Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-07 / 14. szám

Ezután a közgyűlés folyó ügyek tárgyalására tért át. Elnök bemutatja azt a szerződést, amelyet a Gazdák Biztositó Szövetkezetével a képviselőség elvállalása tárgyában az egyesület képviseletében köt. A közgyűlés a felolvasott pontozatokat annak hozzáadásával fogadta el, hogy az a kikötés, mely szerint a jutalékokból a szövetkezet az egyesület részére évenként 800 koronát biztosit, a szerződésben világosabban fejeztessék ki, mert a jelenlegi szöveg e tekintetben kételyre ad okot. Egyesületi titkár jelenti, hogy a szentimrei földmives iskolához tervezett gazdasági kirándulási a Dobrónakról 36, Tapolczáról 50, Bakról 20 s igy összesen 106 kisgazda jelentkezett s a kirándulás költ-égei 845 kor. 40 fillért tennének ki; aüobrónak-és Tapolczáról jelentkezettek a téli tanfolyam szorgalmas látogatói voltak, Bakon azonban ilyen tanfolyam nem volt s igy a jelentkezők ezen nem vehettek részt; külön kísérőkről nem kell gondoskodni, mivel mindegyik községből jelentkezett megfelelő kisérő, aki a szükseges útbaigazításokat képes megadni. A közgyűlés a jelentést tudomásul vévén, megbízta az elnökséget, hogy tegyen jelentést a tervezett kirándulásról a földművelésügyi miniszterhez azzal, hogy hajlandó-e a szóban forgó összeget kiutalni, mely esetben az egyesület azt előlegezné. A Szentmihályon és Alsórajkon tartandó cseléd díjazásra az 'egyesület képviseletében való megjelenésre Koller István I. alelnök és Gruner Lajos egyesületi titkár kérettek fel. Salomvdr község előleges bejelentés nélkül adván el az egyesület közvetítése mellett kedvezményes áron vett bikáját, ujabb bika beszerzésénél a kedvezményt az egylet nem adja meg: felszólítja az egyesület a községet a hátralékos összeg befizetésére s egyúttal megadja a kellő útbaigazítást az újabb, kedvezményes beszerzésre nézve Özv. Háry Józsefné született Vida Erzsébet megkeresésére az alapító tagsági jogot elhalt Vida Lajos alapitó tag után a közgyűlés folyamodóra íuházta át. Uj tagokul felvétettek: Dervarics Mihály zalamihályfai. Németh János sümeghi, Breuer Mihály csabrendeki lakósok, valamint a nagykanizsai hercegi urodalom főerdészeti hivatalának képviseletében Pálffy Albert. A földmivelésiigyi minisztérium által a kisgazdák között kiosztás cé'jából küldött szőlőojtványok és szőlővesszők kiosztása tekintetében az egyesület megkeresi a vármegye főispánját, mint a bizottság elnökét, hogv a bíráló gyűlést lehetőleg 14 napon belül megtartani szíveskedjék. Végül előterjesztetett Gruner Lajos titkárnak — tekintettel más irányú elfoglaltságára — állásáról való lemondása. A közgyűlés méltányolva azt a fáradhatlan buzgóságot, ernyedetlen szorgalmat ós kiváló szakéi telmet, amelylyel hivatalos állását betölté, neki elismerését és köszönetét jegyzőkönyvileg fejezte ki, egyúttal fölkérte, hogy az uj alapszabályoknak jóváhagyása s a megállapított feltételeknek megfelelőleg történő tik ári választásig állását megtartani szíveskedjék, amire — megköszönve a közgyűlés elismerését — a titkár vállalktozott. Egyéb tárgy nem levén, — elnök megköszönve a szives megjelenést, — a közgyűlést bezirta. Gazdák szövetkezete. A gazdasági egyesületnek március hó 11-én tartott rendes gyűlésén Fábiánics Gyula egyesületi tag adott be indítványt a gazdasági termények értékesítése tárgyában. A közgyűlés a helyesléssel fogadott indítványnak tüzetes tárgyalása és ennek alapján javaslattétel végett egy bizottságot küldött ki A kiküldött bizottság ülését Koller István egyesületi I. alelnök elnöklete alatt f hó 2-án az egyesület helyiségében tartotta. A bizottság ülése elé Fábiánics Gvula indítványozó részletes és kimerítő javaslatot terjesztett be és olvasott fel, amelyet főbb vonásaiban a következőkben ismertetünk : Javasolja első sorban gabona elárusító- és feb-aktán szövetkezet létesítését ; fejtegeti ily intézmény létesítésének kiváló fontosságát és előnyét a gazdaközönségre nézve; ismerteti az Amerikában és Oroszországben levő ily fekraktárakat, azok befolyását az áralakulásra nézve; beszél a létesítés módozatairól; szól a fekraktárak berendezéséről • s azok kezeléséről; ismerteti a siloraktárt, padlásraktárt, csurgóraktárt és vegyes raktárt; szól mindegyik rendszernek előnyei- és hátrányairól, a raktárak beiendezéséről, majd az üzletmenetről. A felállítás törlesztéses kölcsönnel volna eszközölhető olykép, hogy a vár megye termesztői gazdasági produktumuk arányában az eladás utáni leszámolásnál a reájuk eső °/o-ot levonva, kapnák meg gabonájuk árát. Ezután isméi tette az őrlési illetőleg mnmalmi egyesülést, ahol a vármegye összes termelői gabonáikat ahelyett, hogy nyers termény gyanánt adnák el, lisztté őrölve értékesítenék; a műmalom felállítását a vármegye székhelyére javasolja, mert erőkifejtési szempontból a Zalát is egy felől fel lehetne használni. Létesítésére ajánlja, hogy vármegye összes termelői terményeik arányában garanciával töilesztóses kölcsönt vegyenek fel, amelynek evi esedékes törlesztendő összege az őrlésre beszállított gabonák érték arányában felveendő °/o levonásban nyerné fedezetét. Vagy pedig részvén>társaság alakulna a műmalom építésére és üzembe vételére, bizto siUa az egész megye őrlésre alkalmas gabonájának oda szállítási kötelezettséget. Ilaimadik terve az állateladási egyesület szervezése, melynél ismerteti azon lelketlen eljárást, amelynek a gazdák az állateladásnál a kupecekkel szemben kitéve vannak. Célja ennek a szövetkezetnek a tagak eladásra szánt marhái eladásnak a közvetittse ; részletesen kifejti az eszme kei észtül vitelének módozatait. Áttért ezután a tejszövetkezetek ismertetésére, azoknak nflgy előnyeire a gazdaközönségre nézve, ajánlva ily szövetkezetek létesítését. Végül kimutatva a szövetkezés nagy horderejét. annak a reményének ad kifejezést, hogy vármegyénk gazdaközönsége a múltból okuiva, a jövő intő szavat megértve és minden ósdi előítéletet félretéve, tudatáia jön a tömör ülés szükségességének és s/.övetkezésével egy szebb ós boldogabb jövőt fog magának és utódainak alkotni; mert-egyedül csak az összetartásban nyilatkozik meg a hatalom és az erő. A bizottság Kollár István bizottsági elnök ind tványára első sorban elismeiést és köszönetet fejezte ki Fábiánics Gjula bízott.-ági tagnak, hogy indítványának ketesztülviiele tekinteteben ilyen részletes, kellőkép meg okolt javaslatot adott be. Maga a tárgy azonban oly kiváló fontosságú és nagy horderejű a gazdáközönsegie nézve, hogy egyszeri hallás után csaknem lehetetlen annak megvitatásába bocsátkozni, illetve azonnal megállapítani, váljon a javasolt szövetkezeti módozatok közül melyiknek a kivitele lenne a gazdaközönségre nézve a legelőnyösebb és egyúttal a leggyorsabban és legcsekélyebb áldozattal keres/, vihető: miéit is úgy Hertelendy Ferenc egyleti elnöknek, mint Koller István bizottsági elnöknek és Cserfán Károly, Nusszer János bizottsági tagoknak a felszólalásai után a bizottság tekintettel arra, hogy Aradvármegyében ily szövetkezet már működik, az egylet utján ezt a szövetkezetet keresi meg alapszabályanak beküldesért és működésének ismertetésére, mely adatoknak átvizsgálása után s az itt. szerzett tapasztalati adatok figyelembe véte. lével tér át a bizottság az indítvány tüzetes tárgyalására s a közgyűléshez beadandó javaslat szövegének megállapítására. Ipar- és kereskedelem. ben találta fel maga számára azt a vigaszt, mely tűrhetővé tette életét. Jolánka beteg lett s a szenvedő gyermek ágyacskája körül telepedett le az atya és az anya. Mily régen nem vollak ily bizalmas közelségben! Bűnének tudatában az asszony remegve nyújtotta át az orvosságot férjének, kitől a beteg leányka legjobban szerette elfogadni az enyhülést hozó szert. S mily nagy volt bánata, mikor a forró láz gyötrelmei között kicsikéje a szeretett apa nevét hangoztatta leggyakrabban. Mily nagy volt irigysége, mikor a gyermek eszméletre jutva, háladatos pillantásokkal fogadta mind azokat a kis szolgálatokat, melyekkel kör ülötte atyja szorgoskodott. A betegszoba csendjeben visszaszállott emlékezete a múltba, házasságuk első idejébe, a mikor szintén egyedül voltak e szobában, m édes magányban ; mikor annak a szerencsétlennek képét távol tartotta a boldogság, mely a házasélet első heteiben őt eltöltötte. Férje részéről csak gyengéd bánásmódot tapasztalt s ő e kiváló tulajdonokat áruba bocsátotta egy rövid ideig tartó, tilos élvezetért. Hányszor gondolta meg lesújtó busongás közben mindezt, de sohasem vált oly elviselhetétlenné a lelki teher, mint most, a mikor egy drága élet veszélyben forgása csüggedéssel töltötte el lelkét. Nehéz sóhajok szállottak fel kebléből, de visszhangot nem keltettek a beteg gyermeket folyton figyelmesen gondozó férjeben. Mindig nehezebbre és nehezebbre vált a gyeimek állapota. A gyenge mellből zihálva tódultak elő a szakgatott lélegzetek. Az orvos ez éjjelre mondotta ki a válságos fordulatot. Mint két halálra itélt a siralomházban, úgy ült szemben az atya és az anya. A kinos rángatódzások, melyek a gyermek testét fohton elfogták, mintha átterjedtek volna az aggódó szülőkre, a gyermek minden mozdulatára Ők is fájdalmasan összerezzentek. Már vergődésekbe csaptak át a rángatódzások: hallani lehetett, hogy csak sípolva hatolhatott át a hang a megszűkült torkon. Elfojtott zokogástól rendült meg a térdeire esett anya, a kétségbeesés vnd tflze villámlott ki az apa szemeiből, melyeket nem hűsített a könnyek árja. — Az orvos figyelmesen hallgatózott. Miután csilla pitó szerrel enyhítette a beteg szenvedését, síri csend volt a szobában. A három egészséges ember lélekzetéi visszafojtva csüggött azon a gyenge lélekzeteu, mely mint tovasurranó sóhaj, egyszerre egyenletesebb, egyre szabályosabb, egyre nyugalmasabb lesz. A gyermek végre szép csendesen elaludt. Az oi vos felemelkedett, halkan mondá: „llánky ur, hála az Istennek, minden veszély elmúlt!" Alig hogy e szavakat kiejtette, térdre borult a•/ atya, a gyeimek takar jába temette arcát s zokogása töltötte el a szobát. Mint a gátot áttört fo'yam, úgv ontá a megváltó könnyeket. Az orvos eltávozott. Mái vagy egy fél órája ott feküdt mozdulatlan gyermeke ágván az atya s csak néha-néha hallatszottak lelke mélyéből jövő sóhajtásai. Egyszerre érzi, hogy balkan hozzálép az asszony, megérinti vállát s amint felemelkedik, szemben találja magával az ass/ony búbánatos, bocsánatért esdeklő tekintetét. Az asszony leborult előtte, átkarolte térdeit s azon a hangon, melyet már oly rég nem hallott s mely emlékezetében kiolthatatlanul be volt vésve, könyöiög fuldokló hangon: — Bocsáss meg Adorján! Megmentett gyermekünk kedveért, bocsáss meg ! Es a férfi lehajol az asszonyhoz, gyengéden felemeli, karjaiba záija s azután zokognak ketten együtt s az egyesülő konyái szorosabban fűzi őket össze, mint minden fogadadom, min! minden eskü. S. Koronagyufa. A Pojatzi F. és társa deutschlandsbergi gyufagyáios által „Magyar lvornnagyufa" felirattal forgalomba hozott gyufa tárgyában a kereskedelmi minisztei 1901- évi március hó 12-én 11.951 szára alatt valamennyi II. fokú iparhatósághoz a következő körrendeletet intézte: „Tudomásomra ju'ott, hogy a Pojátzi F. és társa deutschiandsbergi gyufagyáros cég gyufáit a valóságnak meg nem felelő „Magyar Koronag ufa" felirattal ellátott dobozokban hozza forgalomba. Miről a hatósága alá tartozó elsőfokú iprrhatóságokat azzal értesítse, hogy amennyiben akár feljelentés, akár közvetlenül tapasztalat utján tudomására jutna, hogy a fentemlitett kihágást valaki elkövette, az illető ellen az 1884. XVII. t.-c. 157 §-ának d) pontja alapján a megtorló iparkihágási eljáiá-t azonnal tegyék folvamatba." Az ipartestütületek központi bizottsága Ráth Károly elnöklete álatt a napokban gyűlést tartott, melyen az elnök beszámolt a betegsegélyző pénztárak reformja ügyében tartott ankétről. A bizottság az elnöki jelentést tudomásul vévén, elhatározta, hogy az ország betegsegélyző pénztárait országos értekezletre hívja egybe, hogy legyen alkalmuk a tervezett reformmal szemben állást foglalniok. A gyűlésen szóba került az iparosok nyugdíjügye. Az elnök jelentést tett az ügy eddigi állásáról és kifejtette a vonatkozatos ügyre nézve nézetét, mely szerint a fontos közgazdasági kérdés csakis társadalmi uton oldható meg, ha az iparcsok kamarai kerületenként sorakoznak s maguk megállapítják a tagok számához 03 viszonyaihoz mérten a nyugdíjintézetet. A bizottság az elnök előterjesztését helyeslőleg tudomásul vette. Szóba kei ült a lapunk mult számában említett indítvány, mely az iparosok érdekképviseletének a parlamentben való nagyobb érvényesülését célozná. Hosszabb vita után kimondták, hogy egy bizottságot küldenek ki, mely igyekezzék az iparosokra hatni, hogy ahol csak lehet, az ipari érdekek hivatott szószó.'ói választassanak meg képviselőkül. Megrendelések gyűjtése Julius elsejével lép eletbe az uj törvény, am<;ly a megrendelések gyűjtését, főleg a vidéki ipar és kereskedelem érdekében szigorú korlátok közé szorítja. A törvény a kereskedelmi miniszternek adta meg a jogot, hogy megszabja a kivételeket. A kereskedelmi miniszter hozzáfogva a fontos törvényvégrehajtásához, a kereskedelmi kamará hoz intézett leiratában, azok véleményét kérve ki, jelzi a teendő kivételeket. A kereskedelmi miniszter a törvény végrehajtása előtt bizonyára erélyesen fog intézkedni arra nézve, hogy megakadályozza a törvény kijátszását, amire a bécsi utazó ügynökök nagy serege igen készülődik. A pékek vasárnapi munkaszünete A sütő munkások vasárnapi munkaszünetének ügyében a kereskedelmi miniszter dönt itt. A pékmesterek egyesületükből kifolyólag azt kérelmezték, hogy: 1. a kemencében való alágyujtás vétessék ki az ipari munka forgalmi alól és házicseléd által munkaszüneti napokon is bárra kor legyen végezhető; 2. az előmunkálatok, vagyis a kovászolás és dagasztás ideje az eddigi gyakorlat szerint esti 10 órakor kezdődvén, engedtessék meg, hogy a dagasztást követőleg a tészták feldolgozása és kisütése éjféli 15? órokor kezdetét vehesse; 3. a sütőipari rainkálatoka munkaszüneti napon d. e. 10 órakor beszüntessenek és csakis a magánosok által a sütő'iöz sütés céljából vitt tésztanemüeknek egy erre önkényt vállalkozó és azért külön díjazandó inspekciós munkás által végezendő kisütése engedtessék meg dé.'i 12 óráig. A miniszter döntése ugy 'szól, hogy vasárnap és egyéb munkaszüneti napokan a teljes munka este 11 órakor megkezdhető. A dön

;és a középúton áll, figyelmen kívül hagyva a felterjesztés többi pontját. Hi^ratalos-rovat. Zalaegerszeg város polgérmestere közhírré teszem, hogv az 1901. évre készített I. Il-od oszt. kereseti és házadó kivetési lajstromok az 1883. évi XL1Y. t.-c. 16 §-a értelmében a város adóhivatalánál S napon át vagyis 1901. évi április hó 9-től 16-ig bezárólag közszemlére kitév e vannak, hol ís a hivatalos órák alatt betekiutbetök. Zalaegerszegen 1901. április 4-én. "Várliidy Lajos polgármester. ielyi, megyei és vegyes hirek. Boldog Álleluját kívánunk lapunk igen tisztelt előfizetőinek és nagyrabecsült munkatársainknak. A nemesi pénztári választmány évnegyedes gyűlését f, hó 10-én délelőtt 10 órakor tartja Zalaegerszegen a vármegyeház termében. Vizsgálóbíró helyettes A m. kir. igazságiigyminiszter a zalaegerszegi kii. törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül Skóday Aurél kir. törvényszéki birót rendelte ki. Csáktornya város képviselőtestülete legutóbbi rendes közgyűlésében tárgyalta az 1900. évi számadást, amely szerint a bevétel ,99.500 kor. 05 fill., a kiadás 99.104 kor. 12 fill. volt s igy a pénztárináladvány 395 kor. 93 fillér. A községi szegényalap bevétele 14.133 kor. 43 fill., kiadása 3.672 kor. 01 fill,, pénztármaradványa 10.461 kor. 42 fill. A kórházaiap bevétele 7.964 kor. 52 fill.. kiadása 478 kor. 19 fill., pénztármaradványu, 7.486 kor. 33 fillér. A közgyűlés az 1900. évi XVII. t.-c. 39 §-a értelmében szabályrendeletet alkotott a marhalevelek kiállítása, záiadekolása és átíratásáért szedhető dijak felhasználása tárgyában, amelyet 30 napra közszemléié tesznek ki. — Részint elhalálozás, részint ismeretlen helyre költözés vagy vagyontalanság miatt egyesek községi pótadójána k a törlését határozta el a közgyűlés — Az esküdtek alaplajstromának egybeállítására hivatot