Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-15 / 7. szám

1903. február 15. > Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 7 Állatkínzás. Naponkint észlelhetjük, hogy egyes lelketlen emberek a gondjaikra bizott, vagy tulajdonukat képező állatokat embertelen módon kinozzák, olyan nagy terheket raknak rájuk, a miket nem birnak el; s ha a szegény állat nem képes a tulrakott jármüvet vonszolni, doronggal ostornyéllel ütik-verik, kinozzák. — Hasonló felháborító látványnak voltak e hó 12-én tanúi azok, a kik a helybeli közkórház előtt jártak. Németh Ferenc és ennek fia kavicsot szállítottak. A megrakott kocsit föl akarták vonszoltatni a már fölhalmozott rakás kavicsra és mert a sze­gény lovak ezt nem bírták, egy hatalmas vas­lapáttal, 2 kocsis pedig ostornyéllel annyira ütötték-vertók a szánalomra méltó, amúgy is elcsigázott lovakat, hogy egyik összeroskadt. Megérdemelnék ezek az emberek, hogy a rend­őrség, a hová értesülésünk szerint a szemtanuk egyike az esetet bejelentette, a törvény teljes szigorával büntetné meg őket. Gyermekgyilkos anya. Lang Marit, aki uj szülött gyermekét a pincében megfojtotta s a pároló sajtár alá rejtette, a kórház folyó hó 9-én a rendőrségnek adta át. Ez viszont a kir. ügyész­séghez kisértette, honnan egyelőre szabadon bocsátották. Tüz. Pál Örzse helybeli lakósnak a Gógán­hegyen levő pincéje a napokban, eddig ki nem derített módon, kigyúlt és leégett, A hajlék, a benne elhelyezve volt borral együtt, melynek egy része tönkre ment, biztosítva volt. őrült tanuló az iskolában. Szomorú jelenetnek volt színhelye f. hó 14-én reggel 8—9 óra között a zalaegerszegi felsőkereskedelmi iskola felső osztálya Udvardy Ignác igazgató órája alatt, mikor is az intézet egyik tanulóján a heveny őrültség tört ki. A fiu egy hét óta különös viselkedésű volt az osztályban, társait nevetésre késztető dolgokat követett el. Most is óra alatt kétszer is olykép köhögött hosszasan, mely a növendékek nevettetésére irányult. Mikor har­madszor ismétlődött a dolog, az igazgató kérdőre vonta, de oly bántó feleletet adott, hogy a dolog elsimítása végett maga az igazgató mosolygott felette s vele a növendékek. Ezután az igazgató az óp felelő tanulónak jegyet irt bejegyzőköny­vébe, mit a fiu látván, felállt s kérdezi, hogy őt irta be? Az igazgató tagadólag válaszolt s kijelentette, hogy az ő dolgát már elintézték előbb nevetéssel. Erre föláll, erélyesen válaszolt, hogy őt nevetéssel nem lehet meggyőzni, hanem érvekkel; beszéde közben maguk a tanulók kérik az igazgatót, ne vegye komolyan társuk beszédét, mert már vagy nyolc nap óta külö­nös viselkedésű. Az igazgató utoljára komolyan rá szól, hogy most már hallgasson s hagyjon fel a feleselgetéssel. Erre a fiu leült, többé fel nem szólalt s az osztály a rendes mederben to­vább dolgozik. Vagy öt perc múlva kisirt sze­mekkel s kifeszített karokkal áll fel a fiu, ki­törve rajta teljes mórtékben a heveny őrültség; 6—8 tanuló társa fogta meg, de kiszakította magát közülök, kit elért ütötte, egy favágónak az ujját harapta meg, mig megérkezett dr. Fürst Béla iskolai orvos és Salamon rendőrkapitánynyal egy rendőr s ugy vitték a rendőrségre, onnan pedig a kórházba szállították. Vakmerő tolvaj. Január utolsó napjai egyikén Polanecz István nagyfalui lakós egyedül üldögélt a csáktornyai vasúti állomás harmadosztályú várótermében és várta a vonatot. Unalmában az órát nézte, amint egyformán ketyegett az üveges tokban hosszú sétálója. Milyen szép volna, gondolta magában PoHnecz, ha ez a szép masina otthon ketyegne Nagyfaluban és mutatná a pontos időt. Az állomás néptelen volt, a váró­terem feló senki sem nézett, Polanecz tehát leakasztotta a nagy órát a falról, a guba alá rejtette és elutazott avval együtt Nagyfaluba. De nem sokáig mutatta az időt a vasúti óra. Eljöttek a csendőrök és elvitték az órát is, Polanecz Istvánt is. Elsült puska. Cimmer Mihály és Szobocsán József a zorkóházi erdőbe mentek fát venni. Cimmer a vállára vetette fegyverét, amely gö­becsre volt töltve. A két ember egy keskeny hidon ment keresztül. Cimmer elől, Szobocsán utánna. A fegyver ravasza megakadt a híd karjában, felhúzódott és elsült. Az egész töltés Szobocsán hátába húzódott. A szerencsétlen em­ber azonnal meghalt. Törödelmes bűnbánó. Egy vasmegyei plébános­nál megjelent egy Horváth József nevü legény, avval a kérelemmel, hogy a plébános gyóntassa meg. A bűnbánó gyónás után alázatos kézcsóko­lással eltávozott, de emlékül elvitte a plébános­nak a folyosón függő vadászfegyverét. A csend­őrök hosszas nyomozás után találtak csak rá a pajtában eldugott puskára s a törödelmes bűn­bánót bekísérték a dutyiba. Két kötet elbeszélés. Egy zalavármegyei fiatal tehetséges iró rendezte sajtó alá elbeszéléseit, amelyek két csinos kötetben jutnak az olvasó közönség kezébe. Sümeghy Zoltán még csak néhány éve végezte el a zalaegerszegi felső keres­kedelmi iskolát s azóta szép irói sikereket ért el. Neve ma már nem ismeretlen. Elbeszéléseit érzéssel irja, tárgyait megfigyelő szemmel válo­gatja meg. írásaiban a fiatal sziv idealismusa csillog, de nem szentimentális, nem érzelgő. Az élet változásai, öröme, buja, fájdalma egy-egy kis kép, jelenet, apró történet keretében jelennek meg az olvasó előtt, melyek tőrőlmetszett magyar­sággal vannak megírva. Sümeghy Zoltán elbe­széléseit több fővárosi lap is szivesen fogadta. Szórakoztató olvasmány lesz a legközelebb meg­jelenő két kötet, amelyből egy kis szemelvényt mai tárcánkban közlünk. A két kötet 4 koronába kerül. Megrendelhető a szerzőnél Apátfalván (Csanádmegye). Sümeghy Zoltán könyveit a közön­ség figyelmébe ajánljuk. Öngyilkos cseléd. Illés Mári 24 éves bolla­hidai leány Zalaegerszegen szolgált. Pénteken eltávozott hazulról s elment Misik Ferenchez a Gógánhegyre, ahol felakasztotta magát. Tettének okát nem tudják. Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tete­mesen felülmujja. Kérjünk határozottan Ferenc József keserű vizet. Félkéz kalmar.5 Horváth Mári tótfalui asszony is azok közé tartozott, akik vásárokra járnak elvinni, ami találkozik. Bicska, pléh-kanál, selyem­kendő, csizma mind elfér a lelkiismeretükön. A csáktornyai országos vásáron tetten érték a jó asszonyt. A lopott portéka nem ért két garast. Öngyilkosság. Medved Ilka alsólendvai cseléd­leány megmérgezte magát. A gyorsan érkezett orvosi segély sem volt képes a leány életét meg­menteni. Testének okát nem tudják. A gazdasági munkássegitő pénztár. Egy ember­baráti intézmény megerősítését, megizmosodását jelentik e sorok. A földműves kisgazdák, zsellé­rek, munkások országos segítőpénztára 1901. január óta működik. 1901-ben 269.253, 1902-ben már 395.680 apró ember tartozott ez intézmény kötelékébe. Azoknak a száma, a kik a baleseti biztosításon felül önként biztosítják magukat a nyugdíjra, halálesetre, vagy bizonyos életkorra, rohamosan emelkedik, elannyira, hogy ez évben január 1. óta 30 nap alatt 17.000 uj tag jelent­kezett. Azok előtt, akik Darányi ez alkotásának parlamenti tárgyalása idejében azt hangoztatták, hogy a magyar munkás nem fog az önkéntes biztosítás rendszerén alapult intézmény keretébe belépni, ez a szám bizonynyal meglepő. Minden­nap száznál több tag jelentkezik az ország miu­den vidékéből ós az emberbaráti intézménynek általános szükségét érzi, hogy idegenbe szakadt véreink (Amerikából Romániából stb) továbbá a Horvát-Szlavón földről, hova a pénztár műkö­dése nem terjed ki, özönével jönnek a levelek, tagsági jelentkezések: miért nem iratkozhatnak be ők is? Az uj tagok belépése oly hatalmas lendületet vett, hogy az igazgatóság csak a leg­megfeszítettebb munkával képes az ügyek pon­tos ellátását biztosítani, igy előre látható, hogy a közel jövőben tágítani kell a középpont kereteit. Az intézmény népszerű voltát nemcsak széles­körű ismertetése mozdította elő, de a segítőpénz­tár gyors segítségnyújtása és a bürokratikus sablonok mellőzése. A pénztár rövid fennállása óta 252 kenyérkereső családnak 62.418 koronát, 597 esetben rokkantsági segítséget, 2898 eset­ben baleseti segítséget nyújtott ós összesen 3742 családnak szárította fel könyét, oszlatta el nyo­morúságát, kiosztván tagjai között 210.527 K-át. A hol a pénztár emberbaráti segítséggel jött, ott a tagok megsokasodása következett. Egy-egy szerencsétlenség jobban emlékezetébe idézte a mentőegyesület jelszavát: hogy mindenkit érhet baleset és midőn megtudták, hogy öregség ide­jére ez a pénztár tagjait heti 20, avagy 10 f ellenében keresetképtelensógére nyugdíjra bizto­sítja s az emberbaráti intézmény nem nyerész­kedésre alapítottt vállalkozás, de jövedelmét tar­taléknélkül a kisexisztencziák jó voltára szánja ós adja: ékesebben beszólt ez mindennél s meg­törte a szinte megtörhetetlennek látszó bizal­matlanságot. De el kell ismerni, hogy a hatósági szervek, a gazdasági egyesületek, a falu népének vezetői: lelkészek, jegyzők, tanítók nagy szeretettel pro­pagálták az intézményt. Ma is, mikor e kis cikk megjelenik, 78 helyen az ország külömböző ré­szén nópgyülóseket rendeznek és megértetik az érdekeltekkel, hogy maguk ellen vétenek, ha fölöslegeikből az országos intézményből nyugodt öregségüket nem biztosítják. Ennek a buzgalomnak köszönhető, hogy har­mincnyolc helyen a helyibizottság megalakult ós huszonkét helyen alakulóban van. Egyre több azoknak a birtokosoknak a száma is, a kik a náluk alkalmazott cselédeket bizto­sítják. Ujabban Pallavicini őrgróí sándorfalvi gazdaságának 189 cselédjót iratta be. Semsey László 28, id. Zichy N. 77, Almási Dónes gróf 149, az esztergomi főkáptalan 97, Batthyány László gróf 52, Dróher Antal 45, Bezerédj Pál 21 cselédjét iratta be. Erzsébetváros, Kiskőszeg, Stoosz ós Derékegyház is igy gondoskodott alkal­mazottairól. Ujabban a gazdatiszteknek és az uradalmi, városi kertészeknek költötte fel figyel­mét az erszágos segítőpénztár, s már eddig is sokan beléptek. Több földbirtokos biztosította a pénztárnál magát és családját, s példájukat egész faluk követték. S igy a harmadéve életre kelt 8 szerényen induló intézmény, mint valami élet­erős fa, egyre lombosodik. Táplálja a magyar nép józansága, virága az emberszeretet; ez a harmat pedig, ami élteti, az özvegyek és árvák szemé­fakad. Vetőmagvak ára Mauthner Ödön budapesti magkereskedő értesítése szerint Budapesten 50 kilogrammonként: vörös lóhere 70—78 K; lucerna 58—63 K; muharmag 9'/ s — lO'/j K; baltacím 12^—14 l/ 2 K; bükköny 7—7 1/, K. Állategészségügyi kimutatás vármegyénk terü­letén f. hó 8-án a hivatalos adatok alapján: veszettség: Csehi 1 u., Kisvásárhely 1 u., ivar­szervi hólyagos kiütés: Nagylengyel 1 u., Zalalövő 1 u.; rühkór: Arács 1 u., Tapolcza 1 u.; sertés­orbánc: Nagypécsely 5 u.; sertésvész: Zalaujlak 2 u., Keszthely 8 u., Bánokszentgyörgy 6 u., Kerkateskánd 2 u., Kerkatótfalu 3 u., Szócsi­sziget 1 u., Lentiszombathely 1 u., Máhomfa 4 u., Mikefa 1 u., Zebeczke 5 u., Alsóhahót 4 u., Igricze 3 u., Pacsa 8 u., Zalaapáti 7 u., Söjtör 3 u., Döbréte 4 u., Pusztaederics 4 u. Téli vasúti menetrend. Zalaegerszegre érkezik a) Bobáról 8 óra 39 p. reggel, 5 óra 45 p. d. u,. este. Zalaegerszegről indul: a) Bobára 9 6. 29 p. reggel, 4 ó. 12 p. dóltán; a) Csáktornyára 4 óra 59 p. reggel, 5 óra 52 p. délután. Helyi közlekedés Zalaegerszeg és Zalaszentiván között: Zalaegerszegről Szentivánra indul: 6 óra 30 p. reggel, 11 óra 54 p. délelőtt, 2 óra 33 p. délután, 6 óra 15 p. este. Szentivánról Zalaegerszegre érkezik: 7 óra 56 p. reggel, 1 óra 1 7 p. délután, 4 óra 48 p. délután, 7 óra 25 p. este. Szentiván­ról indul: a) .Szombathely felé 5 ó. 20 p. reggel, 7 óra 15 p. reggel, 3 óra 13 p. délután, 6 óra 25 p. d. u., 2 ó. 17 p. éjjel; b) Nayykanizsa felé 7 óra 11 p. reggel, 12 óra 37 p. délután, 3 óra 55 p. d. u., 9 óra 54 p. este, 2 óra 21 p. éjjel. Közgazdaság. A tojásértékesités tárgyában a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület utján a Magyar Gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezete tojásértékesítő központja a vármegye gazdaközönségéhez a követ­kező körlevelet intézte. Van szerencsénk tisztelettel tudatni, hogy a magyar tojásárunak külföldre való exportálása érdekében C. Hörnle's Nachfolger stuttgarti tojás­nagykereskedő céggel megállapodásra léptünk, miáltal a szövetkezeti tojásnak hosszú időre ál­landó értékesítést biztosítottunk. Az említett megállapodás folytán fokozott mórtékben fogjak megvalósíthatni abbeli törekvésünket, hogy a tojást mindenkor legjobb áron váltsuk be ós bármely mennyiségű árut minden időben leggyor­sabb lebonyolítás mellett átvegyünk.

Next

/
Thumbnails
Contents