Zalamegye, 1904 (23.évfolyam, 1-26. szám)

1904-03-27 / 13. szám

6 »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« '1904. március 21. borjut s 450 db lovat, összesen 3490 darabot. Eladtak közülök 1487 darabot. Az árak következőképpen alakultak. Magyar fajta jármos ökör 430—1400, tarka 420—1400, magyar fajta tinó 270—900, tarka 320—900, magyar fajta tehén 65—255, tarka 65—250, magyar fajta üsző 90—300, tarka 100—320, borjú 24—100, igásló 90—500, kocsi ló (nehéz) 150—390, (könnyű) 100—300, hátasló 220—490, levágásra 26—80, csikó 1 éves 90—200, 2 éves 120—265, 3 éves 150—420, 4 éves 170—570. Temesvár a magyar Erfurt. Már szakkörök, első rangű szaktekintélyek és szakközlönyök is, mint pl. az Orsz. Kertészeti Egyesületnek Budapesten megjelenő szakközlönye a »Kertészeti Lapokc stb. tárgyalják és sok hízelgőt és sok szépet közölnek Temesvár kertműiparáról; ismertetik a nagy terjedelmű mag, növény, rózsa de különösen az óriási nagy fa tenyésztési telepeket, melyek látványosságot képeznek s minden tekintetben kitűnően vannak kezelve. Itt már nem százezer, hanem millió számban lesznek a növények tenyésztve, fi a szélrózsa minden irányában szétküldve; a külföldön is már állandó hirnévre tettek szert, mivel szépek és mindenütt jól fogamzanak. Délmagyarország talaja és éghajlata kiválóan kedvező a kertészeti termeivényekre s nagyon alkalmas legjobb fák, rózsák, ültetvények stb. tenyészhetésére. Ami még manapság Belgium és Hollandia Középeurópa részére, az lesz Délmagyarország rövid idő alatt különösen a Kelet részére. A délmagyarországi kertmüipar nagy szereplésre van hivatva, mivel ott a kedvező hosszú és száraz ősz folyamán minden tökéletesen kifejlődik, kiérik, mely kedvező körülmény Németországban ós az északibb tartományokban teljesen hiányzik s számtalanszor előfordul azon eset, hogy a termést félérett állapotban kell betakarítani. Délmagyarország sík területein a nyár igen meleg, forró; a tél pedig szigorú és hideg: ennek következtében e kedvezőtlen elemi behatások alatt termelt fák és növények sokkal edzettebbek s bármely éghajlat alatt biztosan fogamzanak ős díszlenek. A tenyésztelepek számára a talajt ott csak nehezen lehet megmunkálni, mert ez szoros és kötött, de kövér s a csemeték tápanyagokban nem szűkölködnek ; sohasem csenevészednek el és sokkal jobbak mint azok, melyek láp, homok s egyéb könnyebb talajnemekben termeltettek s mely utóbbiak nem bírnak oly nagy ellentállási képességgel sem. A temesvári kereskedelmi és iparkamara jelentései, melyek a kertműipart is behatóan tárgyalják, igen érdekes adatokat tartalmaznak. Temesvár kertműi pari telepeinek terjedelméről, az ott tenyésztés alatt álló növények, fák, rózsák stb. ültetvények arányairól s azon menynyiségekről, melyek onnan évente elszálítva lesznek. Nincs város az országban, mely annyi kertműipari cikket termelne, mint a mennyit manapság Temesvár tenyészt. A csecsemők tejkérdóse. Midőn a tudós világ a természetvizsgálók kasseli gyűlésén a két legkiválóbb hygenikus : Behring és Koch eszméinek harcát látta, mely harc részint a nyers tej jobb volta körül forgott, joggal mutatunk akkor rá Nestlé gyermeklisztjére, mint a tej pótlékára. Ez egy teljesen baktériummentes készítmény, mely a mikróbamentes tejet annak teljes értékével pótolja, azonkívül igen bő nitrogéntartalmú kenyérhéjat is tartalmaz, mely nagyban elősegíti a gyermek szervezetének kifejlődését. Sok szó esett az utóbbi napokban a csecsemőknek adandó tehéntej különböző hőfokáról is. Egyrészről a forralatlan tej inficiáló tulajdonsága lépett előtérbe, másrészről a forralt tejben képződő bomlasztó termékek, melyek vészt hoznak a gyermek fejletlen belső részeire. Behring, a kitűnő bakteriologus, hogy a tej minősége ne tétessék kérdésessé annak hőfoka által, azt tanácsolja, hogy egy baktériumellenes szert, a formaiint adják a tejhez, mely egyidejűleg a bomlasztó termékek képződését is ellensúlyozza. De a tejtermelők legutóbbi kongresszusán ezen indítványnak sok ellenzője akadt. E szempontból tehát nehezen lesz megoldható a gyermekek táplálásának hygeniája. A tudomány mai álláspontja tekintetéből azonban azt az egyet szükséges hangsúlyozni, hogy a hol a csecsemőkorban szükség van, anyatej vagy dajkatej híján, más táplálásra, Nestlé gyermektáplisztjének használata által azon aggályok, melyek a tehéntejre vonatkoznak megszűnnek egyrészt a teljes bacillus mentesség, másrészt ezen tejpótléknak a tejjel való teljes egyenértékűsége következtében. A primadonna estólye. Egyik színházunk bűbájos primadonnájánál bizalmas estély volt a napokban; talán tizen vagy tizenketten voltak együtt, a háziasszony fiatal szép barátnői, néhány mágnás, köztük egy főispán, pár képviselő és két iró. A vendégművésznők egyike a közönség Ízléséről kezdett beszélni, melyet nem lehet megtéveszteni, míg az egyéni ízlés gyakran téved, a legkényesebb ízlésű emberek is hihetetlenül elvetik néha a sulykot. A primadonna erre így szólt: Szeretném tudni, ki milyennek gondolja azt a bizonyos legkényesebb ízlést? E kérdés nyomában hosszabb eszmecsere indult, mindenki aki szóhoz jutott, el akarta mondani az erre vonatkozó véleményét. Végre megszólalt a tőispán. „Ha valaki igazi kényes Ízlést akar tanulmányozni — szólt mosolyogva, figyelje meg a közönség magatartását akár a művészetekkel, akár az irodalommal szemben. Kezdetben mindenki megelégedett a deklamációval s az egyszerű díszletekkel. Később a szavaláshoz jött az ének, a fényes kiállítás, pompás jelmezek, de ma már tánc is kell és így megy ez az irodalomban is. A lapok kezdetben irtak politikáról és közölték a legújabb hireket s a közönség boldog volt, hogy drága pénzen ilyen lapokat kaphatott. Később divatba jött a tárcacikk, a novella, a regény, ma már nem is lap, a melyben versek nincsenek a legjobb poétáktól, visszaemlékezések a legelső Íróktól, egy lap pláne a cikkeket közölt maguktól a miniszterektől és a legnevesebb államférfiaktól. De még ez mind semmi. Ugyanez a lap, melynek élén Kossuth Ferenc, Eötvös Károly és Fenyő ,Sándor állanak, évek óta úgy készül, hogy benne minden társadalmi osztály megtalálja a maga érdekei képviseletét, a kiknek valami teljesületlen vágyuk vagy reménységük van, csak ehez a laphoz irnak ós, feltéve hogy jogos kívánságuk, szószólóra találnak benne. „Ah hiszen méltóságos ur az Egyetértésről beszél!" Kiáltott fel a primadonna. „Nem én — felelt a főispán én a legkényesebb ízlésről beszélek, a mit ez a lap kielégíteni törekszik, még pedig példát tudok rá, hogy sikerrel. Én egyszer véletlenül tanuja voltam két vármegyei jegyző szóváltásának. Az egyik dicsérte az Egyetértést, a másik kifogásolta, hogy nem közöl divatképeket. „Az igaz, felelt az első, de küldi a Divat Szalont negyedévenként 1 f t-ért „Más lapok ajándékkönyveket is küldenek szét." „I)e egyik se olyant mint az idei Rákókczy-Album, melyet még most is megkap minden uj előfizető. Hát ez is igaz de más lapot ma már hét koronáért kapni negyedévre. „No, minden néven nevezendő tisztviselők ugyanazért a kedvezményes árért kapják meg az Egyetértést is. „Ebben az esetben, fejezte be a beszédét a főispán, az Egyetértésről el lehet mondani, hogy politikai függetlenségével, értesüléseinek gyosaságával, szépirodalmi gazdagságával csakugyan a legkényesebb Ízlést is kielégíti" s az egész érdekes társaság egyhangúlag igazat adott a szónoknak és elhatározták, hogy a most kezdődő évnegyedre valamennyien előfizetnek a magyar uri körök e rége elvhü lapjára. Haladunk a korral. Alig néhány éve, hogy megindult az egész országban a mozgalom, minden ház végeihez, elejéhez ós kertjébe lugas szőlőket ültetni, már is oly óriási tért hódított magának ezen eszme, hogy ninos oly rósz hazánkban, hol tömegesen fel nem karolnák. Hát ez nem is csuda, mert nézzük meg például Fehértemplom városát, a hol alig van ház, melyet óriási törzsű lugas szőlő ne ékesítene, mely bőven ellátja az egész családot az érős kezdetétől egész tél folyamán finom csemegeszőlőkkel, minden évben terem a legcsekélyebb gondozás nélkül. Ezért igen melegen ajánljuk a mai számunk hirdetési rovatában, ábrán is bemutatott „Szőlőlugast ültessünk" cimü hirdetésünket olvasóink becses figyelmébe. — Szines fénnyomatu árjegyzékek mindenkinek, ki cimét tudatja, ingyen és bérmentve küldetnek. Kakas Márton. Mulatságos képek, elmés apróságok tarkítják ezen a héten is a Kakas Mártont. Az első oldalra Lioek Lajos festette meg a régi nemzeti párt feltámadását ötletes formában, mig az utolsó oldolon Bér Dezső remekelt egy pompás társadalmi képpel. Mód nélkül mulatságos Linek Lajosnak egy kettős képe, a mely azt jövendöli meg, hogy micsoda felfordulást csinál az ex-lex állapot megszűnése a falun. Éder Gyula Kossuth Lajos-utcáról rajzolt egy kacagtató képét. A magyar nőkhöz. — A Magyar Nök Közművelődési Körének felhívása. — Alapot raktunk mi idefönn egy nagy épülethez s segítő társakat keresünk bennetek magyar asszonyok s leányok, hogy veletek együtt maradandót emelhessünk az alap fölé. A mi hit és szeretet bennünk van, ahhoz elkérjük a ti lelketekből is a hitet ós szeretetet, s ha meghalljátok a mi szavunkat, amellyel eljöttünk kopogtatni szivetek ajtajához: templom lesz abból az épületből. Abban a templomban a legnemesebb jónak áldozunk, segítve gyámolítva a szellemi munka napszámosai közül a nőket akkor, a mikor kihull kezükből a munkaadó toll és ecset, a mivel előbb a lelküket adták nektek. A Magyar Nők Közművelődési Köre tűzte ki feladatul ezt a nemes célt, s ehhez kéri az egész ország művelt asszonyainak segítségét. „A Magyar Nők Közművelődési Köre" alig két hónapos léte alatt ugyan megnőtt, megizmosodott; támogatására sietett társadalmunk szinejava, de saját erőssége nem elég arra, hogy eleget tehessen annak a hivatásnak is, amit ebben az értelemben zászlójára irt. Kezdettől fogva számítottunk a magyar asszonyok ós leányok szivére, a mely megérti, hogy van joguk jövőjüket biztosítani azoknak is, akiklől nem gondoskodott eddig senki sem, s akik a szegénység kőpárnájára kénytelenek lehajtani fejüket akkor, a mikor már eltékozolták lelkűknek minden kincsét, mikor már nincsenek — álmaik. Egy országos alapot akarunk megteremteni, hogy megvalósíthassuk azt a legszebb álmunkat, melynek azért lettünk az álmodói, mert ha messziről is, de — ismerjük az életnek azt a szomorú valóságát, mikor csak a szemek beszélik ki azt a büszke szenvedést, a mit elhallgat az ajak, mert alamizsnát elfogadni nem tud, nem akar. Ez az alap, amit mi a ti segítségetekkel teremtenénk meg, jogos igényeket támaszthatna mindazokban, akik tagjaink sorában élve, szellemi munkával keresik meg kenyerüket. Egy-egy téglát adni ahhoz az épülethez nem lehet nehéz ós terhes senkinek sem. A sok téglából mi majd megépítjük a falakat, a melyeknek árnyékából visszaszál az áldás mindenkire, a ki azokat felépíteni segített. Akkor pedig, mikor nemes eszméink közé való csoportosításra szólítjuk fel a magyar nőket, igazán nem kérünk áldozatot tőlük. Az a csekély 6 koronányi díj, a melyet vidéki tagok számára megállapítottunk, bőven visszatérül az általunk nyújtott kedvezményben. Igaz lelkesedéssel viseltetvén közművelődésünk előrevitele iránt, szövetségre léptünk az elmúlt évben a Jókai Mór elnöklése alatt megalakult Országos Irodalmi Szövetséggel. Kéz a kézben haladva támogatja egymást a két intézmény ós mig mi lelkes magyar nők célul tűztük ki, hogy mindenkép hívei legyünk az „Országos Irodalmi Szövetség"-nek, melynek szent és nemes célja a magyarságot szolgálni országszerte; viszont az „Országos Irodalmi Szövetség" a „Magyar Nők Közművelődési Köre" minden tagjának saját kiadványait adja meg. Ily módon már az első évben Jókai Mór, Bársony István, Endrődi Sándor, Rákosi Viktor és Ambrus Zoltán egy-egy kötetét kapják Ízléses kiállításban. Rendes tagja a „Magyar Nők Közművelődési Kőré"-nek csak nő lehet. Pártoló tag férfi is lehet s a vidéki pártoló tagnak ugyanannyi tagsági díj mellett évenkint 6 korona — ugyan ez a kedvezmény kijár. Alapító tagok egy ós mindenkorra 250 koronát fizetnek. Egy ugyanazon városban vagy községben lakó legalább 20 női tagnak jogában áll vidéki fiókká alakulni s egy megbízottját a választmányunkba kiküldeni. Az országos alap, amelyet a >Magyar Nők Közművelődési Köre* létesíteni kiván, a melyhez a maga erejével is hozzája'iul, kiegészítője lesz annak a szervezetnek, a melyhez a „Magyar Nők Közművelődési Köre" — mint nagyszabású Club, mint a különböző társadalmi osztályok egyenlően művelt asszonyainak találkozó helye tartozik. Tagsági díjak a kör pénztárosának, dr. Farkas Gyulánó cimére küldendők. (Budapesten YI. Gyár-utca 48.) Számítunk hazánk minden irodalmat ós művészetet szerető asszonyára és tudjuk, hogy nem