Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 27-52. szám)
1901-12-01 / 48. szám
1901 november 10. ZALAMEGYE 5 A 236.349 K SS f összes kiadás fedezésén| szolgála 153.608 K 62 f-t bevételt levonván, a városi pótlék utján fedezendő hiány 82.741 1\ Só f • melynek fedezése végett Zalaegerszeg anyavaros és Ola külváros összes adózói terhére az 1902. évre kivetett roS.jjj K 37 j összes adóra 6o 9/ l 0"/ 0-os, a földadó kivételével a többi 89,14.2 K 26 f adóra 18 1 / x u°l 0-os pótlék kivetése vált szükségessé ugy, hogy a városi pótlék az iQ02-ik évre 79 6l l 0°l(,-ot fog tenni. Ipar és kereskedelem. Vásározók figyelmébe ajánljuk a kereskedelemügyi m. k. miniszternek, az országos vasárokon az iparosi vagy kereskedői minőség igazolása tárgyában, f. 1901. évi november hó 6-án 39.505. szám alatt valamennyi törvényhatósághoz intézett következő körrendeletét: «Több izben kérdés tárgyát képezvén, vájjon a hatóságok a vásárokat látogató iparosoktól és lceres kedőktől követelhetik-e vagy sem azok iparosi vagy kereskedői minőségének igazolását, ezennel a követ kezőket rendelem : Az 1884. évi XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény 50. §-a megadja a jogot, hogy minden iparos ugy sajat, mint mások készítményeit az ország bármely helyén tartott országos vásárokon áruba bocsássa. A törvény eme rendelkezésé mellett az a gyakorlat is kifejlődött, hogy az országos vásárokat nemcsak az iparosok és kereskedők, hanem mások is rendszeresen fel szokták keresni. Miután azonban az ipartörvény idézett rendelkezése szerint a vasárok rendszeres látogatása csakis az iparosokat és kereskedőket, (kikhez a jogosult vándoriparosok és vándorkereskedők is tartoznak) illetheti meg, az elárusító vásárosok ebbeli minőségének igazolását a hatóságok mindenkor megkövetelhetik. Kötelesek ennélfogva az ilyen vásárosok iparigazolványaikat kívánatra mindenkor előmutatni s illetőleg iparcikkek árusítása végett a vásáron iparigazolvány nél leül megjelenő árusítók az árusítástól cltiltandók. Ezen rendeletem, melylyel egyúttal a volt földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszternek 1875. évi augusztus hó 26-án 12.110. sz. a. kelt rendeletét hatályon kivül helyezem s mely azonnal életbelép, a házi ipari készítménynek elárusítóira nem terjed ki.» Erre a körrendeletre, s az abban foglalt intézkedésekre oly figyelmeztetéssel hivja fel az érdekelt körök figyelmét a soproni kereskedelmi és iparkamara, hogy jövőre országos vásárok látogatása alkalmával mindig magukkal vigyék iparigazolványaikat, nehogy iparcikkeik kirakásától és elárúsitásától hatóságilag eltiltassanak. Hivatalos rovat. I. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhirré teszi, hogy a legtöbb adófizető városi képviselőknek 1902. évi kiiga/itott és összeállított névjegyzékét, az 1886. évi XXII. t.-c. 38. §-a értelmében a városi főjegyző irodájában, 1901. évi november hó 29-től december hó 4-ig azaz öt napon át az esetleges felszólamlások megtehetése céljából, közszemlére kitette. Zalaegerszegen, 1901. november hó 29-én. II. Zalaegerszeg r. t. város tanácsa közhirré teszi, hogy a városi képviselőtestület 1901. évi november hó 13 án tartott rendkívüli közgyűlésén 2311/kig. 1901. szám alatt elhatározta, hogy a gyepmesteri telephez vezető útnak kiszélesítéséhez szükséges földrészeket, nevezetesen : a zalaegerszegi 340. számú tjkvben. A f i.033/b. sz. a. szám alatt felvett és Ruzsics Karoly zalaegerszegi lakós tulajdonát képező szántóföldből 180 négyzet ölet 157 (százötvenhét) koronáért, a zalaegerszegi 895. számú tjkvben 2032/a h. r. sz. alatt felvett és Korcz Lukács csács-bozsoki lakós tulajdonát képező szántóföldből 88 négyzet öl területű részt 70 K 72 fillér azaz: (hetvenhét korona hetvenkét fillér) megvásárol. Ezen határozat, az 1886. évi XXII, t.-c. 113. §-a értelmében 30 napon át azaz 1901. december hó 13-ig hirdettetik a célból, hogy ezen határozat ellen a község kötelékébe tartozó bármely pontján és azok, kik e községben vagy határában ingatlan vagyonnal bírnak, a törvényhatósághoz felfolyamodhatnak. Zalaegerszegen, 1901. november 13-án. Várhidy Lajos, polgármester. Helyi, megyei és vegyes hirek. Megyei bizottsági tagok értekezlete a vármegyei tisztújítás tárgyában. A vármegyei általános tisztviselői választások közeledtével annak helyes és egyetértő megejtése végett Königmayer J.inos, Vajda János, Vizlendvay Sándor, Koller István, Bogyay János, dr. Gyömörey Vince, Hertelendy Ferenc, Harkányi Ede. Szabó Imre, Háczky Kálmán, Csillag Gyula, Deák Mihály, Botka János, Szily Dezső, Ziegler Kálmán, Eper jesy Sándor bizottsági tagok a vármegye bizottsági tagjait november 29-én d. u. 2 órára előleges értekezletre hivták össze a vármegye székhelyére. Az értekezletre szép számmal jöttek össze a bizottsági tag-ok a vármegyeház gyüléstermében. Az értekezletet dr. Gyomoré)- Vince, az aláirt bizottsági tagok egyike, nyitotta meg, örömének adva kifejezést a szép számban való megjelenés felett, amelyen dr. Jankovieh László gróf, a \ armegye közszeretetben álló főispánja, is szives volt megjelenni ; röviden jelezvén az összejövetel célját, felkéri az értekezletet elnök és jegyző választására. Az értekezlet elnökévé Nagy Karol)-, jegyzőjévé Udvardy Ignác bizottsági tagokat választotta meg. Nagy Károly elfoglalván az elnöki széket, megköszöni a bizalmat; jelzi, hogy igen fontos tárgya van az értekezletnek ; utal a nagy feladatra, mely a varmegyei tisztv iselők áldásos működéséhez fűződik; fel leéri az értekezlet tagjait, a kijelelésnél az igazság és méltányosság elvét érvényesítsék. — Fábiánics Gyula előbb a járásokra, azután a központra nézve ajánlja a jelelést. — Simor János hozzájárul az indítványhoz azzal a megjegyzéssel, hogy előbb a központra, azután a járási tisztviselőkre vonatkozólag történjék a jelelés. Koller István elfogadja ezt a javaslatot azzal, hogy a járási tisztviselők választásánál a járásbeli bizottsági tagok javaslata vétessék figyelembe, mely célból indítványozza, bog) az értekezletből mindegyik járásra nézve küldessék ki egy bizottsági tag, aki összehívja a járás bizottsági tagjait értekezletre, melyen tegyék meg a jelelést a járás tisztviselőire nézve s azt^terjeszszék be. — A tett indítvány elfogadasa mellett az értekezlet a járási értekezlet egybehívására és vezetésére megválasztotta a zalaegerszegi jarásra Nagy Karoly, a tapolcaira Simor János, a keszthelyire dr. Dezsényi Árpád, a sümeghire dr. Gyömörcy Vince, a zalaszentgróthira gróf Battyány József, a pacsaira Koller István, a nagykanizsaira Eperjesy Sándor, a csáktornyaira Zicgl er Kálmán, a letenyeire Schmidt Emil, az alsólendvaira Isoó Ferenc, a perlakira dr. Böhm Szidney, a novaira Deák Mihály bizottsági tagokat azzal, hogy a járási értekezlet eredményét Nagy Károly elnökhöz beterjeszteni szíveskedjenek. — Miután még az értekezlet dr. Gyömörey Vince indítványára köszönetét és elismerését fejezte ki az eddigi tisztviselői karnak hat évi buzgó működéséért, áttért a központi tisztviselők kijelelésére, egyhangúlag általános helyeslés között egytől-egyig a jelenleg működő tisztviselőket jelelvén ki újból eddig elfoglalt állásukra. — Végül elnök a szives megjelenésért köszönetét fejezvén ki, az értekezletet bezárta. A tagok az elnök éltetése közt oszoltak szét. A vármegyei igazoló választmány december 3-án d. e. 11 órakor ülést tart, amelyim tárgyalás alá, veszi a négy választó kerületben elrendelt vizsgálat jegyzőkönyveit s azok alapján dönt az illető kerületben megejtett választás érvényessége fölött. Nagykanizsa varos képviselőtestülete Eperjessy Sándor elnöklete alatt tartott tisztujitószéki közgyűlésén Kaffay István rendőrbiztost vágóhídi felügyelő nek, Hutya Károly okleveles állatorvost városi állatorvosnak választotta meg. — A választás következtében megüresedett rendőrbiztosi állásra Banekovics József rendőrirnokot, ennek helyébe pedig rendőrirnokká Benedek Józsefet választották meg. A vármegyei vasúti bizottság november 29-én Csertán Károly alispánnak, mint a bizottság elnökének, elnöklete alatt gyűlést tartott, amelyen elhatározták, hogy a decemberi 9-iki közgyűlésnek javasolni fogják, hogy a keszthely—tapolczai vasútra a vármegye még 1896. évi elvi határozatához képest 160.000 K-t szavazzon meg s mivel az uj vasút építésével a keszthelyi balaton-szentgyörgyi vasút megvétele s ennek a magyar államvasutak kezelésébe való átvétele is céloztatik, amikor is ennek törzsrészvényei 100 K-val beváltatnának, a vármegye részére ez uton eső 7500 K-hoz még 7500 K-t javasol a bizottság az uj vasút építésére adatni, ami által fennmaradna az eddigi 30.000 K törzsrészvénye is. Mivel a jelenlegi pénzügyi helyzet a convertálásra nem alkalmas, a bizottság javasolja, hogy a közgyűlés feliratilag keresse meg a belügymi nisztert annak megengedésére, hogy a vasút segélyezésére szükséges összeget a vármegye az árvatarból vehesse fel 4°/ 0 kamatra 2°/ 0 évi törlesztés mellett. A keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatója. Ő felsége a király Czakó Béla keszthelyi gazdasági tanintézeti rendes tanárt a keszthelyi gazdasági tanintézet igazgatójáva nevezte ki. Gyászhír. Vettük a következő gyászjelentést: «Ozv. dunaszentgyörgyi Tolnay Tivadarné szül. kisgecsényi Szabó Gizella a maga, gyermekei: Kornél, Stefanie férj. dr. Komáromy Sándorné; Béla, ugy veje: dr. Komáromy Sándor; még is a nagyszámú rokonság nevében fajdalommal megtört szivvel jelenti a felejthetetlen férj, a jó apa, após s rokonnak, dunaszentgyörgyi Tolnay Tivadar földbirtokosnak 1901. évi november 27-én reggel 3 órakor hosszas szenvedés után életének 61-ik évében történt elhunytát. A boldogult hűlt tetemei folyó hó 29-én d. 11. 3 órakor fognak a nagygörbői családi sírboltban eltemettetni. Az engesztelő szent misé-áldozat Nagygörbőn folyó hó 30-an d. e. 10 órakor fog a Mindenhatónak bennitattatni. Nagygörbőn, 1901. évi november 27-én. Áldás és béke poraira !» Bizalom nyilvánulása. Gelsei Gutmann Vilmos kir. tanácsost, a nagykanizsai izr. hitközség elnökét, a kerületi elöljárók Budapesten tartott ülésükben a magyarországi izraeliták országos irodájának helyettes elnökévé választották. Köszönetnyilvánítás. A zalaegerszegi népkonyha javára domborui Hirschler Miksáné úrhölgy 30 K, dr. Mangin Károlyné 10 K, O. V. 10 K, Gráner Gézáné úrhölgy 4 K-t voltak szívesek adomanyozni, melyért hálás köszönetét fejezi ki a népkonyha vezetősége. Hangverseny. A zalaegerszegi karácsonyfa egylet választmánya november hó 28-an tartott gyűlésében elhatározta, hogy 1902. évi január hó ll-én tartja hangversenynyel egybekötött téli táncmulatságát. A hangverseny programmjat később fogja közzé tenni. Alapító tag. Özv. Faár Istvánné zalamihályfai lakós, aki már több izben felkereste adományával a sümeghi jótékony nőegyesületet, legközelebb 40 koronával az egyesület alapitó tagjai sorába lépett. A dunántúli vicinálisok. A Dunántúli Helyiérdekű I 'asuti Részvénytársaság tulajdonát képező Boba— jánosháza—sümegi, Csáktornya—zalaszentiván—ukki, Sümeg—tapolczai és Pozsony—szombathelyi gőzmozdonyu vicinális vasutak 1888-tól kezdve kűlömböző időben épültek és nyiltak meg s bár a vonalak üzletkezelési, díjszabási és forgalmi tekintetben is egységes hálózattá olvadtak mar össze, az azok építésére, ü/.letgyakoi lására kiadott engedélyokiratok továbbra is egyesítés nélkül fenmaradtak. Hegedűs Sándor kereskedelemi miniszter a képviselőház november 25-iki ülésén törvényjavaslatot terjesztett elő a szóban forgó vicinálisokra vonatkozó engedélyek egyesítése és a vasútvonalak szállítási adómentességének a zalavölgyi helyiérdekű vasút szállítási adómentességével egységes időtartamban való megállapítása iránt. A nagykanizsai izr. hitközség november 24-én gelsei Gutmann Vilmos hitközségi elnök elnöklete alatt tartott közgyűlésén tárgyalta a hitközség 1902. évi költségvetését, amelyet 104.952 K 19 f kiadással, 75.852 K 19 f bevétellel s igy 39.100 K hiánynyal állapított meg, amelyet hitközségi pótlékkal fedeznek; a hitközség által fenntartott iskolák 21.121 koronával terhelik a hitközség költségvetését, amennyiben a 45.511 K tanügyi kiadásokkal szemben 24.390 K a tanügyi bevétel; a tanügyi kiadásokból az izr. polgári iskolára 7.238 K esik s mivel ez az iskola az ottani állami polgári iskola mellett hiányt nem pótol, sőt a tanulók száma évről-évre apad, a közgyűlés nagy szótöbbséggel kimondotta, hogy a polgári fiú iskolát a folyó iskolai év végén beszünteti. Tanulmányi kirándulás. A helybeli felsőkereskedelmi iskola felső osztályának 28 növendéke mult hó 23-án Schmidt József, Balassa Benő és Mattuschek Richárd tanárok vezetése alatt Sárvárra rándult, hogy az ottani cukorgyárt tanulmányozza. A sárvári vasúti állomáson a gyár fogatai vártak az érkezőket, kik a menethez csatlakozott Tahy Elemér állomásfőnökkel együtt gyalog tették meg az állomástól a gyárig terjedő és alig 25 percet igénylő utat. A hatvan holdnyi területre kiterjedő gyártelep modern villaszerű épület csoportozataival, az óriási gyári épülettel és a már külsejével is imponáló díszes urasági lakkal kellemes benyomást gyakorol az idegen re. A tanárok megérkezve tisztelegtek a gyár tulajdonosánál, Hatvani Deutsch Bélánál, ki rendkívül szivélyességgcl fogadta a tanuló ifjúságot és azonnal intézkedett, hogy az ifjúság a gyár minden részletéről alapos és kimerítő felvilágosítást nyerhessen. Ö maga, az igazgató és három tisztviselő kalauzoltak a tanulókat és a cukorgyártás összes pházisait bemutatták és megmagyarázták. A tanulmányozás ötnegyed órát vett igénybe, amely idő alatt az ifjúság a cukorgyártás mechanikai és vegyészeti procedúráján kivül még közgazdasági ismereteit is gyarapithatta, amennyiben a helyes munkamegosztás összes előnyeit láthatta. A tanulmányozás befejeztekor Abonyi Lajos önképzőköri alelnök rögtönözve lelkes beszédet intézett a gyár urához, megköszönve a szives figyelmet, a tanúsított jóakaratot és az érdekes magyarázatokat, — Végül a tanárok is az iskola nevében megköszönték a szives fogadtatast és az elfáradt ifjúsággal a vendéglőbe siettek, hogy a vonat indulásáig rendelkezésre álló egy órát a fehér asztalnak szentelhessék. Itt is kellemes meglepetésben részesültek a diákok, amenynyiben az előre megrendelt és a viszonyokhoz szabott rövid ebéd megnyúlt jó hosszura és végezetül kitűnt, hogy az ebédet Hatvani Deutsch Béla fizette, kinek egészségére az ifjúság kiürítette a poharakat és vidám jó kedvvel, hazafias nóták mellett indult haza felé. Uj alapitó tag. Tivolt János helybeli magánzó és háztulajdonos 40 koronával a zalaegerszegi önkénytes tűzoltó egyesület alapitó tagjai közé lépett. Eljegyzés. Vidor Lipót, a Singer & Co. cég helybeli bizományosa, eljegyezte Csillag Miksa zalaegerszegi állami elemi iskolai tanitó kedves leányát, Reginát. Tanitói közgyűlés. A sümeghi róm. kath. tanítókor őszi közgyűlését Bánfi Alajos elnöklete alatt tartotta. A gyűlést megelőzőleg Vendel Jánosné elemi iskolai tanítónő gyakorlati tanítást tartott a különnevezetü törteknek egynevezetüekre való változtatásáról ; a sikerült előadásért a közgyűlés jegyzőkönyvileg fejezte ki elismerését. — Ezután folyó ügyeket tárgyaltak; a Veszprémben létesítendő tanitók házára' a tagdíjak 25%-át szavazták meg. — A számvizsgáló bizottság jelentése szerint a bevétel 157 K 65 f, kiadása 19 K 57 f s igy pénztármaradványa 138 K OS f. — Horváth Ilona felsőlcányiskolai tanítónő közhelyesléssel találkozott felolvasást tartott a konyhasóról. — Éles Károly a nyugdíj revízió ügyében szólalt fel ; a közgyűlés az indítványozót megbízta, hogy a körnek december hóban tartandó rendkívüli közgyűlése elé terjessze be részletes javaslatát megvitatás végett. Varosunk 1902. evi útfenntartási költségelőirányzatai a városi képviselőtestület a november hó 28-an tartott rendes gyűlésen a következőleg állapította meg: bevételek: mult évi pénztármaradvány 2.700 K, 395 igásnapszám felének kötelező megváltásából á 4 K "790 K, 4.025 kézinapszam felének kötelező megváltásából á 80 f = 1.610 K, 395 igásnapszám felének természetben leszolgálási egyenértéke a 4 K == 1.610 K; bevételek összege 7.500 K. Kiadások: 3 állandó utcatisztogató fizetése á 360 = 1 080 K, 4
