Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1898. évi 30-ik számához. Vasúti tisztképző szaktanfolyam. A vasúti tisztképző szaktanfolyamra nézve a szaktanfolyam igazgatóságának megkeresésére a közönséget a következőkben tájékoztatjuk: Szabályzataink, melyek a m. év óta lényegben nem változtak, a következők: A vasúti , tanfolyamon előadatik szakszempontból heti 30 órán : Építmények és berendezések, távírda szolgálat, forgalmi szolgálat, kereskedelmi szolgálat, földrajz, a vasutak fejlődésének története, jog- és törvényismeret, vasúti egészségügyi szolgálat, számtan és könyvvitel, anyag- és.árúismeret. A német és francia nyelv a íieti 30 órában bennfoglaltatik oly módon, hogy a német nyelvi előadások hallgatása szintén kötelező heti 2 órán azokra nézve, kik e nyelvből a vasúti szolgálat szempontjából elegendő ismeretekkel nem bírnak, mig a francia oktatás csak azoknak nyujtatik, kik ezt óhajtják. Tanfolyami hallgatókul oly egyének vétetnek fel, kik eredeti vagy közjegyzőileg hitelesített okmányokkal igazolják, hogy: 1. megfelelő elméleti képzettséggel bírnak, 2. 18-ik életévüket betöltötték, vagy a tanév végéig, illetőleg a képesítő vizsgák időpontjáig betölteni fogják, 3. magyar állampolgárok, 4. a hivatalos magyar nyelvet szóban és írásban tökéletesen bírják, 5. hitelesen igazolják, hogy a tanfolyamra szülői, vagy gyámi beleegyezéssel lépnek, tí. feddhetlen előéletűek, mi a tanulmányoknak netán már korább történt befejezte óta eltelt időre nézve hatóságilag megerősített foglalkozási bizonyítványokkal igazolandó, 7. a vasúti szolgálatra testileg is teljesen alkalmasak, minek bizonyítására a vasúti vállalatok orvosai és a közhatósági orvosok hivatvák és mely utóbbi kellék a vasúti szolgálat igényeinél fogva szigorú elbírálás alá esik. Mi az elméleti előképzettséget illeti, hallgatókul azok vétetnek fel, kik valamely főgymnasiumot vagy főreáltanodát vagy azokkal egyenlő rangban álló kereskedelmi vagy katonai tanintézetet sikerrel végeztek s az előiit érettségi vagy zár-vizsgát megfelelő eredménynyel letették, valamint azok, kik a cs. és kir. hadsereg vagy a m. kir. honvédség tényleges állományában (beleértve a számvivő hadnagyokat) szolgáltak s a tiszti vizsgát sikerrel letették, úgy a tartalékos tisztek is. Felvétetnek továbbá azon gyógyszerészek is, kik a vallás- és közokt. ügyi ministeriumnak 35.222/87 sz. a. kelt 1888 év január hó 1-én életbe lépett rendelete'értelmében 6 gymn. oszt. elvégzése és 3 évi gyakornokoskodás után a kinevezett állami vizsgáló bizottságok előtt tették le a gyakornoki vizsgát; míg ellenben azon gyógyszerészek, kik a régi rendszer szerint 4 gymn. osztályt végeztek, csak azon esetben vehetők fel, ha az egyetemi gyógyszerészeti tanfolyamot is jó sikerrel végezték. Szintúgy felvételi vizsgálat nélküli felvételi nyernek azon horvát-szlavon gyógyszerészek is, kik a gyógyszerészgyakornokok minősültsége tárgyában 1889. évi szeptember 22-én legfelsőbb helyen jóváhagyott szabályzat szerint a gyógyszerészeti tanfolyamba felvétetvén, a szigorlatokat sikerrel letették. Önként értetik, hogy az imént körülirt szabványos készültségnél magasabbat kimutatni képes (íelsőbb tanint. látogatott) egyének szintén felvétetnek; de a kik huzamosabb időn (több éven) át tanulmányokkal már egyáltalán nem foglalkoztak, felvételre sem számithatnak. A tanév szeptember 1-én kezdődik és egyhuzamban 10 hónapig tart. Ezen idő alatt jó magaviseleten kivül folyton kellő szorgalom kifejtése múlhatlanul megkívántatik. A tanév befejeztével a tanfolyamnak táv. bizonyitványnyal ellátott hallgatói a hazai vasutakhoz osztatnak be és három hónapig tartó gyak. próbaszolgálat után a a minden év oct. 10-től december 23 ig terjedő időszakban megejtendő képesítő vizsgálatra bocsáttatnak, a vizsgálat sikere esetében pedig a vasúti szolgálatra képesítő bizonvítvánt nyernek. Az eddig képesített hallgatók már valamenyien megfelelő állásokban vannak. A beiktatási dij 10.- ft, a tandij 60- ft. Ezen 70 frt rendszerint egész összegében a beiktatás alkalmával fizetendő; csakis a tandíjmentességért folyamodókkal szemben nyerhet alkalmazást azon kedvezmény, hogy a fél vagy esetleg egész 60 frtnyi tandíjnak a beiktatáskor leendő tényleges lefizetése az elengedési kérvény illetékes elintézéséig függőben maradhasson. Ennek előzetes elbírálását a beiktatáskor az igazgató olykép eszközli, hogy a kinek okmányai szerint fél tandij elengedésre lehet ki látása, tandij cimén, a beiktatáskor csak 30 frtot fizet, a ki pedig netán teljes tandij elengedést is remélhet, tandíjtól a beiktatáskor menten maradhat. Mérvadók e részben a középiskolából hozott érettségi (zár-) bizonyítvány és a vagyoni viszonyokról szóló hiteles (hatósági) igazolvány adatai, mely okmányok tehát már a felvételt kérő folyamodványhoz csatolandók, mig maga a tandíjmentességet kérő (bélyegmentes külön) folyamodvány a beiktatás utáni 8 nap alatt nyújtandó be A hallgatók közül 80 egyénnek 10 hónapon át havi 24 frtnyi ösztöndíj fog nyújtatni, mire nézve pályázat fog hirdettetni, a melyben résztvenni kívánók 50 kros bélyeggel ellátott és érettségi (zár ), valamint szegénységi (hatósági) bizonyítvánnyal felszerelt külön folyamodványt a megszabandó záros határidőre benyujtandnak. Az ösztöndíj pályázat eredménye fölötti határozat a miniszternek lévén fenntartva (mi csak szeptember 11 felében következhetik be), ez okból a tanfolyamba való felvételnek azon feltétel melletti kérése, hogy kérvényező ösztöndíjban részesülend, teljesen ki van zárva, amennyiben a felvétel már augusztus hava folyamában kérendő és az oktatás már szeptemben 1-én kezdődik. A használatban levő tankönyvek át a mintegy 25 ft. A tanfolyam saját házában célszerűen és kényelmesen van elhelyezve, külön szakkönyvtár és muzeum fűlött rendeikezik és az intézetben külön orvos működik. C S A. TI 3NT O -F

T. szív. Irta : Siposs Géza. Mikor keresztelni vitték, bíborba-hársonyba takarták, mégis olyan nagyon boldogtalan lett szegény. Meg a szerelem gyermeke is volt, tiszta, odaadó, lángoló szereteté, mégis olyan keveset nyert az érzelemből. Csak azok az akúcák tudnák elbeszélni ott a tópartján, hogy minő szeretet lángolt kis szivében, melv utóbb egész lényét felemésztette. Óh azok a fürtös virágok csoportban összedugják fejeiket, s úgy csevegik el a a szellőnek, miket hallottak egykor két szerető szív ajkáról elrepülni. Szép, holdvilágos estéken, midőn a ligetek és mezők lizetetlen zenészei, a nyájak kolompjai már elnémultak : lehetett látni a szülőit korán elvesztett, dúsgazdag leányt egy deli ifjú karjára támaszkodva sétálni. S ha ebben elfáradtak, leültek az akácák árnyékában egy kis padra, s kéz-kézben, ajk-ajkon szította sziveikben a szerelem lángját. Szeretsz-e? — Susogja ittasan a szép ara. Őrökké ! . . . Nem fogsz elhagyni Elemér? — S ábrándos lángoló tekintetét az ifjúra vetette. Soha! . .' . Tehát boldog leszek ! . . . Köny pergett le e szavakra a boldogságot sugárzó arcon, hófehér karjait nyaka köré fonta a szeretett ifjúnak, s hangosan elkezdett zokogni. Jolán, édesem, mit jelentsen ez? Miért e könyek ? Hagyd, édesem, oly jó végtelen boldogságom egy parányát künyekbe öntenem! Tehát boldog leszek! — szállt újra a pihegő kebelből a sóhaj, a fák között bujkáló, leskelődő szellő pedig meghajtotta a lombok koronáit, jelentve: igen, igen . . . * Megtörtént a fényes esküvő. Az ódon kastély ablakai napokon át zárva voltak, termeiben nem járt senki, s csak néha-néha törte meg az ünnepélyes csendet a cselédség lármája, vidám kacagása, Egyszer csak kinyitottak az ablakok, lett sürgés-forgás a kastélyban, mert külföldi útjáról otthonába érkezett az ifjú pár. Ezután mind és mind sűrűbben keresték fel az akácák árnyékát, de már nem ketten, hanem az édesanya karján egy kis angyalkával. Öröm, boldogság sugárzott minden arcról, a szere tett urnö kegye jólétet árasztott környezetére. így repült el néhány esztendő . . . Hanem egyszer csak minden megváltozott. A cselédség lehorgasztott fővel, lábujjhegyen járt, susogva beszélt ; az akácák árnyékába pihenni csak ketten jártak, s ott sem lehetett mást hallani és látni, mint fájdalmas sóhajt, halovány, megtört vonású nő arcán alá pergő könveket. Anyám — szólt akis lányka az úrnőnek — édesanyám, ne sírjon; majd megjő a kedves papa. Leült a szegény, beteg anya és ziháló keblére vonva szive magzatát, felelt neki : Igen megjön, hogy vigyázzon, kis gyermekem reád, mert én hamarosan elmegyek' messze, nagyon messze ... Itt elkezdtek sirni mindketten. Ne sírj, igaz vérem, kis gyermekem, hisz boldogság volna számomra a halál, ha te is eljöhetnél velem. Te, kis ártatlanom, ki mióta dadogni tudsz, csak anyádat hívhatod; szép szemeid csak engem láthatnak, s ajkaidat már nem zárja le atyád szerető lehellete. Óh I édes kis leányom, te jó anyáddal csak szenvedni születtél! ... De tedd össze kezeidet írenként, s mondd, hogy adja vissza számodra a jó Isten az édes papát. Remegve kulcsolódtak a kis kezek hő imára, az őszi szél pedig végig száguldott a tájon, — mire peregve hullottak alá a megsárgult levelek . . . Melegen anyja mellé húzódott a kis leány és kérlelte édes csókjaival, meleg ölelésével, hogy hideg van. fázik, menjenek be a fűtött szobába Jól van, édes szívem, burkold be magad és menjünk .... Méla halotti csend a kastélyban .... Korom sötétség fedte a nyugodni tért természetet, hova csak az ablakrésen szökött ki egy fénysugár, mely örült táncot lejtett a letartott avaron . . . Ha bepillantunk e résen, ott láthatjuk a boldogtalan anyát leánya beteg ágya mellett, kezeiben kis Irénke aszott erőtlen kacsóit melengeti; szemeit pedig az égre szegezve, felszakad a könyörgő ima anyai kebléből. Istenem! ne vedd el egyetlen gyermekem . . . Vagy ha megsokaltad ez egyedüli boldogságomat, teljék be az én szenvedésem pohara is és végy magadhoz engemet is . . . S mintha megkönnvebült volna ez imára, álmatlan éjszakáktól nehéz fejét leánykája selyem vánkosára hajtva... boldogan elszenderült . . . S míg az összetört anya szendergett, a kis Irénke megmozdult nyughelyén, s elfehérúlt ajkáról elszállt egy hosszú sóhaj, melylyel ártatlan lelke is elrepült: Kis anyáin Isten veled . . . A jó szülő csak pihent tovább. Szép álmai voltak. Virágos mezőn, liliommal szegélyzett utakon, hol a csillagok világítottak : látta gyermekét szaladgálni a szines pillangók után, amint meg'-megmozrdultak vállain pici, hófehér szárnyai . . . Szegény anya, ha te tudnád, mily igazat álmodtál! ! , . . * Virágok között hervadozik a letört legszebb virág, lieszédes szemecskéi, melyekből egy boldog anya összes boldogsága ragyogott elő, lezáródtak örökre. A kis virágágy fejénél térdepel mozdulatlanul az anya. Egyszer csak kinyílik az ajtó, belép rajta egy uri, megviselt külsejű férfiú. Ijedten vetetté fel az úrnő jeges szemeit. Elemér ! . . . Jolán ! . . . E szóra a férfiú térde megtörött, kezei imára kulcsolódtak, szemeiből patakzott a köny. Jolán bocsáss meg; nem azért jöttem, hogy vissza könyörögjem szerelmedet, hanem hogy bocsánatodat megnyerve, elölről kezdjem szenvedéseimet. Elemér ! . . . kiáltott fel lelkendezve az urnö. Bocsáss meg, Jolán, hisz én szerellek . . . mint régen. Megbocsátok, mert én mindig úgy szeretlek, mint régen .... E szavakra férje kebelére borult némán, mozdulatlan, érzék telen ül . . . s másnap az anya és leánya pihent egymás mellett a virágos ravatalon. -X- * Óh! ti tisztes, őszbe borult nagy tudósok, kik kétségbe vontok mindent, mit számokkal ki nem fejezhettek, óh fejtsétek meg nekem a női szivet, mely képes ezernyi csapást elviselni és egy szó, hogy sszeretve van«; megölni képes ! ? Óh van mit bámulni, becsülni a szerető női szívben!

1 * * * Évek multán, évek folytán a grófi kastély már a baglyok helye lett és kietlenné vált a vidéke; csak három kereszt áll még ott, melyekről — azt regélik hogy a zöld folyondár egybefonta őket, mintha csak bárom pár szerető kar ölelkeznék . . . Helyi, inegygí ós veygcs hirek. Felső kereskedelmi iskolánk ügyében a vallás- és közoktatásügyi minister már döntött. F. 1898. évi junius 29-én 23.741. sz. a. kelt rendeletével ugyanis Zalavármegye főispánja utján értesítette Zala-Egerszeg város közönségét, hogy a zala-egerszegi felsőkereskedelmi iskola beszüntetését mindaddig nem kívánja, mig az a jelenlegihez hasonló látogatottságnak örvend. Örömmel és megnyugvással vesszük^tudomásul a miniszternek ezt az igazságos és az iskola viszonyainak megfelelő intézkedését, amelylyel továbbra is fenntartja azt az iskolát, mely az ország összes állami felsőkereskedelmi iskolái között látogatottságra nézve a negyedik s mely ép ez okból városunk- és vidékére nézve közszügségletet pótol. Ideiglenes kerületi esperes. A szombathelyi megyés püspök Laskovics Ferenc szentszéki ülnök, letenyei plébánosnak a letenyei kerületi alesperesi tisztségről való lemondását elfogadván, a nevezett püspöki kerület esperesi hivatalának vezetésével Eberhardt Gyula bánok-szent-gyergyi plébánost bízta meg. Tanári alkalmazás. A vallás és közoktatásügyi miniszter Laux Rezső tanárjeleltet a zala-egerszegi állami főgymnasiumhoz helyettes tanári minőségben alkalmazta. A magyar kereskedelmi alkalmazottak jul.'31-én Temesváron, nyugdíjalap létesítése ügyében országos congressust tartanak, melyre a zala-egerszegi kereskedelmi ifjak köre Balassa Benő elnököt küldi el képviselőjéül. Miniszteri rendelet az építőipari tanfolyamok tárgyában. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter f. évi 6.373/VI. sz. a. a következő rendeletet intézte a kerületi kereskedelmi-és iparkamarákhoz: „Az építőipari téli tanfolyamok számára 1896. évi január hó 24-éu 80.656/95. sz. a. kelt rendeletemmel kiadott szervezet és tanterv 11. §-a oly rendelkezést tartalmaz, hogy ezen tanfolyamoknak mindazon tanulói, kik a teljes négyéves tanfolyamot elvégezték és ezen felül még legalább négyévi gyakorlatot képesek felmutatni, a kőmives-, ács- és kőfaragómesterségben, mint önálló mesterek, működhetnek. Ezzel szemben a kisebb kőműves-, ács- és kőfaragó-munkálatok végzése tárgyában hivatali elődöm által 1891. évi augusztus hó 25-ikén 42.493. sz. a. kiadott rendeletnek 2. §-a szerint azok, kik ezen mesterségek üzésére iparengedélyért kívánnak folyamodni, csak hároméves gyakorlatot tartoznak kimutatni. Nem lévén indokolt a tanfolyamoknak képzettebb tanulóit hátrányban részesíteni azokkal szemben, kik semmiféle rendszeres szakszerű oktatásban nem részesültek, az építőipari téli tanfolyumokra vonatkozó szervezet és tanterv 11. §-át oda módosítom, hogy mindazok, kik valamely építőipari téli tanfolyam teljes négy évfolyamát sikerrel elvégezték és ezt szabályszerű végbizonyítványnyal igazolják és ezenfelül még legalább háromévi gyakorlatot képesek fölmutatni, a kőmives-, ács- és kőfaragó-mesterségben mint önálló mesterek működhetnek. — Egyidejűleg utasítottam az összes iparhatóságokat, hogy ezen tanfolyamok végzett tanulóinak a fentiekben előirt elméleti és gyakorlati képzettség, valamint egyéb törvényes kellékek beigazolása mellett szabályszerű folyamodványukra az iparengedélyt akadály nélkül állítsák ki." A zala-egerszegi karácsanyfa-egyesület folyó hó 17-én tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy augusztus hó 7-ikén, (kedvezőtlen idő esetében ugyan ezen hó 14 , vagy 15-én) a Barossligetben nyári táncmulatságot rendez. Gazdasági ismétlő iskola szervezése. A vallásés közoktatásügyi miniszter kilátásba helyezte, hogy amenynyiben Zala-Egei szeg rendezett tanácsú város a kellő földterületet megadja és a dologi szükségleteket ^ fedezi, a minisztérium által kinevezendő külön szaktanító vezetése alatt álló gazdasági ismétlő iskolát állit itt fel. A vármegye kir. tanfelügyelője ez iskola ügyében már érintkezésbe is lépett a városi hatósággal. A borellenörzö bizottságok szervezeti szabályait ós ügyrendjét a vármegye törvényhatósági bizottsága f.