Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-24 / 17. szám

10 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1904. április 4. lat bizonyítja, hogy a cigény a dologtól irtózik és nem fogékony az erkölcsi fogalmak iránt. Magyarország népességének azok az elemei, amelyek vándorlásuk közben itt maradtak, cso­portokban betelepültek, vagy lassanként be­szivárogtak, többé kevésbbé értékes népelemet alkotnak. Ha egyik másik nemzeti szempontból nem is vált hasznunkra, de legalább gazdasági­lag produktív elem s a kulturának nem halálos ellensége. Egyedül a cigány maradt parazita, amely élősködik rajtunk; bűnből tartja fenn magát s nézetei, életfelfogása, erkölcsi törvényei homlokegyenest ellenkeznek a polgári társadalom életfeltételeivel. Sokat írtak, sokat beszéltek már erről a kér­désről. Szinte unalmassá vált már, mert mindig csak a szónál maradtunk. Nem történt semmi. A mi szerény lapunk is többször foglalkozott a cigányokkal, mert a nekeresdi, pacsai és ki tudja még hány sátortábor szomorú aktualitások­kal szolgált. Hol egy lopott lóról, hol betörésről, hol meg véres verekedésről volt szó, amelyek mindannyiszor méltó felháborodásra hangolták a közönséget. A város tőszomszédságában rej­tegettek a cigányok egy rablógyilkost, a liires Kolompár Ripacs Mónit, aki Zalaegerszegre is berándult egy kis betörésre. A város tőszom­szédságában valóságos sátorfalu van s az utast nappal egész csomó mezítelen gyermek ostro­molja krajcárért s a sátrak előtt erőteljes férfiak lopják a napot. Éjszaka azután ezeknek a szerepe kezdődik. Igaz, hogy ujabban útonállás nem történt, de nem tud megszabadulni az ember egy kis hátborzongástól, amikor éjszakának ide­jén kell elhaladnia a cigány tanyák előtt. A várost valósággal zsarolják ezek az élős­diek. Nincs olyan szigorú rendőri felügyelet, amely a koldulásról leszoktassa őket s mindenki tudja, hogy a kolduló cigányasszony, ha szerét teheti, lop. Nem dolgoznak, mégis van pénzük. Akik a cigányok életét ismerik, azt állítják, hogy a cigánynak mindig van félretett pénze. Ha a törvény ráteszi a kezét valamelyikre, ügyvédet vall és fizet. Honnét szerzi? Mennyi bün tapad minden garashoz ? Ki tudja azt! Ez a népfaj egyebet nem adott nekünk, mint a muzsikusokat. Ezek belefejlődtek a nemzeti kulturába, de sátor alatt maradt rokonaik meg­átalkodottan küzdenek a kultura ellen. A csalásból, lopásból, rablásból, orgazdaság­ból és kuruzslásból élő kóbor cigány Magyar­országból terjedt el nyugat és észak felé. A déli államoknak is vannak cigányaik; itt ott — mint pl. Spanyolországban — nem kevésbbé veszedelmesek, de mégis letelepültek s könyebben ellenőrizhetők. A középeurópai cigányság úgyszólván egyetlen bűnszövetség kötelékében él. Nyelvük, életmód­juk, szokásaik ugyanazonosak; ugyanazokat a jeleket használják és egymást támogatják. Magyarországi cigányok nem ritkán felkóborol­— HMMTM ÍRNIA* . MII M M N N I UJ _— , TANNÁ szobát s bevonult a fogházba. Az éjszaka gyilkos módon hideg volt s Guillaumettet másnap reg­gelre annyira elővette a torokgyuladás, hogy a kórházba kellett szállítani. Mivel Guillaumette jó ismerősöm volt, el­határoztam, hogy a következő vasárnap meg­látogatom a kórházban. Az irodában kérdeztem, hogy melyik szobában találom meg Guillaumettet az 52. dragonyos­ezredből. A szolgálattevő egészségügyi altiszt hátrafordította a fejét s egykedvűen mondta : — Guillaumette? Ma reggel meghalt. A rémülettől meredve egy szót sem tudtam szólni. — Micsoda ? . . . Hogyan ? — hebegtem pár pillanat múlva. — Meghalt? De az Isten szerel­méért, hogyan lehetséges ez? Az altiszt cigarettát sodorgatva szólt a leg­nagyoab nyugalommal : - Bizony, a szegény megjárta. A lázbetegek osztályába fektették s ott valamelyiktől megkapta a fejtifuszt. Három nap alatt végzett vele . . Georges Courteline. nak az északi tengerig s vannak köztük olyan nemzetközi életet élő alakok, akik épugy otthon érzik magukat a németek között, mint nálunk. A hires Ripacs Csehország északi részén követett el rablógyilkosságot s Nekeresden keresett mene­déket. A kulturállamok azonban már megunták az örökös garázdálkodást és radikálisabb eszközök­höz nyúltak. Legujabban Poroszországban kiad­ták a rendeletet, hogy a kóbor cigányoktól el kell venni a 14 éven alóli gyermekeket, akiket azután az állam vesz gondjai alá. Ez az elhatá­rozás kell hogy nálunk is siettesse a cigány­kérdés megoldását. A humanizmus szent nevében tiltakoztak eddig a gyermekek elvétele ellen. A liberális eszmék feltétlen uralma rászabadította a társadalomra a rablóhadat, amely munka, közteher, vallás, er­kölcs nélkül élősködik az országon. A németek nem citálnak elméleteket, nem törődnek mások véleményével, hanem, „salus reipublicae suprema lex", a humanizmus nevében, de drákói szigorral kiirtják a cigányokat. Ennek a következménye azután az lesz, hogy a menekülő cigányhadat is mi kapjuk meg. Ami­kor már itt lesz a nagy tömeg, amely lassanként szivárog át hozzánk, azt nehezebb lesz meg­rendszabályozni, mert a németek többé ugyan vissza nem eresztik őket. Hiába hivatkozunk nemzetközi egyezményekre, a cigányról be nem bizonyítja senki, hogy honnét származik amelyik államnak a polgára. Eddig még kevesebb bajjal s kevesebb áldo­zattal meg lehetett volna oldani a kérdést; ha azonban ránk tör az uj népvándorlás, esetleg egész Középeurópa ránk hárítja a nomádok le­telepítésének nehéz feladatát. Előbb utóbb azután mi is csak odajutunk, hogy kénytelenek leszünk a gyermekeket állami gondozásba venni. A cigányokkal megáldott vármegyéknek érde­kükben áll a kérdést megbolygatni. Nekünk már ugy is sok a cigányunk; nem kérünk be­lőlük uj szállítmányt s ha szabad a művelt német nemzetnek az anyai érzelmek ós jogok megsértése árán békét keresni, talán nekünk is jogunkban áll a csavargóktól bármi áron meg­szabadulni. Hivatalos-rovat. Zal aegerszeg r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy az 1904-ik évi általános himlőoltások f. évi április 23-tól kezdve minden szombaton d. u. 2 órakor az uj ovoda földszinti termében, az ujraoltások pedig f. évi április 22-től kezdve minden pénteken d. u. 2 órakor az elemi isko­lában fognak a v. orvosa által eszközöltetni. Felhívja a tanács az érdekelt szülőket, hogy az oltásra kötelezett gyermekeikkel a kitűzött helyen és időben annyival inkább megjelenjenek, mert elmaradás esetén egyszeri megintés után az 1887. évi XXII. t.-c. 11-ik §-ában megsza­bott fokozatos pénzbüntetéssel fognak sújtatni. Zalaegerszegen, Zalaegerszeg r. t. város taná­csának 1904. április 12-én tartott üléséből. Várhidy Lajos polgármester, I. Közhirró teszem, hogy a f. évben letárgyalandó nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adó­kiszámítási javaslatát tartalmazó 1903. ós 1904. évi kivetési lajstrom az 1883. évi 44. t.-c. 18. §-a értelmében előre lett kihirdetés után 8 napon át, vagyis f. év április hó 22-től 29-ig bezárólag a városi adóhivatalnál közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt megtekinthető. II. Közhírré teszem, hogy az 1904. évi városi közmunka összeirás ós kivetési lajstrom az 1890. évi I. t.-c. értelmében a polgármesteri hivatal­nál 15 napon át, vagyis f. évi április hó 16-tól 30-ig közszemlére kitéve van, ahol is a hivatalos órák alatt bárki által betekinthető. Zalaegerszeg, 1904. április 16. Németh Elek h.-polgármester. H irek. A megyei állandó választmány Csertán Károly alispán elnöklósével f. hó 23-án ülést tartott, amelyen előterjesztettek a vármegye házipénztári s a vármegye kezelése alatt levő különböző ala­pok 1903. évi megvizsgált számadásai, melyeket a közgyűlésnek elfogadásra s az illelő szak­miniszterekhez való felterjesztésre ajánl. — Te­kintve, hogy úgy Nagykanizsa, mint Zalaeger­szeg r. t. városok árvapónztári számadásai a szabályszerű időben az idén sem terjesztettek be s igy az állandó választmány azokat nem vizsgálhatta meg : a közgyűlésnek javasolja, hogy mind két rendezett tanácsú város képviselő tes­tülete hivassák fel oly irányú intézkedésre, hogy jövőben a szóban forgó számadások a szabály­szerű időben beadassanak. — A vármegyei gyámpénztári számadást a zalaegerszegi pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőség nem ter­jesztvén be, az állandó választmány javasolja a közgyűlésnek, hogy a belügyminisztert felirati­lag keresse meg az iránt, hogy saját hatásköré­ben olykép sziveskedjék intézkedni, miszerint hasonló mulasztás elő ne forduljon. — Végül az állandó választmány a májusi közgyűlés hatá­rozatából kifolyólag az alispán elnöklésóvel egy bizottság kiküldését javasolja az iránt, hogy ez a bizottság a vármegyei tisztviselők fizetósjaví­tására vonatkozó törvény rendelkezéseinek végre­hajtása alkalmából esetleg a vármegye részéről szükséges intézkedésekre vonatkozólag a meg­felelő javaslatot elkészítse úgy, hogy a szeptem­beri törvényhatósági közgyűlés ez irányban már végleg intózkedhessék. A városi képviselőtestület f. hó 21-én Németh Elek h. polgármester elnöklésóvel rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen elfogadták az 1903. évi gyámpénztári számadást, mely szerint az ár­vák 226.450 K 28 f követelésével szemben a vagyon 240.662 K 4 f s igy a tartalékalap 14.214 K 76 f-t tesz ki. Az utólsó három évben (1901—1903) a felesleg összesen 4.692 K 22 f tesz ki s mivel ezek a hót éven aluli szegény árvagyermekek tartási költségeire fordítandók, a város pedig saját házi pénztára terhére gon­doskodott jelzett időben a vagyontalan árva­gyermekek eltartásáról, a közgyűlés elhatározta, hogy ezt az összeget a házi pénztárba beutalja. — Megyer község kérelme Esze Józsefné és gyer­mekei után felmerült ós Zalaegerszeg r. t. város pénztárának megtérítendő 1099 K 18 f tartás­díjnak részletben való visszafizetésének engedé­lyezése tárgyában előterjesztetvén, a képviselő­testület a részletekben való visszafizetésbe azon feltétel alatt megy bele, ha a község évenként 100 K-t törleszt, a fennmaradó összeg után pe­dig 5°/ 0-os kamatot fizet. A toronyóra kezelésére vonatkozólag kötött szerződést a közgyűlés jóváhagyta. Tudomásul vették annak bejelentését, hogy Nagy Ferenc andráshidai lakos néhai Farkas Dávid hagyatéka ellen port indított s mivel a hagyományozott összeg egyébként is kellőkép biztosítva van, a városi tiszti ügyész javaslatára kórdésés perben nem védekezik. Olvastatott a polgármester előterjesztése a vizslahidi patak szabályozása és a belsőségek ármentesítése illetve az ez iránt fölmerülő költ­ségeknek miként való tedazése tárgyában. A közgyűlés a tárgyalás alkalmával a polgármester részéről tett azt a nyilatkozatot, hogy a város az 5.500 K-t kitevő munkálati költségek felét elvállalja, jóváhagyta; egyúttal tekintettel arra, hogy a védekezés tökéletesen csak rtgy vihető keresztül, ha a Zala folyó vizének gyors lefo­lyása is biztosíttatik, a képviselőtestület megke­resi az alispáni hivatalt az iránt, hogy a vizsla­patak szabályozásával kapcsolatosan szivesked­jék intézkedni az iránt, hogy a város határában a Zala folyó medre kellőkép tisztittassók, hogy igy vizének gyors lefolyása ezáltal elérhető legyen. Katonai szemle. Klobucsár Vilmos altábornagy, honvédségi adlátus e hó 22-én a m. kir. 7-ik honvódhuszár ezred zalaegerszegi osztályát meg­szemlélte s a tisztikarnak elismerését fejezte ki a tapasztaltak felett. Tanügyi kinevezés. A vallás- és közoktatás­ügyi miniszter Murányi Kálmán alsólendvai állatni, Schmidt Júlia somorjai államilag segé­lyezett községi, Grész Irma zalaegerszegi, Lány Teréz csáktornyai állami polgári iskolai segéd­tanítót illetve segédtaaítónó't a X-ik fizetési

Next

/
Thumbnails
Contents