Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-15 / 7. szám
6 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap « 1903. február 22. Tojásértékesítési központunkat újjászervezvén, nagyobb kiterjedést óhajtunk adni üzletünknek. Ez okból szükségesnek mutatkozik a tojásbeváltásnak egyöntetű szabályozása; tisztelettel kérjük tehát, szíveskedjék alább közölt intézkedésekről tudomást venni. A tojáskezelés díja gyanánt eddig fizetett 2 korona 20 fillér helyett ezentúl 2 korona 30 fillért fogunk ládánkint (1440 darab után) megtéríteni. Ezen 10 fillérnyi felemelt díj védőabroncsok beszerzésére és alkalmazására szolgál. Ezentúl tehát minden láda ily védöabroncsokkal látandó el és megjegyezzük, hogy a védőabroncs nélkül feladott küldeményeknek a vasúton netán beállott sérülése esetén a felelősség egyedül a beküldőt terheli. A 2 korona 30 fillérnyi díjból természetesen mindennemű csomagolási anyag (szalma, papir, abroncs, szeg stb.) fedezendő. Kivánságra fogunk küldeni egészen uj tojásszállító ládákat, vagy azok elkészítéséhez szükséges deszkákat, megjegyezzük azonban, hogy hozzánk netán vissza nem küldött ládákért t. cim darabonkint 1 korona 50 fillér kártérítéssel tartozik. E helyütt felhívjuk figyelmét arra a körülményre, hogy hideg időben a tojást nagyobb mennyiségű szalma közé kell csomagolni s a láda belső oldalait, valamint az egyes tojásrétegeket papírral betakarni, mely esetben a tojás nincs annyira a fagynak kitéve. Csomagolásra csak száraz szalmát vagy fagyapotot szabad használni, szecskát, polyvát nem, mert a tojás törik benne. Helytelen, hanyag csomagolás által okozott károkért nem vállalhatjuk el a felelősséget. A tojásárakat ezentúl is szokott módon közölni fogjuk. Felhívjuk azonban ismételten b. -figyelmüket arra, hogy jelzéseink csakis friss, lámpázott tojásra vonatkozik. Tudatjuk, hogy csak oly tojást váltunk be árváltozás esetén a régi áron, amely az árváltozás napjáig vasútra adatott. Kérjük tehát, hogy uj árjelzés esetén a raktáron levő árut az árváltozás érvénybelépésének napjáig, ha nincs is egész vagy fél láda együtt, adja vasútra, mert ellenkező esetben később feladott tojást minden körülmények között az érvényben lévő áron fogjuk beváltani. Levélben értesítéseket, hogy a régi áron beváltott tojásból bizonyos mennyiség raktáron van, nem vehetünk tudomásul. Tekintettel a nagy fuvardíjra, tojást csakis akkor tessék gyorsáruként küldeni, ha egyenesen kívánjuk, mert különben a feladót terheli az ekként származó fuvardíjkülönbözet. Reméljük, hogy ezentúl a tojás gyűjtésével és beküldésével hazafias önzetlen működésünket minél gyakrabban fogják igénybe venni. Mi a magunk részéről előre is biztosíthatjuk, hogy minden alkalommal legelőzékenyebben és kellő gondossággal fogunk eljárni. Buzatakarmány-liszt etetésre. A buzatakarmány-lisztnek etetési célokra való felhasználása tárgyában az Első Budapesti Gőzmalmi Részvénytársaság a Zalamegyei Gazdasági Egyesület utján vármegyénk gazdaközönségéhez a leövetkezö körlevelet intézte: Hazafiúi kötelességet vélünk teljesíteni, a midőn gazdaközönségünk figyelmét a buza-takarmányliszt etetésére felhívjuk, és nagy elégtételünkre szolgálna, ha kezdeményezésünk folytán, gazdáink azt, az eddiginél fokozottabb mértékben takarmányozási célokra használnák. A nagy mennyiségben előállított buzatakarmány-liszt hazánkban csak igen korlátolt mennyiségben talál mezőgazdasági felhasználást, n:ig állandó vevőiként túlnyomó részben a szomszéd Ausztria és más oly országok gazdái szerepelnek, melyekben az állattenyésztés és állattartás belterjesen űzetik, mint Angolország, Hollandia é3 Dánia. Ezen körülmény nemcsak a buza takarmányliszt felhasználásának előnyös volta mellett tanúskodik, de ára jutányos és tápértékének megfelelő voltát is igazolja, a mennyiben különben a magas szállítási és egyéb költségeket el nem viselhetné. A buza-takarmányliszt nevezett országokban leginkább fejős tehenek etetésére és malacok felnevelésére, de ugy szarvas marhák mint sertések hizlalására is használtatik. Alsóausztria és Csehországban nagy mértékben és kiváló eredménynyel használják baromfi hizlalására. Szarvasmarháknak akár ivó alakjában vizzel esetleg szesz- moslékkal keverve, akár szénavagy szalmaszecskával, répa- vagy más efélókkel keverve, mint egyéb abraktakarmánynyal szokásos, adják. Sertéseknek, lefölözött tejjel, savó vagy író, de vizzel is, ivó alakjában. Baromfiaknak vizzel, esetleg lefölözött tejjel tésztává gyúrva nyújtják. Naponkint 4200 q. búzát feldolgozó, 1863. óta fenálló malmunk, hazánk minden hasonló vállalatát fölülmúló, nagy szállítóképessége, ugy mint azon állandó törekvésünk, miszerint jó hírnevünket mindenkor fentartsuk és öregbítsük, teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy buzatakarmánylisztünket változatlan tiszta és egyenlő minőségben, minden ártalmas vagy annak takarmányértékét csökkentő anyagtól menten állítjuk elő. Ezek után bátorkodunk kérni, miszerint: 8-as takarmányliszt jelzésű, buzatakarmány-lisztünkkel kísérletet eszközlendő, abból megrendelést tenni szíveskedjék, és meggyőződve, hogy annak minősége és táphatása teljes megelégedésére szolgáland, azon reménynek is adunk kifejezést, miszerint azt gazdaságában rendszeresen használva becses megrendeléseivel bennünket meg fog tisztelni. Ajánlunk egyúttal finom és goromba korpákat, melyeket egyöntetű és kiválóan tiszta minőségben állítunk elő, továbbá malom-konkolyt is, melynek etetési célokra való felhasználása mindinkább terjed. Mai legjutányosabb áraink, kötelezettség nélkül, azonnali szállításra: 8-as takarmányliszt 5.30 K, finom korpa 3.90 K, goromba korpa 4.30 K, konkoly 3.80 K 50 kgkint, zsákostul, összsúlyt tiszta súlynak értve. Budapesten szállíva, fizetés készpénzben az áru feladásánál Budapesten, engedmény nélkül. Megjegyezzük, hogy mindezen cikkeket kitűnő minőségű zsákokba csomagoljuk. Minták mindenkor rendelkezésére állanak. Vidékünk 1902-évi gabonakereskedelméről. Tudjuk, hogy a gabona és általában a terménykereskedés az 1902. évben sem nyert számottevő lendületet. Sajnosan tapasztaljuk, hogy ez üzletágnak szentelt minden erőnk, tudásunk és vagyonunk nem hozzák meg a megérdemelt eredményt. Azt, hogy ennek főoka miben rejlik, határozottsággal megállapítani alig lehet. Nézetem szerint a kereskedelem ez ágának fellendülését nem az emberi erő, vagy igyekezet és tudás befolyásolják, hanem csak a conjunatura, a kereslet- és kínálatnak egymáshoz való viszonya idézik elő. Sajnos az utolsó években nincs exportunk; az amerikai jó termések, de ettől el is tekintve, az a körülmény, hogy azoknak az európai államoknak, a melyek termésfölöslegünk nagy részét absorbeálták, sikerült terméseik voltak, a kiifóld részéről a keresletet csökkentették, a mely távolról sem jelentkezik olyan mérvben, mint volt annak előtte, a mikor gabonáink az export részóre majdnem mindig biztos vevőkezekre talált ós nem kellett attól tartanunk, hogy gabonáinkon tuladnunk majdnem lehetetlen, ha belföldi malmaink, amelyekre utalva vagyunk, egyik vagy másik okból a vételt beszüntetik. Természetesen akkor a kereskedő sokkal biztosabban, sokkal nyugdtabban, teljes szorgalommal ugyan, de kevesebb erőmegfeszítéssel, de mondhatjuk, kisebb kockázattal is fejthette ki tevékenységét üzletében. Az 1901-iki gyenge termés nem is nyújthatott tápot a gabonaüzlet fellendülésének. A forgalom majdnem csak a belföldi szükséglet kielégítésére szorult; 1902-ben jó termésünk volt ugyan, de részben a sok silány gabona elhelyezése, mely elsősorban került, a kereskedésbe, nehezítette meg az üzlet élénkülését és az ügyletek lebonyolítását, másrészt pedig az alacsony árak arra késztették termelőinket, hogy gabonáik eladásával jobb árak reményében várjanak, csak aí-t, és annyit adtak el, amit és a mennyit vagy elhelyezni nem tudtak, vagy egyéb okok miatt eladniok kellett. Ily formán a kinálat szül^ korlátok között mozogván a gabona forgalom számottevő lendületet nem vehetett. A kereskedő rendelkezésére álló anyagot könnyen, minden nagyobb erőtnegfeszítés nélkül feldolgozhatta, a készletek sem szaporodtak fel. Az eladási kedvetlenségnek köszönhető az, hogy az aratás után lesülyedt gabona árak javulhattak és hogy a mostani közép ár színvonalán felül mégsem emelkedtek, megint azért van, mert a malmok, dacára annak, hogy alig számottevő készleteik vannak, ezek gyarapítására nem törekedtek, ós mindig csak üzemük fentartásához rövid időre szükséges mennyiségeket vásároltak. Mivel dacára a jó termésnek, a forgalom, mint jeleztem, abnormális mérveket nem öltött, a kereskedőknek a réme. a vagon hiány, bár nagyon féltünk tőle, nem jelentkezett és az állomások ugy a déli vasúton, valamint a magyarállam vasúton — kevés kivétellel — a duplicátokat is kiadták. Kivitelünk az elmúlt esztendőben alsó Ausztriába, Stájerországba, Krajnába és Karinthiába irányult. Piaczi áraink a legutolsó hetivásáron 50 kilogrammonkint. búza minőség szerint . Kor.-WI . 6.90 Kor.-ifc 7.— rozs » . 5-90 6 — árpa % » . 5-20 5-70 zab » » . . 5-60 5.90 lólier » > . . 60.— 68-— tengeri » i . . 550 6-— bükköny » » . . 6-— 6-40 fehérbab » » . 8-50 —• hajdina » > . —• • burgonya > » . —•— —•— tarkabab » » . 6.— —•— RIiit cftlunm 60 k r-" tó1 11 frt 35 k r--'g meterje — legújabb divat! — Bérmentve és már vámmentesen házhoz küldve. Gazdag mintagyüjtemény postafordultával. Henneberg selyemgyára, Zürich. Felelős szerkesztő: dr. Csák Károly. Társszerkesztő és kiadó: Udvardy Ignác. $ 564/m 903. sz. <j> Hirdetmény. 2 Zalavármegye közigazg. bizott^ sága az 1903. évi február hó 10-én - 221. számú határozatával a csák^ tornya-kotor-molnárii tvh. közút 34—35 km. szakaszán levő 17. sz. * J fahíd helyreállítssát 8227 K 65 f ^ összeg erejéig engedélyezte. ^ A fentemlített munka kivitelének ^ biztosítása céljából az 1903. évi ^ ^ március hó 11 -ik napjának 10 fy íj órájára a zalaegerszegi m. kir. ^ államépítészeti hivatal helyiségé- ^ ^ ben tartandó zárt ajánlati verseny- ^ tárgyalás hirdettetik. ^ A versenyezni óhajtók felhivatik nak, hogy a fentebbi munkálat ^ végrehajtásanak elvállalására vonat0 kozó zárt ajánlataikat a kitűzött ^ nap d. e. 10 órájáig a nevezett ^ hivatalhoz annyival inkább igye^ kezzenek beadni, mivel a későbben ^ érkezettek figyelembe nem fognak ^ vétetni. ^ Az ajánlathoz az általános fel^ tételekben előirt, az engedélyezett ^ költségösszeg 5°/ 0-ának megfelelő ^ bánatpénz csatolandó. ^ A szóban forgó munkálatra vo^ natkozó műszaki művelet és rész^ letes feltételek a nevezett m. kir. ^ államépítészeti hivatalnál a rendes 0 hivatalos órákban naponkint meg^ tekinthetők. ^ Zalaegerszegen, 1903. február 11. Lányi Kálmán 7 kir. főmérnök.
