Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-08 / 19. szám

1904. április 24. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 Magyar városok országos szövetsége. Zalaegerszeg város közönségének a felhívása, a melyet Várhidy Lajos polgármester kezdeményezése folytán a városok országos szövetségének megalakítása tárgyában az ország összes rendezett tanácsú városaihoz intézett, mindenfelé lelkes visszhangra talált. Nap nap mellett érkeznek a városok értesítései, a melyekben jelzik, hogy a szövetség megalakításához lelkesedéssel csatlakoznak. Az ügy ily kedvező állásánál fogva polgármesterünk már ki is bocsátotta a meghívót, a melyben az országos nagygyűlést Budapestre f. hó 14-ére hivja össze az uj városháza nagytermébe, amelyet a székesfőváros polgármestere készséggel engedett át. Az idő- és hely rövidsége folytán az elkészített alapszabálytervezetből a következőket közöljük : A szövetség a városok egészséges fejlesztésének és összhangzatos együtt működésének központi szerve, amely a hazai városok érdekeit rendszeresen és egyöntetűen képviseli. Tevékenységi köre: a városok fejlődése és felvirágoztatása (kulturális, nemzeti, közigazgatási, közgazdasági, erkölcsi és anyagi helyzete javítása) érdekében reformok, intézkedések kezdeményezése és ilyenek támogatása. A hazai városok érdekeit a törvényhozásnál, a kormánynál képviseli, véleményt mond és eljár akár egyes, akár a városok összeségét érdeklő ügyekben és kérdésekben; esetleges sérelmekről, bajokról és hiányokról az illetékes forumokat tájékoztatja. Közreműködik a városi intézmények és közművek alkotásánál, előmunkálatainál. Összegyűjti és megörökíti a hazai városok összes meglevő és folyton fejlődő intézményeit és közműveit, azok terveit, leirását stb. szabályrendeleteket, fontosabb szerződéseket, tanulmányokat, jelentéseket rendszerbe foglal, statisztikai adatokká feldolgozza és szakkönyvtárával együtt tanulmányozás céljából a hatóságoknak a szövetség helyiségeiben a szükséges magvarázatok megadása mellett rendelkezésre bocsájtja. Városok részéről történő megbízatás esetében eljár, tanácsot, felvilágosítást, szakvéleményt ad. Kiállításokat, kongresszusokat, tanulmányi utakat rendez. Az összes hazai városok versenytárgyalásait, pályázatait a szövetség hivatalos lapjában és saját helyiségeiben mindenkor nyilvánosan közzéteszi. Közgazdasági fontossággal biró iparvállalatok telepítésénél tanácsot ad és erkölcsi támogatással és kedvezmények kieszközlésével azok keletkezését, fejlődését előmozdítja. Városi irodalmi művek kiadását elősegíti, jutalmakkal járó pályázatokat tüz ki. Gyűjteményt és szakkönyvtárt létesít a városok minden ügyét, a városi közigazgatást érintő mindennemű művekből és azokat a tagok használatára bocsájtja. A szövetség összes helyiségei a városok országos (központi) otthonát képezik. Előléptetés a csendőr tiszti karban. Ő felsége a Király Csiszár Gyula m. kir. csendőr főhadnagyot, a zalaegerszegi szárny parancsnokát századossá nevezte ki. Őszintén kívánjuk, hogy emelkedjék olyan magas polcra, mint elődei, az előbbi zalaegerszegi szárnyparancsnokok, akik közül a májusi előléptetés alkalmával dombrádi Nagy Gyula ezredessé, Szőcs Mihály pedig alezredessé neveztettek ki. Pénzügyi kinevezés. A m. kir. pénzügyminiszter Simitska János volt vármegyei első gyámi számvevőt a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez számvizsgálóvá nevezte ki. Simitska Jánost a vármegyénél is mint szorgalmas és tevékeny tisztviselőt ismerték ; kinevezése a munkásság méltó jutalma. Bírói áthelyezés. Ő felsége á király Bulla Antal tapolczai kir. járásbirónak törvényszéki bírói minőségben a gyulai kir. törvényszékhez leendő áthelyezését megengedte. Kinevezések. A m. kir. pénzügyminiszter Pásztor Károly zalaegerszegi XI. fizetési osztályú állami végrehajtót a zalaegerszegi pénzügyigazgatosághoz X-ik fizetési osztályú állami végrehajtóvá nevezte ki. — Szatmárvármegye főispánja Barkóczy László sümegi járási tiszteletbeli szolgabírót díjas közigazgatási gyakornokká nevezte ki. Gyászhír. A megyebeli kath. papságnak egy köztiszteletben álló alakja, Koller Ignác zalaszentgróti plébános május 1-én megtért az Úrhoz. Egy félszázadot meghaladó időn át volt plébános s egy emberöltőn keresztül lelkészkedett. Tisztelet vette körül az ősz papot s részvéttel állta körül ; koporsóját paptársainak, híveinek s Zalaszentgrót j : és vidéke minden rendű és raugu lakosságának részvéte. — Paptársai a következő gyászjelentést adták ki: A zalaszentgróti kerületi esperesség i papsága mély fáj dalommal megtört szívvel jelenti szeretett paptársának, főtisztelendő Koller Ignác szentszéki ülnök, zalaszentgróti jubiláris plébános, j gyémánt misés áldozó papnak folyó évi május hó 1-én d. e. 8 órakor, életének 84-ik, áldozó papságának 61-ik, plébánoskodásának 51-ik évében a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei folyó évi május hó 3-án d. e. 10 órakor fognak a zalaszentgróti sírkertben a római kath. .egyház szertartásai szerint a föltámadás reményében örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat ugyanaznap d. e. 9 órakor fog az Urnák bemutattatni. Zalaszengrót, 1904. május 1. Az örök világosság fényeskedjék neki! Rabbiválasztás Tapolczán. A tapolczai izr. hitközség képviselőtestülete dr. Schönwald Károlyt egyhangúlag rabbivá választotta. Főkántor választás. A zalaegerszegi izr. hitközség az üresedésbe jövő főkántori állást betölteni óhajtván, pályázatot hirdetett. Az állásra, mellyel 2400 K fizetés és 600 K lakbér illetmény vau egybekötve, 46-an pályáztak. Közülök a templom-szakosztály következőknek próba előadásra leendő meghívását ajánlotta a képviselőtestület plenumának: Ehrenthal Jenő kőbányai, Balog Mór nagykikindai, Krausz Fülöp beszterczebányai főkántorok, Leidner Hermán székesfehérvári karvezető és Régner Ede bécsi főkántor. Ehrenthal Jenő a jövő pénteken este és szombaton délelőtt tartja próbaelőadását a régi zsinagógában. A templom szakosztály több, zeneileg képzett helybeli lakoshoz azt a kérést intézte, hogy a próbaénekeken részt venni és mindegyik képességéről véleményt nyilvánítani szíveskedjenek. - Jubileum. A zalaszentgróti járás jegyzői kara folyó hó 5-én ünnepelte meg Zalaszentlászlón Rimtner Lajos zalaszentlászlói körjegyzőnek ezen állásában eltöltött 35 éves szolgálata évfordulóját, amely alkalommal a járás jegyzői kara közbecsülésben és szeretetben álló kartársát értékes emléktárggyal lepte meg. A szép ünnepélyen Malatinszky Lajos főszolgabíró is megjelent és megható szavak kíséretében adta át Zalavármegye alispánjának következő tartalmú üdvözlő leiratát: „Tudomásomra jutott, hogy Rimrner Lajos zalaszentlászlói körjegyző folyó hó 5-én tölti be 35 éves körjegyzői szolgálatának évfordulóját; arról is értesültem, hogy azok, akik tevékeny és tisztességes mŰKÖdése iránt elismeréssel viseltetnek, kifejezést akarnak adni iránta érzett tiszteletüknek. Helyesen és jól teszik, hogy a tisztességes és becsületes munka tiszteleténék ez uton is kifejezést adnak, hisz a közönség és vele együtt kell, hogy a hatóság is elismerje azt, miszerint ez a a köztisztesség biztosításának alapköve. Midőn megelégedéssel és megnyugvással veszem tudomásul, hogy főszolgabíró ur is részese lesz e szép ünnepségnek: felkérem, legyen szives nevemben Rimmer Lajos körjegyző urat üdvözölni, azon hő óhajtásommal, miszerint adja az Ég Ura, hogy a közszolgálat érdekében kifejtett tevékenységéért, az ő állása neki a megnyugvást és a megelégedettséget biztosítsa, az elismerés nehéz munkájában őt lankadni ne engedje, hogy példájával kartársaira hatva elmondhassa, hogy nehéz helyzetükben, sok munka, kevés elismerés mellett 35 év alatt láttam kartársaimnak fokról-fokra emelkedését. A Mindenható Isten árassza el minden jóval ós még hosszú élettel, hogy áldásos működésének, lelkiismeretes szolgálatának és mások elismerésének legyen sokáig részese. Csertán Károly. Zalavármegye alispánja." Ezen üdvözlő leiratnak hatása alatt a jelenlevők örömkönyek között üdvözölték külön-külön is a közszolgálatnak e derék ünneplő munkását. Az ünnepség tartama alatt az ünneplőt Zalavármegye község-jegyzői egylete nevében ennek elnöke, ezenkívül még számos jóbarát táviratilag üdvözölte. Az ünnepség után Rimmer Lajos vendégül látta jóbarátait és a társaság egy szép nap emlékével távozott el a kora reggeli órákban. Egy vívómester halála. Báró Chappon Károly hirneves vívómester e hó 1-én meghalt Alsólendván. Chappon több ízben tartott Zalaegerszegen is vivótanfolyamot s itt az ifjúság körében általános szeretet környezte, mert jó modorával, előzékenységével mindenkit le tudott kötelezni. Atyja francia származású ember volt és gróf Széchenyi István hívására jött Magyarországra, ahol különösen az arisztokrata családok ifjait tanította. Két fiát szintén vivómestereknek nevelte. Idősebb fiának, báró Chappon Samunak Kolozsvárott látogatott vívóterme van, Károly pedig katona lett, ahol a kátonai iskolában tanította a vívást. Később megvált a katonaságtól s Debreczenben a tornaegyesület mestere lett. Ott meg is nősült s több évig tanított. Amikor nejétől elvált, elhagyta Debreczent s a vidéki városokban tartott tanfolyamokat. Az utóbbi időben teljesen elszegényedett s alig tudta magát fenntartani. Már a tél folyamán Zalaegerszegen betegeskedett s Alsólendván érte utol a halál. Egy havi kínos szenvedés után, mindenkitől elhagyatva, nyomorral küzdve halt meg torokrákban. Barátai közadakozásból temettették el. Zaklatott élete után az alsólendvai temetőben talált örök nyugodalmat. Kisorsolt esküdtek. A zalaegerszegi kir. törvényszék, mint eeküdtbiróságnál folyó hó 25-én kezdődő tárgyaláshoz kisorsolt esküdtek: Dr. Tarányí Ferenc szolgabíró Sümeg, Rédey Andor gazdatiszt Nemesvita, Varga Vilmos földbirtokos, Varga Károly földbirtokos Zalaszentgrót, ifj. Nyáry Kálmán gazdatiszt Pölöske, dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, tanfelügyelő, Puskás Kálmán kir. mérnök, Zathureczky Márton földbirtokos Tűrje, Udvardy Vince főgymnasiumi tanár, Tuczy János főgymnasiumi tanár, Tikk László áll. isk. tanító, Tivolt János magánzó, dr. Zarka Zsigmond árvaszéki elnökhelyettes, dr. Zalai Simon ügyvéd Tapolcza, Hann János árvaszéki jegyző, Schuszter Oszkár főgymnasiumi tanár, Matyasovszky Vince birtokos Alsólendva, Murkovics János polgári iskolai tanár Alsólendva, Sándor Zsigmond kir. mérnök, Panczer Gusztáv mértékhitelesítő Sümeg, dr. Kelemen Károly reáliskolai igazgató Sümeg, Németh Jenő tanító Zalaszentmihály, Paál Viktor urodalmi számtartó Zalaszentgrót, Saffer Mihály töldmives, dr. Marik Pál árvaszéki jegyző, dr. Keresztury József ügyvéd, Németh Zsigmond magánzó Zalaszentgrót, Molnár Mihály tanító Gógánfa, Radó Pál káplán Lenti, Stefanek János elemi isk. igazgató Tapolcza. Pótesküdtek: Kiss Lajos felső kereskedelmi iskolai tanár, Fiilep Imre főgymnasiumi tanár, dr. Kele Antal ügyvéd, dr. Halász Miksa járásorvos, Ellmann Ödön árvaszéki ülnök, Balassa Benő felső kereskedelmi iskolai tanár, Scholtz Károly jegyző Zalaszentgrót, Koller Lajos gazdatiszt Söjtör, Ujlaky Béla körjegyző Andráshida, Skublics Károly földbirtokos Bessenyő. Az országos vörös-kereszt egylet közgyűlése. Az országos vörös-kereszt egylet zalaegerszegi fiókja e hó 5-én tartotta évi rendes közgyűlését özv. Skublics Jenőné urnő elnöklete alatt. A közgyűlés a titkári jelentést tudomásul vette, a zárszámadást jóváhagyta s a költségelőirányzatot megállapította. Az egyletnek 56 tagja van. A zárszámadás eredménye 4042 K 14 f vagyon és bevétel, amelyből 94 K a központba küldetett, 88 K pedig helybeli szegények segélyezésére fordíttatott. A tiszta vagyon 3837 K 90 f takarékpénztári betét és 9 db vörös-kereszt sorsjegy. — A közgyűlés Hertelendy Ferenc főispánt társelnökké, Hertelendy Ferencné urnót pedig választmányi taggá egyhangúlag megválasztotta. — A zalaegerszegi fiókegyletnek feltűnően kevés tagja van s a társadalomnak ezen humánus intézménnyel szemben tanúsított közönye érthetetlen. Felhívjuk az áldozatkész emberbarátokat, hogy támogassák a vörös-keresztet, amelynek célja nemes és jótéteményei betegeknek és nyomorultaknak nyújtanak enyhülést és vigasztalást. Osztályvizsgálat. A zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskola felső osztályában az osztály vizsgálat folyó hó 16-án lesz; az érettségi írásbeli vizsgálatok folyó hó 18-án kezdődnek. Az ügyvédi kamarából. A zalaegerszegi ügyvédi kamarának 1904. évi február hó 20-án tartott rendes évi közgyűléséről felterjesztett jegyzőkönyv tartalmát a m. kir. Igazságüg/minister dr 1904. évi április hó 24-én 13318. 1. M. 1904. IV. sz. alatt kelt és a kamarához leérkezett rendeletével tudomásul vette. — Változások az ügyvédek és ügyvédjelöltek névjegyzékében: dr. Friedlander Manó ügyvéd Igal, dr. Welker Dezső ügyvéd Marczali és Fodor János ügyvéd Tab székhellyel a kamara ügyvédi lajstromába felvétettek. —