Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 27-52. szám)

1903-10-04 / 40. szám

2 >Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 1903. október 4. nél talán valamivel többet kell fizetnünk, de ez a többlet fizetés bőven kárpótolva van a biztonsággal, melyet az illető társulat szilárdsága, alap vagyonának, tartalékalapjainak és díjtartalékainak nagysága nyújt. Vegyük szemügyre az illető társulat részvényeinek árfolyamát is; mert a részvények minél magasabb árfolyammal jegyeztetnek a tőzsdén : annál nagyobb biztosítékot nyújtanak a társulat szilárdságáról és jó hiteléről. Cikkünk nem akar reklám lenni egyes biztosító társaságok érdekében, hanem csak buzdítás a biztosítás eszközlésére,. más részt figyelmeztetés az óvatosságra, ép ebből az okból neveket nem is említünk. Mindennek dacára azonban kötelességünknek tartjuk hangsúlyozni, hogy iparkodjunk főkép hazai társulatoknál eszközölni a biztosítást annyival inkább; mert kiváló tekintélynek örvendő, szilárd alapokon nyugvó hazai társulatokkal rendelkezünk. Emellett óvakodjunk főleg az idegen társulatok ügynökeitől, akik lelketlen eljárásukkal nem egyszer tévútra vezetik a hiszékeny népet s akik tulajdonképen okai annak, hogy a biztosítási intézmény hazánkban oly nehezen tud gyökeret verni. Politikai helyzet. A szabadelvű párt hétfőn tartott értekezletén kilenc tagból álló bizottságot küldött ki a párt katonai programmjának megállapítása végett, hogy az elaboratumot azután a párt conferenoián tüzetesen tárgyalhassák és a párt végleges megállapodásra juthasson. A bizottságban képviselve vau minden egyes árnyalat; tagjai a bizottságnak Andrássy Gyula gróf, Apponyi Albert gróf, Bolgár Ferenc, Hieronymi Károly, Hodossy Imre, Josipovich Imre, Münnich Aurél, Széli Kálmán és Tisza István gróf. Ugyanezen az értekezleten Apponyi Albert gróf indítványára elhatározták, hogy a pártnak a minap a chlopyi hadiparancs ügyében hozott határozatát, melyet a pártülésen Andrássy Gyula gróf terjesztett elő, ugyancsak a párt megbízásából a kedden tartandó országgyűlésen ugyan ő terjeszsze elő, amelynek alapján indítványoztatnók, hogy a Ház a miniszterelnöknek a Korona nevében tett nyilatkozatát tudomásúl veszi és ennek folytán az ügy további tárgyalását szükségesnek nem tartja. Az értekezlet a tett indítványt egyhangúlag elfogadta » a határozati javaslat benyújtásával Andrássy Gyula grófot bizta meg. Ezután Sándor Pál szólalt fel, kijelentve, hogy nagy fontosságot tulajdonítana annak, hogy a párt mielőbb határozottt állást foglaljon Körber osztrák minisztex-elnöknek ismert nyilatkozatával szemben. Többen hozzászóltak a felvetett kérdéshez, míg utoljára egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy a kérdéses ügyben a felszólalás joga a magyar miniszterelnököt illeti, akire reá bizták, hogy Körber beszédéről a képviselőházban akkor nyilatkozzék, araikor azt jónak találja. A keddi országgyűlésen Andrássy Gyula gróf beterjesztette a szabadelvű párt értekezletén elhatározott indítványt, melyben a Ház kimondja, hogy napirendre tér a chlopyi hadiparancs ügye fölött, mivel a Felség intencióinak alkotmányellenes tendenciát tulajdonítani nem lehet ós nem szabad. A beadott határozati javaslatnak kinyomatását és szétosztását elhatározták. Az ellenzéki képviselők közül többen erősen kikeltek Körber osztrák miniszterelnöknek ismert beszéde miatt s felszólították a magyar miniszterelnököt, nyilatkozzék ebben a kérdésben s az illetéktelen beavatkozást utasítsa erélyesen vissza. Erre Khuen Héderváry Károly gróf miniszterelnök felszólalt s a szóban forgó kérdésben megtette nyilatkozatát, mely azonban a Ház nagy többségét nem elégítette ki, mire Kossuth Ferenc indítványozta, hogy a miniszterelnök beszéde tűzessék ki a szerdai gyűlés napirendjére. A. tett indítvány mellett szavaztak nemcsak az összes ellenzéki pártok, hanem a szabadelvű párt tagjai is 15—20 ember kivételével s így megtörtént a parlamentáris életünkben még elő nem fordult az az eset, hogy a Ház a miniszterelnök nyilatkozatát nem vette tudomásúl, miből a miniszterelnök a consequeutiát levonta s rögtön a gyűlés után táviratilag adta be Őfelségéhez Bécsbe lemondását, majd még az az nap tartott miniszteri tanácsból írásbelileg, szerdán pedig az országgyűlésen szóval jelentette be lemondását, indítványozva az új kormány kinevezóseig az ülések felfüggesztését. ő felsége az orosz oárral Mürzstegben vadászaton levén, a politika pár napig szünetel. Ez idő alatt dolgozik a kilences bizottság Széli Kálmán elnöklete alatt a szabadelvű párt katonai programmján, ami, úgy látszik, valami simán nem mehet, mert bár kétszer is tanácskoztak órákon át, kevés posítiv eredményre jutottak. Hazánk ügye a legszánaudóbb állapotban van s várva-várjuk a szabadelvű párt programmjának mielőbbi szabatos formulázását, hogy a kijelelendő új miniszterelnök ismervén a párt programmját, nyiltan feltárhassa őfelsége előtt, hogy mily nemzeti engedmények mellett remélhető ez idő szerint felelős kormány alakítása. A Zalavármegyei Hitelszövetkezetek Szövetsége. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület egyik feladatának tekinti a falusi gazdák hitelviszonyainak lehető orvoslását, fájó azivvel tapasztalván ugyanis a falusi nép nagymérvű eladósodását, amelynek legfényesebb bizonyítéka az évről óvre óriási mértékben szaporodó jelzálog kölcsön. E bajnak gyökeres orvoslása a nép józan, takarókos életmódja mellett a lehető olcsó hitelkölcsön, amelyet egyúttal a község vezetői lehetőleg ellenőrizhetnek s elbírálni képesek, váljon az illetőknek a sors esetleges csapásai, vagy célirányos befektetés következtében arra tényleg szükségük van-e? Ennek a célnak az elérésére szolgálnak a helyesen vezetett hitelszövetkezetek, aminők kapcsolatban az országos központi hitelszövetkezettel, évről óvre létesülnek az egyes községekben. Szükséges azonban a hitelszervezet folytatólagos kiépítése, a községi hitelszövetkezetek részére hitelforrások közvetítési*, a megalakult hitelszövetkezetekre való kellő felügyelet ós működésüknek ellenőrzése. Erre a célra szolgálnak a vármegyei hitelszövetkezetek szövetségei, aminők egyes vármegyékben már létesültek s amelyek feladatukat derekasan töltik be. Ily vármegyei szövetség létesítését tűzte feladatául a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület, amelynek legutóbb Zalaegerszegen tartott közgyűlésén Hertelendy Ferencnek, az egyesület fáradhatlan buzgalmú elnökének, indítványára elhatározták, hogy az évenként Keszthelyen tartatni szokott közgyűléssel egyidejűleg a gazdasági egyesület a Zalamegyei Hitelszövetkezetek Szövetségének megalakítása tárgyában értekezletet tart, amelyre a szövetség eszméjének ismertetésére az elnök megnyerte Pallavicini Ede őrgrófot, a somogymegyei hitelszövetkezetek szövetségének elnökét. Ezt az értekezletet nagy érdeklődés mellett szeptember hó 27-én tartották meg Keszthelyen, a városháza nagytermében Hertelendy Ferenc országgyűlési képviselő és gazdasági egyesületi elnök elnöklése mellett. Elnök üdvözölvén a nagy számban megjelent közönséget, az értekezletet megnyitja. Ezután Pallavicini Ede őrgróf emelt szót ós TÁRCA. Kenderesi Magda. Régen törtónt, de ma is ugy emlékszem, mintha tegnap esett volna. Hej! Jobb idők voltak azok; sűrűbb volt a garas, kevesebb a porció. Más idők járnak, fordított világ van ma; a garas ritkább lett, az adó meg mindig több, hordaná el a kánya. Régen történt biz'a, nem is emlékezném talán reá, ha nóta nem volna róla; ha nem hallanám minden este a malom kútnál felvégesi lányok piros ajkáról bús dallamra felhangzani a Kenderesi Magda gyászos történetét, forró, hű szerelmét, siralmas végzetét. Én még emlékszem rá, sugár termetére, parazsas szemére, meggy-piros ajkára. Bolondult utána három vármegyének java-fiatalja. Édes apja, Kenderesi Miklós uram büszke is volt rája, egyetlen lányára, kedves magzatjára; sokszor emlegette, hogy nincsen a királynak annyi ékekincse, amiért cserélne. Nem is szorult rája. Van egy 60 köblös földje a határban, szőlleje, meg kertje, csinos kis tanyája; a faluban a templomutcában zöld zsalugáteres szép zsindelyes háza és mindenekfelett legkedvesebb volt neki leánya. Nem is volt módosabb ember a faluban, mint Kenderesi Miklós gazda, de rátartóbb se. A feleségót régen sírba tette, de nem házasodott újra, félt, hogy nem jól bánna Magdával az uj asszony; mostohát meg nem akart tűrni a portáján. Mégis mindig építtetett, mint akinek kicsi a háza, nem fór el benne; vagy vár valakit. Várt is, várta Kenderesi Miklós uram az uj vőt, annak építtetett urasabb házat, magasabbat, divatosat. Mert úri ember lesz az uj vő, nadrágos ember, másként el nom nyeri a Kenderesi Magda kezét. Holmi parasztlegónynek felkopik attól az álla; álmában se merjen arról ábrándozni, hogy Kenderesi veje lesz. Igy sütte-főzte legalább Kenderesi Miklós uram ós lelki szemeivel már látta is az uj vőt, Bérci Kálmánt, a falu pennáját. Afféle nemes volt a megáhított vőnek való, különben pedig segédjegyző a falu házán. Csapta a szelet Kenderesi Magdának amúgy gavallérosan, (gazd' uram biztatta) de Isten tudja, nem akart foganatja lenni, nem húzott hozzá a leány szíve, éppenséggel nem. Kenderesi Miklós uram avval biztatta magát, hogy majd összeszoknak, de bizony nagyot nézett, mikor Kenderesi Magda szemébe vágta a nadrágos kérőnek, hogy akármilyen kényes-fényes, biz ő ki nem állhatja az úrfit ós ő utána ne járjon, mert úgyis tudja, hogy csak a piziért szereti. Késő volt már, Darvason széltóbe beszélték, hogy a fiatal jegyzősegód elveszi a gazdag parasztleányt. Tudta ezt már minden veréb, Farkas Jóskának is meg kellett tudnia, ha akarta, ha nem. Nem is csinált belőle sok teketóriát, felvette a piros pitykós lajbit, meg az ünneplő ujjasát, fejébe nyomta a kalpagot éa beállított Kenderesi uram curiájára. — Adjon Isten! — Fogadj Isten Jóska, mi járatban vagy, mi jót hoztál? — Röviden elmondom nemzetes uram, hogy mi dologba járok, ha jó szivvel lesz irántam és meghallgatja, — válaszolt Jóska. — No csak szaporán! — Hallja meg hát gazd' uram, hogy mi végből jöttem, nem másért, minthogy feleségül kérjem Magdát. De már erre Kenderesi nramat elfutotta az epe ós csak nehezen tudta magát visszatartani, hogy ki ne dobja az alkalmatlan kérőt, küzdött magával, de nem tudta megtalálni a helyes választ, végre is avval vágott vissza: — Hallord-e öcsém! Eridj haza, feküdj le, ha részeg vagy ós tudd meg, hogy Kenderesi Miklós gazda nem adja szógii embernek a leányát. Lángvörös lett a Farkas Jóska arca, tűzbe