Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-27 / 13. szám

1904. március 20. » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 139 pedig szintén a tartalékalapra fordíttassák. — Nóvák József, Zsuppán Gergely ós Wapper Ig­nác kilépő igazgatósági és Simon István kilépő felügyelő bizottsági tagokat a közgyűlés egyhan­gúlag újból megválasztotta 3 évre. — A köz­gyűlés örömmel vette tudomásul a központi igaz­gatóság felolvasott levelét, melyben Kun Vilmos elnöknek a szövetkezet iránt tanúsított ügybuz­galmáért a központ alismerését fejezte ki s ugyan­ezt tette s jegyzőkönyvében ki is fejezte a köz­gyüiés is. — Az elnök tiszteletdíját az 1904. évre 400 K-ban állapították meg. — Gombás István felügyelő bizottsági tag jelentése szerint az elnök az igazgatóság által részére az 1903. évre megállapítatott 266 K tiszteletdíjból csak 50 K-t vett fel, 216 K-t pedig a szövetkezet­nek ajándékozott, amit a közgyűlés köszönettel vett tudomásul. — Végül örömmel vette tudo­másul a közgyűlés, hogy a váltó és kezességi köl­czönöknól a kamat 7 1/j°/o-ról 7°/ 0-ra szállíttatott le. A zalaegerszegi kath. legényegylet elnöksége annak a közlésére kért fel bennünket, hogy az a hir, miszerint az egylet közgyűlése ma lesz, téves. A közgyűlést húsvét után fogják meg­tartatni. Zongora vizsga. Özv. dr. Stökl Adolfné tanít­ványaival folyó óv április 4-én a „Korona" szálloda összes helyiségeiben tánccal egybekötött zongora viz6ga hangversenyt rendez Bischitaky zenetanár közreműködése mellett. Belépti-jegy személyenkint 2 K, diák-jegy 1 K. Kezdete este 8 órakor. Műsor: 1. Werny »Frische Blátter*, zongorán 4 kézre játszák Balogh Mariska ós Stöklnó urnő; 2. Behr »Galop« zongoráu 4 kézre játszák Schvarcz Ilonka és Elza; 3. Behr »Abend­klaagec, zongorán Játsza Balassy Ilonka; 4. Böhm »Blonde Locken* zongorán 4 kézre ját­szák Kovács Imre és Stöklnó urnő; 5. Lichner »Tulpe« zongorán játsza Halász Bözsike; 6. Reinhold »Tanzweisen« zongorán 4 kézre játszák Szentgyörgyi Böske és Stöklné urnő; 7. Bet­howen »Für Elisec, zongorán játsza Gáspár Erzsike; 8. Khulan »Sonátinec, zongorán 4 kézre játszák Schlesinger Irma és Stöklné urnő; 9. Heller »Etude« zongorán játsza Isoó Lenke; 10. Rudolf Wagner »Elfentraum<, zongorán 4 kézre játszák Grünbaum Frigyes és Stöklné urnő; 11. Gál »Magvar ábrándc zongorán játsza Thassy Lajos; 12. Jensen »Abendmusik« zon­gorán 4 kézre játszák Gyarmati Margit és Stöklné urnő; Rozenzweig »Tavasz és tél« cimü operett­ből részlet, énekli Grész Elza; 13. Népdalok »Sir a madár" és »Öszre hajlik az idő már* zongorán kiséri Stöklné urnő; 14. H. Bláttermann »Gaukelnde Lippelln« zongorán játsza Balassa Annuska; 15. Braungart » Waldesrauschen« zon­gorán játsza Deutsch Manó; 16. Jensen »Etude« zongorán játsza Fritz Celinke; 17. Bethowen »Sonata«, Marcia Fuuebre és Allegro, zongorán játsza Fritz Paula; 18. Ketterer »Bonte en train« Galop de Concert, 4 kézre játszák Fritz Paula és Celinke; 19. Schubert »Der Neigierige* Schu­mann »Ich wandre nichtc cimü dalokat, Huszka >Aranyvirágc cimü operettből a »Tarantellát« énekli Stöklné urnő, zongorán kiséri Bischitzky zenetanár. Építő munkások gyűlése. A helybeli építő munkások mult vasárnap délután 1/ 2 2 órára gyűlést hivtak egybe a vásártérre. Tárgyul: az építő munkások helyzete s miért kell szervez­kedni ? volt kitűzve. A vásártér központjára fel­állított emelvény körül már délután egy órakor kezdtek gyülekezni a munkások. Mégis két óra lett már, mire megnyitották a gyűlést, melynek elnökévé Miklós István, jegyzőjévé Vég Gyula választatott meg. Az egyedüli szónok Baranyay Péter volt, a ki szomorú színekkel ecsetelte az építő iparos munkások szánandó helyzetét, a kik napi 10 órán át kénytelenek véres verej­tékezés közben 1 frt. 10 kr. napibér mellett dolgozni, mely összeg pedig, miután az évnek csak 6 hónapjában kapnak foglalkozást, nem ele­gendő arra, hogy a munkás a maga ós családja megélhetését biztosít. Utal a külföld, s Német­ország, Schveicz Belgium s más államok munká­sainak helyzetére, a hol ezek rendszeresen szervezve vannak s ennélfogva képesek is érdekeiknek kellő megvédésére. Panaszkodott a munkások indolen­tiájáról, a vezetőség ellen tanúsított engedetlen­ségről s arról, hogy nem takarókoskodnak, nem tömörülnek; hogy nem akarják a saját érdeküket megvédeni. Kikelt a sok kontár iparos segéd alkalmazása ellen. Sokan — úgymond — tegnap még rákász­tak a Zalában, ma már iparosnál dolgoznak, persze csekély bér mellett rosszul: ós ezzel ront­ják az ipart s károsítják azokat, a kiknek dol­goznak. Törekvésük a megélhetés biztosítása tisztes­séges eszközök alkalmazásával, hogy ne legyenek családjaikkal nyomornak kitéve. A munkaadók jó munkásokat, szakképzett egyéneket alkalmazza­nak, de fizessék is ezeket úgy, a hogy megér­demlik. Szervezkedésre buzdit. Legyen minden mun­kás szociálista lelkében, de azért adózzék min­denkinek. Büszkén vallja, hogy szociálista, mert magasztos, nemes törekvést követ. Szót emelt az ipartestület ós a betegsegélyző egyesület ellen, mely testületek az építőiparoso­kat soha sem hívják meg szaktanácskozásra. 90 kőműves közül egy sinos ezeknek a választmá­nyában. Panaszolja, hogy betegség esetén olcsó gyógy­szert rendelnek nekik, a miknek — szerinte — nincs meg az a hatása, hogy meggyógyítaná a beteget. Követeli, hogy hívják meg a kőműveseket is a békéltető bizottságba. Végül 1'/ s órai beszédét egy határozati javas­lattal zárta be. E szerint: 1. A most fenálló 10 órai munkaidő kereté­ben fizessenek a mesterek munkásaiknak órán­ként 30, 32, 34 fillért, vagy pedig naponkint 3 K, 3.20, 3.40 fillért. 2. A fizetés minden szombaton este, akár a munka helyén, akár a mester lakásán történjék. 3. Vidékre menő munkás 20°/ o-al többet kap­jon s ezeket 2 hetenkint köteles legyen a mes­ter hazeszállítatni. 4. Az épületen tartson tiszta ivóedényt a mun­kások részére. 5. Az épületen szeszes italok fogyasztása tiltva legyen. 6. Az építő mestertől tisztességes bánásmódot követelnek. 7. Tanoncul 15 éven aluli egyén fel nem fo­gadható. A határozati javaslat egyhangúlag elfogadta­tott, és kimondta a gyiilés, ha az építőmesterek ezen javaslatot, melyet írásban közöl az elnök­ség velük, elfogadni vonakodnának, folyó évi áp­rilis 4-én megkezdik a bérharcot —sztrájkolnak. Ezzel a gyűlés véget ért, s a közönség a legnagyobb csendben és rendben szétoszlott. Halálozás. Szeiivertli Antal csáktornyai volt szállótulajdonos, takarékpénztári igazgató, az ottani önkénytes tűzoltó egyesület főparancsnoka hosszas szenvedés után, életének 56-ik évében elhunyt. Nagy részvét mellett temették el. Szőlő- és borgazdasagi tanfolyamok. A tőld­mivelésügyi miniszter a szőlőművelés szempont­jából fontos községek tanítói számára az idén is négy hétre terjedő szőlő- és borgazdasági tan­folyamokat rendeztet Tapolcán, Bihardiószegen, Ménesen és Nagyenyeden. Ezek a tanfolyamok április 25-től május 8-ig és október 3-tól okt. 26-ig tartatnak A fölvett tanítók az útiköltség, lakás és élelmezés tödözósóre 120 K általányt kapnak. Az 1 K-ás bélyeggel ellátott kérvénye­ket április hó l-ig kell az illetékes tanfelügyelő­ség utján ahhoz a szőlészeti- és borászati felü­gyelőhöz (vincellériskola igazgatóságához) kül­deni, akinek kerületében az illető tanítók működ­nek. Véres verekedés. Folyó hó 21-én délután Szabó Csordás Vendel helybeli lakós János nevü fiával valamelyik korcsmában annyira leitta magát, hogy úgy kellett mindkettőjüket eltávolítani. Elmentek a Pap-utcába, ahol Kluger László szatócs üzletében szivart kértek, de mert része­gek voltak, kiutasították őket. Szabóék dühök­ben beverték Klugerék ablakait s odább menve Német Ferenc szabómester kerítését akarták ki­tépni. Német ellenállt, mire a két feldühödött ember megragadta és fojtogatni kezdte. Szerencse, hogy a szomszédok segítségére siettek, s a már félig megfojtott embert kivették a két garázda kezéből. Szabóék e közben Németnek két helyen is beütötték a fejét. A nagy lármára Moritz János rendőr is odasietett s csitítani kezdte a két részeg embert, ezek azonban ahelyett, hogy szót fogadtak volna, a rendőrre vetették magukat, ütötték, verték, elvették a kardját s ketté akar­ták törni. Természetesen az egész utca lakossága összecsődült a lármára. Rendőrök jöttek, a kik szorongatott társukat -— kinek fejét alaposan beverték kiszabadították, a garázdálkodó részeg embereket pedig bokisórték a rendőrségre, honnan a kir. ügyészségnek adták át. Majom vadászat. Nem mindennapi jelenet ját­szódott le a minap a Nekeresd melletti akácás­ban. Majmokkal népesedett meg a kis erdő, amelyekre kétségbeesett vadászatot rendezett egy majomtáncoltató karaván Az országút mellett kiszedték ketreceikből legutóbb hozatott, tanu­latlan majmaikat. Nyolc kis fürge állat elsza­badult és vesd el magad, valamennyien felka­paszkodtak az ut mentén levő fákra 8 ott élvezték a régóta nélkülözött arany szabadságot. Volt nagy rőkönyödés a trupp tagjai közt, a kik hasztalan csaloga'ták a szökevényeket, ezek nem mutattak hajlandóságot a ketrecek iránt, sőt grimaszokkal és taglejtésekkel gúnyolták az őket hívogató tulajdonosokat. Atszökdöstek egyik fáról a másikra és ott ugráltak órákon át. Végre nem maradt más hátra, bementek a majorba s ott arra kérték Fendrik Lajos gazdát, menne ki ós lőfegyverével ijesztegetné le a majmokat a fákról. A gazda rápufogatott a majmokra s egyiket alaposan megsrétezte. Lett erre nagy jajgatás, üvöltés a szökevények közt, amelyek az üvöltésre társukhoz rohantak ós nagy rész­véttel tapogatták a megsebesültet. Megadni magukat azonban nem akarták s a majomtánool­tatók egy éltesebb majom urat küldtek ki azzal az utasítással, hogy hódítaná vissza a szökevé^­nyeket. Ez el is ment, átnyalábolta hol egyiket hol másikat, hatalmas poflevessel traktálva, le­hozta és átadta a gazdának. Igv a vén majom egymás után hurcolta vissza a többieket. A névnapi mulatság vége. József napját ünne­pelte mult héten egy társaság. Folyt a mulat­ság késő éjfél utánig. A társaság minden tagja alaposan berugaszkodott és mikor ugy két óra táján, szesztől nehéz fővel kiléptek a nesztelen, hangtalan sötét éjszakába, ki erre, ki amarra bandukolt. Egyikük, hogy, hogy nem, a vasúti állomásra vetődött s ott egy első osztályú kupé­ban helyezkedett el és szerencsésen elaludt. A vonat reggeli 6 óra körül elindult Kisoellbe s magával vitte a mi emberünket is. Valahol Jánosháza körül ébredt fel és nagy rémületére vette észre, hogy vasúton van s viszik vala­merre. A belépő kalauz oszlatta el kételyeit, közölve vele az útirányt, a melyben haladnak. Kiscellbe érve besietett a táviró hivatalba és aggódó hozzátartozóinak megnyugtatására távira­tozott, hogy Cellben van. Másnap aztán haza utazott. Nagy horderejű találmány. Az országos sta­tisztika évenként milliókra teszi azt az érték és vagyoncsökkenést, amely az ország sertésállomá­nyába befészkelt sertésvész következtéién a magyar gazdákat évről-évre sújtja. Ez ellen a betegség ellen, mint a ,, Kaposvár"-ban olvassuk, Kunfy Adolf somogymegyei nagybirtokos, aki­nek egyik pusztáján levő sertésfalka közé a ser­tésvész magát befészkelte, egy sikeres módszert talált fel. Ugyanis régi tapasztalatain alapuló megfigyeléseit a modern bacillotherapia segélyé­vel egy speciális takarmányozási módszer felta­lálására használta fel, melynek alkalmazásával megszüntette az inficiált falkában a vészt. A feltaláló felkérte a foldmivelésügyi minisztériumot, hogy valiimely kincstári birtok vésszel fertőzött tál­káján tétessen ellenőrző kisérleteket, amelyek — mint a feltaláló hiszi és bizton tudja — ha bevállanak, eljárását nyilvánosságra fogja hozni. Az uj századnak egyik legnevezetesebb vívmá­nya lesz ez a fontos fölfedezés, amelyhez előre is úgy a szerencsés, önzetlen feltalálónak, vala­mint az ország gazdaközönsógónek is örömmel gratulálnak. Gazdák, ha nagy terméshez akarnak jutni, Mauthner-féle magvakat vessenek. Idei árjegy­zékét, mely 226 oldalra terjed, Mautkner Ödön cs.'és kir. udvari magkereskedése Budapesten, Rottenbiller-utca 33, mindenkinek ingyen meg­küldi. A kitűnően tisztított, legnagyobb csira­képességgel biró fajtiszta magvak árai alacso­nyak. Különösen felemlitendők az impregnált takarmányrépamagvak ós a legnemesebb gabna­félék dús választéka. Virág vásárunk. A március 21-ére esett virág vásárunk, bár az időjárás kedvező volt, nem sikerült. Az állatvásárra meglehetős számban hajtottak fel állatokat, ámde vevő, főként nagy­kereskedő nem igen volt. A marha ára kezdet­ben magas volt; déltáján esett. Az állatvásárra felhajtottak: 34 db bikát, 803 db tehenet, 300 db üszőt, 794 db ökröt, 619 db tinót, 490 db

Next

/
Thumbnails
Contents