Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)
1904-04-24 / 17. szám
10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1904. április 4. lat bizonyítja, hogy a cigény a dologtól irtózik és nem fogékony az erkölcsi fogalmak iránt. Magyarország népességének azok az elemei, amelyek vándorlásuk közben itt maradtak, csoportokban betelepültek, vagy lassanként beszivárogtak, többé kevésbbé értékes népelemet alkotnak. Ha egyik másik nemzeti szempontból nem is vált hasznunkra, de legalább gazdaságilag produktív elem s a kulturának nem halálos ellensége. Egyedül a cigány maradt parazita, amely élősködik rajtunk; bűnből tartja fenn magát s nézetei, életfelfogása, erkölcsi törvényei homlokegyenest ellenkeznek a polgári társadalom életfeltételeivel. Sokat írtak, sokat beszéltek már erről a kérdésről. Szinte unalmassá vált már, mert mindig csak a szónál maradtunk. Nem történt semmi. A mi szerény lapunk is többször foglalkozott a cigányokkal, mert a nekeresdi, pacsai és ki tudja még hány sátortábor szomorú aktualitásokkal szolgált. Hol egy lopott lóról, hol betörésről, hol meg véres verekedésről volt szó, amelyek mindannyiszor méltó felháborodásra hangolták a közönséget. A város tőszomszédságában rejtegettek a cigányok egy rablógyilkost, a liires Kolompár Ripacs Mónit, aki Zalaegerszegre is berándult egy kis betörésre. A város tőszomszédságában valóságos sátorfalu van s az utast nappal egész csomó mezítelen gyermek ostromolja krajcárért s a sátrak előtt erőteljes férfiak lopják a napot. Éjszaka azután ezeknek a szerepe kezdődik. Igaz, hogy ujabban útonállás nem történt, de nem tud megszabadulni az ember egy kis hátborzongástól, amikor éjszakának idején kell elhaladnia a cigány tanyák előtt. A várost valósággal zsarolják ezek az élősdiek. Nincs olyan szigorú rendőri felügyelet, amely a koldulásról leszoktassa őket s mindenki tudja, hogy a kolduló cigányasszony, ha szerét teheti, lop. Nem dolgoznak, mégis van pénzük. Akik a cigányok életét ismerik, azt állítják, hogy a cigánynak mindig van félretett pénze. Ha a törvény ráteszi a kezét valamelyikre, ügyvédet vall és fizet. Honnét szerzi? Mennyi bün tapad minden garashoz ? Ki tudja azt! Ez a népfaj egyebet nem adott nekünk, mint a muzsikusokat. Ezek belefejlődtek a nemzeti kulturába, de sátor alatt maradt rokonaik megátalkodottan küzdenek a kultura ellen. A csalásból, lopásból, rablásból, orgazdaságból és kuruzslásból élő kóbor cigány Magyarországból terjedt el nyugat és észak felé. A déli államoknak is vannak cigányaik; itt ott — mint pl. Spanyolországban — nem kevésbbé veszedelmesek, de mégis letelepültek s könyebben ellenőrizhetők. A középeurópai cigányság úgyszólván egyetlen bűnszövetség kötelékében él. Nyelvük, életmódjuk, szokásaik ugyanazonosak; ugyanazokat a jeleket használják és egymást támogatják. Magyarországi cigányok nem ritkán felkóborol— HMMTM ÍRNIA* . MII M M N N I UJ _— , TANNÁ szobát s bevonult a fogházba. Az éjszaka gyilkos módon hideg volt s Guillaumettet másnap reggelre annyira elővette a torokgyuladás, hogy a kórházba kellett szállítani. Mivel Guillaumette jó ismerősöm volt, elhatároztam, hogy a következő vasárnap meglátogatom a kórházban. Az irodában kérdeztem, hogy melyik szobában találom meg Guillaumettet az 52. dragonyosezredből. A szolgálattevő egészségügyi altiszt hátrafordította a fejét s egykedvűen mondta : — Guillaumette? Ma reggel meghalt. A rémülettől meredve egy szót sem tudtam szólni. — Micsoda ? . . . Hogyan ? — hebegtem pár pillanat múlva. — Meghalt? De az Isten szerelméért, hogyan lehetséges ez? Az altiszt cigarettát sodorgatva szólt a legnagyoab nyugalommal : - Bizony, a szegény megjárta. A lázbetegek osztályába fektették s ott valamelyiktől megkapta a fejtifuszt. Három nap alatt végzett vele . . Georges Courteline. nak az északi tengerig s vannak köztük olyan nemzetközi életet élő alakok, akik épugy otthon érzik magukat a németek között, mint nálunk. A hires Ripacs Csehország északi részén követett el rablógyilkosságot s Nekeresden keresett menedéket. A kulturállamok azonban már megunták az örökös garázdálkodást és radikálisabb eszközökhöz nyúltak. Legujabban Poroszországban kiadták a rendeletet, hogy a kóbor cigányoktól el kell venni a 14 éven alóli gyermekeket, akiket azután az állam vesz gondjai alá. Ez az elhatározás kell hogy nálunk is siettesse a cigánykérdés megoldását. A humanizmus szent nevében tiltakoztak eddig a gyermekek elvétele ellen. A liberális eszmék feltétlen uralma rászabadította a társadalomra a rablóhadat, amely munka, közteher, vallás, erkölcs nélkül élősködik az országon. A németek nem citálnak elméleteket, nem törődnek mások véleményével, hanem, „salus reipublicae suprema lex", a humanizmus nevében, de drákói szigorral kiirtják a cigányokat. Ennek a következménye azután az lesz, hogy a menekülő cigányhadat is mi kapjuk meg. Amikor már itt lesz a nagy tömeg, amely lassanként szivárog át hozzánk, azt nehezebb lesz megrendszabályozni, mert a németek többé ugyan vissza nem eresztik őket. Hiába hivatkozunk nemzetközi egyezményekre, a cigányról be nem bizonyítja senki, hogy honnét származik amelyik államnak a polgára. Eddig még kevesebb bajjal s kevesebb áldozattal meg lehetett volna oldani a kérdést; ha azonban ránk tör az uj népvándorlás, esetleg egész Középeurópa ránk hárítja a nomádok letelepítésének nehéz feladatát. Előbb utóbb azután mi is csak odajutunk, hogy kénytelenek leszünk a gyermekeket állami gondozásba venni. A cigányokkal megáldott vármegyéknek érdekükben áll a kérdést megbolygatni. Nekünk már ugy is sok a cigányunk; nem kérünk belőlük uj szállítmányt s ha szabad a művelt német nemzetnek az anyai érzelmek ós jogok megsértése árán békét keresni, talán nekünk is jogunkban áll a csavargóktól bármi áron megszabadulni. Hivatalos-rovat. Zal aegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1904-ik évi általános himlőoltások f. évi április 23-tól kezdve minden szombaton d. u. 2 órakor az uj ovoda földszinti termében, az ujraoltások pedig f. évi április 22-től kezdve minden pénteken d. u. 2 órakor az elemi iskolában fognak a v. orvosa által eszközöltetni. Felhívja a tanács az érdekelt szülőket, hogy az oltásra kötelezett gyermekeikkel a kitűzött helyen és időben annyival inkább megjelenjenek, mert elmaradás esetén egyszeri megintés után az 1887. évi XXII. t.-c. 11-ik §-ában megszabott fokozatos pénzbüntetéssel fognak sújtatni. Zalaegerszegen, Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1904. április 12-én tartott üléséből. Várhidy Lajos polgármester, I. Közhirró teszem, hogy a f. évben letárgyalandó nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adókiszámítási javaslatát tartalmazó 1903. ós 1904. évi kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t.-c. 18. §-a értelmében előre lett kihirdetés után 8 napon át, vagyis f. év április hó 22-től 29-ig bezárólag a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt megtekinthető. II. Közhírré teszem, hogy az 1904. évi városi közmunka összeirás ós kivetési lajstrom az 1890. évi I. t.-c. értelmében a polgármesteri hivatalnál 15 napon át, vagyis f. évi április hó 16-tól 30-ig közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. Zalaegerszeg, 1904. április 16. Németh Elek h.-polgármester. H irek. A megyei állandó választmány Csertán Károly alispán elnöklósével f. hó 23-án ülést tartott, amelyen előterjesztettek a vármegye házipénztári s a vármegye kezelése alatt levő különböző alapok 1903. évi megvizsgált számadásai, melyeket a közgyűlésnek elfogadásra s az illelő szakminiszterekhez való felterjesztésre ajánl. — Tekintve, hogy úgy Nagykanizsa, mint Zalaegerszeg r. t. városok árvapónztári számadásai a szabályszerű időben az idén sem terjesztettek be s igy az állandó választmány azokat nem vizsgálhatta meg : a közgyűlésnek javasolja, hogy mind két rendezett tanácsú város képviselő testülete hivassák fel oly irányú intézkedésre, hogy jövőben a szóban forgó számadások a szabályszerű időben beadassanak. — A vármegyei gyámpénztári számadást a zalaegerszegi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség nem terjesztvén be, az állandó választmány javasolja a közgyűlésnek, hogy a belügyminisztert feliratilag keresse meg az iránt, hogy saját hatáskörében olykép sziveskedjék intézkedni, miszerint hasonló mulasztás elő ne forduljon. — Végül az állandó választmány a májusi közgyűlés határozatából kifolyólag az alispán elnöklésóvel egy bizottság kiküldését javasolja az iránt, hogy ez a bizottság a vármegyei tisztviselők fizetósjavítására vonatkozó törvény rendelkezéseinek végrehajtása alkalmából esetleg a vármegye részéről szükséges intézkedésekre vonatkozólag a megfelelő javaslatot elkészítse úgy, hogy a szeptemberi törvényhatósági közgyűlés ez irányban már végleg intózkedhessék. A városi képviselőtestület f. hó 21-én Németh Elek h. polgármester elnöklésóvel rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elfogadták az 1903. évi gyámpénztári számadást, mely szerint az árvák 226.450 K 28 f követelésével szemben a vagyon 240.662 K 4 f s igy a tartalékalap 14.214 K 76 f-t tesz ki. Az utólsó három évben (1901—1903) a felesleg összesen 4.692 K 22 f tesz ki s mivel ezek a hót éven aluli szegény árvagyermekek tartási költségeire fordítandók, a város pedig saját házi pénztára terhére gondoskodott jelzett időben a vagyontalan árvagyermekek eltartásáról, a közgyűlés elhatározta, hogy ezt az összeget a házi pénztárba beutalja. — Megyer község kérelme Esze Józsefné és gyermekei után felmerült ós Zalaegerszeg r. t. város pénztárának megtérítendő 1099 K 18 f tartásdíjnak részletben való visszafizetésének engedélyezése tárgyában előterjesztetvén, a képviselőtestület a részletekben való visszafizetésbe azon feltétel alatt megy bele, ha a község évenként 100 K-t törleszt, a fennmaradó összeg után pedig 5°/ 0-os kamatot fizet. A toronyóra kezelésére vonatkozólag kötött szerződést a közgyűlés jóváhagyta. Tudomásul vették annak bejelentését, hogy Nagy Ferenc andráshidai lakos néhai Farkas Dávid hagyatéka ellen port indított s mivel a hagyományozott összeg egyébként is kellőkép biztosítva van, a városi tiszti ügyész javaslatára kórdésés perben nem védekezik. Olvastatott a polgármester előterjesztése a vizslahidi patak szabályozása és a belsőségek ármentesítése illetve az ez iránt fölmerülő költségeknek miként való tedazése tárgyában. A közgyűlés a tárgyalás alkalmával a polgármester részéről tett azt a nyilatkozatot, hogy a város az 5.500 K-t kitevő munkálati költségek felét elvállalja, jóváhagyta; egyúttal tekintettel arra, hogy a védekezés tökéletesen csak rtgy vihető keresztül, ha a Zala folyó vizének gyors lefolyása is biztosíttatik, a képviselőtestület megkeresi az alispáni hivatalt az iránt, hogy a vizslapatak szabályozásával kapcsolatosan sziveskedjék intézkedni az iránt, hogy a város határában a Zala folyó medre kellőkép tisztittassók, hogy igy vizének gyors lefolyása ezáltal elérhető legyen. Katonai szemle. Klobucsár Vilmos altábornagy, honvédségi adlátus e hó 22-én a m. kir. 7-ik honvódhuszár ezred zalaegerszegi osztályát megszemlélte s a tisztikarnak elismerését fejezte ki a tapasztaltak felett. Tanügyi kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Murányi Kálmán alsólendvai állatni, Schmidt Júlia somorjai államilag segélyezett községi, Grész Irma zalaegerszegi, Lány Teréz csáktornyai állami polgári iskolai segédtanítót illetve segédtaaítónó't a X-ik fizetési
