Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-11 / 41. szám

politikai, társadalmi, közművelődési és gazdászati hetilap. Megjelenik minden vasárnap reggel. XXII. évfolyam Zalaegerszeg, 1903. november 41. 46. szám. ZALAVARMEGYEI HÍRLAP A magyar bor. Szomorúság fogja el az ember szívét, ha visszagondol azokra az időkre, amikor Zalavármegye gyönyörű szőlőhegyeire váratlanul lecsapott a veszedelem és kopárak lettek a dombok oldalai, elszegényedtek az előbb jólétnek örvendő falvak s a nép elvándorolt Amerikába, azután pedig a homoki szőlőtelepekre munkát keresni. Később megkezdődött az akció a szőlők felújítására, az elszegényedett nép megmentésére. A hegyen újra szőlők virulnak, a nép lassanként visszatér ősi foglalkozásához s Istennek hála, ma már újra terembor Zalavármegyében. Terem jó is, sok is. Nemcsak a filloxéra által elpusztított s újra beültetett területeken, hanem az uj telepeken is. Az állam kedvezményekkel, hitelnyújtással jött a nép segélyére s a homokterületek betelepítését is előmozdította. De mikor a szőlőkultúra már-már fellendült, nyakunkra jött a másik csapás : a külföldi, az olasz bor versenye s bár szőlőink most már teremnek, még sincs jó szüretünk, mert a bor árának hanyatlása, TÁRCA. Hogyan lettem én daSárdista? Irta: Kardos Béla. Amint a n. é. közönség Magyarország történetének ujabb köteteiből bizonyára tudja, én félesztendeig özv. Pipó Kelemenné, szül. Ariádné őnagyságánál laktam hónapos szobában. A tiszteletreméltó özvegynek az a kellemetlen — de többé már nem szokatlan — rosz tulajdonsága volt, hogy lakását egy zongorával ós Mária nevű leányával osztotta meg. Egyenkint mind a hárman, t. i. Pipónó nagysága, Mária kisasszony és a zongora is élvezhetők voltak, de a három összesen egy kissé kipróbálta a XX-ik század idegrendszerét. Pipónó asszony, amint mondani szokták, még mindig szép asszony volt ugyan, de már abban a korban, amikor az asszonyok nem szívesen tartanak szép szobaleányt. Hogy pedig bizonyos korban miórt vonakodnak az asszonyok szép szobaleányokat tartani, ez már az elemző lélektan körébe tartozik, amely tudományággal pedig csak minden kedden szoktam foglalkozni. Ma pedig vasárnap van. Ariádné asszonynak különben gyöngéi — egynek kivételével — tudomásom szerint nem voltak. Amaz egyetlen gyöngéje pedig abban nyila kivitel csökkenése nyomasztólag nehezedtek a szőlőtermelőkre. Néhány esztendő előtt az ország gazdasági fellendülését akkorra vártuk, amikor a szőlők újra teremnek s milliók özönlenek be hozzánk bor ára fejében. Ugy látszik. azonban, hiába terem bor, a gazdasági fellendülés várat magára, mert nem csak egyik terményünk értékesítési viszonyában, hanem gazdasági életünk egész mezején úrrá lett a depressió. Az alacsony boráraknak — ugy látszik — nem csak az olasz borok itt benn tapasztalható versenye, hanem az is oka, hogy a külföldön sem olyan kapós a magyar bor, mint valaha. A filloxéra pusztítása idejében a nemes magyar borok nem a dombokon, hanem a pincékben teremtek. Esztendőkön át folyt a pancsolás nem csak itt Magyarországon, hanem a külföldön is — magyar cégér alatt. A legdrágább és leghíresebb magyar borokat stuttgárti és frankfurti pincékben szüretelték. Természetes, hogy erre a svindlerségre a külföldi fogyasztók hamar rájöttek s evvel meg volt pecsételve a magyar borok rosz hirneve a külföld előtt. És ma vánult, hogy konokul olyan cselédet keresett mindig, aki a lámpabelót egyenesre tudja vágni, hogy a lámpa ne füstöljön. Ilyen cselédet pedig köztudomás szerint Noé apánk elfelejtett annak idején bárkájába vinni, amely feledékenység következményét már sok családanya keservesen szidja, az üveggyárosok örömére. Pipó Mária kisasszony lelkiismeret furdalás nélkül szépnek volt nevezhető, ha az ember grónadin fátyollal látta, ennélfogva némely embereknek más véleményük is lehet a Mária kisaszszony szépsége felől, mert vannak emberek, akik a himlőhelyet nem sorozzák a hót szépség föltótlen kellékei közé. A kisasszony gyönyörűen zongorázott. Áriádnó asszony ellenben gyönyörűen énekelt. De miután a vólemónyükkel nagyon elszigetelten állottak, mentül kevesebb látogató kereste körükben az édes, nyugalmas családi kört. A harmadik személyről, a zongoráról keveset mondhatok. Kissó rosz kedvű persona lehetett, mert állandóan le volt hangolva. Ez időben törtónt, hogy ón a harmadik tudományi szigorlatot némi sikertelen előzmények után végre letettem, amikor is legelső dolgom volt az ajtóra kiszögezett névjegyemet, mely szerényen bizonyos Tóth János úrról emlékezett meg egy dr. Tóth János nevű ur névjegyével fölcserélni. Ariádné asszony a névcserét mindjárt észreMaí számunk 12 oldal. már van ugyan jó magyar bor, de nincs külföldi vevő és erős munkába fog kerülni, amíg a bizalmatlan külföldet meg lehet győzni arról, hogy a magyar bortermelő nem a pincében szüretel. A magyar borok utáni kereslet megcsappanásának s az árak esésének tehát leginkább a bizalmatlanság az oka, amely bizalmatlanságot egy ideig szították azok az esetek is, amelyekben a hamisításon rajtkapott termelőt és kereskedőt nem csak megbüntették, hanem nagy hűhóval országgávilággá kürtölték a hamisításokat. Ennek azután természetesen az lett a következménye, hogy a külföldi konkurreucia legelső sorban a magunk Ítéletét használta fel ellenünk. Arra, hogy boraink kelendőségét újra biztosítsuk, nem lesz elég az olasz bor vámtételeinek felemelése. Vissza kell szerezni a bizalmat is, mert csak a jobb, az értékesebb borok kivitele biztosíthatja a tömegbor kelendőségét is. A kormány mindent elkövet, ami hatalmában áll, a bortermelők érdekeinek megóvására, de első sorban csak társadalmi akció lesz képes a helyzetet szanálni, mert •

jK

jg<

!M

I!

<

L'-JJ!liL--l.!J x » . II

.__J..{ ||.) „ISJ I .„H-t-l j vette és szobaleányát azonnal beküldte hozzám, azzal az üzenettel, hogy özv. Pipó Kelemenné őnagysága fölötte sürgős ügyben értekezni óhajtana velem. Bár azelőtt sohase jártam a háziasszony meleg, nyugalmas körébe, a hivásra azonnal smokingot ós nyájas arcot öltöttem. Az özvegy lekötelező nyájassággal fogadott, ellenben Mária kisasszony, aki pongyolában volt, tüneményes gyorsasággal sietett a szomszéd szobába. — Kedves doktor ur, egy bizalmas ügyben kérnóm a szivessógót — remélem, számíthatok a jóakaratára ós tudományára? Meghajtottam magam, igyekezvón hátgerinoemnek amaz ékesen szóló kifejezést adni, amely azt jelentené: teljesen az öné vagyok, asszonyom. — Nózze, kedves doktor ur, ón már sokat hallottam az ön szép készültségéről, nem adhatna-e nekem tanácsot, hogy miképen fogyjak meg egy kissé? Az utóbbi időben kövérségem már kezd egy kissó terhemre válni. (Nyilvánvaló, hogy orvosdoktornak nózett). Első pillanatban majdnem azt mondtam, hogy legyen hold. Akkor aztán minden hónapban meg fog fogyatkozni. De hamar észrevettem tanácsom ostoba voltát ós más gondolatra jöttem. — Asszonyom, én ugy tapasztaltam, hogy a túlságos tehertől Kis Gábor barátom szabadult meg legpraktikusabban.