Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)

1903-02-01 / 5. szám

4 » Zalamegye, Zalavármegyei Hírlap* 1903. február 8. K 21 f, előírás 68.712 K 47 f, összesen 195.977 K 68 f, lefizettetett 95.426 K 08 f, hátralék dec. végén 10U.591 K 60 f. A pénzügyi administráeió terén fennakadás nincs; az egyenes adók összeirási és kivetési munkálatai folyamatban vannak. Az 1902. évre előirt adók, kincstári követelések, a vármegyei különféle pótadókkal együtt behajtás alatt állanak, azonban a lefolyt gazdasági év igazán silány volta miatt az eredmény kielégítőnek nem mondható. A vármegye népoktatásügyét illetőleg a tankötelesek száma 79.340; vallásra nézve 73.856 r. kath., 8 gör. kath., 3 gör. kel., 1.793 ev. ref., 1.362 ág. ev., 3 unitárius, 2.315 izr.; nyelvre nézve 59.168 magyar, 670 német, 8 tót, 15.337 horvát, 4.156 vend, 1 ruthén. A 85.732 tanköteles közül eiemi iskolába járt 24.648 fiu, 28.452 leány, az általános ismétlő iskolába 7.288 fiu, 6.772 leány, a gazdasági ismétlő iskolába 544 fiu, 538 leány, iparos tanonciskolába 413 fiu, kereskedő tanonciskolába 78 fiu, felső népiskolába 37 fiu, 30 leány, polgári iskolába 564 fiu, 578 leány, felső kereskedelmi iskolába 27 fiu, középiskolába 771) fiu. Az iskolázók közül vallásra nézve 60.861 róm. kath., 8 gör. kath., 1 gör. kel., 1.444 ev. ref., 1.167 ág. ev. 3 unit., 2.248 izr; nyelvre nézve 51.419 magyar, 629 német, 8 tót, 1U.257 horvát, 3.388 vend, 1 ruthén. Van a vármegye területén egy állami tanítóképző intézet, 9 polgári, 2 felső, 428 elemi, 22 gazdasági ismétlő, 8 iparos tanonc, 3 kereskedő tanonc iskola, egy állami szeretetház. A kisded védelmet 26 kisdedovoda, 6 állandó gyermekmenedékház, 37 nyári gyermekmenedékház, tehát 69 intézet szolgálja. Kisdedovodában gondozást nyert 1.279 fiu és 1.379 leány; állandó gyermekmenedékházban 251 fiu, 226 leány; nyári gyermekmenedékházban 1.2U5 fiu, 1.274 leány s így összesen 2.753 fiu, 2.879 leány. A vármegye tanítóinak száma 439, közülök 687 képesített, 52 nem képesített; 577 férfi és 162 nő. A vármegyénkben van 46 állami elemi iskola 9.200 növendékkel. A mezőgazdasági állapotot illetőleg a lefolyt félévben szeszélyes, ingadozó időjárás uralkodott. Julius hóban tulsok csapadék, augusztus hóban határozott szárazság volt, szeptemberben kedvező idő néhány jó esővel, októberben ismét sok eső, november közepán már erős fagyok, vége felé havazás; december hóban többszöri havazás, téli zord idő, vége felé enyhe időjárás, melynek folytán a hótakaró az utolsó napokban teljesen eltűnt. Aránylag mentes volt vármegyénk az elemi csapásoktól. Mégis julius havában kiöntött a Zala folyó és a mentén lévő községek lapályosabb szántóit, rétjeit és legelőit elborította, tetemes károkat is okozott a kései veteményekben, — a leglapályosabb helyeken a sarjú termést tönketette. Széptember vége felé pedig néhány reggelen erős dér volt, mely a tejben levő tengerit, zöld takarmányokat, de különösen* a lapályos szőlők terméseit károsította és ezen termények beérését tetemesen megnehezítette. Az aratási munkálatok az idén a kedvezőtlen juliusi időszakban tetemes késleltetést szenvedtek, mely időjárás a gabona minőségére nézve is hátrányos volt; a hordás is szokatlan későu — jobbára augusztus havában — történt; a cséplés azonban igen kedvező időben történhetett és majdnem szakadatlanul folyt. Gabonatermésünk az 1901. évi termést 287.519 métermázsával felülmúlta, mely hozzávetőleg 3 millió korona értéknek felel meg. Mindezek dacára közgazdaságilag a mult 1901. évhez képest javulás alig volt észlelhető, mert az aratás után beállt árapadás a felesleges készletek kedvezőtlen értékesítését vonta maga után, míg a mult 1901. évi rosz termés folytán megszorult gazdák érdemleges bortermésre sem számíthattak. Egyedül csak az állattenyésztés és állattartás volt kedvező a kisgazdáknak, kiknek gabonájuk részint a junius és julius havában esett tul sok csapadék, részint az ennek folytán rengeteg mennyiségben fellépő gyomok folytán is minő és mennyiségileg tetemes károsodást szenvedtek. Vármegyénkben a köznép élelmezésére nézve szintén igen fontos tengeri termése is silány minőségű eredményt adott. A tengeri ugyanis a szeptember havi fagyos időkben tejes állapotban levén, érésében igen meg lett akasztva és kényszer-érés folytán igen silány minőséget eredményezett, mely tengeri hozzá sem tartós, sem pedig tápdűs. A takarmány és cukorrépa fejlődése a kedvező őszi időjárásban még sokat javult és kielégítő volt. A répának beszedése későn történt és a bekövetkezett fagyos idő miatt nehézségekbe ütközött. A burgonyának korai fajtáinál sok helyütt a peronospora lépett fel erős mérvben, a késői fajtáknál azonban az eredmény teljesen kielégítő. A kertivetemények a kedvező őszi időben még jól kifejlődhettek és panaszra okot nem adtak. Hüvelyesek, kender, len fejlődése és termése kielégítő volt; ellenben a később vetett kölesek a szeptemberi derek folytán megfagytak. Mesterséges takarmányokból a lóhere II.-ik kaszálása is igen jól sikerült, a tarlóherék is jobb talajokon kaszáihatók voltak; a korábbi csalamádé vetések is kielégítették a gazdát, ellenben a kései vetések ezen takarmány féléből a szeptemberi dereknek áldozatul estek. A lóhere, mely magtermésre használtatott, az idén kielégítő magtermést adott és nem minden évben mutatkozó jövödelmi forráshoz vezette a gazdát. A sarjunak betakarítása jobbára sikerültnek mondható, egyedül a Zala folyó mentén bekövet kezett vizáradások károsították e vidékeken a sarjú termést, — lapályosabb helyeken meg is hiúsították. A "legelök állapota átlagban véve kedvező volt, a korán bekövetkezett zord időjárás azonban időnek előtte beszüntette a legeltetést. A bortermés az elmúlt őszi időszakban igen silány minőséget és csak ritka helyen türhetős mennyiséget szolgáltatott Részint a sok nyári csapadék, agyakori esőzésekben hirtelen fellépett peronospora, részint pedig a szeptember végével fellépett erős derek sok kárt tettek a szőlőhegyekben. A megye területén volt 73 tüzeset, amelyeknél az elhamvasztott érték 114 850 K 60 f-t tett ki, melyből 68.698 K biztosítás utján megtérült. A vármegye különböző alapjait illetőleg az összesített pótadónál a hátralék az előírással együtt 323.145 K 93 f, befizettetett 261.941 K 34 f, hátralék dec. végén 61.204 K 59 f; a jegyzői nyugdíjnál tartozás 7.798 K 23 f, lerovás 7.668 K 59 f, hátralék 129 K 64 f; ebadónál tartozás 9.393 K 72 f, lerovás 9.379 K 92 f, hátralék 13 K 80 f. A vármegyei törzsvagyon 3.748 K 60 f postatakarékpénztári betétből, 649 K 16 f készpénzből, 3.463 K 46 f cselekvő hátralókból áll, vagyis az összes cselekvő vagyon 7.861 K 22 f. A vármegyei közigazgatási összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügyforgalmát illetőleg a jelentés szerint 1902. augusztus 1-én volt a hátralék 10.312; beérkezett december végéig 91.713 s igy elintézésre várt összesen 102.625 ügydarab, amelyből elintéztek 95.485 dbot s igy 1902. december végén hátralékban maradt 6.540 ügydarab. H írek. Kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Fehér József nagykanizsai kir. járásbirósági aljegyzőt a nagykanizsai kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. A városi képviselő testület január 28-án rendkívüli ülést tartott, amelyben a vásártér kibővítéséhez szükséges plébánia földek megvétele tárgyában kötött adásvevési szerződést a közgyűlés jóváhagyta. — Hasonlóan jóváhagyta a Skublics Jenő alapítványra vonatkozó, bemutatott alapító levelet. Az izr. hitközségnek a zsinagóga építéséhez 6000-000 téglát önköltségi áron adományozott a képviselőtestület a városi téglagyárból. — Az ismétlő iskola céljaira szükséges faiskola létesítése iránt az állami elemi iskolai gondnokság megkeresésére a képviselő testület a szükséges intézkedést megtette. A zalaegerszegi m kir. állarnépítészeti hivatal megkeresésére a Wlassics-utcában létesítendő makadám-uthoz való hozzájárulást a képviselő testület megállapította s a tanácsot a városi kövezet vám szedhetése tárgyában a magas minisztériumhoz intézendő felterjesztés iránt javaslat készítésével megbízta. Jánka begyközségnek 1901-ik évi zárszámadása jóváhagyást nyert. Cseh Jánosnak a Jákum alappal szemben fennálló 27 frt 37 kr tatozását az ügyész javaslatára a közgyűlés törölte. — Az ülés legérdekesebb tárgyát képezte dr. Szigethy Elemér városi ügyésznek a Jákum alap rendezése tárgyában benyújtott terjedelmes jelentése, mely ezen, 40 éves alapítványnak történetét egész részletességgel ölelte fel s az alapítványt, melyet néhai Jákum Ferenc zalaegerszegi lakatosmester 1863-ban szegény gyermekek iskolai szükségleteire, esetleg azok felruházására tett, teljes megvilágításba helyezte; a javaslat szerint a 25.000 K-át tevő alapítványt a város kezelné, a befolyó kamatok fele fordíttatnék szegény elemi iskolai tanulók tankönyvei- ós tanszereinek beszerzésére, másik fele pedig ugyanily szegény tanulók ruházatára ; bemutatta egyúttal az ügyész a hiteles alapító levél intentiónak megfelelőleg készített s jóváhagyás végett Zalavármegye törvényhatóságához beterjesztendő alapító levéltervezetét. A képviselőtestület az ügyészi javaslatot illetve indítványt közgyűlési határozattá emelte, az alapítólevél tervezetét elfogadta, annak 4 példányban való kiállítását s jóváhagyás végett felterjesztését elrendelte, egyúttal dr. Szigethy Elemér városi ügyésznek az alapítványi ügy rendezése körül kifejtett sok munkát igényelt fáradozásáért jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését és köszönetét. A zalamsgyei 1848/9-es honvédegylet évi rendes közgyűlését Háczky Kálmán egyleti elnök elnöklésével január hó 25-én tartotta a Zalamegyei Gazdasági Egyesület helyiségében. — Elnök a megjelent bajtársakat melegen üdvözölvén, a közgyűlést megnyitja s a jegyzőkönyv hitelesítésére BÁumgartner József és Nagy Pál tagokat kéri fel. — A közgyűlés a választmány által már előzőleg megvizsgált és felolvasott számadást 815 K 40 f bevétellel, 106 K 60 f kiadással s igy 708 K 80 f pénztármaradványnyal jóváhagyta s a pénztárosnak a felmentvényt elismerésének kifejezése mellett megadta. — Ezután felolvasták a segély ügyben beérkezett kérvényeket, melyek eredményéhez képest kettőnek 15 —15, egynek 10, kettőnek 8—8 és egynek 5 K segélyt szavazott meg a közgyűlés ós utasította a pénztárnokot a megszavazott összegeknek kifizetésére. — A tisztikar választása következett azután, melynek eredménye: Háczky Kálmán elnök, Baumgartner József alelnök, Bajomy István jegyző, Mayer János pénztárnok. Választmányi tagok : Csutor János, Königmayer János, Nagy Pál, Árvay Sándor, Derencsény Pál, Bajomy István. — Járási bizalmi férfiak: Ács Ferenc a tapolczai, Bogyav Kálmán a sümegi, Ráth János az alsólendvai, Stefanits Ferenc a keszthelyi, Szabó Imre a perlaki, Eperjessy Sándor a nagykanizsai, Hartmann Adolf a csáktornyai, Sipos András a letenyei, Botka János a pacsai járásbán. — Végül bejelentette az elnök, hogy Odor Géza zalaegerszegi pénzügyigazgató szívességéből beszerzett adatok szerint Zalamegyében 1902. december végével 271 nyugdíjazott 1848-as honvéd és 6 honvéd özvegye vau életben és kap nyugdíjat; a közgyűlés a jelentést tudomásul vette és a pénzügyigazgatónak szivességeért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. A zalaegerszegi társaskör évi rendes közgyűlését február hó 8-án délután 2 órakor tartja. Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter a csáktornyai állami elemi népiskola tantestülete önsegélyző egyesületének módosított alapszabályait a bemutatási záradékkal ellátta. A zalaegerszegi népkonyha részére a helybeli nőegylet 40 K; a zalaegerszegi takarékpénztár ós Stern Lipótné úrnő (Bécs) 20—20 K; Stern Farkas, dr. Hajós Ignác, Stolczer Gusztáv (Nagykanizsa), Stern Richárd (Bécs) urak és Skublics Jenőné urnő 10—10 K; dr. Ivaszter Ödön ur 6 K; Bottka Jánosnó urnő ós dr. Engel Gyula ur (Bpest) 5—5 K, Hoffmaun Sománó urnő (Pusztamagyarod) 2 K-át voltak szívesek adományozni. A szives adományokért köszönetet mond dr. Isoó Jánosné, a népkonyha vezetője. A zalaegerszegi szegény izr. gyermekeket felruházó egyesület f. évi február hó 15-én d. u. 3 órakor a hitközségi irodában tartja évi közgyűlését. Tárgysor: 1. Évi jelentés. 2. A pénztári számadások bemutatása. 3. A számvizsgáló bizottság jelentése 4. Indítványok. A közgyűlésre a tagokat meghívja az egylet elnöke dr. Graner Adolfné.