívnyi vaskos kötetben a Toldi trilógiát tartalmazza. A Vörösmarty kötet, amelyet Gyulai Pál rendezett sajtó* alá, Vörösmarty munkáinak ötödik kötete. Tartalma: a drámai költemények folytatása (Kincskeresők és Ciliéi ós a Hunyadiak), Beszélyek és regék ós a Pályalombok. Az új sorozat ötödik kötete Szigligeti Ede munkáinak második kötete, amely a vigjátékiró Szigligetit mutatja be fejlődése minden fokán. A termékeny iró vígjátékainak seregéből négyet közöl a kötet. Ezek: Rózsa, amely 1840.-ben akadémiai jutalmat nyert, Liliom fi, amelyet 1849.-ben adtak először, a Házassági három parancs, 1850.-ben készült és a Nöuralom, amely 1862.-ben Teleki-díjat nyert. Ezt a kötetet Bayer József rendezte sajtó alá, bevezetésül nagyértókű tanulmányt írván Szigligeti vígjátékairól. E bevezetés, amely kritikus szemmel taglalja Szigligeti darabjait, dióhéjban egész új elméletét adja az igazi vígjátéknak s nagyhangú frázisok helyett az igazság meggyőző egyszerűségével jelöli ki Szigligeti helyét irodalmunk ós nemzeti művelődésünk történetében. A bevezetés vége Szigligeti drámaíró pályájának adatszerű illusztrálása. Az a 109 eredeti dráma, vígjáték, bohózat és népszínmű és az a 20 dráma fordítás, amelyet Bayer felsorol, a legékesebben beszél arról, mit jelent ránk nézve Szigligeti negyven éves pályafutása. íme, ezzel az öt kötettel gyarapítja az új sorozat a Magyar Remekírókat, az 55 kötetből az eredeti programmhoz hűen a magyar irodalom kincsesházából a legkülönbözőbb korok kincseit rrgadva ki és sorozva egymás mellé a sorozat keretén belül. Az öt uj kötet a maga helyére beleillik a teljes gyűjteménybe, amely időrendben foglalja majd egybe remekíróinkat. A Pázmány kötet a 12-dik, a Vörömarty a 26., a Bajza a 28., az Arany a 43. és a Szigligeti kötet a 48. kötet lesz a gyűjteményben. Az új sorozat kiállítása mindenben a régi. Csupa dísszel ékesített kötet, amelyeknek szépségével csak szolidságuk versenyezhet. Az 55 kötetes teljes gyűjteménynek ára 220 K s az egész gyűjtemény csekély havi 3 K-ás részletfizetésre is megrendelhető. Piaczi áraink a legutolsó hetiíásá/oü 50 kilogrammomon! «Cor.-t<Sl Kur.-lg búza minőség szennt . . 7.50 7.60 rozs » * . . 5.70 5.80 árpa . > . . 5.60 5.70 zab » . . 5.30 5.40 lóher » » • • —•— —•— bükköny » » —•— —• tengeri » » • • 5.80 6.— burgonya » » - —"— ' fehérbab » > —•— —• tarkabab » » —•— ' HoilTIflhpytf-QPlVPni csa

k közvetlen! nCIlilCUClö üCljf Cili fekete, fehér és színes 60 krajcártól 11 forint 35 krajcárig meterje blúzoknak és ruháknak való. Bérmentve és már vámmentesen házhoz szállítva. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára, Zürich.