Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 27-52. szám)

1898-07-24 / 30. szám

megállítani és a társadalmi életetet más mederbe terelni. Be kell várni türelmesen azt az időt, mikor a társadalom maga fog undorral elfordulni az ala­koskodástól. A Zalavármegyében alakított borellenőrző bizottságok szervezeti szabályai és ügyrendje. I § A mesterséges borok készítésének és forgalomba hozatalának tilalmazásáról szóló 1893. XXIII t. cz. végre­hajtása tárgyában 1897. évi augusztus hó 23-án 53850. sz. a. kiadott kereskedelemügyi m. kir. miniszteri rendelet alapján'Zalavármegye területén Z.-Egerszeg és N.-Kanizsa r. t. városokban s a sümegi, z.-szent-gróthi, keszthelyi, pacsai, nagy-kanizsai, csáktornyai, perlaki, Ietenyei, alsó­lendvai, novai és zala-egerszegi járásokban 1—1, a tapol­czai járásban pedig 3 borellenőrző bizottság alakíttatik. A tapolczai járás 3 borellenőrző bizottságának mű­ködési területe a következő : a) Tapoleza vidéke, mely magában foglalja Tapolcza nagyközséget s a diszeli, gulácsi, 1. tomaji, nemes-vitai, t.-dörögdi, tördemiczi és m.-apátii községeket; b) Kővágó-őrs vidéke, mely a k.-kállai, kékkúti és szent-antalfai községekből áll; c) B.-Füred vidéke, mely B.-Füred nagyközségre s a csopaki, f.-őrsi, nemes-pécselyi és örvényesi községekre terjed ki. II. §. Minden bizottság egv elnökből és 8 tagból áll. A bizottság „elnökét és tagjainak felét a főispán nevezi ki, a tagok másik felét pedig a törvényhatósági közgyű­lés választja. A bizottságba mindazok kinevezhetők és megválaszt­hatok, a kik annak működési területén laknak. A ki az 1893. 26. t.-cikkbe vagy az annak végre­hajtása tárgyában kibocsátott miniszteri rendeletbe ütköző kihágásért büntetve volt, bizottsági tag nem lehet. Minden bizottság maga választja és a szükséghez képest esetről-esetre maga helyettesíti jegyzőjét tagjai so­rából ; de jogában áll a bizottságnak a székhelyén vagy ülési helyén (VII.) székelő községi vagy körjegyzőt is a jegyzői teendőkkel megbízni, a ki ezen megbízásnak pontosan megfelelni köteles; a r. t. városok és nagyközségek azon­ban magok jelölhetik ki jegyzőik sorából azt, a ki a jegy­zői teendőkkel megbizható. Az irodai teendőkkel az a község bizható meg, a mely a bizottság székhelyét képezi, vagy a melyben a bi­zottság ülésez. Ezen községek ama teendőket pontosan ellátni tartoznak. III. §. A bizottsági élnök és a bizottsági tagok kine­vezése, illetőleg megválasztása három-három évre terjed; ugyanazok az egyének azonban újra kinevezhetők, illetőleg megválaszthatok. Ila valamelyik bizottsági tag ezen állásáról lemond, továbbá ha meghal, vagy más ok miatt a bizottsági ta­gokra bizott teendők ellátására képtelenné válik: a bi­zottság elnöke vagy helyettese tartozik ezen körülményt a törvényhatóság első tisztviselőjéneK (alispán) azonnal bejelenteni. IV. §. A bizottsági elnök és a bizottsági tagok ezen állása tiszteletbeli, tehát sem fizetéssel, sem díjazással (napidíjakkal, utazási vagy ügyviteli költség megtérítésé­vel stb.) nem jár. A bizottságok és tagjaik azonban egymásközt és a a hatóságokkal díjmentesen levelezhetnek, ha a levél borí­téka (esetleg távirat) a következő jelzéssel: „borellenőrző bizottsági ügyben díjmentes" ellátva és azon a feladó megnevezve van. V. §. A borellenőrző bizottság megalakuló ülését ezen szervezeti szabályzat és ügyrend megállapításától szá­mítandó 30 napon belül tartozik megtartani s azon elnök­helyettest választani köteles. Ezenkívül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartani köteles, amelyen az elnök vagy helyettese a lefolyt időben tett intézkedésekről, a bortörvénybe üt­köző kihágások gyanúja miatt tett feljelentésekről, az ezen kihágási ügyekben hozott ítéletekről, az ezek ellen történt felebbezésekről jelentést tesz s az elnök, valamint az egyes bizottsági tagok általában előadják a bortörvény ^^ MIIIIII i «M Mm—i MBM^—t—ami kat s mellemre hullatják forró könycsepjeiket. Azt gondol­hatják némelyek, hogy én érzéketlen vagyok. Oh nem. Nagyon nehéz nekem elviselnem, amint iiegyes tollával át-meg áthasogatja gazdám fehér keblemet s a fekete tintával véres fájdalmakat csepegtet belém. Égetnek ezek engemet is, mert szivekből kifacsarodott fonó könycsep­pek. De elviselem e súlyos terheket, osztozom, hogy ama gyászosok könyebbüljenek. Mert szeretet vagyok. Színem elé kerül mindenki, hogy jutalmát elvegye: gyilkos és ártatlan egyaránt. Nem menekülhet előlem a bujdosó Káin sem. Előkeresem a Herostrateseket, kik felgyújtják a Diána templomát, és saját kezükkel font koszorujokat letépem homlokukról és sárt mázolok oda. Rátalálok az Amerikába szökött sikkasztókra, — villogó he gyes tőrt mártok beléjök, mely még a kopor sóban is szurkálja, égeti keblök belsejét. Sőt önként jelentkeznek nálam sorban a többiek is: ki apjára emelte kezét boto­rul, ki eldobta fiát gonoszul, ki megcsalta hitvesét álno­kul, ki elhagyta, vagy eladta hazáját hűtlenül. szivökbe ésagyvelejökbe vágom éles körmömet. Megmarcangolomőket. Elő lelkiismeret vagyok. S birói székem előtt egyenlőn jelenik meg mindenki, hogy jutalmát elvegye. Gyöngének és hatalmasnak egy a jutalma, ha jól szolgálták a közügyet. S ha hibások voltak: a koldusi malnkó és a királyi korona egyenlően megreszket előttem. Mert én az igazság nyelve vagyok. Baran Goló végrehajtása körül szerzett tapasztalataikat és erre vonat­kozó esetleges javaslataikat. VI. §. Az V. §-ban említett negyedéves üléseken kívül a borellenőrző bizottság annyiszor tart ülést, ahány­szor ennek szüksége felmerül. Az ülések napját az elnök vagy helyettese tűzi ki s az ülést ő hívja egybe. Két bi­zottsági "tag kívánságára az elnök vagy helyettese köteles a bizottságot ülésre egybehívni. Az üléseket, sürgős ese­teket kivéve, 3 nappal előbb kell összehívni. VII. §. A r. t városi bizottságok az illető város, a járások az illető járás, a vidékiek pedig az illető vidék székhelyén (I. §.) tartják rendszerint üléseiket, azonban kivételes esetekben más helyen is ülésezhetnek. Az üléseket az elnök vagy helyettese, ezeknek aka­dályoztatása esetén pedig a jelenlevők által maguk köziil erre felkért bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülés határozatképes, ha ezen az elnök­lőn kívül legalább két tag jelen van. A határozatok szótöbbséggel hozatnak és jegyző­könyvbe foglalandók. Szavazatok egyenlősége esetén az a vélemény tekin­tetik a bizottság határozatának, a melyre az elnök sza­vazott. VIII. §. Minden borellenőrző bizottság tartozik a törvényhatóság első tisztviselőjének évenkint január hónap­ban írásbeli jelentést tenni a bizottság előző évi működé­séről ; e jelentésben a bizottságok a bortörvény sikeres végre­hajtása czéljából szükségeseknek tartott javaslataikat is megtehetik. Az alispán a jelentések beérkezte után összehívja a hatóságokat együttes ülésre, mely a jelentéseket kiosztja és javaslatait az illetékes hatósághoz terjeszti. IX. §. A borellenőrző bízottságnak feladata általá­ban véve a borforgalomnak az 1893. XXIII. t.-czikk szem­pontjábál való megfigyelése, a minden községnek tekin­tetében az illetékes hatóságok és a jogaikben sértett érdekkörök nyomra vezetése s a kihágások kiderítésére irányuló eljárásnak megkönnyítése. E czélból a borellenőrző bizottságnak, valamint a bizottság minden egyes tagjának egyenként is feladata, hogy azon területen, a melyre a bizottság működése ki­terjed, állandóan éber figyelemmel kisérje a bortermelési és borforgalmi viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem készít ettetnek e, illetőleg nem hozatnak-e forgalomba olyan italok, amelyek az 1893. XXIII. t.­cikkre, illetőleg a törvény végrehajtása tárgyában 1897. é.'i augusztus hó 23-án 53850. sz. a. kiadott kereskede­delemügyi miniszteri rendeletbe ütköznek és nemkö vettetnek-e el más oly cselekvények, a melyek az idézett törvényben és rendeletben tiltva vannak. Mihelyt a bizottság bármely tagja e tekintetben ala­pos gyanúra okot szolgáltatható körülményeket észlel, vagy épen valamely tiltott cselekmény elkövetéséről tudomást szerez: tartozik erre a bizottság elnökét, vagy ennek he­lyettesét figyelmeztetni. Ha az elnök vagy helyettese a bizottsági taggal egy véleményben van, illetőleg az egy bizottsági tagtól vett figyelmeztetéshez hozzájárul, ezt az illetékes elsőfokú hatóság­nak akár szóval, akár írásban azonnal bejelenteni köteles. Ha az elnök a bizottsági taggal az ettől vett figyelmeztetésre nézve nem értene egvet, tartozik erről az illető bizottsági tagot azonnal értesíteni. Ellenben ha ily figyelmeztetést nem valamelyik bizottsági tag egymagában, hanem leg­alább két bizottsági tag együttes megállapodás alapján tesz, akkor az elnök a bejelentést az illetékes elsőfokú hatóságnak azonnal még akkor is megtenni tartozik, ha a figyelmeztetéssel nem értene is egyet. X. §. A IX. §. második bekezdésében említett fel­jelentéseket előzetesen a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, sőt a dolog gyorsabb elintézhetése végett, vala­mit azért is, hogy a gyanusitott felek figyelme föl ne kel­tessék, a feljelentés rendszerint bizottsági ülés összehívása nélkül a IX. §-ban előirt módon haladéktalanul megteendő az illetékes hatóságnál; utólagosan azonban a feljelenté­sek a legközelebbi bizottsági ülésen bejelentendők. XI. §. A feljelentésnél, valamint általában mindenkor, kellő óvatósággal és tapintatossággal kell a bizottságnak, valamint az egyes bizottsági tagoknak is eljárniok, egyrészt azért, hogy a gyanúsított egyének az ellenök tervezett eljárásnak hírét ne vegyék s azt meg ne hiúsíthassák, de másrészt azért is, hogy alaptalanul senki se gyanusít­tassék. XII. §. Az 1893. XXIII t.-c. végrehajtása tárgyá­ban 1897. évi 53850. szám alatt kiadott kereskedelem­ügyi miniszteri rendelet 34. §-a értelmében a borellenőrző bizottság, illetőleg ennek elnöke vagy helyettese által tett feljelentés alapján az illetékes I. fokú hatóság — anélkül, hogy a feljelentésre okot szolgáltató kerülményeknek s a gyanú alaposságának előzetes mérlegelésébe bocsátkoznék, köteles azonnal, mihelyt a feljelentés megtörtént, a ki­hágási eljárást a gyanúsított fél ellen megindítani. XIII. §. Ha a borelienőrző bizottság vagy annak bármely tagja a hatóság által a'gyanúsított fél pincéjében, elárusító vagy más helyiségeiben foganatosítandó helyszíni szemlénél vagy a későbbi tárgyalásoknál jelen lenni kíván, ezt a hatóság meg nem tagadhatja. Ily esetben az előző §-ban említett végrehajtási ren­delet 34. §-a értelmében köteles a hatóság a bizottságot vagy az illető bizottsági tagot a helyszíni szemle, illető­leg a tárgyalás megtartásának idejéről előzetesen értesíteni; köteles továbbá a hatóság a szemle megtartásánál, valamint a későbbi eljárás folyamán is mindig tekintetbe venni azokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság vagy egyes bizottsági tag felhívja. Igy különösen a gya­núsított boraiból eszközlendő mintavétel alkalmából azokból a hordókból (vagy más edényekből), a melyeket, mint gyanúsakat, a borellenőrző bizettság vagy annak egyik tagja megjelöl, az eljáró hatósági közeg minden­esetre köteles mintát venni (az előirt mennyiségben, t. i. minden egyes fajta borból 4 -4 félliteres palackban. XIV. §. Ugyancsak az említett végrehajtási rendelet szerint az I, II. és III. fokú Ítéletek az illetékes borel­lenőrző bizottsággal, mint az 1893. XXIII. t.-cikkbe üt­köző kihágások által jogaikban sértett érdekkörök állandó képviselőjével, írásban minden esetben közlendők, tehát akkor is, ha az eljárás nem a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyettesének feljelentése alapján tétetett is folyamatba. XV. §. Arra az esetre, ha a bizottság az I. vagy II. fokú ítéletet nem tartaná elég Szigorúnak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vagy helyet­tesének az ellen — a szabályszerű három napi határidő, alatt — a II., illetőleg III. fokú hatósághoz felebbezni A felebbezést indokolni nem szükséges, hanem ele­gendő, ha a bizottság elnöke vagy helyettese az Ítélet kézbesítéséből számított 3 napi felebbezési határidő alatt egyszerűen bejelenti, hogy az ítélet ellen felebbez. XVI. §. A bizottságnak és tagjainak a IX—XV. szakaszokban általánosságban körülírt feladatán és eljá­rásán kivül különösen a következőkre is kiterjed feladata és eljárása: 1. ellenőrzi és a szükséghez képest felülvizsgálja a községi elöljáróságoknak a szőlő-törköly összeírására és felhasználásának felügyeletére nézve az idézett rendelet 5. §-ában előirt eljárását, mely célból: a, a községi elöljáróságok az összeírás a'apján ké­szített kimutatást egy példányban a bizottsághoz is beter­jeszteni kötelesek; b, az elsőfokú hatóságok a közlekedési intézetektől a törkölbor szállításáról beérkezett jelentéseket hivatalos másolatban a bizottsággal közölni tartoznak; 2, ellenőrzi a bortermelést és a borforgalmat s e célból : a, a bortermelőket, borkereskedőket, vendéglősöket, koicsniárosokat és általában véve mindazokat, a kik akár csak kicsiben is boreladással vagy kiméressei foglalkoz­nak, folytonosan figyelemmel kiséri; b, az előző pontban megnevezettek, kivéve azon bortermelőket, a kjk borok vételével és eladásával rend­szeresen nem foglalkoznak, kötelesek mindazon helyiségei­ket, a melyekben boraikat és az idézett végrehajtási rendeletben felsorolt mindazon anyagokat tartják, a melyek a must és bor okszerű kezeléséhez használtatnak, a bi­zottságnak e szabályzat életbe lépte utón 15 nap múlva, a később netán bekövetkező változásokat pedig 8 nappal előre bejelenteni; c, a b. pontban megnevezettek kötelesek a szabályzat életbelépte után egy hó alatt összes bor- és anyagkész­letöket mennyiség, a bornál pedig egyúttal a minőség, (fehér, siller, vörös, asztali, pusagabor, aszú, törkölybor), származási hely és lehetőleg a faj (kadarka, riszling, stb.) feltüntetése mellett is Írásban bevallani a községi elöl­járóságnál, a mely a bevallási ivet a borellenőrző bizott­sághoz beterjeszteni tartozik : d, a b. pontban megnevezettek tartoznak az általok termelt, vásárolt, eladott, elfogyasztott és a pincekezelés­nél apadásba ment borról s a b. pontban említett általuk beszerzett és felhasznált avagy eladott anyagokról, az előző pontban felsorolt adatok feltüntetése s az eladó vagy vevő megnevezése mellett külön bevételi és kiadási könyvet vezetni, legalább öt évig megőrizni, évenkint le­zárni és a zárlat eredményét (bevételi és kiadási összeg s a maradvány) a bizottságnak 15 nap alatt bemutatni; e, a közlekedési intézetek arról, hogy náluk ki, mennyi bort vagy anyagszert (b. pont) kinek a cimére adott fel és hozzájuk kitől, honnét, kinek cimére, mennyi bor vagy anyagszer érkezett, azon bizottságot, melynek működési területén fekűsznek, azonnal értesíteni s a bi­zottságnak vagy egyes tagjainak e részben szóbeli meg­keresésre is fölvilágosítást adni tartoznak; f, a bizottság vagy bármely tagja jogosítva van bármikor megvizsgálni, váljon a b. pontban megnevezettek föntebb felsorolt kötelezettségeiknekpontosan megfelelnek-e; azonban ilyenkor az illető községi elöljáróságnak legalább egy tagja meghívandó és jelen lenni köteles ; g, a bizottság készletellenőrzést rendelhet el és foganatosíttathat a b. pontban megnevezetteknél bármely tagjával, mely esetekben azonban a községi elöljáróság meghívandó és annak legalább egy tagja jelen lenni tartozik; h, a bizottság vagy báimoly tagja alapos gyanú és sürgősség esetén, ha t. i. a késedelem addig is, amíg a hatóság intézkedhetik, veszélylyel járhatna a tekintetben, az idézett törvénybe és rendeletbe ütköző tiltott cselek­mény nyomai vagy az annak fölfedezésére vezető nyomok eltávolíttatnak: a b. pontban megnevezettek üzlethelyi­ségeit, pincéit és raktárait, valamint az általuk feladott vagy részökre érkezett szállítmányokat is megvizsgálhatja s ilyenkor azok könyveit, iratait is betekintheti, vagy pedig a körülményekhez képest azoknál a bor- és anyag­iiészletre a közöltekre, feladott vagy beérkezett szállít­mányokra, vagy ezek egy részére nézve a tényleges ál­lapot fentartása érdekéből zárlatot alkalmazhat, de a hatóság erről a vizsgálat megkezdése előtt értesítendő s a községi elöljáróság^ illetőleg rendőrség támogatása elő­zetesen kikérendő, a mely a közbenjárást meg nem ta­gadhatja, az eljárás pedig, a mint a hatóság megérkezik, annak azonnal átengedendő. XVII. §. Kihágást követnek el és amennyiben cse­lekményük az idézett törvény vagy rendeletek, avagy más törvény vagy szabály alapján súlyosabb büntetés alá nem esik, 100 koronáig terjedhető pénzbiintetetéssel, ismétlés esetén ezenfelül 5 napig terjedhető elzárással is bünte­tendők az előző szakasz b. pontjában megnevezettek : ha a jelen szabályzatban előirt kötelességeket nem teljesítik ; ha a bizottságot, vagy annak egyes tagjait az előző szakaszokban előírt feladatuk gyakorlásában akadályozzák. A pénzbüntetés az illető község szegényalapja javára fordítandó. A községi elöljárók mulasztása fegyelmi uton tor­landó meg. XVIII. §. Ezen kihágások elbírálására az idézett törvény 7. §-ában kijelölt hatóságok illetékesek. XIX. §. Ezen szabályzat hatálya a vármegye egész területére kiterjed.

Next

/
Thumbnails
Contents