Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-05-31 / 22. szám

1903. május 10. » Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap* 241 Meggyőzően indokolta, hogy a nemzet boldog­ságához szükséges minden fiának a közreműkö­dése. Es ha minden ember — úgymond -— betölti a maga kötelességét, akkor nem kell vándor­botot fogni kézbe, mert minden szivben meg­dobban a költő magasztos intelme, hogy e föl­dön élnünk és halnunk kell. Asperján György remegő kézzel vette át a csillogó aranyakat; de a keze mellett megreme­gett a lelke is, midőn arra figyelmeztette őt Bogyay Máté, hogy a szép díszokmány marad­jon örök emlékeztetője fiainak és unokáinak a becsületes munkára és a hűség nemes kitartására. A ragyogó köny, mely megáztatta az ő nap­barnított arcát, ékesebb volt minden ékes szónál... Az alsóraj ki szép nap Koller István vendég­szerető házánál nyert folytatást, fényes lakomá­val. > tSzivből íakadt pohárköszöntőkkel ünne­pelték a házi úr mindenkit lekötelező kedves ós szeretetreméltó családját; ünnepelték őt magát is, ki egyéni, családi és társadalmi erényeivel mindenkor igazolta, hogy az igaz boldogságnak csak a munka és szeretet lehet forrása. Ebéd után pedig egy egész kis népünnep festői képe bontakozott ki, cigáuyzeuével s ropo­gós csárdásokkal, miket a falu nagyja és apraja lejtett annyi hévvel ós kitartással, hogy amikor nyugalomra tértek, már feketén bólintott az eperfa lombja . . . Színészet. készült, mint a »Gyurkovics Lányok« ós sok hibája dacára mulattató, ötletes. Jó alak volt Gulyás Menyhért (Zentai), kedvesen játszottak Tordai Etel (özv. Vivóné) és Haraszti Mici (Mariette). Kitűnő alak volt Baranyai Ferenc, akinek sokoldalú tehetsége a komikum terén sem tagadta meg magát. Kedden és csütörtökön Bob herceget adták. A nagy hirre vergődött operette mindkét előadásán megt,ellett a szinház. A szép zene természetesen mindenkit magával ragadt, de a darab nem hat úgy, mint nagy szín­padon. Tomori Melissa (Bob), akinek előkelő művészetét már méltattuk, az első előadáson szépen énekelt, a másodikon azonban észrevehető indis­posicióval küzdött. Annié szerepét Jakabi Jolán játszotta bájosan, kedvesen. Szalóki Pomponincs szerepében szerzett uj sikert. Pénteken Laufs-Kraem bohózatát, a „Páholy"-t adták. A darab maga silány alkotmány, szelleme nincs és nem egyél), mint a régi Kotzebue-féle iskola egy közönséges nivón álló produktuma. Főérdeme az, hogy pirulni nem kell benne. A darabot Kabos Ede teljesen átmagyarosította s teljesen eredeti darab erejével hat. Az előadás egyike volt a legjobbaknak. Az összjáték, a szereptudás nagyon érvényesült. Első sorban Gulyást kell említenünk, ki méltán feltűnhetett kitűnő alakításával. Nem mondhatjuk ugyan, hogy partnerei nem voltak hozzá méltók, kivált Szalóki, de Gulyás oly alakítást nyújtott, a mely vidéki színpadon ritka. Nagy Mari, Simon, Szigethi jók voltak. Borcsai Józsefné Borbálája sok kacajt keltett. A ház félig volt. Érettségi biztos. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter a zalaegerszegi állami felső kereske­delmi iskolához dr. Biószeghy József kereske­delmi miniszteri s. titkárt és a nagykanizsai izr. felső kereskedelmi iskolához Heltai József nagykanizsai terménykereskedőt, a kereskedő ifjak elnökét küldötte ki a folyó tanévi érettségi vizsgálatokra miniszteri biztosi minőségben. Érettségi vizsgálat. A zalaegerszegi felső kereskedelmi iskolánál az 190%-ik évi érettségi vizsgálatok írásbeli része f. hó 18-án kezdődött és véget ért f. hó 26-án; részt vett benne az intézet felső osztályának 37 növendéke. Az érett­ségi vizsgálat szóbeli része junius hó 24., 25., 26. ós 27-ik napján lesz. Az ovoda felügyelő bizottság f. hó 24-én Hajik István bizottsági elnök elnöklésével ülést tartott, amelyen Németh Iza belső ovodai daj­kának megrongált egészségének helyreállítása végett 3 heti szabadságidőt adott s távolléte alatt a dajkai teendőkkel Kovacsics Olgát [bizta meg. Ezután tárgyalta a bizottság az óvónők havi jelentéseit. E jelentések kapcsán elhatározta a bizottság, hogy egész- vagy fél tandíjmentes­ségért folyamodók névsorát az óvónők a szülők nevének, polgári állásának és lakásuknak pontos feljegyzése mellett hetenként terjeszszók be a városi tanácshoz, mely azután az elengedés tár­gyában határoz s elhatározását az óvónőkkel a szükséges bejegyezhetés végett közli. Végül mivel a felügyelő bizottság három éves műkö­dése lejárt, a bizottság elnöke köszönetét fejezte ki a tagoknak tapasztalt buzgó működésükért, melynek legfényesebb eredménye, hogy ezen idő alatt az ovodába járó gyermekek száma meg­kétszereződött; kérte egyúttal továbbra is ezen közhasznú intézmény kegyes támogatását. A gyűlés az elnök lelkes éltetésével ért véget. A nagykanizsai irodalmi és művészeti kör f. hó 25-én tartott választmányi ülésén sajnálattal vette tudomásul a kör érdemes elnökének, Szalay Sándor ügyvédnek, megrongált egészsége miatt az elnöki állásról való lemondását. Az igazgató­tanács az évi rendes közgyűlésig a kör vezetésére Horváth György főgymnasiumi igazgatót, az irodalmi szakosztály elnökét kérte fel; akinek helyébe Csóti Mártont, a főgymnasium irodalmi tanárát kérték fel. Pénzügyi áthelyezés. A m. kir. pénzügyminisz­ter Takácsy Sándor zalaegerszegi és Mérő Géza zombori kir. pónzügyigazgatósági fogalmazókat kölcsönösen áthelyezte. Népgyűlés. A mult vasárnap Zalaszentgróton nagy népgyűlést tartottak a katonai javaslatok ellen. A népgyűlésen részt vettek Eitner Zsigmond a kerület képviselője, továbbá Bartha Miklós, Lengyel Zoltán, Lovászy Márton ós Ráth Endre képviselők. A népgyűlés tiltakozó határozati javaslatot fogadott el s azt 19-én küldöttség vitte Budapestre. Halálozás. Forintosházi Forintos Kálmán föld­birtokos f. hó 21-én, életének 69-ik évében, elhunyt Zalamihályfán. Nagy részvét mellett temették el f. hó 24 én. — Molnár Istvánné született Schill Gizella, Molnár István szepetki köijegyző neje, f. hó 24-én 34 éves korában elhunyt; f. hó 27-ón temették el Szepetken. — Ifj. Pitity Lajos kereskedő, Pirity Lajosnak, a Zalavármegyei takarékpénztár pénztárnokáuak fia meghalt 32 éves korában Zalaegerszegen. Esküdtszéki főtárgyalás volt szerdán, 27-én a zalaegerszegi kir. törvényszék főtárgyalási ter­mében. Vádlott Dávid Roza f. évi április hó 23-án, kéthónapos gyermekét gyufaoldattal meg­ölte. Dr. Rézler Kornél kir. alügyész, mint a vádhatóság képviselője jól átgondolt, tartalmas beszédében az előre megfontolt szándékos ember­ölés bűntettében kérte bűnösnek kimondani a vádlottat, a kit dr. Obersohn Mór ügyvéd vé­dett szépen ós hatásosan. Az esküdtek szándé­kos emberölésben mondták ki Dávid Rózát bű­nösnek s a törvényszék öt évi fegyházra ítélte. A fő tárgyalást Sztaniszlavszky Adolf, kir. tör­vényszéki elnök vezette, a ki mellett mint bírák működtek Skóday Aurél ós Sperlágh Géza. Esküdtek voltak": Braunstein Pál, Gyarmati Vilmos, Talabér Károly, Krosetz János, Mázol Arnold, dr. Zalai Simon, Úmszűncz Lajos, ifjú. Nyári Kálmán, Medgyesi Lajos, Kovách István, Guttmann Lajos ós Horváth József. Pótesküdt volt Simon Zsigmond. A főtárgyalási jegyző­könyvet Galló István törvényszéki jegyző vezette. A mult héten színészeinknek két telt házuk volt s a szinház iránt nagyobb érdeklődés mutat­kozott. A legnagyobb sikert Bob herceggel érték el, amelyet inkább a hire, mint értéke tesz mindenütt annyira vonzóvá. Ugy hírlik, hogy a 30 előadásra tervezett idényt az igazgató rövidebbre szabja és megy jobb közönséget keresni. Ez azonban csak híresz­telés, mert a bérletek lejártáig a társulat nem mozdulhat s miután Bob herceget az igazgató —- valószínűleg financiális tekintetekből — két­szer bérletszünetben adatta, a bérlőknek mód­jukban sem állna szelvényeiket felhasználni. Ami az előadások művészi értékét illeti, azt nem csökkentették a fél és üresházak. Minden előadás jól sikerült. Vasárnap a „Csókon szerzett vőlegény" volt soron félig üres ház előtt. Szigethy Józsefnek régi ártatlan darabja, a melyet már régen el is feledtünk volna, ha a Vigszinház Fedák Sári kedvóért fel nem eleveníti. Ragányi Iza tempera­mentumával, kedvességével és szép alakjával szinte a vígszínházba vitt bennünket képzeletben. Kitűnő volt minden alakítása. A darab leg­komikusabb része, a vándor színészek csoportja, igen jó volt. Gulyásnak méltó partnere volt Szigethy Andor, a kompániába pedig pompásan beleillett Nagy Mari komikus mozdulataival, játékával. Simon Jenő, Szalóki a szokott dicséretet méltán megérdemlik. Csak azon csodálkozunk, hogy még a vasárnapi közönség is távol marad a színháztól. Mintha csak az Ur angyala állna ott lángpallosával a a szinház előtt, úgy idegenkedik közönségünk a színháztól. Szerdán »Az ember tragódíája« volt műsorra kitűzve. Érdemesnek tartjuk megemlíteni közön­ségünk nagy részének azt a felfogását, hogy az ilyen nagy színpadra való darabra nem tartja érdemesnek elmenni, mert hisz úgy sem tudják a díszletek és kellékek hiánya miatt azt előadni. Mintha a festmények, díszletek nyújtanák egye­dül a műélvezetet és nem érné meg az árát egyedül az is, hogy Madáchnak örökszép művét halljuk elmondani. Pedig elmondhatjuk, hogy nem a színészeken mult, hogy a darab előadása nem volt tökéletes ós vidéki színpadon jobb produkálást eme, művészi tudást ós ambíciót igénylő darabnak nem is képzeltünk. Simon Jenő mai szereplésével azok előtt, akik látták, örökké feledhetetlenné tette magát. Első rendű alakítással, kitűnő szereptudással lépett elénk és szép beszédmodorával elfeledtette velünk a dísz­letek hiányosságát. Vécsey Ilona Éva szerepében jó volt. Erdős Luciferben inkább csak maszk­jával és temérdek gesztusával akarta nehéz sze­repét megoldani. Igen jól sikerült a párisi jelenet. A rongyosok gárdája kitűnő volt. A ház félig telt meg. Hétfőn Herceg Ferenc vígjátéka »Kéz kezet mos* került szinre. Ez a darab is elbeszélésből Hivatalos-rovat. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa, mint I-ső fokú iparhatóság felhívja a város területén lakó mindazon mészárosokat, akik a mészáros iparra szóló iparigazolvány alapján a hentes ipart is folytatják s azt továbbra is űzni szándékoznak, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1903. április 23-án kiadott Í7859/VIII. sz. rendelete értelmében a hentes iparra 1903. augusztus l-ig külön iparigazolványt szerezzenek, mert ellen esetben az 1884. évi XVII. t.-c. 56. §-a értel­mében fognak büntettetni. Zalaegerszeg r. t. város tanácsának 1903. évi május 20-án tartott üléséből. Várhidy Lajos polgármester. H irek. Ág. evangelikus isteni tisztelet lesz pünkösd második ünnepén (junius 1-én) a felső kereske­delmi iskola emeleti nagytermében. Az isteni tisztelet fél tizenegy órakor kezdődik. Adományok a szentsirra. A zalaegerszegi plebáni templomban felállított uj szentsirra ada­koztak : dr. Jankovich László gróf főispán 100 K, Lányi Kálmán 3 K, Takács Erzsébet 1 K, Hegedűs Lina 1 K, Zsidai János 50 f. Miután az előállítási költségből még 271 K fedezetlen, kérjük a híveket, hogy kegyes adományaikkal ezt az összeget sziveskedjók fedezni. Eljegyzés. Egyházasbükki Dervarics Ákos kilimáni földbirtokos eljegyezte Győrött Háczky Valériát, özvegy csengeri Háczky Dénesné ked­ves leányát. Esküvő. Kovách Géza pósta és távírda tiszt e hő 27-én vezette oltárhoz Göndöcs Irénke kisasszon > t, Göndöcs Antal vendéglős szép leányát. Deák Ferenc emlékezete. A nagykanizsai iro­dalmi és művészeti kör elhatározta, hogy Deák Ferenc születésének századik évfordulóján a haza bölcsének, Zalavármegye nagy szülöttének emlé­kezetét emléktáblával örökíti meg. A nagykani­zsai ünnepélyt, amely alkalommal az emlékmű is lefog lepleztetni, a Zalaegerszegen tartandó ünnepély utáni napra tervezik. Az emléktáblát Teles Ede szobrász készíti. — A keszthelyi gazdasági tanintézet hallgatói a hó 26-án ren­deztek Deák Ferenc emlékére ünnepélyt, ame­lyen ünnepi beszéd és szavalatok hangzottak el a nagy hazafi emlékezetére. Főigazgatói látogatás. Dr. Schack Béla, a felső kereskedelmi iskolák kir. főigazgatója, f. hó 26-án városunkba érkezett a felső kereske­delmi iskola látogatására; hivatalos körútját folytatandó, 27-én délután Szombathelyre utazott.

Next

/
Thumbnails
Contents