Zalamegye, 1901 (20.évfolyam, 1-26. szám)

1901-04-07 / 14. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1901. évi 14-ik számához. (miró bizottságba Szilágyi Gyula és Bernyák Károly képviselőket választották. Egyházmegyei hir. Az elhalálozás következtében megüresedett zalaegerszegi plébánia ellátásával az egyházmegyei főhatóság további "intézkedésig Németh Géza ós Desits Géza zalaegerszegi segédlelkészeket bizta meg, Vass Jenő pákai segédlelkészt pedig ideiglenesen kisegítőnek segédlelkész minőségben Zalaegerszegre helyezte. Tanári kinevezés. A vallás és közöktatásügyi m. kir. miniszter dr. Vida Sándor zalaegerszegi állami főgymnasiumi tanárt a IX-ik fizetési osztály második fokozatába lendes tanárrá, Paksy Győző Csáktornyái állami tanitókepzóintézeti gyakorló iskolai tanitót jelenlegi állomáshelyén állami elemi tanitóképzőintézeti segédtanárrá a X ik fizetési osztály harmadik fokozatába, Szauermann Mihály nagykanizsai államilag segélyezett községi, Vastagít János tapolczai állami polgári iskolai rendes tanítókat jelen minőségükben való meghagyásuk mellett a IX-ik fizetési osztály harmadik fokozatába nevezte ki Miniszteri elismerés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter a csáktornyai tanítóképző intézetnek ós 7óth Sándor perlaki áll mi elemi iskolai igazgatónak az 1900. évi pálisi nemzetközi kiállítás magyar része közoktatási csoportjainak sikeréhez való hozzájárulásáért köszönetét és elismerését fejezte ki. A nagykanizsai izr. hitközség évi rendes közgyűlését március hó 31-én tartotta Grünhut Henrik helyettes elnök elnöklete alatt, aki sajnálattal jelentette, hogy a hitközségnek közszeretetben álló elnökét, gelsei Guttman Vilmost, betegsége akadályozta a közgyűlésen való megjelenésben. Az elnök távolmaradása miatt az ő arcképének ünnepélyes leleplezését egyelőre elhalasztották. Ezután Barta Lajos hitközségi titkár olvasta fel évi jelentését, amelyben teljes részletességgel beszámol az elöljáróság működéséről. — A pénztári kimutatás szerint a bevétel 95.483 kor. 49 fill., a kiadás 91.067 kcr. 68 lillér volt s igy a pénztármaradvány 3.815 kor. 81 fillér. — A közgyűlés az elöljáróságnak ügybuzgó működéséért jegyzőkönyvileg lejezte ki köszönetét. A közgyűlés utolsó tárgyát a választás képezte. Elöljárósági tagok lettek: dr. Blau Simon, Ebenspanger Leo, Englünder Ottó, Lövi Ödön, Lövi Adolf, Milhoffer Ödön, dr. Rotschild Jakab, Keicht'ufeld Ede, dr. Schvarcz Adolf, Strem Vilmos, Weiser József; a számvizsgáló bizottság tagjai: Beck Miksa, Kohn Emil, Sattler József, Stern Tivadar és Rotschild Zsigmond ; községkerületi képviselők lettek : gelsei Guttmann Vilmos, Harkányi Ede, dr. Neumann Ede, Rapoch Gyula és Ilotshild Samu. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság 1900. évi mérlege oly kedvező bizonyságot adott e nagy tekintélyű hazai vállalat erejéről és folytonos haladásáról, hogy a budapesti értéktőzsdén a társaság részvényei rögtön hatszáz koronával emelkedtek. Az 1898. évben az emlékezetes jégverési katasztrófa a két következő esztendőben pedig az európai pénzpiacok általános pangásából származott, csak átmeneti, de a mérlegben mégis nagy számot adó, — összesen több, mint két millió hétszázezer korona — árfolyam hanyatlás vette igénybe a társaságot. 1)° éppen e nehéz körülmények biztos cs teljes leküzdésében mutatta meg e társaság legjobban, hogv milv rend

:thetetlen abpokon áll s mily hatalmas szervezete és mily céltudatosan összeműködő igazgatása van. Az 1900. évben a társaság több, mint harmadfél millió korona üzleti nyereséget óit el s noha az átmeneti nagy árfolyam veszteség ebből igen sokat emészt fel, a részvényesek osztalék igénye is kielégíttetik, anélkül, hogy az iizleti nyereségen kiyül a társaság rendelkezésére ál 16 bármilyen összeg érintetnék. Sőt a tartalékok rendes bő gyarapításán felül, még a két utolsó esztendő átmeneti árfolyam veszteségei is, az árfolyamok bizton bekövetkező javulásával a társaság nagy tartalék vagyonának szaporodásává válnak. Az ártolyam veszteségeket ugyanis a társaság birtokában levő magyar földhitelintézeti záloglevelek tőzsdei alantjegyzése okozta; a záloglevél azonban teljes belső becsű értékpapír, miután, bárminő is tőzsdei jegyzése, előbb-utóbb névértékben okvetlenül kisoroltatik. Ilyen sziláid értéknek az árfolyama sem maradhat tartósan nyomott. A társaság üzleteredményei tanúsítják, hogy a biztosító közönség bizalmát, mindig fokozodó mértékbeu bírja, s hogy az alacsony, személyes indító oku támadások nem érnek fel hozzá, s ama kitűnő férfiúhoz, Ormody Vilmoshoz, sem, ki, mint a legtekintélyesebb magyar biztosítási szakférfiú, rendkívüli előre látással és erólvlyel vezérli e méltán nagy tekintélyű magyar biztosítási vállalatot. Áthelyezés. A m, kir. igazságügyminiszter Preíneszberger Jenő letenyei kir. járásbirósági aljegyzőt a márraarosszigeti kir. törvényszékhez helyezte át. Megbízatás. A vármegye főispánja dr. Jeney Róla letenyei körorvost az üresedésben levő letenyei járási orvosi teendők teljesítésével ezen állásnak véglegés betöltései;; megbízta. A zalaegerszegi kényé'egylet f. hó 8-án délután 2 órakor a felső kereskedelmi iskola emeleti nagytermében közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjait niíghivja özv. dr. Grarer Mihálvnó elnök. Evangélikus istenitisztelet lesz húsvéthétfőn d. e. féltizenegy órakor a felső kereskedelmi iskola emeleti nagytermében. Igazságügyi kinevezés. A m. kir. igazságügyminiszter Istók Zoltán rimaszombati törvényszéki joggyakornokot a zalaegerszegi törvényszékhez aljegyzővé nevezte ki. Anyakönyvi kinevezés. A m. kir. belügyminiszter a salomvári anyakönyvi kerületbe Búzás Sándor jegyzőt anyakönyvvezetővé, a felsőmihályfalvaiba Rantes Menyhért tanítót, a zalaegerszegibe Fülöp József városi aljegyzőt anyakönyvvezető helyettesekké nevezte ki. A sűmeghi íeaelöügy rendezése tárgyában a közbirtokosság élénk ós látogatott gyűlést tartott Pozsonyi József városbíró elnöklete alatt. Az elnök felhívására a közbirtokossági gyűlésből kiküldött bizottság nevében Kaufl'mann Géza tag jelentette, hogy a bizottság a legelőterületnek a városról a közbirtokosság nevére való átíratását óhajtja, azonban a kezelést tovább'-a is az elöljáróság kezeben akarja meghagyni. A bizottság javaslatát a közgyűlés egyhangú szavazással magáévá tette, mely után megalakították a közbirtokossági tanácsot, amelynek tagjai lettek választás utján Surgóth Miksa, Mojzer Jó zsef, Kovács Mihály, Kaufmann Géza, Szabó László, Ilolczer Ferenc, Fekete Lajos, Győry János, Anda János, Balasics Antal, Kis Antal és Ereki István. Ezután megállapították a legelő rendtartást és 63 szavazattal 34 ellenében szilaj bikák beszerzését és tartását határozták el V«rmegyei kinevezés. A vármegye főispánja a vármegyénél üresedésbe jött harmadosztályú írnoki állásra Farkas József dijnokot, ennek helyébe rendszeresített clijnokká Németh József s ennek helyébe Grubics Antal id. dijnokot nevezte ki Körjegyzők választása. Szécsiszigeten Wlassits József okleveles jegyzőt, Recselielyen Hegedűs Károly szintén okleveles jegyzőt választották meg. körjegyzőnek. A nagykanizsai kereskedelmi betegsegélyzó pénztár évi rendes közgyűlését március hó 31-én tartotta Halphen Mór elnök elnöklete alatt. Elnök a közgyűlés megnyitván, Révész Lajos pénztári titkár felolvasta az igazgatóság jelentését a pénztár állapotáról. A jelentés szerint az évi bevétel 2.168 kor. 64 fill. volt; a tagoknak nyújtott szolgálmányok 1.791 kor. 18 ft. tettek ki, az igazgatósági költségek és. dologi kiadások pedig 484 kor. 14 l't. tettek ki; a segélypénztár tartalékalapja készpénzben 1.186 kor. 14 fill., amely összeg képezi tulajdonképen a segélypénztár cselekvő vagyonát. A segélypénztárnak 199 tagja van, akik között 97 tanonc illetve gyakornok gyanánt szerepel. A pénztári jelentést a közgyűlés tudomásul vévén, áttért a választásra, amelynek eredménye: Halphen Mór elnök, Irmler József alelnök ; igazgatósági tagok: Gutb Arnold, Weisz Tivadar a munkaadók, Deutsch Mór, Reiner Miksa, Révész I.ajos, Schlezinger Ernő, Scheíber Miksa, Klein Mór a biztosítottak közül. A felügyelő bizottság tagjai: Rohm Emil, Neu Lajos a munkaadók, Frank Manó, Korruut Márkus, László Vilmos és Schvarcz Emil a biztosított tagok közül. A választott bíróság tagjai: Schvarcz Gusztáv, Pollák József a munkaadók, Stolzer Zsigmond, Szántó Béla, a biztosított tagok közül. Állatorvosi szakszolgálat a marharakodó állomásokon Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900. XVII t. c. végrehajtása tárgyában kiadott földmivelésügyi minisztert rendeletből a közönssg tájékoztatása végett közöljük a marharakodó állomásokon az állatorvosi szakszolgálatra, vonatkozó következő részt : A vasúton vagy hajón szállított állatok vizsgálatát minden marharakodóul engedélyezett vasúti vagy hajóállomáson a m. kir. földmivelésügyi miniszter által oda szakértőül kirendelt állatorvos végzi. A kirendelt szakértő akadályoztatása esetén helyettesítéséről az I. fokú hatóság gondoskodik. A vasúti és hajóállomásokon (a szarvasmai hákon kivül, melyek eddig is a vizsgálat kötelezettsége alatt állottak) a fovak, öszvérek, szamarak, sertések, juhok és kecskék is megvizsgálandók a berakásnál. (Jegyzet: az 1888. VII t.-c. 20 §-ának e) pontja értelmében a kirakásnál csak akkor, ha az állatok más országból érkeztek.) Azon állatszállítmányok, melyek fel vagy lerakása a kirendelt szakértők jelenlétében és vizsgálata mellett eszközlendő, felrakás esetén a fél által 24, de legalább 12 órával előbb, vásárok alkalmával 6, de legalább 3 órával előbb, larakas esetén pedig az állomási Jönök által a szállítmány megérkezése után azonnal a szakértőnek bejelentendők. Ugy a fél, mint az állomási főnök részéről rövid uton, írásban vagy táviratilag nyert meghívás vétele után a szakértőül kirendelt állatorvos elfoglaltsága mérvéhez képest a vizsgálat mikor leendő eszközléséről a felet kívánságához képest és annak költségére táviratilag, különben pedig írásban értesíti. A mennyiben pedig hivatalos elfoglaltságánál fogva a vizsgálatot a szállító fél által kijelölt időben nem végezheti, ezt annak haladéktalanul tudomására hozza s egyidejűleg a szállításról helyettesét értesiti. Vizsgálata idejémk beosztásánál figyelemmel tartozik lenni a szállítást teljesítő vonat vagy hajó közlekedésére. A vizsgálatokért a szállító vagy a szállított állatokat átvevő fél terhére a következő dijak állapititnak meg : a)fuvardíj, b) állatorvosi munkadíj és c) vizsgálati dij. A szakértő következő dijakat számithat fel: a) fuvardijat és pedig: ha helyben teljesít vizsgálatot, a vasúti vagy hajóállomáshoz s onnan vissza a helyhatóságilag megállapított bérkocsidijat, — ha lakóhelyén kivül teljesít vizsgálatot ós vasúton nem utazhatik, a fizetési osztályának megfelelő kilomóterpénzt ugy az oda, mint a visszautazásnál; a fuvardijakat, ha egy napon ismételve történik a kiszállás, minden kiszállás alkalmával külön felszámíthatja; b) állatorvosi munkadijat, és pedig ugy helyben, mint székhelyén kívül az egy- apra bej lentett ál'atoknak egy napon egy kiszállása alkalmával végzett vizsgálatáért összesen 6 koronát; ha az egy napon szállításra bejelentett állatok vizsgálata körüli működésének befejezte után hivatik meg ujabb szállítmány vizsgálatára, ezen ujabb aznapi kiszállásáért k lön 2 koronát. 11a a kirendelt sz.tkértő ugyanazon kiszállása alkalmával több szállító fél állatjait vizsgálta meg, fuvarköltsége ós az előbbi szakasz alapján felszámítható 6, illetőleg 2 korona munkadija egyenlő arányban osztandó fel azon szállittó felek között, kiknek állatjait egy-egy kiszállása alkalmával megvizsgálta. A felosztásnál vasúti marharakodókon a megvizsgált állatok waggon, illetve fél waggon száma, hajószállitásnál pedig darabszáma veendő alapnl. Az államkincstárt illető vizsgálati dijak minden megvizsgált állat után darabszám szerint fizetendők. E dijak összege állatfíjonkint a következő: 1, Szarvaimarha : a) 2 éven fölül a használat ós súlyra való tekintet nélkül darabonkint 30 fill., b) 2 éven alul darabonkint 15 fill., c) bo ju 6 hónapos korig darabonkint 5 fill. 2. Ló: a) 2 éven felül darabonkint 50 fill., b^ éven alul, továbbá szamár és öszvér korra való tekintet nélkül, kivéve a szopós csikókat, darabonkint 30 fill., c) szopós csikó darabonkint, 10 fill. 3. Juh: a) juh darabonkint 4 fill., b) bárány 6 hónapos korig darabonkint 2 fiil 4. Kecske : a) kecske darabonkint 4 fill., b) gödölye 6 hónapos korig 2 fill. 5. Sertés: a) hizott sertés darabonkint 10 fill , b) sovány sertés dirabonkint 6 fill., c) 6 hónapon aluli darabonkint 4 fill., d) szopós malac darabonkint 2 fillér. Vásár áthelyezés. Csáktornya községnek a kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy a junius hó 30-ára és október hó 13-ára eső országes vásárt ebben az évben kivételesen julius hó 1-én, illetve október hó 14-én tarthassák meg. Tanc-vizsgálat. Neumann Márk okleveles tánc- és illemtanár tanítványaival f. hó 13-án az »Araay Bárányt szálló nagytermében táncvizsgálatot tart, egybekötve tánckoszorucs kával a felnőttek számára. A vizsgálat este 8 órakor kezdődik, a tánckoszorucska pedig este 10 órakor. Belépő dij : személyenként 1 kor. 60 lillér, családjegy 4 korona. Nemzetközi nayylóvásár Ersekujvárott. A nyitraraegyei Gazdasági Egyesület által a f. evben rendezendő XlX-ik nenv.etközi lóvásár Ersekujvárott (Budapest és Bécsből gyorsvonaton 2—-3 órányi távolság) ismét május hó első hétfőjén s az ezt megelőző vasárnap délután vagyis május hó 5-én délután es május hó 6 án fog megtartatni. Ezen lóvásár Magyarországon a legjelentékenyebb és a legkeresettebb, melyet a tenyészfők és kereskedők egyaránt fölkeresnek. Főként a "külföldi lókereskedők szokták az érsekújvári lóvásárt fölkeresni. A múlt évben is 500 dib. különféle használatra való ló adatott el. Lakások és Istállók az érsekújvári rendőrkapitányi hiva tálnál rendelhetők. Ket halál qondatlauságból Nyirő Károly és 3 éves lia gulácsi lakós kocsin haladt, útközben betért borozni a korcsmába, ahol egészen elázván, ily állapotban ismét kocsira ült 3 éves kis fiával; a pipá'iol kiesett szikra következtében a szekéren levő széna és vele együtt a kocsi lángba borult és mindketten oly annyira megégtek, hogy aznap meghaltak. Szőlészeti tanfolyamok. A földmivelésügyi miniszter rendeléséből Szentendrén, Tapolczán, Pozsonyban, Egerben, Tarczalon. Bihardiószegen, Ménesen ós Nagyenyeden tanítók részére négyhetes szőlészeti tanfolyamokat rendeznek. A tanfolyam első része tavaszszal, másik része őszszel lesz. A tavaszi tanfolyam április 29-ón kezdődik. A tanfolyamra felvett tanítók 120 korona segélvt kapnak, ha ez iránti kérvényeiket április hó 19-ig illetékes tanfelügyelőjük utján benyújtják. A sertésvész ellen való védekezés tárgyában a földmivelésügyi miniszter a törvényhatóságokhoz rende_ letet küldött, amelyben a sertésvész elleni óvóintézkedések 'pontos betartáására nézve ad megfelelő utasítást. Külöj nősen hangsúlyozza a rendelet a zárlatok szigorú betarj tását: A ragály elhurcolásának, megakadályozásának céljából a sertésvásárok -szigorúan ellenőrizendők, a vásártérek tisztán tartandók és fertötlenitendők. A fertőzött udvarok sertésállománya mielőbb levágás utján értékesítendő és a betegállatok leszurása és a fertőtlenítés megfelelő foganatosítása után a zárlat mielőbb feloldható legyen. Söröspalackok hitelesiténcnek elhalasztása. A kereskedelemügyi miniszter elren<Klte, hogy 1901. évi julius 1-től vendéglőkben, korcsmákban és egyéb nyilvános helyeken a sörös palackokat csakis korona bélseggel ellátva használhatják. Mivel a sör és üveg ipar érdekében szükségesnek mutatkozik ezen rendelkezés elhalasztása, mert egyrészt a sör fogyasztás keretében a meglevő palackkészlet értékesítendő, másrészt a túlnyomó részt újból készítendő palackok előállítására hosszabb idő szükséges, elhatározta a miniszter, hogy a fenti rendelkezés hatályba léptét ezennel élhalassza, azaz a sörös palackok hitelesítetten való használatának kötelezettségét 1903. évi január hó 1-től kezdődőleg állapítja meg. Elégett fíu. Laurencsics Péter örségi lakosnak 3 éves fiát bezárták a fütütt szobába, a kályha mellett lenfonalat szárítottak, mi meggyúlt és a lehulló tüzes kanócoktól a gyermek oly égési sebeket kapott, hogy rögtön meghalt. Szőlöojtó mnnkások. A zalaegerszegi állami gazdasági iskola jo szőlőojtó tanulókat bocsájt a szőlőbirtokosok rendelkezésére. Megkeresésekkel az iskola vezetőjéhez: Cs. Péterfi'y Józsefhez, kell fordulni. Tokába füladtak Golub Imre alsódomborui lakosnak két fia, egyik 5 éves, a másik 3 éves, f. hó 2-án a tóka mellett játszottak és egy őrizetlen pillanatban mind a ketten a tokába estek, hol halálukat is lelték. A mi ideges korunk, melyet olv gyakran gyalázunk, mégis saját magától teremti elő ismét a szükséges eszközt, hogy egy gondosabb és az egészséget előmozdító táplálkozási móddal a kereset és előre törekvés emésztő mohóságát enyhítse ós ezzel az általános jólétet és néperőt emelje. Ehhez első sorban a Kathreiner-íé\e Kneipp-maláta kávét száraithatjuk, am ly egészségi tekintetből véghetlen jótékonynak bizonyult pótlékot képez a babkávéhoz, és egyuttai ugyanazon költségek mellett finomabb kávéfajok használatát eugedi meg, mi által a mindennapi kávéital jóize lényegesen finomítva lesz. Ha azonban nagyobb takarékosságra kell tekintettel lenni, úgy a Kathreinertéle Kneipp-maláta kávé, babkávé hozzáadás nélkül is kellemes é3 igen megfelelő kávéitalt nyújt, minthogy szintén babkávó ízzel bir, amelyet a Kathreiner-féle eljárás utján, a kávénövény egy kivonata által nyeri. Könnyen emészthető, vérképző és tápdús; asszonyok és gyermekeknek, valamint oly esetekben, araidőn a babkávé teljesen mellőzendő, orvosilag-általában ajánlható. Egyetlen egy, háziasszony vagy anya ne késsék ezt a valódi családi kávét használatba venni. Csak ügyeljen a bevásárlásnál