Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

1903. december 6. »Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap « 5 nagyközönség teljes elismerése mellett töltött be s társadalmi téren is, különösen a Balatoni Muzeum létesítése körül, oly sikeresen működött, hogy mnnkálkodását a szakkörök s a kormány is méltányolják; annál kevésbbé tételezhető fel, hogy azok előtt a vármegye hunyjon szemet. A kereskedelmi kör tea-estélye. A zalaegerszegi kereskedelmi kör a mult héten tartotta első teaestólyót, amelyen a tagok s családjaik szép számban vettek részt. Az estélyt dr. Hajós Ignác felolvasása vezette be. A szociális mozgalmak eredetéről, a szocializmus psychológiájáról értekezett mély tudással, széles látkörrel, alapos történelmi és bölcseleti tanulmánnyal. A közönség élvezettel hallgatta végig a komoly tárgyú felolvasást s dr. Hajós Ignácot lelkesen megéljenezte. Felolvasás után a fiatalság táncolt, a közönség más része az asztalok mellé telepedett s az e6tély egy kedélyes, fesztelen házi mulatság képét vette fel. A reggeli órákig maradt együtt az estély közönsége. — Reméljük, hogy a következő estélyek is így sikerülnek látogatottság és kedély dolgában. Gazdaköri közgyűlés. A Nagykanizsa város ós járási Gazdakör f. hó 9-én délelőtt 10 órakor Nagykanizsán a városháza nagytermében tartja rendes évi közgyűlését. Nagykanizsa r. t. város képviselő testülete Vécsey Zsigmond polgármester eluöklésével tartott közgyűlésén az 1904. évi városi költségvetést 816.998 K 20 f szükséglettel, és 626.052 K 80 f bevétellel irányozta elő; ilykép a községi pótlékkal fedezendő hiány 190.945 K 40 f; a községi pótadó-alap 313.025 K 26 f állami adó, amelynek 61°/

0-a nyújt teljes fedezetet. — A legtöbb adótjfizető városi képviselők 1904. évre érvényes névjegyzékét jóváhagyták. — Hutyra Károly közvágóhidi állatorvosnak ez állásáról való lemondását a közgyűlés tudomásul vette s megbízta a városi tanácsot, hogy a lemondás következtében megüresedett állásnak betöltése iránt a szükséges intézkedést tette meg. A Balaton az Urániában. Sági János, a „Keszthelyi Hirlap" agilis munkatársa, aki a Balaton kultusz szolgálatának szenteli minden erejét ós Szalay Sándor „Balaton" cimű darabját a budapesti „Uránia" szinházban tegnap mutatták be. A/, eredmény már eleve biztosítva volt, mert a magyar tenger partjáról vett remek képek mindenkit lekötnek. Keszthelyről az előadásra többen felutaztak a fővárosba. A Körmend—muraszombati h. é. vasút részére Vasvármegye részéről megszavazott hozzájárulást a kereskedelemügyi miniszter jóváhagyta. A Dunántuli Közművelődési Egyesület november 29-én tartotta Budapesten az uj városháza tanácstermében szép számú, érdeklődő közönség részvétele mellett XII. évi közgyűlését Pallaviczini Ede őrgróf egyesületi elnök elnöklésével, aki lelkes éljenzéssel fogadott beszéd kíséretében nyitotta meg a közgyűlést, mely után Porzsolt Kálmán főtitkár előterjesztette az egyesület évi jelentését, dr. Óváry Ferenc pedig a számvizsgáló bizottság jelentését terjesztette a közgyűlés elé, hangsúlyozván az egyesületnek szomorú anyagi helyzetét. Intő példa ez arra, hogy nagyobb társadalmi tevékenységgel az érdeklődést az egyesület iránt fokozni kell. — A közgyűlés elnökuek egyhangúlag Pallavicini Ede őrgrófot és másodelnöknek Rákosi Jenőt újból megválasztotta s az egyesület megalapítóját, több éven át fáradhatlan buzgalmú elnökét, jelenleg örökös diszelnökót, Széli Kálmánt, táviratilag üdvözölte. Majd jegyzőkönyvileg fejezte ki a közgyűlés elismerését Porzsolt Kálmán főtitkárnak, Fekete Ignác fő,pénztárosnak és dr. Fodor Oszkár titkárnak. Az igazgató választmány tagjainak megválasztása után Rákosi Jenő másodelnök tartotta meg a jelenlevők feszült érdeklődése és helyenként zajos teszése mellett előadását a magyar nyelvről. Az iskolai évnek félévre való beosztása. A vallás- ós közoktatásügyi minisztérium november 20-án 83,525. ez. a. kelt körrendeletével elrendelte, hogy az állami, községi, egyesületeti és magán jellegű felsőbb leány-, felső nép- és polgári iskoláknál a folyó 1903/4-ik iskolai évben a féléves beosztás lépjen életbe. TanítÓgyÜlés. A sümegi róm. kath. tanítókör Sümegen tartotta őszi közgyűlését Németh János egyházi és Bánfi Alajos világi elnök elnöklósével. A gyűlést megelőzőleg Pap József kántortanító első leányosztályu növendékeivel gyakorlati tanítást tartott; bemutatta a rendszert ós tanítás menetet, ahogyan fonomimikai módszerrel tanulóit olvasni tanítja; az érdekes előadást figyelemmel hallgatták s a rövid idő alatt elért szép eredmény általánosan helyesléssel találkozott. — Ezt követte az elnöki jelentés. Az üresedésben volt jegyzői állásra Németh Józsefet választották meg. — A beterjesztett s a számvizsgáló bizottság által megvizsgált számadást a közgyűlés elfogadta s a pénztárosnak a felmentvényt megadta. — Szarka Etelka deáki tanítónő érdekes és közhelyesléssel fogadott felolvasást tartott a hazug gyermekek javításáról. — A közgyűlés az egyházi elnök indítványára feliratilag megkeresi a veszprémi megyés püspököt az iránt, hogy a sümegi ős devecseri esperesi kerületek tanítókörét válassza ketté olykép, hogy ugy a sümegi, mint a devecseri esperesi kerület tanítói külön kört alkothassanak. Megjutalmazott csendörörmester. Olvasóink még bizonyosan emlékeznek Kolompár Ripacs Mónira, a veszedelmes kóbor cigányra, aki sokáig a nekeresdi cigány-tanyán húzta meg magát, a környéken többrendbeli lopást és betörést követett el s mikor a csendőrség utánna vetette magát, az erdőkben bujkált, mint az üldözött vad. Végre azonban hurokra került s a zalaegerszegi csendőrök elfogták. Gábriel Alajos, volt zalaegerszegi csendőrőrsparancsnok, a cigányok rettegett üldözője azt is kinyomozta, hogy ez a veszedelmes cigány Égerben (Csehország) rablógyilkosságot követett el s kinyomozta bűntársait is. Ezért a sikeres nyomozásáért az égeri hatóság Gábriel Alajos csendőrőrmesternek 1000 K jutalmat adott. Zalamegyei kivándorlók sorsa. Szombathelyről irják a következő siralmas tudósítást egy csapat Amerikából visszatért muraközi ember sorsáról: Furcsa társaság érkezett a minap a szombathelyi vasúti pályaudvarra. Kormos, álmos, elnyűtt ruhájú, ijesztő külsejű alakok, kik az első pillanatban rablóbanda benyomását keltették. Pedig szegény, jóravaló magyarokból állott a karaván, mely 13 napon át szakadatlanul utazott, mig a világ túlsó végéről az innensőre ért. A bécsi vonattal érkeztek a fáradt, aszott emberek, kiknek sorsáról, saját elbeszélésük nyomán, a következőket Írhatjuk meg: Ezelőtt két esztendővel indultak útra Csáktornya vidékéről, abban a kellemes reményben, hogy odaát Amerikában keresnek boldogulást. Tizennyolcan voltak akkor, de számuk azóta tizenegyre apadt. Tizenegy férfi és hét nő volt akkor a karaván tagja, azóta három férfi ós négy nő Amerika szabad földjében pihen. Sorsukat egy Bóbita János nevü szláv ügynök vézérelte, akinek lelketlenségét csak a messze Brémában tapasztalták. Ott ugyanis kétszeresen fizették meg a szives kalauzolást, mikor pedig Amerikában partot ért a lábuk, akkor a rájuk várakozó ügynök újból megsaroolta őket. Az amerikai ügynök nztán tovább intézte sorsukat s egy hatalmas expedícióval útra bocsátotta őket Ohióba. Itt keserves két esztendőt töltöttek. Csekély bérért éjjel-nappal dolgoztak, nem volt ünnepnapjuk, nem karácsonyuk és husvétjuk, szakadatlan munkában töltötték az időt, mig végre megelégelték a jót s haza jöttek. Ez azonban nem ment olyan simán. A gyár nem akarta őket elereszteni, csak akkor, mikor a magyar konzulátus segítségét vették igénybe. De itt is csak ugy boldogultak, hogy elbeszélték meghalt társaik nyomorgatását, kiket az ölő munka s a vandal bánásmód kergetett a halálba. Sokat beszéltek a hazatért emberek a benszülött rablók, útonállók és zsebmetszők korlátlan uralmáról. Maguk a rendőrök is e zsiványok céhébe tartoznak s jaj annak az idegennek, aki a karmuk közé kerül. Kiszámíthatatlan ügyességgel hatalmas ökölcsapást mérnek a kiszemelt áldozat arcába, aki menten összeesik s e közben kirabolják. Csak arra ügyelnek a banditák, hogy a megtámadott idegen meg ne haljon, de ha olyan erős volt is az ütés, hogy a szegény bevándorolt elpusztul annak hatása alatt, az sem tesz semmit, mert másnap jön a szemetes kocsi, az fölszedi az utmenti hullákat s viszi a szemetes házba. Ott aztán a nemesebb szemétnek minősített emberi hullát kikaparják a szemétből s egy hatalmas üstben kiíőzik. Elbeszélésük szerint a legtöbb ilyen nemes szemét magyar emberből kerül. A szegény csáktornyaiak midemellet valamelyes kis pénzt is hoztak haza. Ez azonban kevés ahhoz, hogy kivándorlásuk alkalmával itthon eladott birtokaikat ismét visszavásárolhassák. Nem vár tehát más rájuk, mint a szorgalmas munka, melynek rendjén búsan tapasztalják majd, hogy becsületes munka mellett Ízletesebb idehaza a vékony falat, mint odaát a szakadatlan baromi munkával megkeresett keserű kenyér. A szánalmas külsejü karaván Kanizsa felé vette útját. Csak nem akarnak máshova telepedni mint a szülőföldre. Számban megfogyva, erőben megtörve, hiti reményekben csalódva térnek haza a rég, nem látott ismerős tájakra, hol a rokonok tán el is feledték őket, de ha viszontlátják is most egymást, nera lesz már e viszontlátásban sok öröm Okulás céljából olvassa el mindenki e sorokat, talán mind kevesebbszer kell majd ilyen sirórivó tudósitásokkal búsítani a magyart! Választás. A kereskedő ifjak önképzőkörében az elnöki állás tudvalevőleg már hosszabb idő óta üres; most készülnek ezen tisztet betölteni s a mint megbízható helyről értesülünk, ismét Balassa Benő volt elnököt akarják megválasztani. Anyakönyvvezető-helyettes kinevezése. A m. kir. belügyminiszter a zalaegerszegi anyakönyvi kerületbe Brenn Zoltán városi aljegyzőt anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki. Pékek kartellje meghiusult. Mint a mult számunkban közöltük, a helybeli pékek kartell kötésre készültek. Megkötötték e tárgyban a szerződést, alá is irták, azonban december 1-én, midőn a kartellnek életbe kellett volna lépni, elállottak tőle. Ugy mondják a pékek, hogy a mostani magas lisztárak mellett nem képesek 6 zsemlyét adni 20 fillérért, különben tönkre kell menniök. Szaktanfolyam. A nagykanizsai kereskedő ifjak önképző egylete tagjai számára szaktanfolyamot létesít, amelyre eddig az egyesület tagjai közül harmincan jelentkeztek. A tantolyamot hetenként háromszor tartják este 9—11 óráig. Az előadásokat Domány Ármin, Markovics Dávid felső kereskedelmi iskolai tanárok és dr. Rosenberg Gyula ügyvéd tartják. A tanfolyamon résztvevők havi négy koronát fizetnek az egyesület pénztárába. Rákóczy-ünnepély Alsólendván. Alsólendva hazafias közönsége november 29-én tartotta nagy érdeklődés mellett a Rákóczy-ünnepólyt. Az ünnepi beszédet Tüskés Dezső kir. albiró tartotta. A műsort ezen kivül énekek, hazafias dalok és szavalatok töltötték be. Öngyilkos községi jegyző. Barcsay Boldizsár balatonfüredi községi jegyző Székesfehérvárott a mult héten agyonlőtte magát. Agnoszkálása után a székesfehérvári rendőrség értesítette a községet s a tapolczai járás főszolgabiráját. Miután Barcsayt mindenki pontos embernek, lelkiismeretesjegyzőnek ismerte, aki békés családi életet élt, anyagi gondokkal nem küzdött, öngyilkosságának hire általános megdöbbenést keltett. A nyomban megindult vizsgálat azután kiderítette, hogy Barcsay Boldizsár 10800 koronát sikkasztott s a büntetés elől menekült a balálba. Négy évvel ezelőtt Balatonfüreden szénkénegraktárt állítottak fel s azt illetékes helyen a község kezelésére bizták. A község képviselő testülete a raktál* kezelésével addig is, amig arra más alkalmas egyént szemel ki, ideiglenesen Barcsay Boldizsár jegyzőt bizta meg. A községi jegyző a raktárt hosszú ideig minden ellenőrzés nélkül kezelte s a befolyt összegeket saját céljaira használta fel. A képviselőtestület egy izben már számadást követelt s kijelentette hogy a szénkénegraktárért felelősséget nem vállal. A számadás be is terjesztetett, de annak a raktáron levő szónkéneg mennyiségére vonatkozó adatai nem ellenőriztettek s valószínű, hogy a jegyző a tényleges állapotnál nagyobb mennyiségű készletet tüntetett ki s a pénz hiányát igy leplezte. Miután most már félt a felfedeztetéstől elutazott hazulról s Székesfehérvárott egy szállodában agyonlőtte magát. Hogy az elsikkasztott összeg hova lett, nem tudják. Valószinű, hogy lassanként elfogyott, ámbár Barcsay életmódjában az utolsó időben sem tapasztaltak változást. Családja és környezete semmit sem sejtett, mert a hiányt pótolták volna. A szerencsétlen jegyzőnek Balatonfüreden annyi jóakarója volt, hogy az elsikkasztott összeget feltétlenül előteremtették volna, ha helyzetét feltárja. Dacára bűnös voltának, Barcsay Boldizsár sorsa iránt Füreden általános a részvét.