Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
2 ZALAMEGYE 1901 december 15. Nagypáli, Szentgyörgy, András Inda, Apátfa, Boldog/a, Ebergény, Hottó, Szentniihályfa, Teskánd, Vorhota, Drávaszentmihály, Felsőpusztafa, Felsővidafalva, 'Nyírvölgy, Szászko, Szentilona, Zalaujvár, Drávaszentiván, Csáktornya, Kisgórbő, Bak, Boczföld. Sárhida községeknek községi pótadó törlése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatait. Elfogadásra nem javasolja a közgyűlésnek az állandó választmány: a tóthszentmártonikörjegyzőséghez tartozó községeknek a küldönc szolgálat szabályozása tárgyában, a zalalövői vendéglőben a záróra nteghoszszabitása tárgyában, a homokkomáromi hegyközség rendtartási szabályzatáról, a zalaegerszegi zálogház tulajdonosának kamatláb felemelése tárgyában beadott kérvényét. Pótlás végett visszaadatni javasolja a választmány a közgyűlésnek: Balatonudvari községnek községi ingatlan eladása tárgyában, Szigliget községnek kölcsön felvétele tárgyában hozott képviselőtestületi határozatát. Meszesgyörök kérvényét a község nevének Balatongyörökre kért átváltoztatása tárgyában pártolólag terjeszti a választmány a közgyűléshez. A vármegyei építészeti szabályrendeletre vonatkozólag az állandó választmány többek felszólalása után azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé, hogy a kész tervezet újból átdolgozás végett még egyszer adassék ki a kiküldött bizottságnak azzal, hogy a bizottsagba dr. Haudek Ágoston is beválasztassék. A vármegyei nyugdijszabalyzaton oly irányú változtatást javasol a választmany az alispán előterjesztésére, hogy a 3. § ban jelzett összes befizetéseknek 9O°/ 0-ka felhasználható legyen úgy, hogy a kamatok lO°/ 0-ka csatoltatnék csak a tőkéhez. Képviselőtestületi ülés. A városi képviselőtestület november hó 28-án Várhidy Lajos polgármester elnöklésével rendes közgyűlést tartott. A tárgysorozat előtt elnöklő polgármester bejelentette, hogy a képviselőtestülettől nyert megbízatáshoz képest személyesen tett lépést az iránt, mikor fogadna dr. István Vilmos újonnan kinevezett szombathelyi megyés püspök szülővárosának küldöttségét? A nyert informatió szerint megyés püspök a praeconisatio után fogadja a varos küldöttségét, amely időpontot annak idején értésére adja a képviselőtestület tagjainak, amit a közgyűlés tudomásul vett. A jegyzőkönyv hitelesítésére dr. Czinder István és Baly Béla képviselők kijelöltetvén, a közgyűlés áttért a tulajdonképeni tárgy® t. i. az 1902. évi városi költségvetés tárgyalására. Ugy az 1902 ik évi városi költségvetést, mint az 1902-ik évi útfenntartási költségelőirányzatot és az aggápolda 1902-ik évi költségelőirányzatát tárgyalta a városi pénzügyi bizottság ; ennek javaslata alapján egybeállította a városi tanács s az igy egybeállított költségelőirányzatot kinyomatva megkapták a képviselőtestület tagjai, miért is nem olvastak fel pontonként, hanem Simonffy István városi ellenőr, mint előadó, részéről tett felvilágosítás folytán egyesek hozzászólása után a képviselőtestület azt egész terjedelmébe:-, változatlanul elfogadta. Az elfogadott költségvetés szerint (melynek főbb tételeit lapunk más helyén közöljük, mig az útfenntartási költségelőirányzatot a hírek között) 82.741 K 86 f hiány fedezésére a város összes adóira 60 9/ l u%-os, a földadó kivételével pedig a többi adó nemre Í8 7/ 1 0°/ 0-os vagyis összesen 79 G/ 1 0°/ 0-os pótadót vetett ki a közgyűlés, belevéve a törvényhatóJolánék fényes zsúrt rendeztek. Hivatalos volt reá természetesen Pethes is, s mint Jolán obligát udvarlója, hevesen csapta körülötte a szelet. Sok fiatal leány, még több fiatal ember volt a társaságban. Egy kiválóan megragadta Pethes figyelmét. Sötét bajszú, tüzes fekete szemű, örmény arcu fiatal ember, ki szempillantásait egy percre sem vette le Jolánról. Pethes már szinte kérdőre akarta vonni a fixirozásétt, de a tüzesszemü Jolán szüleinek társaságában vonta meg magát s azok, mint látszott, igen szives hangon beszélgettek vele. Később megtudta, hogy az illető Gyurovics Andor országgyűlési képviselő és bánsági földbirtokos s megtudta azt is, hogy hnztüznéző minőségben vesz részt a mulatságon, melyet nagyrészt miatta rendeztek. Pethes kezdte magat nem jól érezni. Bár bizonyos volt a maga dolgában; tudta, hogy Jolán szereti őt, de mégis ki tudja ... az ördög nem alszik. A pompa, fény már sok szép és okos főt csavart el. — Bar csak sohse is láttam volna e pokoli szemű Gyurovicsot — gondolta magában Pethes, midőn latta, hogy a második négyesre Gyurovics jelentkezett |olánnál. Pethes kellemetlen arckifejezéssel vonult félre és semmi unszolásra sem volt hajlandó egy páratlan táncospár vis á-vis-jának beugrani. A négyest ülve nézte végig. Igazi tortura volt az ő reá nézve. Látnia kelletett, mint suttog Gyurovics bohókás dolgokat Jolán rózsás fülecskéibe; de legjobban fájt neki az, midőn látta, hogy azokon Jolán mily jóizüeket kacag. A zsúrnak is vége lett s Pethes a féltékenység mardosó kígyóival keblében tért haza. * * A társaságnak megvolt a maga sensatiója. Gyurovics eljegyezte Jolánt. — Es mit szól majd hozzá Pethes ? — kérdezték a benfentesek. — Hát mit szólhat ? Semmit. Hiszen ő sohasem sági tisztviselők fizetés emelésére a törvényhatóság [ által kivetett s/io%" o s vármegyei pótadót. Midi Sándor vasvári téglassal a téglagyár átvétele tárgyában a városi tanács által kötött és beterjesztett szerződést a kegyül és változatlanul elfogadta. Olvastatott a városi tanacs előterjesztése, mely szerint az állami hus- és borfogyasztási adókra nézve a tanács a kincstárral a megváltást 30.800 K évi öszszegért az 1902-ik évre feltétlenül, az 1903. és 1904-ik évre pedig feltételesen megkötötte azzal a megjegyzéssel, hogy a miniszteri rendeletnek megfelelőleg az esetleg nem sikerült egyezségek végeldöntés végett a regálebizottság helyett a városi tanácshoz terjesztendők ; továbbá a házi kezelés továbbra is fenntartatik azzal, hogy iroda helyiségül a kapitányi hivatal egyik helyisége fog 1902. január l-től szolgálni. A közgyűlés az előterjesztést helyeslőleg tudomásul vette. Tekintettel arra, hogy városunk lakossága a lótenyésztéssel általában véve nem foglalkozik ; tekintve továbbá, hogy az állami ménfedeztetési állomás fenntartása ennek dacara a városnak évenként 400—500 korona kiadást okoz : a képviselőtestület az alispáni hivatalhoz oly irányú előterjesztést tesz, hogy továbbra a fedeztetési állomást nem tartja fenn s kéri ennek más községbe való áthelyezését. Városunk 1902. évi költségvetése. A városi képviselőtestület november hó 28 án Várhidy Lajos polgármester elnöklésével tartott őszi rendes közgyűlésén targyalta a városi pénzügyi bizottság javaslata alapján a városi tanács által egybeálli tott 1902-ik évi költségvetési előirányzatot s azt a javaslat értelmében elfogadta és jóváhagyás végett felterjeszti a vármegye törvényhatósági bizottságához. A költségvetés főbb adatait következőkben ismertetjük : Bevételek: A) Rendes bevételek Pénztármaradvány 112 K /y f. Ingatlanok jövedelméből: szántóföldek bére 2046 I< 30 f, füeladás 1 596 K 94 f, nagygyakorlótér bére 2.937 K 96 f, szarvasmarhák és*sertések után legeltetést bér 1.530 K, gyümölcsfa csemetékből 6 K, homokbanya bére 40 K, gubacs eladása 26 K, műszaki fák eladása 2.200 K. Házak és e^yéb épületek után u. m. városház alatti boltok bére 2.209 K, Baross-ligeti vendéglő bére 1.600 K, szénáspajta bére 320 K, pénzügyi palota bére 6.400 K, Bárány vendéglő bére 11.000 K, boltok után 3 185 K, vágóhídi lakás bére 200 K, államkincstártól laktanyabér 8.987 K 96 f, vármegyétől beszállasolási dij téritmény 22.052 K 76 f, téglagyár után 2.804 K, fehérképi vendéglő bére 1.600 K, összesen az ingatlanok és házak jövödelme 71.217 K 92 fill. Javadalmakból: napi- és heti vasari helypénzszedés bére 18.666 K 68 f, országos városi helypénzszedés bére 9.333 K 32 f, bor- és husfogyasztási pótadóból 4.802 K 58 f, vadászati jog bérlete 334 K, italmérési adó részesedéséből 2.750 K, összesen 35.886 K 58 fill. Közigazgatási illetékek: marhalevelek kiadása és átíratása 1.637 K. 90 f, adóbehajtási illeték 1 982 K 86 f, szemétkihordási illeték 84 K, cbadó- és védjegyekből 276 K 80 f. termény- és allatmérési illetékek 79 K 20 f, piaci gabonamérési dij haszonbére 201 K, vágóhídi dij illetékekből 3.379" K 50 f, összesen 7.641 IC 20 fill. Tanügyiek. Elemi iskolánál cselekvő tőkék kamatai 1.484 K 82 f, iparos tanonciskolánál tandijak 796 IC. iparengedély dijak 146 K, államsegély 600 K, iparkihágási bírságokból 32 K, kisdedovodanal tandikérte meg Jolán kezét, örökké meg nem maradhat pártában. Azután Gyurovicsot nem lehet csak ugy kikosarazni. Szegény Pethes Lászlóra, mint a kit a villám sújtott, oly módon hatott Jolán eljegyzése, Nem hitte, hogy az lehetséges. Még mikor az eljegyzési hír már az újságokat is bejárta, még akkor sem- bízott e házasságban. A sok izgalom azonban, melyet a várakozás és kínos reménykedés óráiban kiál|ott, ágyba elöntötte. Lázas állapotában fogalmazta meg a z-t a levelet, melyet Jolánnak irt az ismert jelige alatt, melyben szivrehatónn könyörgött hozzá, hogy szerelmük legszentebb emlékeire jelenjen meg egy utolsó találkán, hogy elbucsuzhassék tőle. A láz legmagasabb fokán dühöngött, de azért Pethes László magára kapkodta ruháit s bár az orvos a legszigorúbban megtiltotta, hogya szobát el ne hagyja, sietve rohant a találka színhelyére. Jolán már ott volt, vele a társalgónő, ki minden titkukba be volt avatva. Midőn meglátta a beesett szemű halavány Pcthest, szinte felsikoltott. — Petitesnek minden vére arcába szökött. Ütőere ugy lüktetett, hogy szinte hallható volt. Halkan köszönt, majd megindultak szomorúan, némán egymás mellett. Pethes rendezte gondolatait, melyeket a láz, s a hirtelen viszontlátás össze-vissza kuszált. Csak egyet kérdezett Jolántól, hogy felesége lesz-e Gyurovicsnak ? Jolán némán bólintott fejével s miközben szemeit kérőleg függesztette Pethes arcára, kitört belőle az indulat s remegő hangon mondá el neki, minő nehéz a sors végzése ellen küzdeni. Gyurovics megkérte kezét s szülei azonnal igent mondottak. Hasztalan rimánkodott, hasztalan könyörgött, hogy ne tegyék boldogtalanná, mert ő egyedül csak Pethest szereti; szülei azonban feltárták előtte a helyzetet, hogyha nem jakból 824 K, ovodaalap vagyon kamataiból 1.308 K 96 f, Összes tanügyi bevétel 5.191 K 78 fill. B) Rendkívüli jövedelmek. Hátralékos kötelezettségből. Haszonbéri, egyéb vegyes és községi pótlék hátralékok fejében az 1900. évi zárszámadas szerint fenmaradt követelésekből 30.248 IC 11 fill. Egyéb rendkívüli bevételek. Megyei székház előtti 2 utcai lámpa felgyújtása utáni vállalatból 120 K, haszonbérlőktől állami adó és megyei pótadó téritménye'tből 368 K 43 f, haszonbérlőktől tűzbiztosítást dij téritményeiből 231 K 72 f, nyári kiülőhelyek utáni illetékekből 167 K 06 f, átvonuló katonatisztek utáni szállásdijakból 583 K 02 f, összesen 1.470 K 23 fill. Átmeneti bevételek A 4 mezőőr és 1 erdőőr fizetése és mellékjáruléka 1840 K. A bevételek összesítése, Rendes bevételek 120.04.9 K 68 j, rendkívüli bevételek 33.558 K 34. f, vagyis az 1902. évi remélhető összes bevétel 153.608 K 02 fill. Kiadások. A) Rendes kiadások. Elöljárók fizetése- és mellékjárulékaira 35 604 K 70 f, szolgaszemélyzet bérére és mellékjái ulékaira 13.521 K, irodaszerek- és felszerelésekre 1.976 K 61 f, fűtés-, világításra 1 078 K 12 f, bútorok és eszközök beszerzésére 500 K, utazási költségek- és napidíjakra 4.821 K, előfogati költségekre 50 K, épületek- és ingóságok jó karban tartására 6.058 K 10 f, utcák és terek fenntartási költségeire 9.398 K 96 f, gazdasági kiadásokra 1.705 IC 99 fill. Tanügyi kiadások: a) elemi iskolára 14.595 K 92 f, b) íparostanonciskolaiak 3.097 K 64 f, e) kisdedovodaiak 3.978 K 56 f, d) főgymnasiumi kiadások 10.040 K, összes tanügyi kiadások 31.712 K 12 fill. Szegénytartási költségek 5.711 K 56 fill, Vegyesekre : város adója és megyei pótadója 5.173 IC 48 f, okmány- és bérnyugták bélyegei 111 IC 38 f, postai levél- és távirdai költségre 90 IC, községi jegy zői nyugdijalapra 160 K 02 f, védhimlő elleni oltó nyirokért 29 K 64 f, Behring-féle gyógyszerumért 100 K, eb védjegy ékért 25 K 46 f, tiszti szállásdíjak kifizetése 1.368 K 80 f, tüdőbetegek szanatóriumára évi tagsági dij 20 IC, az aggápoldaba elhelyezett 8 agg részére kibérelt helyiségek bére_300 K, törvényhatósági tisztviselők fizetésemelésére ez állami adók aranyában eső 8/io% _o s pótadóra 868 K 34 f, összesen vegyesekre 8.247 K 42 fill. B) Rendkívüli kiadásokra. Vegyes kölcsönök törlesztésére és pedig óvodai 26.632 IC 36 f kölcsön l/ 2"/ 0 os törlesztésére 133 K 86 f, az ovoda alaptól kölcsönvett tőkéből az 1901. végén még fennmaradó 25.698 K 90 f 6°/ 0-os kamataira 1,541 K 88 f, az egyes alapoknál levő 5.260 IC tartozás 4 1/ 2°/ 0-os kamata 236 K 70 f, összesen 1.912 K 44 fill. Átmeneti kiadások: 4 mezőőr és egy erdőőr fizetésére és járandóságára 1.840 K. Előre nem láthatókra : az 1901. évi előirányzatba felvett 4000 IC és a városi egyes tisztviselők és szol gak részére 1902. január l-től megszavazott fizetésemelésekre 8.000 IC, összesen 10.000 IC. Hátralékokra. Az 1900. év végén hátramaradt összes kifizetetlen hátralékokra 26.210 IC 26 f, bevehetetlennek mutatkozó községi pótlékok törtésére 1.600 K, összesen 27.810 K 26 fill. Bankkölcsön törlesztésére. A pesti, hazai e'ső takarékpénztár egyesülettől felvett 1.48Ó.000 IC kölcsön töke évi kamatára és járulékára 72.401 IC 60 f. Kiadások összesítése. Rendes kiadások főösszege 120.385 K 58 f, rendkivüli kiadásoké 115 964 K /, vagyis az rgo2. évi összes kiadások 236.349 K 88 fillért tesznek ki. akarja anyagi romlásukat, ugy fogadia el a gazdag kérő kezét S ő gyenge volt, igent mondott. Midőn beszédében idáig ért, szemei konyáiban úsztak. — Ugy-e megbocsát, nem fog megátkozni, liogy hűtlen lettem magahoz — szólt Jolán s remegve leste a választ a férfi ajkairól. Pethes' kissé gondolkozott, majd halk, alig érthető rekedt hangon suttogta : — Megbocsátok. S azután vígan társalogtak mindenféle bohóságról, a jövőről s arról, mi kép tarthatják fenn továbbra is a baratságot. Hogy hányszor és mikor fogja Pethes meglátogatni az ifjú part s más hasonló ezerféle bolondságról. Pethes, ki érezte, mint fogy percről-percre ereje, jól tudta, hogy mindebből semmi sem fog megváló sülni. Ő már sejtette a közeli véget, mely minden mártiromságának véget vet. De azért nem - mondott ellent Jolánnak; sőt még erősítgette tervezgetéseiben. Majd elbúcsúztak. Jolán, mint aki valami súlyos terhet rázott le magáról, pajzán jókedvvel nyújtotta feléje kis kezét, s vígan, mint akkor régen, mikor még boldog volt mindakettő, mondotta: — A viszontlátásra. Pethes László mig szemeit a borús égboltra függesztette, sokat mondóan válaszolt: — A viszontlátásra. Azután még sokáig nézett utána a karcsú alaknak, mig csak a utca gomolygó aradata el nem fedte őt szemei elől. Még akkor is merően nézett abba az irányba, melybe eltűnni látta, mikor már az talán a harmadik utcába is fordult. Nézett, nézett, mig csak szemei el nem homályosodtak s két forró könycsepp gördült a hideg aszfaltra . .
