Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-05-08 / 19. szám

214 »Zalamegye Zalavármegyei Hírlap* 1904. május 16. Dr. Kónyi Arnold Arthur ügyvédjelölt a kamara területéről eltávozása, dr. Welker Dezső ügyvédjelölt pedig az ügyvédek lajstromába történt bejegyzés folytán az ügyvédjelöltek lajstromából kitöröltettek. — Bozzay József ügyvédjelölt dr. Hochstádter Sándor keszthelyi ügyvéd irodájából dr. Győrffy Zoltán tapolczai ügyvéd irodájába lépett át joggyakorlatra. Tanítói közgyűlés. A zalamegyei általános tanítói testület zalaegerszegi járásköre évi rendes közgyűlését folyó hó 5-én tartotta Zalalövűn Csiszár József járásköri elnök elnöklésóvel. A közgyűlésen résztvett dr. Ruzsicska Kálmán kir. tanácsos, vármegyei tanfelügyelő Szabó Bertalan segédtanfelügyelővel, a helybeli állami iskolai gondnokság Thassy Imre elnök vezetése mellett, Winhoffer Dezső plébános és szép számmal voltak jelen a járáskör tagjai. A gyűlést megelőzőleg isteni tisztelet volt, mely után Dénes Margit helybeli áll. isk. tanítónő sikerült gyakorlati tanítást tartott a IV. osztályban a tört alakjának változtatásáról. Ezután járásköri elnök jelentésében számolt be a jásáskör ügyeiről, kiterjeszkedett az Eötvös-alapra, az alkoholizmusra, valamint a népnevelési egyesületekre. A nagy gonddal egybeállított jelentést általános helyesléssel fogadta a közgyűlés. — Nagy figyelemmel hallgatták és elismeréssel fogadták Horváth János zalaegerszegi állami elemi iskolai tanítónak »A beszédhibák, tekintettel a népiskolai tanításra* vonatkozó értekezését. — A központi választmánynak pályatételül ajánlják az alkoholismust és népnevelési egyesületeket. — Az üresedésben volt egyik központi választmányi tagsági állápra Udvardy Ignác zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolai igazgatót választották meg. — Az egyleti pénztárosnak a felmentvényt megadták. A jövő évi közgyűlés helyéül Zalaegerszeget, illetve Nagykutast jelelték ki. — A járásköri segélyegylet alapszabályainak módosítására bizottságot küldtek ki. Jönnek a színészek. Miosey F. György színigazgató, akinek társulata most Keszthelyen játszik, legközelebb Zalaegeaszegre érkezik. A társulatot már a múltból ismerjük s tudjuk, hogy a közönség igényeit teljesen kielégítette. Azóta Micsey társulatát megerősítette s teljes személyzettel ós uj műsorral készül hozzánk. Nehéz dolog egy nagy társulatot kis városban fenntartani, de Zalaegerszeg tizezer lakosa s nagy intelligenciája néhány hétre már biztosíthatja a jó szezont. Az Irodalmi és Művészeti Kör a szinpártolás szervezését is felvette programmjába s nincs okunk kételkedni, hogy ha kezébe veszi az ügyet, látogatott lesz a szinház, ami nem csak az igazgatónak, hanem a nagy közönségnek is érdeke, mert csak úgy lehet jó műsort és jó előadásokat várni. Járásőrmesterek véglegesítése. A járásőrmesteri intézmény a mult óv szeptember elején lépett életbe. A törvény ezen intézmény létesítésével a közbiztonsági szolgálat gyorsítását célozta, mert a főszolgabirák a járásőrmesterekkel közvetlen érintkezésbe lépve intézhetik az e téren felmerülő ügyeket. A járásőrmesterek kiképzése végett tanfolyamot tartottak, melynek elvégzése után a tanfolyamot végzett őrmesterek, mint ideiglenes járásparancsnokok helyez tettek ki a járási székhelyekre. A végleges kinevezés május 1-ével történt meg. Járásőrmesterekké neveztettek ki Zalavármegyében: Varga István Zalaegerszeg, Németh Imre Alsólendva, Máthó Elek Nova, Bernschütz József Nagykanizsa, Harsányi Gergely Csáktornya, Takács Antal Keszthely, Nagy Lajos Zalaszentgrót, Kiss József Tapolcza. Május elseje. A tavasz ébredésének, virágok nyilásának ünnepe. A szociálisták nagy tábora azonban a jövő ébredósének ünnepét üli meg ezen a napon, amelyet a munka ünnepének nevezett, Mi azonban csak a virágfakadást, a zöldülő lombot láttuk s nem hallottuk a proletárok eget ostromló zaját, mert hála Isten még nincsenek rombolásra hajló proletárjaink. A mi szegényeink még nem szociálisták. Forrongó eszmék, exaltált munkások tömege, a vörös zászló lobogása nem jelezte május elsejét. Csendes örömmel vonultak az emberek a hegyek közé, ahol virágillat, madárdal s a fakadó tavasz enyhe szellője békét, nyu galmat, felfrissülést nyújtott a munkában kifáradtaknak. Vig nóták, nem forradalmi dalok verték fel a csendet s fehér virág volt a keblekre tűzve, nem piros szalag, mint a világvárosok utcáin tömegbe verődő embereknek. És ugy éreztük, hogy ez a csendes békesség szegénységben is többet ér, mint a társadalmi forradalom izgató zaja. Mert itt emberek vagyunk, ott pedig csak tömegek; itt meghalljuk egymás szavát, ott csak a tömeg kiáltása hallatszik. A keszthelyi templomégés ügyében április hó 30-án volt Keszthelyen a kir. járásbíróság előtt a bűnügyi tárgyalás. Bornemissza István orgonanyomó volt a vádlott, akit vétkes gondatlansággal vádoltak. A megidézett tanuk és szakértők kihallgatása után a kir. ügyősz a vádat visszavonta, mert vádlott bűnösségét megállapítani nem lehetett s igy a megindított eljárást beszüntették. Jánka hegyközség közgyűlése. Jánka hegyközség választmánya 1904. május 1-én tartott ülésében a hegyközsógbiró Jánka hegyközség jóváhagyott szervezeti és rendszabályait bemutatta. A választmány elhatározta, hogy Jánka hegyközség 1904. évi május hó 15-én délelőtt 10 órakor Zalaegerszegen a városháza tanácstermében évi rendes közgyűlést tart, melyre Jánka hegyközség tagjai meghivatnak. E közgyűlés tárgyai: 1. Az 1903. évi hegyközségi számadás megvizsgálása, jóváhagyása, íolmentés megadása; 2., miután a hegyközség elöljáróságának, választmányának s a kerületi hegybiztosoknak megbízatási ideje lejárt, ezeknek helyei választás utján betöltendők lesznek. A Vas-zaiamegyei első takarékpénztár részvénytársaság április 30-án tartotta Körmenden 38. évi rendes közgyűlését, amelyen elhalálozás következtében megüresedett elnöki állásra Udvary Jenő' igazgatósági tagot választották; a vezérigazgatói állást az igazgatóság javaslatára az üzleti költségek csökkeutésa szempontjából nem töltötték be. Ezután elfogadták a mérleget, mely 600 koronát meg nem haladó évi nyereséget tüntet fel s az igazgatóság javaslatára az alaptőkét újból leszállították ugy, hogy az intézet jelenlegi alaptőkéje ezer darab száz koronás részvényben van foglalva s így százezer koronát képvisel. Uj igazgatósági tagokul Engel Lajos és Most Ferenc részvényeseket választották meg. Uj gyárak. Szomszéd városunkban, a szép fejlődésben levő Szombathelyen ismét egy uj gyárat alapítanak. Wolf Jakab és Szegő Miksa ottani kereskedők egy árpadara és rizshántoló gyár létesítéséhez fogtak. Tervük annyira előre haladt már, hogy f. évi julius hó 1-én az üzemet meg is kezdik. Wolf Jakab egyénisége, kereskedelmi rutinja garanciát nyújt arra, hogy az uj gyár nemcsak prosperálni, hanem felvirágozni fog. Ez csak emeli Szombathelynek ugy is fejlődött kereskedelmét és iparát. — Ezen alkalommal azt is megemlítjük, hogy Sárvárott egy műselyem szövőgyárat építenek. Ezt az állam segélyezése mellett francia gyáros létesíti. Mindenütt mozognak, csak mi egerszegiek nézzük ölhetett kezekkel iparunk és kereskedelmünk hanyatlását. Mozgolódnak a szabómunkasok. Városunk szabómunkásai ma d. u. pontban 1 órakor a Baross-ligeti vendéglőben nagy nyilvános szakgyülést tartanak. Napirend: 1. A szervezkedés célja. 2. A magyarországi szabómunkások és munkásnők szakegyesülete zalaegerszegi csoportjának megalakítása. Hallomás szerint az összes szabósegédek részt vesznek a szakgyülésen. Vas Gereben. Ki ne ismerné Vas Gereben regényeit; ezeket a vonzó, órdekes könyveket, amelyeknek minden sofából a rajongó hazaszeretet, a magyar faj magasztalása beszél. Regényeinek sok alakja zalavármegyei s ezintere is Készt hely, Zalaegerszeg s a szép Balatonpart. Tipikus magyar közéletet, tipikus magyar alakokat örökített meg tiszta magyar nyelven. Nemcsak az ötvenes évek elsőrangú irója, hanem ma is szívesen olvasott költő Vas Gereben, akinek könyveit annál szivesebben olvassuk, mert a magyar közélet egy klassikus kora jelenik meg korrajzaiban. Vas Gereben, családi nevén Radákovics József, Fürgéd pusztán, Tolnnmegyében született. Az országos irodalmi szövetség indítványára a fürgedi ispán lakot, ahol Vas Gereben született, emléktáblával jelölik meg, hogy megszenteljék egy igaz magyar iró emlékezetét. A kivándorlók utja. Hiába minden küzdelem a kivándorlás ellen. A tejjel mézzel folyó ország röge sok embernek keserű kenyeret terem, amely helyett fehér kalácsot keres a dollárok hazájában. És itt hagyja a kis falut, csendes házat, hogy tengerre szálljon s kivándoroljon az uj világba. Szerencse, hogy a honvágy utána szökik a magyarnak s évek múlva is visszakényszeríti. A magyarországi kivándorlók közül leginkább a tótok maradnak állandóan idegenben; a magyal'ember csak vendégszereplő odaát. Keresni akar s ha szerzett annyit, hogy egy kis házat, földet vehessen elhagyott falujában, visszatér újra. A kivándorlók sorsa ezideig lelkiismeretlen ügynökök ós hajóstársaságok kezébe volt letéve. Kizsarolva, kiéheztetve érkeztek az uj világ partjaira. Amint idegen hajóra szálltak, a magyar haza nem tudott többé róluk s nem védelmezte hűtlen fiait. Most már azonban változott a helyzet. A haza gondoskodása elkíséri őket az uj világba. A kivándorlást Fiume felé irányították, ahonnét a »Cunard Steamhoup Compagny* hajói szállítják a kivándorlókat New-Yorkig, olcsóbban és kényelmesebben, mint a német társaságok, mert a kormány szerződóst kötött a társasággal. A közigazgatási hatóságokat utasították, hogy a kivándorlókat Fiume felé irányítsák, mert így meg lesznek oltalmazva a kizsarolástól. Anyakönyvi órák megváltoztatása. A zalaegerszegi állami anyakönyvi kerületben a hivatalos órákat az eddigi beosztás megváltoztatása mellett a vármegyei közigazgatási bizottság 1206/904. sz. vóghatározatával hétköznapokon d. e. 8—12-ig, d. u. 2—4-ig, vasár- ós ünnepnapokon pedig d. e. 9—i l-ig állapította meg. Agyoniitötta a maiomkő. Tompa József szentlőrinczi molnár beküldte a városba segedjét Nagy Jánost, hogy a vasútról hozzoif el egy malomkövet. A segéd be is jött, a malomkövet átvette, kocsijára rakatta s azzal bejárt egyik helybeli korcsmába egy kis italra. Időközben oda ment kedvese Kámán Zsófi is, kivel aztán tovább mulattak egész késő délutánig. Mikor a korcsmából kijártak, mindketten virágos kedvben voltak. Útközben a bor gőze nagyon elérte a legényt úgy, hogy már a lovakat sem tudta hajtani. Kivette tehát Kámán Zsófi a gyeplőt a kezéből s maga akart hajtani. A fiatal, jól tartott lovak nem akartak a leány vezetésének engedelmeskedni s kirúgtak a hámból, miközben felborították a kocsit. A kocsi kettészakadt, a malomkő Nagy Jánosra esett s ez nyomban meghalt; Kámán Zsófin pedig keresztül húzta az egyik ló a kocsi egyik részét, minek következtében súlyos sérüléseket szenvedett. Ezt a közkórházba, a halottat pedig a hullaházba szállították, hol felboucolták s aztán eltemették. Kacsa Egerszegról. Egy német lap rémes esetet közöl Egerszegről, ahol állítólag mult április 26-án elhalt volna Frits Anna nevű parasztleány, a kit szülői legszebb ruháiba öltöztették s vele adták szép arany gyűrűit. A leányt — irja a lap — a helység lakosságának nagy részvéte mellett temették el. Aznap este, ugy 9 óra tájban, mikor a temetőre sürü sötétség borult, a temetőőr ablakán kapogás hallatszott. A temetőőr felnyitotta a lakás ajtaját és nagy rémületére az azon napon eltemetett Frits Annát látta maga előtt. A leány elmondta, hogy álmából heves fájdalom ébresztette föl. Mikor felébredt, látta, hogy koporsóban fekszik ós két férfi ugrott el a sír mellől. Kimászott s futni kezdett, a két ismeretlen ekkor mászott át a temető falán, ő pedig a sírásóhoz jött. Három ujját levágták s vére még folyik. A leányt visszavezették szülőihez s jelentést tettek a rendőrségen. Kitűnt, hogy a lánytól elrabolták ruháját s gyűrűit s mert ezeket nem tudták könnyen lehúzni, levágták az ujjait. Eddig az újság hire — Holczer Ferenc drősingi vendéglős, Huber Vilmos bécsi sörös ós Amersin A. St. sz.-martiui körorvos kérdést intéztek a helybeli polgármesteri hivatalnál, vájjon az eset tényleg megtörtént-e. Utóbbi még arra is kíváncsi, hogy milyen a leány állapota. A polgármesteri hivatal a kórdezősködésekre adott válaszában értesítette az illetőket, hogy az eset nálunk nem történt meg. Különben még hat Egerszeg nevű község van az országban, lehet, hogy ezek valamelyikében fordult elő ilyen eset. Harcias amazon. Nem jó szomszédok voltak Alibánfán Sípos Rozália férjezett Fodor Jánosnó és Grünhut Dávid. Sokszor összepöröltek egymással, akár volt erre ok, akár nem. Fodornó asszonyom se hagyta a jussát, Grünhut is védte az igazait. Régóta tartott ez az áldatlan állapot a nélkül, hogy a két ellenség békére gondolt volna. A mult napokban is támadt köztük valami kis differencia, a mit nem tudtak békés uton elintézni. Előbb csak ugy kerten^át röpített mérges szónyilakkal akarták egymást kapacitálni, utóbb azonban közelebb mentek egymáshoz abban a hiszemben, hogy igy majd könnyebben megy a vitás ügy l'iegyenlítése. A mint egy-