Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-12-06 / 49. szám

6 •Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. december 13. Felvétel a gazdasági tanintézetekbe. A hivatalos lap f. hó 1-én megjelent száma közli, hogy a földmivelésügyi miniszter a gazdasági tanintézetek részére kiadott szervezeti, rend és fegyelmi szabályzat 4-ik §-át, mely a felvételi előképzettség gyanánt Vl-ik középiskolai osztály elvégzését irja elő, oda módosította, hogy 1904. év október hó 1-tól, kezdve csak a gimnázium és reáliskola VII-ik osztályát vagy a felső kereskedelmi iskola egész tanfolyamát végzett tanulók vétetnek fel a gazdasági tanintézetek első évfolyamára. Névmagyarosítás. A m. kir. belügyminiszter Morgenstern Ernő zalaszentgróti illetőségű ugyanottani lakos vezetéknevének „Marton

1

1-ra kért átváltoztatását megengedte. Uj cigány banda. Burka Pista prímás felkérte a szerkesztőséget annak közlésére, hogy nyolcad magával Zalaszentgróton letelepedett s a közönséget jó muzsikával mulattatni kész. Burka Pistát csak mi mondjuk „prímás"-nak, ő maga zenekarvezetőnek nevezi magát, mert a modern cigánynak manap már derogál a prímás cím s nem is áll bandába, hanem zenekarba. A búsongó, csapongó magyar muzsikát lassanként talán el is feledi és operákat játszik. Burka Pista kérésének eleget tettünk, de azt füzzük hozzá, hogy maradjon meg prímásnak a bandában, ne vágyakozzék a zenekarvezető titulusra, mert a magyar cigány sohasem lesz jó kappelmeiszter, s a kappelmeiszter soha se tudna jó prímás lenni. Nem vág a természetük. Veszedelmes nyeremény. Mihály gazda nagyon rösteli az alábbi esetet s miután egyébként szelid lelkű, józan életű ember, a nevét el sem áruljuk. — Az András napján tartott zalaegerszegi vásáron Mihály gazda eladott két termetes ökröt. A vásár szinte várakozáson felül jól ütött ki, szívesen adott tehát az asszonynak egy 10 K-ás bankót, hogy vegyen rajta magának uj ruhát. Az asszony persze megnéz tiz sátrat és száz vég portékát, mig végre egyből leméreti a szoknyának valót. A gazda nem szeret a sátrak előtt ácsorogni. Elvált a feleségétől s megmondta, hogy melyik korcsmában találkoznak. Az asszony sokáig válogatott, Mihály gazda unalmában sokat ivott, majd pedig elkezdett egy ismerős emberrel kártyázni — gyújtóba. Az ismerős bogár szemű felesége volt a gibic. Mihály nagy szerencsében volt s elnyerte a partnerének összes gyújtóját. Tréfálózva mondta a másiknak. „Tegye kend a bankba a feleségit. Megér ám egy pakli gyújtót." Tréfára fogta a dolgot a másik is; azt mondta rá, hogy gült. Es Mihály gazda kivágott két disznót. „Az enyém vagy galambom", rikkantott a nyertes és meg akarta csolkolni a menyecskét. De már erre vége szakadt a tréfának. A nyeremény ugy teremtette nyakon Mihályt, hogy elesett, a fejét beleütötte az asztal sarkába s a vérből a felesége mosta ki. Iparkiállitás. Sopron iparosai 1904. évben iparkiállítást rendeznek. A soproni kereskedelmi és iparkamara területén lakó iparosokhoz felhívás érkezett, hogy a Sopronban 1904. szept. 3—29-ig tartandó iparkiállításon vegyenek részt, mint kiállítók. Akik résztvenni akarnak, f. évi december hó 31-ig jelentsék ebbeli szándékukat az iparkiállítás előkészítő bizottságának, melynek elnöke dr. Töpler Károly soproni polgármester. Javíthatatlan gonosztevő. A lopásairól hírhedt Kovács Jóska nevü fiu tolvajlásainak sorozata egygyel ismét szaporodott. A minap ugyanis Bukovácz József bozót-utcai lakós gyermekeihez ment játszani, mely alkalmat felhasználva egy kabátot lopott, és azzal a szándékkal rejtette el, hogy később érte megy és elviszi. Azonban rájöttek a turpisságra és feljelentették a rendőrségnek. Nevezett fiu annyiféle lopást követett már el, hogy megérdemelné, hogy javító intézetbe kerüljön. Meglopták a tolvajt. Az úgynevezett »fékéz kómárok« (vásári tolvajok) egyike szép szürke nagykendőt lopott egyik sátorból. Megörült a jó meleg nagykendőnek, mellyel egyik kurta korcsmába ment, hogy ott megebédeljen. Mialatt az ebéd elköltésével foglalkozott, valaki elemelte mellőle a lopott kendőt. — Nem vállt be ez alkalommal az a közmodás, hogy: » Nehéz ott lopni, ahol a gazda maga is tolvaj.« Andrásnapi vásár. A mult hó 30-án városunkban megtartott Andrásnapi vásár roszul sikerült annak dacára, hogy az időjárás kedvező volt. A kirakódó vásáron sok volt a ugyan a kereskedő és iparos, de vevő kevés mutatkozott s így kereskedőink és iparosaink csalódottan tértek a vásárról haza, mert kevés portékát voltak képesek értékesíteni. — Az állatvásárra szép számban hajtották fel az eladásra szánt állatokat, azonban oly tulcsigázott magas árakat szabtak az eladók, hogy aránylag kevés eladás történt. Vidékről jött kereskedők jó része üresen volt kénytelen a vásárról távozni. Fölhajtásra került 32 db bika, 571 tehén, 494 üsző, 798 ökör, 680 tinó, 372 borjú és 440 ló; összesen 3380 darab. Eladtak belőlük 1243 darabot. Az eladási árak következőképpen alakultak: magyar fajta jármos ökör 450—1300 K, tarka jármos ökör 400—1400 K, magyar faja tinó 250—900 K, tarka 300—900 K, magyar fajú tehén 50—220 K, tarka 50—300 K, magyar fajú üsző 100—300 K, tarka 100—320 K, borjú (szopós) 24—100 K, választott 20—60 K. Igás ló 100—500 K, hátas ló 240—500 K, levágásra 24—80 K, csikó (1 évesig) 80—200 K, két évesig 120—280 K, 3 évesig 150—400 K, 4 évesig 180—580 K. A megvett állatok közül sokat szállítottak külföldre. Érdekes tapasztalatok. Bizonyára érdekelni fogja mezőgazdáinkat, kiknél a trágyázás napirenden való kérdést képez, hogy Németországban számtalan kísérlet alapján kétségbevonhatatlanul bebizonyíttatott, miszerint egy igen fontos műtrágyafajt illetőleg eddig a legnagyobb tévedésben voltunk 1 Szó van pedig a Thomassalakról, amelyről a magyar gazdák saját tapasztalatból is tudják, hogy kitűnő, biztos és tartós hatású foszforsavas műtrágya, de általánosan el van terj dve Magyarországon azon balhiedelem, hogy a Thomassalak csak akkor hat, ha azt ősszel alkalmazzuk. Nos hát ez óriási tévedés. Ebben a tekintetben példát vehetünk a német gazdáról, aki alkalmazza a Thomassalakot az év minden szakában, ősziek alá ősszel, tavasziak alá télen vagy kora tavasszal, sőt a réteket még nyáron is trágyázzák, p. o. az első kaszálás után, még pedig bámulatos eredménnyel. A mai rosz gazdasági viszonyok közepette azt hisszük, nem végzünk hiábavaló munkát, ha a külföld haladására rámutatunk. Persze itt is helyén való lesz az óvatosság abban az irányban, hogy csakis kitűnő minőségű árut vásároljunk. Ugy tudjuk, hogy eddig a berlini Thomassalakgyárak által forgalomba hozott „Csillag" védjegyű Thomassalak bizonyult leghatásosabbnak. Az említett gyárak vezérképviselője Magyarországon: Kalmár Vilmos, Budapest, VI., Teréz-körut 3. Csendélet Pusztaszentlászlón. Lándzsák József pusztaszentlászlói legény rég udvarolt Gergály János odavaló gazda szemrevaló feleségének. Pers/e, hogy a férj volt az utolsó, aki ezt tudomásul vette. A mikor besúgták a férjnek, elhatározta, hogy a szerelmes legénvt ugy istenigazában helybenhagyja. Az alkalom csakhamar elkövetkezett. Lándzsák József a mult hét egyik napján lesbeállt a menyecske lakásának kertjében, várva az asszonyt. Gergálv János a férj kiment, hogy körülnézzen, mely alkalommal meglátta a leskelődő legényt. Besietett a lakásba, kihozott egy kisfejszét s azzal támadt a legényre, aki meg fütykössel ugy vágta főbe Gergályt, hogy elöntötte a vér. Ekkor addig ütötte Gergályt, mig csak bírta, minek következtében ez súlyos sérüléseket szenvedett. A nagy lármára összefutottak a szomszédok, bevitték a sérültet s elküldtek dr. Halász Vilmos helybeli orvosért s a legközelebbi csendőrőrsre. Az orvos is, a csendőrök is csakhamar a helyszínén termettek, előbbi gyógykezelés alá vette a beteget, utóbbiak pedig a tettest vették őrizet alá. Mikor a csendőrök a legényt bevitték a sérülthöz, az egyik csendőr a vér láttára hirtelenül rosszul lett s tántorogni kezdett, miközben szuronyával arcát több helyen megsértette. A legényt átadták a büntető bíróságnak. Ki az erössbb? Csáktornya külvárosában Jageez Jánost ismerik a legerősebb legénynek. Az erős embert azonban szelid természettel áldotta meg az Isten. Ok nélkül nem verekszik. Podvezánecz János szintén erős embernek tartja magát s veszekedő természetű is. A mult héten együtt volt a két erős legény a korcsmában. Podvezánecz birkózásra invitálta Jageez Jánost, ez azonban azt mondta, hogy minek mérnék össze az erejüket, úgyis biztos az ő nyeresége. Bosszantotta a dolog a kötekedőt s Jageez háta mögé kerülve, lekanyarította annak az orrát. Ha meg nem szökik, a korcsmában levő nép meglinchelte votna. Jageez orrát a gyorsan felkeresett orvos helyére varrta. A legmagasztosabb vívmányok egyike az egészség és jólétre nézve bizonyára a maláta kávé, amint az a Karthreiner-féle előállítási módban úgyszólván az egész világot, főképen minden családi asztalt meghódított. Mert családi kávénak a babkávé keveréke Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávéval oly összehasonlíthatlan előnyöket nyújt jóiz tekintetében, egészség és takarékosság szempontjából, hogy azt egyetlen egy gondos háziasszonynak sem szabad figyelmen kivül hagynia. Az a finom babkávé zamat, melyet a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé egy különleges gyártási módszer utján bir, növeli mint pótkávé a babkávé kedvelt izét, a mit semmiféle más pótlószerrel elérni nem lehet. Másrészt ezen tulajdonsága folytán a Kathreinerféle Kneipp-maláta kávé babkávévei való keverés nélkül is iható, kiválóan izlik, mint vérképző és táperős ital asszonyok ós gyermekek részére orvosilag ajánltatik. Már első megjelenésekor a Kathreiner-féle Kneipp-maláta kávé, mint „a jövő kávéja" jeleztetett. Ez a merész kijelentés ma már részben teljesült is, és az eddigi tapasztalatok szerint mindinkább teljesedésbe megy. Fontos azonban, hogy mindég csak valódi Kathreiner-maláta kávét használjunk, miért is szükséges, hogy a bevásárlásnál mindég a »Kathreiner« nevet hangsúlyozzuk és csakis az eredeti csomagokat Kneip-páter védjegygyei fogadjuk el. Gondosan kerüljünk minden utánzatot és ne vásároljuk soha azt, a mit nyitva mérlegelnek. Postai küldemények fölirása. Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter a levélpostai küldemények borítékára, vagy cimszalagjára tehető felírások ügyében uj határozatot hozott. A határozat szerint a küldemény feladója saját nevét, állását és lakását a burkolat első vagy hátulsó oldalának felső szélére kiírhatja, rányomhatja, vagy bélyegzőjét rányomhatja. Ezenkívül a boríték vagy a cimszalag címoldalán és hátulsó oldalán nyomatott egyéb megjelölés, ábra, kép és hirdetés alkalmazható. A hirdetés azonban ugyanazon a küldeményen egy-egy vállalatra, üzletre, illetőleg ügykörre vonatkozhatik és csak annyi helyet foglalhat el, hogy a cim könnyen olvasható legyen és a helyi és kelti bélyegző, valamint az esetleg szükséges szolgálati megjegyzések fóljegyzéséi'e és kézbesíthetetlenséget jelző cédula felragasztására elengedő hely maradjon. Egyuttai figyelmezteti a miniszter a posta- és táviróhivatalokat, hogy magánvállalatok levelezőlapjai és zárt képes levelezőlapjai szintén az előbbi szabályok alá tartoznak. A magánvállalatok gyártmányán a Magyar királyi posta felirás vagy a magyar cimer alkalmazása tilos. Ezeket a postahivatalok nem küldik tovább, hanem a feladónak adják vissza, illetőleg mint térti küldeményt kezelik. Tancoktatás. Kabai Tany József tánctanár mai számunkban megjelent hirdetésére felhívjuk a közönség figyelmét. Köztudomású, hogy köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál legbiztosabban hatnak a világhírű „Egger" féle mellpasztillák, melyek a gyomrot nem rontják és kitűnő izűek. Kaphatók minden gyógyszertárban és drogueriában. Doboza 1 K és 2 K. (Próbadoboz 50 fillér.) Főraktár: Nádor gyógyszertár, Budapest, VI. Vácikörut 17. Orvosi körökben már rég ismert tény, h >gy a Ferenc József keserűvíz valamennyi haso iló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserüvizet. A locomobíl és cséplőgépkezelők tanfolyama az állami felsőipariskolában (Budapest, VIII. Népszinház-utca 8. sz. a.) jövő évi január hó 2-án nyilik meg s április hó 10-ig tart. E tanfolyamon a gőzmozdonyok (lokoinobilok) és cséplőgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni. Tanulókul felvétetnek a 18. életévöket betöltött irni és olvasni tudó önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai, továbbá gazdatisztek, birtokosok, géptulajdonosok. A belépők erkölcsi bizonyítványt tartoznak előmutatni, a nem önálló munkások ezen kivül, ha munkában állanak, a munkaadótól kiállítandó munkabizonyítványt, ha nem állanak munkában, munkakönyvet tartoznak bemutalni. A tandíj 16 K, a mit a beiratás alkalmával kell lefizetni. A beiratások f. évi deczember hó 14-napjától 19 napjáig tartatnak az intézet helyiségében. Vidékiek a tandíj beküidoae mellett levélben is be-