Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

2202. Rendőri bóilözölást teljesítettek 21-szer. Külső hullaszemle rendőri tekintetből volt 74-szer. Súlyos sér­tést bejelentettek 48-szor. Öngyilkosságot 28 egyén kö­vetett el. Véletlen szerencsétlenség általi halálnak 38 egyén esett áldozatául. Elmekórnak 17 esete képezte hívatalos beavatkozás tárgyát. Veszett eb 27 egyént mart meg a kik védoltás czéljából a budapesti »Pasteur« intézetbe szállíttattak. Szerencsétlen szülés előfordult 15 esetben. Hét éven aluli elhalt gyermekek orvosi gyógy­kezeltetését elmulasztották 408 esetben. A tavasz és a nyár folyamán a vármegye főorvosa a perlaki, csáktornyai és alsólendvai járások trachomás betegeit, úgyszintén 6 kivételével az összes nyilvános és kézi "gyógyszer tárákat, valamint a hévízi és balatonfüredi gyógyfürdőket megvizsgálta. A belügyminisztérium a perlaki járás részére egy állami trachoma orvost rendelt ki, — a csabrendeld fiók-gyógyszertárt pedig önállósította és a jogát Posgay Andor okleveles gyógyszerésznek adományozta. A lefolyt időszakban a vármegye területén született 9302, meghalt 6928 és igy a szaporodás 2374. A hasznos háziállatok egészségi állapota az elmúlt félévben teljesen kielégítőnek nem mondható, mert mig a félév első hónapjaiban, a sertésvész kivételével, a házi­állatok közt alig fordult elő betegség, addig május, junius és julius hónapokban a lépfene 42 községben, a veszett­ség 27 községben, a takonykór 1 községben, az ivarszerv! hólyagos kiütés 25 községben, a rühkór 1 községben, a sertésorbáncz 10 községben, végűi a sertésvész 55 köz ségben lett hatóságilag megállapítva. Az állatorvosiközszolgálat államosítása folytán kifejt hető, nagyobb ellenőrzésből kifolyólag a betegségek fellé­pésének bejelentése körül valamivel kevesebb mulasztás tapasztalható, minélfogva a gyorsabban alkalmazható óv­intézkedések kedvezőbb eredménnyel járnak. Az állategészség rendőri intézmények működése kielégitő volt: mulasztás nem észleltetett. A szarvasmarha járlati és kereskedelmi forgalmát illetőleg folyó évi január hó 1-től julius hó végéig a köz­pontból az illető községi megbízottak részére kiadatott 118.180 db. 20 filléres,' 79.463 db. 12íilléres- és 57.184 db. 04 filléres marbajárlati űrlap, melyekért 35.466 kor. 92 fillért szolgáltattak át a m. kir. adóhivataloknak. Folyó évi január hó 1-től julius hó 31-ig a várme­gye térületén előfordult tüzesetek száma 90 volt, melyek­nél az összes elhamvasztott érték, a hivatalos kárfelvételi jegyzőkönyvek szerint 205.335 korona 50 fillért tett ki; ebből biztosítva volt 147.554 korona 25 fillérnyi érték s igy a biztosítatlanul szenvedett kár 57.781 kor. 25 fil­lérre rug. A tűz keletkezésének oka, a teljesített vizsgá­latok szerint 10 esetben gyújtogatás, 16 esetben gon­datlanság, 2 esetben villámcsapás és 62 esetben kiderít­hetetlen volt. A szeméi// és vagyonbiztonság ajárási főszolgabíróktól beérkezett havi és a csendörségi esemény jelentések szerint a Iefoljt félévben a vármegye egész területén teljesen kielégítő- és megnyugtató volt; — fordultak elő ugyan egyes betöréses lopások és kisebb tolvajlások számos esetei, tettesei azonban a csendőrség által leg­nagyobb részben kipuhatoltatok s az illetékes hatóságoknak átadattak. Az egyenes adót illetőleg a vármegye területén hát­rálék volt december végén 1,385.475 kor. 03 fill., a f. év első három negyedére az előírás 2,933.563 kor. 54 fill.. összes tartozás 4,319.038 kor. 57 lill., melyből julius végéig lefizettek 1,343.861 kor. 27 fill-ts igy julius végén a hátrálék 2,975.177 kor. 39 lill \ a hadmentességi díjnál december végén hátrálék volt 151.252 kor. 53 fill., ebből a f. évben juliu s végéig lefizettek 14.279 kor. 52 fill-1 s igy a hátrálé k julius végén 136.973 kor. 01 lill. Az évek bosszú során felszaporodott' hátralék azért tisztviselői szolgálat nem helytelen dolog, s nagyon is érthető az utána való vágyakozás. A pályaválasztásnál fontolja meg mindenki azt is, hogy mennyi jövedelmet hajt a kiszemelt állás és ha a jövedelem az ő egyéni szükségleteit kielégíti : csak bátran előre! A köztisztviselő már előre tudja, hogy mi lesz a iövedelme, s igy nincs'joga keseregni. Nem szabad kö vetelu/, hogy a munkánkért többet adjanak, mint a mennyiért mi magunk fölkínáltuk, ezt legföle'ob csak óhajtani szabad. A mi pedig az úgynevezett diplomás pályákat illeti: a derék és tehetséges ember hosszabb rövidebb ideig tartó küzdés után végre mégis csak ér­vényesül. A sikei titka : a kitartas és a folytonos szárny­próbálgatás. A szorgalom magában véve nem elegendő ; a gyertya nagyon jól világithat a véka alatt is, a nélkül, hogy sok hasznát vehetnők. Próbálgatni kell az érvénye­sülés módjait, de mindig ugy, hogy az emb:r biztos talajt érezzen a lábai alatt. Ha aztán egy kicsit kicsúszik is néha a talaj az ember lába alpi, az se nagy baj; fiatal csontoknak az nem árt, sőt némelyek szerint hasznos is ; csak el ne törjön semmi s ne érje veszedelem se a lelket, se a becsületet. A ki elesett, az még nem mind halt meg; ugorjék talpra, s aztán jobban vigyázzon. Senki sem születik a világra ugy, hogy mindjárt járni tud; az élet utjain is mindnyájunkat ért már egy-egy eltottyanás, a melybe azonban há' Istennek nem haltunk bele. Csak előre, csüggedés nélkül és mindig csupán csak a tisztesség utjáu, Ez a legjobb és legszilárdabb ut, akár csak a vasút, csak kisiklani nem szabad belőle, mert különben agyon­üti magát az ember. * Elemi dolog persze az is, hogy az „ember ismerje azokat az életpályákat, melyek kőzött válogathat. Ezet a célt szolgálja ez a könyv, a melyben természetszel üleg a kevésbbé ismert életpályák vannak bővebben ismertetve, valamint azok, amelyek legbiztosabban ós legtöbb ember­nek adhatnak biztos kenyeret. nem volt teljesen rendezhető és behajtható, mert az uralgott mostoha gazdasági viszonyok mellett az adózók fizetés­képessége teljesen kimerült. E téren mindazonáltal tetemes javulás észlelhető, mert 1900. évi junius hó végén mutat­kozott hátralék egyenes adóban 2,419.251 korona 64 fillér, folyó évi junius hó végén pedig hátralék volt 2,193.199 korona 65 fillér, igv kedvezőbb a hátralék állapota 266.051 korona 99 fillérrel. A pénzügyi adminstratió terén fennakadás nincsen; minthogy azonban a lakosság csekély termését még nem értékesíthette, az adók és egyéb kincstári követelések csak szeptember és október hónapban fognak nagyobb mérvben befolyni. Közgazdasági viszonyainkat illetőleg a mezőgazdasági termények állása a lefolyt félévben kielégitűnek nem mond­ható, amennyiben a rendkívül erős téli fagyok által meg­sanyargatott őszi vetések és lóheresek későn fejlődtek, kellően nem bokrosodtak ; — a tavasziak vetése pedi szokatlan késő időre esvén, ezek sem gyarapodhattak, leginkább azon okból, mert a nevelő májusi időjárás ez idén száraz, meleg jelleggel bírt s a junius hó második felében volt csapadékok a növekedésben beállott csökké nést nem voltak képesek helyreütni. Az aratás jobbára kedvező időben ejtetett meg, de vármegyénkben nagy átlagban silány eredménynyel végződött, mennyiségileg pedig jóval a mult évi középtermés mögött maradt. Vár­megyei átlag volt: búzában katasztr. holdanként J6 03 kilogr, a mult évi terméshez hasonlítva 64.000 méter­mázsával kevesebb ; rozsban jobb termés volt, mint a mult évben, vármegyei átlag kat. holdanként 5'84m. mázsa, 53,000 métermázsával több mint tavaly s minősége is jobb. Árpában és zabban ismét hiány konstatálható a mult évi terméssel szemben. Árpában kat. holdanként 563 mm. a megyei átlag 19.000 mmázsával kevesebb, zabban 53 mm.^ az átlag, 27.000 mmázsával kevesebb, mint a mult évben. A repeze, ott, hol még az ősz folyamán a rovarok pusztításaitól megmenekült, kielégítő eredményt adott. Mig a gabonatermést illetőleg a vármegye egyes vidéke, daczára a közepes átlag termésnek, tűrhető viszonyok közé jutott, általános a panasz a silány takarmány­termésre, a legelők siralmas állapotára, tehát oly ténye­zőkre, amelyek a marhatenyésztést képesek megrendíteni. Már az aggszéna termés és a mesterséges takarmányok termése 20—40%-kal kevesebb eredményt adott, mint mult évben; — a zölden aratott takarmány félék is a nagy szárazságban alig fejlődtek, mihez hozzájárult azon sajnos körülmény, hogy a sarjuszénatermése a vármegye legnagyobb részében megsemmisült az aszály folytán, a legelők, kisültek, a lóheresek második kaszálása alig adott némi eredményt,szóval az állattartás és állattenyész­tésre nézve rendkívül aggodalmas állapotok fejlődtek, miből kifolyólag a szarvasmarhának óra már eddig is hozzávetőleg 30°/o-kal csökkent. Mindezen állapotokat és termésviszonyokat összevetve, vármegyénk közgazdasági állapota igen nehéz viszonyok közé jutott, a melyből, a rosz értékesítési viszonyokra való tekintettel, csak igen nehezen fog kibontakozhatni. Nagyobb mérvű elemi csa­pások nem fordultak elő, amennyiben fagy és árvízzel nem kellett küzdeni a gazdának. A jégkárok is kisebb­teriiletre szorultak; május hó közepe és vége felé voltak jégkárok: Zalaszentbalázson, Bazitán, Tagyon, Monoszlón, Felsőeőrsön, Szentlíszlón, Bánoksztgyörgyön, Csapin, Uj­népen, Salomvárott és Felsöbagodon 5—15—20°/o. károkat okozván, Junius hónapban kisebb jég a csáktornyai járásban; jelentékenyebb Sormás községben és Becse­lyen. Julius bó folyamán is volt jégeső és pedig a julius hó 14-én dühöngött jégeső a Balatonederícsi szőlőket verte tönkre. A káros növény parasiták irtására, a pero­nospora elleni permetezésre és az oidium szőlőpenész elleni porozásra a megyebeli gazdák a járási főszolgabirák, illetve községi elöljáróság utján kellő időben felhivattak, szóval a káros állatok és növények irtása az 1894. évi XII. t. cz. értelmében általában foganatosíttatott. A törvényhatósági utak fentartására a fedanyag szükséglet az u ti bizottságok meghallgatása mellett a kir. államépitészeti hivatal által inegállapittatván, s a vonatkozó tervezet a közigazgatási bizottság által jóváhagyatván, a fedanyag szállítás kellő időben megkezdetett és oly erő­vel eszközöltetett, hogy a fedanyag nagyobb része már ki is szállíttatott. Az 1901/2. évi utíentartási költségelőirányzat terhére foganatosítandó műtárgy javításokra és újból építésekre, a kir. államépitészeti hivatal szabályszerű terveket és költségvetéseket készített, s miután azok illetékes helyen jóváhagyattak, a munkálatok végrehajtása árlejtés utján biztosíttatott. A törvh. közutak állapota teljesen jó; — az út­adót nem fizetők által teljesítendő munkák részben le­dolgoztattak. Vasút- posta- és tdvirdaügyek terén említésre méltó esemény nem fordult elő. A tőrvényhatósági utádót illetőleg a vármegye terü­letén december végén a bátralék volt 204.192 kor. 52 fill., az 1901. évi előírás 463.542 kor. 41 fill.. összesen 667.534 kor. 73 fill; ebből a f. évi julius végéig lefizettek 107.491 kor. 24 fill-t s igy a hátralék július végén 560.243 kor. 49 fillér. A különböző vármegyei pótadókat illetőleg: az össze­sített vármegyei pótadánál a mult évi hátrálék 66.955 kor. 29 lill., ebből a f. évi julius végéig befolyt 43.330 kor. 56 fill., hátrálék julius végén 23.534 kor. 73 lill : a jegyzői nyugdijalapnál a f. évi kivetés 11.472 kor. 35 fill , lerovás julius végéig 5.355 kor. 95 fill., julius végén a hátrálék 6.116 kor. 40 lill; az erdészeti alapnál a mult évi hátrálék 1.388 kor. 57 lill, f. évi kivetés 11.009 kor. 08 hll., összesen 12.377 kor. kor. 62 fill., melyből julius végéig lefizettek 6.033 kor. 16 fill-t s igy a hátrálék julius végén 6.364 kor, 49 lill; az ebadónál mult évi hátrálék 167 kor. 76 fill., ebből lefizettek julius végéig 166 kor. 68 fill-t s igy julius végén a hátrálék 1 kor. 08 fillér. A vármegye törzsvagyona áll 3013 kor. 13 fill. takarékpénztári betétből és 1500 kor. magánkötvényből | a cselekvő hátrálék 3.463 kor. 46 fill. s igy az összes cselekvő vagvon 7.956 kor. 59 fill és a szenvedő hátrá­lék 689 kor. 12 fill. A vármegyei közigazgatás összes központi és járási hivataloknak, valamint a vármegyei árvaszéknek ügy­forgalmi kimutatását illetőleg a mult év végén a hátrálék volt 10,683 ügydarab ; a f. évben január 1-től julius vé­géig beérkezett 132.656 és igy elintézésre várt 143.299 ügydarab, amelyből a f. év julius végéig elintéztek 133.612 úgydarabot s igy julius végén hátralékban ma­radt 9.687* ügydarab. Pályázat posta segédtiszti tanfolyamokra. A m. kir. posta, távírda és távbeszélő elnökiga<­gatója a posta-, távírda- és távbeszélőkezelési szolgálatban alkalmazandó ós a XI. fizetési osztályban 1000 koronától 1400 koronáig emelkedő évi fizetéssel, to/ábbá az 1893 évi IV. törvénycikk által megállapított lakpénz/.el java­dalmazott posta- és távírda segédtisztek kiképzésére /. 1901. évi október hó 15-től hat hónapra terjedő gyakorlat­tanfolyamokat nyit a köyetkező posta- és távirdahivata­loknál : 1. a budaposti posta- és távirdaigazgatóság kerü­letében Kecskeméten és Selmeczbányán; 2. a kassai pesta­és távirgaigazgatóság kerületében Eperjesen ós Sátoralja­újhelyen; 3. a kolozsvári posta- es távirdaigazgatóság kerületében Brassóban és Kolozsvárott; 4. a nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság kerületében Aradon és \Deb­reczenben; 5. a pécsi posta- és táviidaigazgatóság kerü­letében Keszthelyen és Mohácson ; 6. a pozsonyi posta- ós távirdaigazgatóság kerületében Nyitrán és Léván; 7. á soproni posta és távirdaigazgatóság kerületében Székes­fehérvárott és Szombathelyen ; 8. a temesvári posta- és távirdaigazgatóság kerületében Szabadkán és Verseczen; 9. a zágrábi posta- és távirdaigazgatóság kerületében Eszéken es Zimonybaa. Ezekre a tanfolyamokra hallgatóul felvétetnek : a) első sorban az 1873 évi II. törvénycikk 5 §-a értelmeben kisebb hivatalnoki alkalmaztatásra igónyjogo­sultsággal biró igazolványos katonai altisztek; b) postamesteri vagy posta- és távirdakiadó minő­ségben szolgáló olyan férfiak, akik a gymnasium, reális­kola vagy polgári iskola negyedik osztályát esetleg ezekkel egyenlő rangú más iskolák megfelelő osztályait sikerrel elvégezték; c) ugyanezen iskolai előképzettséggel biró ós 18. élet­évüket meghaladott más férfiak ; d) végül ha ily pályázók kellő számmal nem jelent­keznek, a fenti iskolai előképzettséget igazoló, 16 ólet­óvöket betöltött ifjak is. A fölvételre megkivántatik to­vábbá annak igazolása, hogy a folyamodó 1., magyar állampolgár; 2. 35-ik életóvót még nem haladta túl; 3. magyar, illetve, ha horvát-szlavocországi illetőségű, a horvátnyelvet szóban és Írásban tökéletesen bírja; 4. feddhetlen előéletű; 5. a posta- és távírda szolgálatra testileg is teljesen alkalmas, mely utóbbi körülmény közhatósági orvosi bizonyitványnyal igazolaudó. A tanfolyamok hallgatói tandíj cimén fejenkint 20 koronát kötelesek fizetni és ezen dij lefizetése alól csak az igazolványos katonai altisztek mentetnek fel. A tanfolyam szabályszerű elvégzése és az előírj szakvizsga letétele után a hallgatók posta- ós távirda­segédtiszti állásra képesítést nyernek, illetve a posta- és távirdasegédtisztjeleltek létszámába felvétetnek és a segédtiszteknek költségvetésileg megállapított lét­számában beálló üresedéshez képest posta- ós távírda­segédtisztekké neveztetnek ki. Akik ezen tanfolyamokba belépni óhajtanak, saját­kezűleg irt folyamodványukat, születési, orvosi, erk.Hcsi és iskolai bizonyítványukkal felszerelve, folyó évi szep­tember hó 30-ig éspedig a már szolgálatban állók fölöttes hatóságuk utján, a többiek pedig az illető főszolgahiró vagy polgármester közvetitésével, a tanfolyam helyére nézve illetékes posta- és távirdaigazgatósághoz nyújtsák be. Ipar- és kereskedelem, A fegyenc iparról. Esztendők óta, kiváltkóp a legutóbbi időben, mind hangosabban nyilvánul iparos körökből az a panasz, hogy a fegyházakban űzött kézműipar egyenetlen versenyt foly­tat a hazai szabad iparral ós ebből kifolyólag ezen verseny számos iparág kifejlődését megzsibbasztja. Az igazságügyminiszter is bJátta, hogy az iparosok panasza nem jogtalan ós nem méltánytalan, elhatározta, hogy némely iparágat, melyet a fegyházban fiznék; foko­zatosan be fog szüntetni ós csak azokat az iparágakat kultiválja, melyeket rendszeresen nem űznek iparosaink és igy nekik versenyt nem csinálnak. Az összes fegyházakban ós börtönökben 23 ipar­ágban évente átlag 2150 fegyenc foglalkozik iparral. Amint tehát a számadatokból látható, az iparos­ságnak nincs egeszen komoly oka aggódni a fegyencipar terjedése fölött. S habár itt-ott kétségtelen, hogy az eg^es helyi piacokon kisebb megrendelések, szerzések s a fegy­házi készítményeknek nyilvános üzletekben vagy vásá­rokon sátrak alatt törtónt eladása tekintetében a helyi piacok néha érzékeny versenyt voltak kénytelenek szen­vedni, mégis a fegyenc ipar egyes helyi piacok kivéte­lével a hazai kézműiparnak nem oko/, számbavehető kárt. Egy izben már fel is vetették a kérdést egy nagyobb értekezlet tárgysorozatában : Mennyiben szükséges ós lehetséges a fegyházak, börtönök ós fogházak iparUzleti rendszerén változtatni'! Minő óvrendszabályok szükségesek az iparosok sérelmeinek megszüntetésére? s végre, hogy a mezőgazdaságot nem lehetne-e ezen intézetekben nagyobb mérvben művelési alá venni ? E kérdéseknek minden oldalról történt tüzetes meg­vitatása alkalmával nem zárkózhatott el azon fontos

Next

/
Thumbnails
Contents