Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-04-24 / 17. szám

1904. április 24. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap < 5 osztályba rendes tanítónak illetve tanítónőnek kinevezte. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügymi­niszter a kerkaszentmiklósi anyakönyvi kerületbe Standt János segódjegyzőt, a felsőszemenyeibe Lencz Béla segódjegyzőt anyakönyvvezető helyet­tesekké nevezte ki. P08tatiszti kinevezés. A m. kir. posta- ős távirda elnökigazgatója Grész Viktor ós Lachenbach Jó­zsef posta- és távirdagyakornokokat a X-ik fize­tési osztályba posta- és távirdal isztekkó, Hartmayer Jenő posta- és távirdakópző tanfolyam végzett hallgatót pedig posta- és távirda gyakornokká nevezte ki. Az Irodalmi és Művészeti Kör ma tartja első estélyót, amely iránt akkora az érdeklődés, hogy az »Arany Bárány* terme aligha tudja befogadni a közönséget. Tagoknak belépti díjat nem kell fizetniök; nem tagok egy koronát fizetnek. A műsort falragaszokon tudatták a közönséggel. Külön meghívók nem küldetnek szét. — Az irodalmi ós művészeti kör részéről vettük azt a felvilágosítást, hogy a mai előadásra a kör tag­jainak a dr. Klein Lajos pénztáros úrtól ma dóiig átvehető tagsági jegyük szolgál belépti jegyül; ez azonban nem akkép értendő, hogy a tagsági jegy átvétele az egész tagsági díj lefizetésére kötelez. A tagsági jegy csupán a kör tagjai közé történt belépést igazolja általában; a tagsági díj fizetési feltételeit az alapszabályok méltatják. Helyiség megnyitási ünnepély. A zalaegerszegi katholikus legényegylet eddigi helyiségót felcse­rélve, a Kummer-fóle kávéház emelet n azokban a szobákban helyezkedett el, a melyekben a „Társaskör,, volt. A lakváltoztatás következté­ben mult vasárnap délután 6 órakor ünnepélyt rendeztek. A programm következő volt: I. Magyar egyveleg, előadta a vegyes énekkar. II. Elnöki megnyittó, tartotta Kun Vilmos egyleti elnök. III. Arany János: Rege a csoda szarvasról, zenésítve előadta az énekkar. IV. „Szabadság" Kornai Istvántól, szavalta Lukács Sándor. V. Magyar egyveleg, énekelte az énekkar. VI. Végül Kun Vilmos megköszönve a megjelent vendégek­nek az egylet iránt tanúsított érdeklődését az ünnepélyt bezárta. Városok szövetsége. Mult számunkban foglal­koztunk evvel az életrevaló eszmével, amelyet Várhidy Lajos, Zalaegerszeg város polgármestere vetett fel. Örömmel látjuk, hogy a szövetség létesítése iránt élénk akció indult meg az egész országban. Az országos mozgalom egyik vezetője Éhen Gyula, volt szombathelyi polgármester. Az előkészületek folynak s május hóban valószínű­leg megtartják az országos kongressust. A váro­sok anyagi gyarapodásának s igazgatásának a szövetség csak javára szolgálhat, mert egy orszá­gos szervezetben egyesíti s nagyobb erő­kifejtésre képesíti a városokat, amelyek eddig teljesen magukra hagyatva intézték sorsukat. Sorozás. A héten lefolyt ujoncállítás alkal­mával városunk részéről sorozás alá került a B. lajstromban (elmaradottak) 2, az I. korosz­tályban 97., a Il.-ikban 42., a Ill.-ikban 33; összesen 147; ezekből alkalmasnak találtak 33 újoncot, visszahelyeztek 59-et ós töröltek, mint fegyveres szolgálatra alkalmatlant 22-őt. A többi részint elhalt, részint távol maradt és majd csak később került sor alá. Itt említjük meg azon évek óta fenálló anomáliát, hogy a sorozást városunkon kivül eső Kaszaháza községben ejtik meg akkor, mikor ugy a fehérképi vendéglőben, valamint a Barosligetbon az újoncozás keresztül­vitelére elegendő tágas s alkalmas helyiségek állanak rendelkezésre. Ezek az épületek a város tulajdonát képezik, helyén való lenne, hogy mái­anyagi haszon szempontjából is, ezek valamelyi­kében tartanák meg ugy a sorozásokat, valamint az évenkinti katonai honvéd- és népfelkelősi szemléket. Kinizsi Pál sírköve. Kinizsi Pálnak, ki tudva­levőleg Nagyvársonyban lett eltemetve, sírhelye ismeretlen, az ez irányban folytatott többszöri kutatás dacára. De százados szóhagyomány sze­rint az egykor kiásott sírfedőtap töredéke a nagygörbői Tolnay régi kastélyba lett befalazva. A kastély ujjá építése alkalmával tényleg elő­került a sírkő töredék, melyet a mult napokban a birtok jelenlegi tulajdonos, Tolnay Kornél, Darnay Kálmán sümegi muzeumának ajándéko­zott. A vörös márványból készült sírftdőlap töredéke tényleg XV-ik századbeli mű, melynek azonban csak Kinizsi Pál fejőt ábrázoló dombormű része van meg sisakkal, melyből arcvédő pán­tok nyúlnak ki. Sajnos hogy a sírkő feliratos része hiányzik, mely megadhatná a sirkő teljes hitelességét. Templom építés. Serényen folyik a helybeli izraelitai templomon a munka. Sietnek vele, mert hallomás szerint a hitközség elöljárósága azt követeli, hogy f. évi julius hó 1-óre teljesen elkészüljön a templom ugy, hogy julius hó 20-án a felavatási ünnepély megtartható ós az impozáns szép épület rendeltetésének átadható legyen. Megszűnt sztrájk. Az építő iparos segédek bérharca megszűnt. A munkaadók méltányolva a munkások kórelmét, a vezetőséggel arra a megállapodásra jutottak, hogy a helyben alkal­mazott munkások naponkint 6-tól 6-ig tartoznak dolgozni; fizetésük 2 K 60 s 8 K közt válta­kozik. A vidéken dolgozó munkások 7 óráig kötelesek munkában állani, de fizetősük fejenkint 50 fillérrel több. Kikötötték, hogy a munkánál cigarettázni szigorúan tilos. A kit tetten érnek, fizetés levonással sújtják. A sztrájknak ily módón történt megszűnése s illetve a munkások igényeinek móltányos módon való kielégítése örömmel tölt el mindenkit, a munkások ismét keresethez jutottak, az építők pedig fólbenmaradt építkezéseiket folytathatják. A vasút és a posta. Egy élelmes kereskedő szatócsüzletében újságot árul. Az újság csomagot naponként a vasút hozta. De beütött a vasúti sztrájk, nem jött meg az újság sem, ami a mi kereskedőnknek legalább napi egy korona tiszt3 veszteségetjelent. Sürgönyözött tehát Budapestre, hogy a vasutasok sztrájkja miatt küldjék meg neki az újságokat — postán. És a dologban az a legjobb, hogy az ujság-csomag másnap meg is érkezett, mert a postát a déli vasút elhozta Zalaszentivánig. A Körmend — muraszombati vasút ügyében legutóbb tartott értekezlet megbízásából a ki­küldött bizottság Vasvármegye alispánjának veze­tése mellett e héten tisztelgett Kismartonba Eszter­házy Miklós hercegnői a vasút támogatása ügyő­ben. Mint értesülünk, a herceg a küldöttséget szívélyesen fogadta s a vasút céljaira 20—25.000 korona értékű törzsrészvény jegyzését kilátásba helyezte, Vívó-tanfolyam. A sportkedvelőknek újra alka­lom nyílik a legnemesebb férfias sport gyakor­lására. Május 7-ikén Vizsy Károly nyugalmazott honvéd főhadnagy, jónevü budapesti vívómester Zalaegerszegen tanfolyamot nyit, amelyre jelent­kezéseket elfogad dr. Klein Lajos gyógyszerész ur. — Felesleges buzdító szavakat papírra vetni, hogy a tanfolyamot minél többen látogassák. Mindenki tudja, hogy az az életmód, amelyből a testedzés teljesen hiányzik, valóságos öngyilkos­ság. Nálunk a sport nem divat; rendszeresen éppen senki sem űzi. Pedig nagy szükségünk van rá, mert az elpuhulás a degeneráció kezdete. Nem krakólerek iskolája a vívóterem, hanem az ifjúság edzésének, a férfias erő fentartásának tere. Egyetlen alkalmat sem mulasztottunk még el, hogy a testedzésre, a nemes sportok üzésőre ne buzdítottunk volna. Most is azt mondjuk: Kardot az ifjúság kezébe, hogy karja edzett, szíve erős legyen; kardot a férfi kezébe, hogy idő előtt el ne ernyedjen. — Vizsy Károlynak a fővárosban keresett vívóterme van s mester a kardforgatás­ban. Agyonlőtte a mostoha anyját. Vajda Mihály balatonmagyaródi földműves folytonos viszályban élt mostoha anyjával; meg akart tőle szabadulni minden áron. Végre elhatározta, hogy mos­toha anyját meggyilkolja. Gonosz tettét folyó hó 19-én követte el, amikor is este a nyitott ablakon át belőtt a szobába, ahol mostohája foglalatoskodott. A golyó nem tévesztette el célját, a mostoha anya holtan rogyott össze. Uj tejszövetkezet vármegyénkben. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület által a tej szövetkezetek létesítése tárgyában megindított üdvös mozgalom ujabb eredménye az alsópáhoki tejszövetkezet 50 taggal ós 130 üzletrésszel; az uj szövetkezet, mely a szükséges gépeket már beszerezte és saját céljaira külön épületet fog emelni, május hóban kezdi meg áldásos működésót. Lopott tyúkok. Tyúkokat árult egy asszony a mult héten piacunkon. Többen alkudoztak rájuk., mig végre Simon György nőnek sikerült az eladóval megegyezni s a tyúkokat megvenni. Másnap kivitte a piaora Simonné a vett tyúkokat, I hogy némi haszonnal túladjon rajtuk. De milyen nagy volt a meglepetése, mikor egy idegen asszony hozzá lép és a tyúkokat sajátjainak állítja. Az asszony feljelentést is tett a rendőrségnél, mely a kétes tulajdont nyomban lefoglalta és az isme­retlen tettes kinyomozása iránt megtette a szük­séges lépéseket. Utóállitási határnapok. A Nagykanizsán működő állandó sorozó bizottság a vármegye alispánjá­nak 7099/904. számú rendelete szerint f. óvi május hó 4—5-ik napjain fog működni. Mivel előrehatólag sok elmaradott újonc kerül utóállitás alá, a két határnap közül május 4-őn a nagykani­zsai, a letenyei, perlaki, csáktornyai, alsólendvai a novai, mig május 5-én a keszthelyi, tapolezai, sümegi, szentgróti, zalaegerszeg városi s járási — továbbá a pacsai járási ős nagykanizsai város­beli hadkötelesek fognak megvizsgáltatni. A sorozó bizottság polgári elnöke Vécsey Zsigmond polgár­mester, polgári orvosa dr. Háry István megyei tiszti főorvos lesz. Megverték. Gazda István döbrétei ácsnak valami differenciája volt Kolosa Józseffel, a mit nem tudtak szép szerivel elintézni. Gazda kerülte is haragosát, a ki a mult napokban véletlenség­ből mégis találkozott vele s ekkor azzal állta útját, hogy most számoljanak le. Kolosának annál nagyobb volt a virtusa, mert többen voltak vele, mig Gazda egy maga volt kénytelen védekezni. Az ellenfelek összacsaptak, az egyenlőtlen harcban Gazda húzta a rövidebbet, a kit amazok annyira összevertek, hogy súlyos sérüléseivel a helybeli közkórházba kellett szállítani. DonjJuan. Egy igénytelen kinézésű púpos emberke nagy bajba keveredett. Az tvolt a bűne, hogy erősen lángolt a szóp nemért. Ezelőtt nyolc esztendővel kZelaegerszegen járt egy komédiás truppal, amelynek két megviselt, fogatlan oroszlánja mellett mint rettenthetetlen állatszelí­dítő működött. Valószínű, hogy a piros frakkjába ós a bátorságába lett szerelmes egy cseléd-leány, akinek bájai a kis embert is rabul ejtették s miután a leányzónak kecses termetón nagyon jól állott a trikó, elvitta magával komédiásnak. Később valahol meg is esküdtek s a leányból miss Mary, hirneves amerikai táncosnő lett. A hűtlen férj azonban megugrott a felesége elől, mert annak izmait a tréning ugy kifejlesztette, hogy a rettenthetetlen állatszelidítőt többször helyben hagyta. A Don Juán azonban nem tudta nélkülözni a női gyöngédséget 8 egy cirkusz tulajdonosnőjének esküdött örök hűséget, akivel együtt járta be az országot. Azonban ettől is megugrott egy állatszelidítőnő szemeiért. Férj és feleség együtt léptek be az oroszlánketrecbe s a szegény nyomorék bestiákat bátran ütötték, ver­ték. Egy ilyen produkció alkalmával felismerte a régi felesége. Ebből keletkezett a baj. Az atyafit kettős házasság miatt vonták kérdőre s kisült, hogy négyszeresen nős, emellett volt még három artista felesége, akik nem kereskedhetnek rajta. És ez a nyomorék törpe magyarnak s zala­megyeinek vallja magát, de az anyakönyvben hiába keresték a nevét. A hitelszövetkezetek és a vasárnapi munka­szünet. A kereskedelemügyi miniszter a vasár­napi munkaszünetről szóló rendeletet a következő intézkedéssel bővítette: Az 1898. évi XXIII. törvénycikk alapján alakult ipari és gazdasági hitelszövetkezetek közül, valamint a hasonló keretekben működő egyéb ipari és gazdasági ós hitelegyletek közül azok, a melyéknél az üzleti tevékenység kizárólag a vasár és ünnepnapok néhány órájára szorítkozik, amelyek tehát közönség rendelkezésére és amelyek nem rendelkeznek állandó személyzettel, vasár­napokon nyitva tarthatók s a rendes üzletmenet­tel járó összes teendőiket végezhetik. Megjegy­zem azonban, hogy ez a rendelet nem vonatkozik nyers anyag beszerző, fogyasztó, vagy egyéb rendes üzletvitellel foglalkozó szövetkezetekre vagy szövetkezeti raktárakra, sem pedig hitel­nyújtással hétköznapokon is foglalkozó, tehát rendszerint üzletvitellel biró hitelszövetkezetekre, vagy hitelegyletekre. Németországba küldendő postacsomagok cím­zése. A magyar postahivataloknál feladott Német­országba szóló csomagok elégtelen cimzés miatt a kézbesítésnél gyakran késedelmet szenvednek. Ennek oka különösen az, hogy a feladók a cimiratot törékeny lemezpapirosra irják, melyen a cim kezelés közben legtöbbször megcsonkul vagy olvashatatlanná válik, — gyakrabban előfordul az is, hogy a rendeltetési hely közelebbi adatai mint: kerület (városrész) utca, házszám, lakás,

Next

/
Thumbnails
Contents