Zalamegye, 1903 (22.évfolyam, 1-26. szám)
1903-02-01 / 5. szám
1903. február 1. > Zalamegye, Zalavármegyei Hirlap« 5 A balatonparti vasút ügyében a Balaton mellékéről, három vármegyéből nagyobb küldöttség járt január 30-án a képvilelőházban Darányi Ignác íoldmivelésügyi miniszternél. A küldöttséghez csatlakoztak az érdekelt vidék képviselői is: Wilcsek Frigyes gróf, Bakó József, Farkas József, Darányi Ferenc, Horánszky Lajos, Bogyay Máté és Ováry Ferenc. A miniszterhez Szűcs Béla, a vasut-bizottság elnöke, intézett beszédet Fölemlítette, hogy mily nagy csapás volt a balatonmenti lakósságra a szőlő pusztulása. A lakosság ennek következtében 8 1/ 2 százalékkal fogyott. Most megtörtént a szőlő-fólujítás. Volna most bor elegendő, de nem tudják értékesíteni. Nincs közlekedési eszköz. Ezért kérik a minisztert, hogy támogassa abbeli törekvésüket, hogy Veszprémtől kiindulva, Almádi és Badacsony érintésével Tapolczáig vasutat építhessenek. Darányi miniszter feleletében utalt arra, hogy a Balaton mentén a szőlő-fölujítás érdekében nagyobb akció indult az utóbbi években, ez is mutatja, hogy melegen érdeklődik a balatonmelléki lakósság helyzete iránt. Az ügy nem tartozik ugyan az ő hatáskörébe, hanem a kereskedelemügyi miniszterébe, a kinek melegen fogja ajánlani jóakaratába és figyelmébe a küldöttség óhaját. S hiszi is, hogy a kereskedelemügyi miniszter, a mitjogszerüen tehet, a maga részéről igen szivesen fogja megtenni. A Balaton vidékének fejlődését mindenkor szivén viseli 8 ha hozzá fordulnak, mindent megtesz a fejlődés érdekében, a mi hatalmában áll. Bedegi Gábor egyszerű szőlősgazda mondott ekkor keresetlen szavakkal meleg hangon köszönetet a miniszternek a támogatásért. Végül még Balatonfüred község egy panaszát nyújtotta át a balatonfüredi segédlelkész a miniszternek a Balatoni Halászati Részvénytársaság ellen. Adomány. A karácsonyfa egylet részére özv. Skublics Jenőné umő 6 koronát küldött. A szives adományt ez uton köszöni meg az egylet elnöksége. Ifjúsági egyesületek. A falusi ifjúság egyesületei, ha a vezetés jó kezekbe kerül, fontos sociális szerepre vannak hivatva mindenütt; annál inkább nemzetiségi vidékeken, ha az államellenes tanokat ki tudják szorítani az egyesületekből. Egy követendő példáról kaptunk hirt. Zrinyifalván a horvátajku, de magyar szellemű legénység Honfi Lőrinc tanító vezetése alatt egyesületet alakított, amelynek célja a hazafias érzület és vallásosság ápolása, hasznos ismeretek terjesztése s az ifjúságnak a magyar nyelvre való szoktatása. Az egyesület magyar könyvtárt alapít, felolvasásokat rendez s magyar daloskört is szervez. Irodalmi estély. A mult vasárnap R. Kovács Laura, ismert nevű recitator művésznő a főgymnásiumi segítő egyesület javára a vármegyeház nagytermében előadást tartott. A közönség nagyon gyér számban jelent meg s a művésznő talán ennek következtében észrevehető indispositioval küzdött. Néhány szám azonban nagyon jól sikerült s a hallgatóság az előadást lelkesen megtapsolta. Másnap a főgymnásiumban a tanintézetek ifjúsága részére volt előadás, amely már kitűnően sikerült. A művésznő jeles tehetsége teljesen érvényesült és zajos lelkesedést keltett. Tegnap estére a kereskedelmi kör hivta meg R. Kovács Laura úrnőt. Köszönetnyilvánítás. A z-egerszegi karácsonyfa egylet elnöksége köszönetét fejezi ki a küldött 4 koronáért egy magát megnevezni nem akaró adakozónak. Uj állami elemi iskolák vármegyénk tarülatón. Az uj 1903. évben vármegyénk területén a vallásós közoktatásügyi miniszter Szenílászlón ós Drávaegyházon állít fel uj állami elemi iskolát. Műkedvelői színi előadás. A letenyei műkedvelő iparos-társaság Merkly Antal letenyei önkéntes tűzoltó egyesületi elnök védnöksége alatt február 1-én a letenyei önkéntes tűzoltó-egyesület javára stz „Arany Bárány" szálló nagytermében tánccal egybekötött műkedvelői előadást tart; szinre kerül Géczy István „A gyimesi vadvirág" cimű 3 felvonásos népszínműve. Belépti díj személyenként 1 K; kezdete este 7 1/ 2 órakor. Megszökött a szülőitől. Kis Vilma rozsásszegi hajadonnak élet-halálra udvarolt egy falubeli legény. A szülők jó szemmel nézték a legényt, rnert módos is, dolgos is volt. Ámde a leány hallani sem akart a legényről és mikor szülői sürgették a kézfogó megtartását, azt a kijelentést tette, hogy nem leaz a legény felesége, inkább világgá megy. És ugy is tett. A napokban kora hajnalban, mikor a házbeliek jóízűen aludtak, fölkelt a leány, hóna alá vette a kis bugyrát s neki vágott a nagy világnak. Bejött Egerszegre, a vasútnál megváltotta a jegyet és elakart utazni. Utolsó pillananatban ért a perronra az apa egyik fiával, kik a szökevényt elfogták ós visszakényszerítettók a szülői házhoz. Elmezavart nő. A helybeli vasút állomás 3-ik osztályú várótermében feltűnt az ügyeletes rendőrnek, hogy egy idegen asszony sok mindenfélét összehadar. Kérdőre vonta és ekkor kitűnt, hogy őrült. Tombor Samu Örzsének mondja magát s állítása szerint Dabroncz községbe való. Bekísérték a rendőrségre, ahol most őrizet alatt van. Elégett halott. Akkerman Karolin aszófői lakós meghalt. Rendes szokás szerint felöltöztették halotti ruhájába s mig a ravatalt elkészítik, az ágyban hagyták, amely fölött egy gyertyát gyújtottak meg. A házhoz tartozók azután elhagyták a halottas szobát. A gyertya valahogy eldőlt s meggyújtotta az ágyat. A szomszédok lettek figyelmesek az ablakon kitóduló tűzre. Mire a füsttől be tudtak hatolni a szobába, a bútorzat elégett s a holttest korommá vált. Életveszélyes fenyegetés. Dergács Gyula helybeli hentest a minap megtámadta a Vörösmarty utcán Jakab Ferenc napszámos. Elővette bicskáját, felnyitotta s leszurással fenyegette Dergácsot, ha ki nem tér előle. Dergácsnak sikerült a bicskát ellenfele kezéből kicsavarni s őt ártalmatlanná tenni, különben veszélyben forgott volna az élete. Jakab ellen megtette a bűnvádi följelentést. Gyermekgyilkos anya. Lang Mári gutorfökli születésű s illetőségű cselédleány a városban szolgálatban állott. Anyai örömöknek nézett eléje s mikor a szülés idejét közeledni látta, lement gazdájának a pincéjébe, a hol egy életerős, jól kifejlett fiúgyermeknek adott életet. A gyermek sírására a leány nagyon megijedt, a pince nyirkos, hideg földjére helyezte az ártatlant és a közelben volt párolósajtHrt hengerítette rá, mitől a csecsemő nyom ;an megfulladt. Ezután fölment a konyhába és dolga után látott. Asszonya észrevette a történt változást, kérdőre vonta s látva a szerencsétlen zavartságát, rendőrért küldött, a ki a gyermeket halva találta a pincében. A leány, gyermekével a rendőrségre szállította, a hol kihallgatták ós tekintettel beteg állapotára, egyelőre a közkórházban helyezték el; de megindították ellene a bűnvádi nyomozást. Ellopott szárnyasok. Hajmásy János körmendiutcai iakós udvarára a minap éjjel egy ismeretlen ember behatolt, fölnyitotta a tyukketrecz ajtaját, s abból 2 tyúkot, 1 kakast és 2 rucát ellopott. Ugy látszik nem elégedett meg a zsákmánynyal, mert Schwarcz Mórnak ugyanazon udvarban lévő ludketrecébe is bepillantott s onnan két Bzép, kövér ludat vitt magával. Károsultaknak sejtelmök sem lévén a tettesről, a megejtett nyomozás eredményre nem vezetett. Eltűnt egyén. Németh Péter tapolczai lakós, 77 éves földműves a mult hetekben eltávozott hazulról s azóta nem tért vissza. Most körözik. Megszűntek a marhalevél kezelői bélyegzők. Eddig minden marhalevél kezelő külön használt bélyegzőt, olyan alakút és feliratút, a miuő jól esett neki. Persze annyi féle és formájúak voltak ezek, a hány volt. Most megszűnnek ezek. A vármegye alispánja f. évi január 12-én 411 szám alatt kelt rendeletével ezeket a bélyegzőket beszüntette, meghagyván a községeknek, hogy a marhalevelek a község hivatalos pecsétjével látandók el. . Elitéit verekedő. Megírtuk annak idején, hogy Muraszerdahelyen a legények véres verekedést rendeztek, amelyben Csanádi Antal kése alatt két fiatal ember halt meg. A muraszerdahelyiek ügyét a mult. héten tárgyalta a nagykanizsai törvényszék és Csanádi Antalt két évi börtönre ítélte. A betegsegélyző pénztár értesítése. Miután az 1891. évi XIV. t.-c. 7. §-ában és az alapszabályok 11. §-ában előirt táppénz-segélynyujtást a tagok közül sokan félre értik, szükségesnek tartjuk erre nézve a nagym. m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur által 38925/93. szám alatt hozott következő elvi határozatot közölni: „Minthogy a hívatolt törvény (1891. óvi XIV. t.-c.) 7. §-ának c) pontja a táppénznyujtás kötelezettségét csak az esetre írja elő, ha a betegség keresetképtelenséggel jár s az csakis a keresetképtelenség tartamára nyújtandó, ennélfogva azon kereskedelmi alkalmazott, a kinek fizetése ós tartási igénye a kereskedelmi törvény alapján betegsége esetén is kijár, azon időre, mig ezen fizetését élvezi, a betegsegélyző pénztártól táppénzt nem követelhet, mert az illető ezen idő alatt keresetképtelennek nem tekinthető és mert továbbá a hivatolt törvény 8. §-a szerint, a mely a 7. §-nál nagyobb mérvű segélyezést is megenged, nem terjeszthető ki a táppénz nyújtása oly esetekre, midőn az illető beteg nem keresetképtelen, mert fizetést élvez." Tehát táppénzt a tag csakis keresetképtelenség esetén kérhet a betegsegélyző pénztártól, s azt csakis az a tag igényelheti, a kinek betegség esetén fizetési és tartási igénye nincs, vagyis aki betegség ideje alatt fizetést ós ellátást nem élvez. Ennélfogva mindazon kereskedelmi alkalmazott (segéd, tanonc stb.), ki a ker. törvény alapján fizetését és ellátását megkapja, valamint mindazon ipari alkalmazott, ós pedig segédek, kik szerződés vagy egyezség szerint fizetést, tanoncok, kik pedig ellátást munkaadójuktól betegség esetén is kapnak, illetve élveznek, addig táppénzt a betegsegélyző pénztártól nem igényelhetnek t. i. a meddig a fizetésüket és ellátásukat kapják. A törvény eme rendelkezése alapján felhívjuk a t. tagok figyelmét, hogy táppénz igényeiket a fentiek figyelembe vételével sziveskdjenek érvényesíteni, mert az igazgatóság határozata folytán a pénztár azoknak, kik betegség esetén fizetést ós ellátást kapnak, táppénzt nem fizet. Egyúttal kérjük a tek. pénztári orvos urakat, hogy a táppénz-kiutálásnál szíveskedjenek szigorúan betartani a törvények fentebb irt rendelkezését, 8 azon tagnak, aki betegség esetén fizetést ós ellátást kap, táppénzt ne utaljanak ki. A világ népesedése. A nemzetközi statisztikai intézet kimutatása szerint a világ népessége a legutóbbi hetven óv alatt majdnem megkétszereződött. Európa lakossága, amely az egész világ lakosságának mintegy a negyedét teszi ki, az utóbbi hetven év alatt nyolcvanöt százalékkal szaporodott. Oroszország lakossága 150 százalékkal, Németországé 88, az Angol birodalomé 70 százalékkal gyarapodott. Hetven év előtt nyolcszázötvenhét millió volt a világ népessége, ma pedig Khina és az angol impérium nyolcszáz millió léleknél többet számlálnak. Az egész világ lakossága ezerhatszáz millió lélek a hetven év előtti nyolcszázötvenhétmillióval szemben. A képes levelezőlapok árusítása kihágás, ha az elárusítónak nincs hozzá iparigazolványa. Eddig képes levelező-lapokat bárki árusíthatott s épen ezért növekedett forgalmuk olyan óriási arányokban, mint kevés más forgalmi cikknek. Ennek a szabad árusításnak most a kereskedelemügyi miniszter gátat vetett, egy konkrét eset alkalmából kimondván, hogy a képes levelezőlap sem egyedárusági, sem postai értékcikket nem képezvén, annak iparigazolvány nélkül való árusítása ipari kihágás. A világtörténetben egy kor van, a melyet magyar királyok után neveznek: ez Mária Terézia és József császár kora, a felvilágosult abszolutizmus Európa keleti határán, a szép és hatalmas Habsburg-leány és fia, a felvilágosult modern császár után. Józsefre Francziaország volt azon államok közül, a melyeket beutazott, a legnagyobb hatással. Széchenyi István megírta, hogy az oly roppant mű, mint a déli csatorna, XIV. Lajos hatalmának alkotása, méltán keltette a «sász írban azt a gondolatot, hogy csak a korlátlan uralkodói hatalom munkálhat igazán a népnek javára. —Nagy Fridrik népszerűségét akkor már csökkentette terhes gazdasági politikája. és fukarsága. Mint Mária Terézia irta, a népek istenítik, sohasem láttak ily népszerű császárt. Legjobban egyszerűsége lepi meg őket, egyszerű ruhája, magaviselete, komolysága. Az egész világ ismerte nevét és erényeit s midőn anyja meghalt, feléje fordult mindenkinek szeme. Az öreg porosz király azt irta egy levélben: „Mária Terézia meghalt, a dolgok uj rendje következik". Erről a korról szól a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 175. füzete. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, ki egyúttal e kötet írója is. Egyegy gazdagon illusztrált kötet ára diszes félbőrkötésben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Teatvórek Irodalmi
