Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

XX. évfolyam £ala^Egerszeil, Í90Í. szeptember 1. 35. szám, Előfizetési dij: Egész évre 8 Kor. Félévre 4 Kor. Negyedévre 2 Kor. Egy szám ára 20 fill. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 18 fill. többszöri hirdetés­nél 14 fill. Nyílt-tér petit sora 24 fii. tináli, Hüi és mim ti kiíían A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Búraentetlen leveleket csak isméit kezektől fogadunk el Kéziratok nem küldetnek visszza. „Zalamegyei gazdasági egyesület", a ,,Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a ,J£apizsai és novai járási községi és körjegyzők egyieté"-nek, Valamint a .,L-égpádt takarékpénztár és önsegélyző szövetkezet '-nek hivatalos közlönye. IMI egj e 1 e n i k :m i n d e n "v^asá:r?:rxa:p. # mi társadalmunk. Sajátságos, a maga nemében szomorúan érde­kes tárScidalom ez a mienk. A mai kor kinövései, ferde uralkodó' eszméinek és az emberi jellem laza­ságának bizonyítására világosan mutatkoznak a tünetek. Nálunk a legtöbb embernek, már t,. i. aki elég szerencsés magát a magasabb társasághoz számithatni, megvan a maga különleges célpontja, amely felé társadalmi törekvését irányítja. Persze amellett ki­ki a maga egyéni érdekének követelményeihez képest készségesen társul mindazokkal, akik legalább a látszat szerint ugyanazon célpont felé törekszenek. . A köztevékenység egy valóságos titkos straté­giai müvelet jellegét hordja magán, amelyről soha sem tudhatja senki sem, hogy hova fog fejlődni. Mozgósított csapatokat sem látunk nyílt mezőn a nemes versenygésnek, az igazságnak tiszta fegyve­rével küzdeni. Csak egyének, eszmék és törekvések holt képei, mintha onkezek fojtották volna meg, tünedeznek fel előttünk romok gyanánt. A színtér és alakjai, amennyire azt a gyakor­latlanabb szem észreveszi, időközönként változnak, azonban a titkos haditervet szövő és a harcot intéző törzskar mindig egy és ugyanaz marad, ügyesen elrejtve magát a fedett pozícióba. Itt osztogatják azután a jól sikerült titkos manőverek után egyéneknek és eszméknek a sorsát! Itt ismerik el és jutalmazzák a szövetséges generá­lisoknak és zsoldosoknak a manőverekben szerzett érdemeit! Itt döntenek élet-halálra azok felett a foglyul ejtett emberek felett, akik elég vakmerőek voltak a kis királyság határaihoz közeledni és annak udvarába bele tekinteni; továbbá azok felett az eszmék fölött, amelyek akaratuk és érdekük ellenére, de a szükségesség törvényének intésére elég merészek voltak megszületni! Azt az uralkodó tábort, amely felülemelkedik az összesség óhaján, akaratán és nézetén, tisztán két elv vezérli: az érdek és lnuság. Mindenkor ezt igazolták végrehajtott cselekvé­sei és azoknak következményei. Hadi tervében nyilvánuló ténykedéseinek a hátterében mindig ott rejtőzik ez a két sötét pont, amely elhomályosítja a harcjátékban elért, bármily ékesen öltöztetett és koszorúkkal cicomázott győzelmének vajmi ócska dicsőségét. És nem találkoznak eléggé bátor és nyílt jelle­mek, akik ez ellen a valóságos basa uralom ellen tiltólag emelnék föl szavukat és annak megteremtői és fenntartói arcáról lerántva a takaró fátyolt, egész mezítelenségében mutatnák meg a közvéleménynek azok törpeségét ! > A feltolt egyének akarata előtt gyáván hunyász­kodik meg a sokaság és a dróton táncoló fababákhoz hasonló jámbor hívek némán, önérzet nélkül, vakon és léhán követik a vaskalaposoknak a jeladását csupán csak azért, hogy hinságuknak tömjénezve, a hatalom édes melegén sütkérezhessenek, vagy hogy önző érdeküknek a szekerét a cél felé egy lépéssel előbbre tolják. Mind csak oda törekszik a hatalomnak múló fénye köré, mig a jogtalanul elnyomottak küzdel­meiknek közepette maguk.n maradnak ! A polgári jog védelme, az igazságérzet, az emberbaráti kötelem, a tisztelet és méltányosság szava mind hallgat és alszik a liliputi hatalom előtt. A közügyekben is rést ütött magának társadal­munknak ez a káros és szégyenletes kinövése, amely fokozatosan mind mélyebben és mélyebben fészkeli be magát oda. Uton-útfélen lehet tapasztalni, mint vitetnek keresztül dolgok, mint jutnak diadalra önző célok a közérdek ellenére! Mint győz a jó felett a rosz ! És azok, akik elég ügyesen kendőzött fondorlatokkal az igazságot lábbal tiporják és a közjó érdekében való önzetlen munkásságuk álürügye alatt lassanként a társadalom erkölcsi és anyagi hanyatlását idézik elő: mézes szavak árán szépen kisiklanak a közvéle­ménynek sújtó ítélete alól. A társadalom nem bünteti őket érdem szerint oly vétkekért, amelyeket talán a késő unokák is meg fognak sinyleni áldatlan cselekedeteikért, a melylyekkel nemcsak egyeseknek, hanem ezekkel együtt az egész társadalomnak boldogulását sok tekin­tetben meggátolják. Mindaddig, míg társadalmunk öntudatra ébredve, meg nem szabadítja magát az önkény és basa ura­lomnak a lidércnyomása alól : addig haladásra, boldo­gulásra ne számítsunk, társadalmunknak egészséges fejlődését ne várjuk ! Alispáni jelentés a vármegye törvényhatóságának szeptember 9-én tartandó ülésére Csertán Károly alispánnak a vármegye közigazgatá­sának és az ezzel összefüggő ügyeknek állapotáról szóló jelentése alapján, mely a /. évi január l-től julius végéig terjedő időszakot foglalja magában, közöljük a követke­zőket : A felnőttek közegészségügyi állapota az év első két hónapjában az uralgó influenza miatt nem volt kielégítő, mig ellenben a többi hónapokban elég kedvezőnek volt mondható. A gyermekek köz-egészségi állapota azonban nem volt kielégítő, a mennyiben a kanyaró járvány az egész vármegyében nagy számban uralgott s e mellett a dyph­theritis is elég nagy számban szedte áldozatait. A bejelentésre kötelezett fertőző bántalmak közül roncsoló toroklobban beteg volt 1211, gyógyult 96, meghalt 28; vörhenyben beteg volt 58, gyógyult 45, meghalt 13 ; kanyaróban beteg volt 1812, gyógyult 1691, meghalt 89, ápolás alatt maradt 32; hasi hagymázban beteg volt 70, gyógyult 55, meghalt 12, ápolás alatt maradt 3; hök­hurutban beteg volt 81, gyógyult 30, meghalt 4, ápolás alatt maradt 47; báránghimlöben beteg volt 15, gyógyult 15; fültö mirígylobban beteg volt 18, gyógyult 18. A szemcsécs köthártyalob, mely a perlaki, csáktor­nyai és alsólendvai járásokban tájkórosan uralkodik, a többi járásokban és r. t. városokban pedig szórványosan fordul elő, 2963 számmal szerepelt, ezek közül gyógyult 680, elhalt vagy távozott 81, gyógykezelés alatt maradt A „Zalamegye" tárcája. ^pályaválasztás előtt. i Pályamutató a pályaválasztás előtt álló mindkét nembeli magyar ifjúság kalauza, ("hszállitoltn Amikns Juventutis. Budapest. Rákosi Jenő Budapesti 1 Iirlap IJj-sagvállalata kiadása. Árakét korona. Kap liató minden- hazai könyves boltban. „Minden^ pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény !" —'• mondja a költő ;'s nincs az az életpálya, amelyen a tisztességes és kötelességtudó- ember kenyeret és becsü­letet, ne tudna szerezni magának, mondjak tapasztalat. Az ?egyéni tisztességérzet és kötelességtudás biztosítja mindenkinek a becsületét ós kenyerét s ez oly igazság, amelyben nem csatlakozik soha senki. Nem szabad feledni, hogy minden ember élete több-kevesebb bajlódással télik­éi s hogy nem irigylésre méltó az az ember sem, aki érdemtelenül jut hatalomhoz ós gazdagsághoz. Minden­kinek meg van a maga baja s gyakran éppen azoknak a legtöbb, akik a légitigylésreméltóbbakuak látszanak. És semmi e világon nem ér föl azzal a nyuyalommal, amelyet a kötelességtudó ember érez, ha van benne egy kis sze rónység és béketűrés is. A legtöbb ember, aki nagy jövedelemhez és hatalomhoz jut, visszasírja azt az időt, a mikor még igen szegényes körülmények között, de nyugodtan és szerényen élt. Aki nem született gazdag embernek s mégis nagy jövedelemhez jut, véies verej­tékkel, szive, vérének hullásával szerezte azt, a mije van — föltéve persze, hogy nem sültgalambként repült szájába a jó mód, főnyeremény vagy hozomány alakjában'. A gondfei'hes, átvirrasztott éjszakák, a reggeltől napestig tartó'lázas, ideges, túlságos munkaIkod i* olyan tortaiája a léleknek, a melyet a meggazdagodott, ember utói,; gyakran szívesen megváltana a vagyonával, ha lehetne. A pályaválasztásnál csupán a nagy jövedelmet tar­tani szem elő t: esztelenség. Semmi sincs ingyen a termé­szetben ; mindenért meg keli fizetni, —.a tisztességes módon szerzett vagyonért az emberi élet megrövidítésével. Elegendő, ha a választott életpálya biztosítja a tisztes­séges, bár szerény megélhetést. Nem lehet megszabni, hogy a megélhetéshez ennyi vagy annyi jövedelem szükséges; minden az egvéntől függ. Az egyik ember nagy jövedelemmel nyomorog, a másik még sokkal kisebb jövedelemben uri módon él. Az élés művészete, a melyre a gyermekeket már otthou kell meg tanítani, biztosabb támasza az embernek, mint a vagyon, vagy akár a legerősebb családi kötelék. Induljon mindenki a hajlama után a pályaválasz­tásnál. A mihez kedve van az embernek, azt a munkát sokkal könnyebben és sokkal szebb eredménnyel végzi. A k. lletlenül, vagy éppen keserűséggel végzett munka nem sokat ér s gyötri a lelket. Magasabbra törni szabad, sőt kell, de Jákob szerint még az angyalok is csak létrán járnak a mennybe, — nem repülnek. Fokról-fokia, mindig biztos talajra lépve kell előre haladni; aki ugrálni akar, könnyen nyakát szegi. És ne vágyódjék senki olyan állásba, amelybe bár eljuthat, de ahol kötelességeit teljesíteni nem igen tudná. Régen volt, amikor a jó Isten a hivatallal együtt észt is osztogatott; akkoriban még nem voltak divatban a szá­monkórő székek és fegyelmi vizsgálatok. A tehetségét csaknem minden ember többié becsüli, mint amennyit ér ; ez hiba, de nem kisebb, mintha az ember kelleténél kevesebbre becsüli önmagát. A pálya­választás előtt mindenki vessen számot a tehetségével, egész őszintén, csak ugy magában; -nem kell röstelni ezt az őszinteséget, hiszen ugvsem tudják meg mások, hogy miként gondolkozunk önmagunkról, mikor néha-néha egy-egy percre őszinték vagyunk. Aki érzi, hogy nem tudná föltalálni a puskaport, az ne ábrándozzék diplomáciai pályáról, hadvezéri dicsőségről, mini zíerségről, vagy püspöksüveg! ől. Nem okvetlenül szükséges, hogy minden kiből nagyúr váljék. Igen sok hivatal van, ahol az iroda­tisztnek több a becsülete, min . az igazgató urnák, vagy az osztálytanácsos urnák, i az irodatiszt, aki minden másodnap jó kedólylvel issza megszokott társaságában a szódafröcscsöt, bár két leánya izzad a postánál, irigylésre méltóbb ember, mint á méltóságos tanácsos ur, aki előkelő neje, vagy huszárhadnagy fia miatt annyi adós­ságot csinál, hogy sok volna az egész minisztériumnak s a hónap vége felé a kaszinóban gyöngyözik a homloka, ha busz koronánál többet talál veszíteni. Mindenki nagyon előkelő polgár, aki soha kölcsönt nem kór senkitől. Nagyon fontos a pályaválasztásnál még az is, hogy az ifjú jói megfontolja, vájjon mngtudja-e szerezni mind­azt, ami erre a pályára szükséges ? Hosszas tanulmányokat, és sok költséget kívánó pályára ne lépjen az, aki szegény és nincs meg benne a vasakarat és a kitartás. Számos életpálya van, amely nagyon szép és nagyon előkelő, de aránylag későn ad kenyeret. A tehetségén kivü! vessen számot mindenki az erszényével is. Igen sok elhibázott emberélet vész kárba csak azért, mert. a meggondolatlan ember szerénység és nagy, nagyon nagy kitartás nélkül került előkelő, de gyenge jövödelmet hajtó állásba s nem győzte bevárni az időt, amig előbbre jut s a jövedelme is tekintélyes lesz, nemcsak az állása. Tömérdek az úgynevezett „félbemaradt existentia" aki a legszebb reményekkel kezdte meg egyetemi pályáját, de nem bírta befejezni. A jogászoknak több mint fele ilyen s a megkezdett pályáról leszorult ifjak között iggn sok a tehetséges ember, a kiért bizony nagy kár. Csak ugy vaktában nekirohanni a világnak nem szabad. A szegény embernek előre kell gondoskodnia a főiskolai évekről, s már korán olyan képességeket kell szereznie, - - minél többet, a melyeknek a segítségével átver­gődik az egyetemi éveken. Ez idő szerint legjobb ilyen segitő e zköz a nyelvismeret és a gyorsírás, de minda­kettő csak ugy, ha nagyon jól ért hozzá az, aki bárcsak pár évig is, megakar élni belőle. A diploma-szerzéstől és a közlisztviselői állásoktól, évről-évre valósággal riasztgatják az újságok az ifjnságot Pedig magiban véve sem a diploma-szerzés, sem a köz. Mai számunkhoz fél ív melléklet van csatolva.

Next

/
Thumbnails
Contents