Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

1903. december 6. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 nagyközönség teljes elismerése mellett töltött be s társadalmi téren is, különösen a Balatoni Muzeum létesítése körül, oly sikeresen működött, hogy mnnkálkodását a szakkörök s a kormány is méltányolják; annál kevésbbé tételezhető fel, hogy azok előtt a vármegye hunyjon szemet. A kereskedelmi kör tea-estélye. A zalaegerszegi kereskedelmi kör a mult héten tartotta első tea­estólyót, amelyen a tagok s családjaik szép szám­ban vettek részt. Az estélyt dr. Hajós Ignác felolvasása vezette be. A szociális mozgalmak eredetéről, a szocializmus psychológiájáról érte­kezett mély tudással, széles látkörrel, alapos történelmi és bölcseleti tanulmánnyal. A közön­ség élvezettel hallgatta végig a komoly tárgyú felolvasást s dr. Hajós Ignácot lelkesen meg­éljenezte. Felolvasás után a fiatalság táncolt, a közönség más része az asztalok mellé telepedett s az e6tély egy kedélyes, fesztelen házi mulatság képét vette fel. A reggeli órákig maradt együtt az estély közönsége. — Reméljük, hogy a követ­kező estélyek is így sikerülnek látogatottság és kedély dolgában. Gazdaköri közgyűlés. A Nagykanizsa város ós járási Gazdakör f. hó 9-én délelőtt 10 órakor Nagykanizsán a városháza nagytermében tartja rendes évi közgyűlését. Nagykanizsa r. t. város képviselő testülete Vécsey Zsigmond polgármester eluöklésével tar­tott közgyűlésén az 1904. évi városi költségve­tést 816.998 K 20 f szükséglettel, és 626.052 K 80 f bevétellel irányozta elő; ilykép a köz­ségi pótlékkal fedezendő hiány 190.945 K 40 f; a községi pótadó-alap 313.025 K 26 f állami adó, amelynek 61°/ 0-a nyújt teljes fedezetet. — A legtöbb adótjfizető városi képviselők 1904. évre érvényes névjegyzékét jóváhagyták. — Hutyra Károly közvágóhidi állatorvosnak ez állásáról való lemondását a közgyűlés tudomásul vette s megbízta a városi tanácsot, hogy a lemondás következtében megüresedett állásnak betöltése iránt a szükséges intézkedést tette meg. A Balaton az Urániában. Sági János, a „Keszt­helyi Hirlap" agilis munkatársa, aki a Balaton kultusz szolgálatának szenteli minden erejét ós Szalay Sándor „Balaton" cimű darabját a buda­pesti „Uránia" szinházban tegnap mutatták be. A/, eredmény már eleve biztosítva volt, mert a magyar tenger partjáról vett remek képek min­denkit lekötnek. Keszthelyről az előadásra töb­ben felutaztak a fővárosba. A Körmend—muraszombati h. é. vasút részére Vasvármegye részéről megszavazott hozzájárulást a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A Dunántuli Közművelődési Egyesület november 29-én tartotta Budapesten az uj városháza ta­nácstermében szép számú, érdeklődő közönség részvétele mellett XII. évi közgyűlését Pallavi­czini Ede őrgróf egyesületi elnök elnöklésével, aki lelkes éljenzéssel fogadott beszéd kíséretében nyitotta meg a közgyűlést, mely után Porzsolt Kálmán főtitkár előterjesztette az egyesület évi jelentését, dr. Óváry Ferenc pedig a számvizs­gáló bizottság jelentését terjesztette a közgyűlés elé, hangsúlyozván az egyesületnek szomorú anyagi helyzetét. Intő példa ez arra, hogy nagyobb társadalmi tevékenységgel az érdeklődést az egyesület iránt fokozni kell. — A közgyűlés elnökuek egyhangúlag Pallavicini Ede őrgrófot és másodelnöknek Rákosi Jenőt újból megvá­lasztotta s az egyesület megalapítóját, több éven át fáradhatlan buzgalmú elnökét, jelenleg örö­kös diszelnökót, Széli Kálmánt, táviratilag üd­vözölte. Majd jegyzőkönyvileg fejezte ki a köz­gyűlés elismerését Porzsolt Kálmán főtitkárnak, Fekete Ignác fő,pénztárosnak és dr. Fodor Oszkár titkárnak. Az igazgató választmány tagjainak megválasztása után Rákosi Jenő másodelnök tartotta meg a jelenlevők feszült érdeklődése és helyenként zajos teszése mellett előadását a magyar nyelvről. Az iskolai évnek félévre való beosztása. A vallás- ós közoktatásügyi minisztérium november 20-án 83,525. ez. a. kelt körrendeletével elren­delte, hogy az állami, községi, egyesületeti és magán jellegű felsőbb leány-, felső nép- és pol­gári iskoláknál a folyó 1903/4-ik iskolai évben a féléves beosztás lépjen életbe. TanítÓgyÜlés. A sümegi róm. kath. tanítókör Sümegen tartotta őszi közgyűlését Németh János egyházi és Bánfi Alajos világi elnök elnöklósé­vel. A gyűlést megelőzőleg Pap József kántor­tanító első leányosztályu növendékeivel gyakor­lati tanítást tartott; bemutatta a rendszert ós tanítás menetet, ahogyan fonomimikai módszer­rel tanulóit olvasni tanítja; az érdekes előadást figyelemmel hallgatták s a rövid idő alatt elért szép eredmény általánosan helyesléssel találko­zott. — Ezt követte az elnöki jelentés. Az üre­sedésben volt jegyzői állásra Németh Józsefet választották meg. — A beterjesztett s a szám­vizsgáló bizottság által megvizsgált számadást a közgyűlés elfogadta s a pénztárosnak a felment­vényt megadta. — Szarka Etelka deáki taní­tónő érdekes és közhelyesléssel fogadott felolva­sást tartott a hazug gyermekek javításáról. — A közgyűlés az egyházi elnök indítványára fel­iratilag megkeresi a veszprémi megyés püspököt az iránt, hogy a sümegi ős devecseri esperesi kerületek tanítókörét válassza ketté olykép, hogy ugy a sümegi, mint a devecseri esperesi kerü­let tanítói külön kört alkothassanak. Megjutalmazott csendörörmester. Olvasóink még bizonyosan emlékeznek Kolompár Ripacs Mónira, a veszedelmes kóbor cigányra, aki sokáig a nekeresdi cigány-tanyán húzta meg magát, a környéken többrendbeli lopást és betörést köve­tett el s mikor a csendőrség utánna vetette magát, az erdőkben bujkált, mint az üldözött vad. Végre azonban hurokra került s a zala­egerszegi csendőrök elfogták. Gábriel Alajos, volt zalaegerszegi csendőrőrsparancsnok, a cigányok rettegett üldözője azt is kinyomozta, hogy ez a veszedelmes cigány Égerben (Csehország) rabló­gyilkosságot követett el s kinyomozta bűntársait is. Ezért a sikeres nyomozásáért az égeri ható­ság Gábriel Alajos csendőrőrmesternek 1000 K jutalmat adott. Zalamegyei kivándorlók sorsa. Szombathelyről irják a következő siralmas tudósítást egy csapat Amerikából visszatért muraközi ember sorsáról: Furcsa társaság érkezett a minap a szombat­helyi vasúti pályaudvarra. Kormos, álmos, elnyűtt ruhájú, ijesztő külsejű alakok, kik az első pilla­natban rablóbanda benyomását keltették. Pedig szegény, jóravaló magyarokból állott a karaván, mely 13 napon át szakadatlanul utazott, mig a világ túlsó végéről az innensőre ért. A bécsi vo­nattal érkeztek a fáradt, aszott emberek, kiknek sorsáról, saját elbeszélésük nyomán, a követke­zőket Írhatjuk meg: Ezelőtt két esztendővel indultak útra Csák­tornya vidékéről, abban a kellemes reményben, hogy odaát Amerikában keresnek boldogulást. Tizennyolcan voltak akkor, de számuk azóta tizenegyre apadt. Tizenegy férfi és hét nő volt akkor a karaván tagja, azóta három férfi ós négy nő Amerika szabad földjében pihen. Sorsukat egy Bóbita János nevü szláv ügynök vézérelte, akinek lelketlenségét csak a messze Brémában tapasztalták. Ott ugyanis kétszeresen fizették meg a szives kalauzolást, mikor pedig Amerikában partot ért a lábuk, akkor a rájuk várakozó ügynök újból megsaroolta őket. Az amerikai ügynök nztán tovább intézte sorsukat s egy hatalmas expedícióval útra bocsátotta őket Ohióba. Itt keserves két esztendőt töltöttek. Csekély bérért éjjel-nappal dolgoztak, nem volt ünnep­napjuk, nem karácsonyuk és husvétjuk, szaka­datlan munkában töltötték az időt, mig végre megelégelték a jót s haza jöttek. Ez azonban nem ment olyan simán. A gyár nem akarta őket elereszteni, csak akkor, mikor a magyar konzulátus segítségét vették igénybe. De itt is csak ugy boldogultak, hogy elbeszélték meghalt társaik nyomorgatását, kiket az ölő munka s a vandal bánásmód kergetett a halálba. Sokat beszéltek a hazatért emberek a ben­szülött rablók, útonállók és zsebmetszők kor­látlan uralmáról. Maguk a rendőrök is e zsivá­nyok céhébe tartoznak s jaj annak az idegen­nek, aki a karmuk közé kerül. Kiszámíthatat­lan ügyességgel hatalmas ökölcsapást mérnek a kiszemelt áldozat arcába, aki menten összeesik s e közben kirabolják. Csak arra ügyelnek a banditák, hogy a megtámadott idegen meg ne haljon, de ha olyan erős volt is az ütés, hogy a szegény bevándorolt elpusztul annak hatása alatt, az sem tesz semmit, mert másnap jön a szemetes kocsi, az fölszedi az utmenti hullákat s viszi a szemetes házba. Ott aztán a nemesebb szemétnek minősített emberi hullát kikaparják a szemétből s egy hatalmas üstben kiíőzik. Elbeszélésük szerint a legtöbb ilyen nemes szemét magyar emberből kerül. A szegény csáktornyaiak midemellet valamelyes kis pénzt is hoztak haza. Ez azonban kevés ahhoz, hogy kivándorlásuk alkalmával itthon eladott birtokaikat ismét visszavásárolhassák. Nem vár tehát más rájuk, mint a szorgalmas munka, melynek rendjén búsan tapasztalják majd, hogy becsületes munka mellett Ízletesebb idehaza a vékony falat, mint odaát a szakadatlan baromi munkával megkeresett keserű kenyér. A szánalmas külsejü karaván Kanizsa felé vette útját. Csak nem akarnak máshova tele­pedni mint a szülőföldre. Számban megfogyva, erőben megtörve, hiti reményekben csalódva térnek haza a rég, nem látott ismerős tájakra, hol a rokonok tán el is feledték őket, de ha viszontlátják is most egy­mást, nera lesz már e viszontlátásban sok öröm Okulás céljából olvassa el mindenki e sorokat, talán mind kevesebbszer kell majd ilyen siró­rivó tudósitásokkal búsítani a magyart! Választás. A kereskedő ifjak önképzőkörében az elnöki állás tudvalevőleg már hosszabb idő óta üres; most készülnek ezen tisztet betölteni s a mint megbízható helyről értesülünk, ismét Balassa Benő volt elnököt akarják meg­választani. Anyakönyvvezető-helyettes kinevezése. A m. kir. belügyminiszter a zalaegerszegi anyakönyvi kerületbe Brenn Zoltán városi aljegyzőt anya­könyvvezető-helyettessé nevezte ki. Pékek kartellje meghiusult. Mint a mult szá­munkban közöltük, a helybeli pékek kartell kötésre készültek. Megkötötték e tárgyban a szerződést, alá is irták, azonban december 1-én, midőn a kartellnek életbe kellett volna lépni, elállottak tőle. Ugy mondják a pékek, hogy a mostani magas lisztárak mellett nem képesek 6 zsemlyét adni 20 fillérért, különben tönkre kell menniök. Szaktanfolyam. A nagykanizsai kereskedő ifjak önképző egylete tagjai számára szaktanfolyamot létesít, amelyre eddig az egyesület tagjai közül harmincan jelentkeztek. A tantolyamot hetenként háromszor tartják este 9—11 óráig. Az előadá­sokat Domány Ármin, Markovics Dávid felső kereskedelmi iskolai tanárok és dr. Rosenberg Gyula ügyvéd tartják. A tanfolyamon résztvevők havi négy koronát fizetnek az egyesület pénztárába. Rákóczy-ünnepély Alsólendván. Alsólendva hazafias közönsége november 29-én tartotta nagy érdeklődés mellett a Rákóczy-ünnepólyt. Az ünnepi beszédet Tüskés Dezső kir. albiró tartotta. A műsort ezen kivül énekek, hazafias dalok és szavalatok töltötték be. Öngyilkos községi jegyző. Barcsay Boldizsár balatonfüredi községi jegyző Székesfehérvárott a mult héten agyonlőtte magát. Agnoszkálása után a székesfehérvári rendőrség értesítette a közsé­get s a tapolczai járás főszolgabiráját. Miután Barcsayt mindenki pontos embernek, lelkiisme­retesjegyzőnek ismerte, aki békés családi életet élt, anyagi gondokkal nem küzdött, öngyilkosságá­nak hire általános megdöbbenést keltett. A nyomban megindult vizsgálat azután kiderí­tette, hogy Barcsay Boldizsár 10800 koronát sikkasztott s a büntetés elől menekült a balálba. Négy évvel ezelőtt Balatonfüreden szénkéneg­raktárt állítottak fel s azt illetékes helyen a község kezelésére bizták. A község képviselő testülete a raktál* kezelésével addig is, amig arra más alkalmas egyént szemel ki, ideiglene­sen Barcsay Boldizsár jegyzőt bizta meg. A községi jegyző a raktárt hosszú ideig minden ellenőrzés nélkül kezelte s a befolyt összegeket saját céljaira használta fel. A képviselőtestület egy izben már számadást követelt s kijelentette hogy a szénkénegraktárért felelősséget nem vállal. A számadás be is terjesztetett, de annak a rak­táron levő szónkéneg mennyiségére vonatkozó adatai nem ellenőriztettek s valószínű, hogy a jegyző a tényleges állapotnál nagyobb mennyi­ségű készletet tüntetett ki s a pénz hiányát igy leplezte. Miután most már félt a felfedeztetéstől elutazott hazulról s Székesfehérvárott egy szállo­dában agyonlőtte magát. Hogy az elsikkasztott összeg hova lett, nem tudják. Valószinű, hogy lassanként elfogyott, ámbár Barcsay életmódjá­ban az utolsó időben sem tapasztaltak változást. Családja és környezete semmit sem sejtett, mert a hiányt pótolták volna. A szerencsétlen jegyző­nek Balatonfüreden annyi jóakarója volt, hogy az elsikkasztott összeget feltétlenül előteremtet­ték volna, ha helyzetét feltárja. Dacára bűnös voltának, Barcsay Boldizsár sorsa iránt Füreden általános a részvét.

Next

/
Thumbnails
Contents