Zalamegye, 1898 (17.évfolyam, 1-26. szám)

1898-01-23 / 4. szám

XVII. évfolyam. Zala-Egerszeg, í89

8- január 23. 4. szánj. i i Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdíj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. -A gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek hivatalos közlönye. IMI egj el c icl i isi m inden vasárna ;p. $z új honvéd iigvgIö- cs képző intézetek. Az 1897. évi XXIII. t.-c. érielmében szervezendő honvéd nevelő- és képző intézetek a jövő 1898/9-ik tanév kezdetével már életbe fognak lépni. Ez intézetek felállítása következtében a két honvéd hadapród iskolába 100 —100, a főreáliskolába 50 és a Ludovika Akadémiába szintén 50, tehát összesen 300 magyar ifjúnak nyilik alkalom arra, hogy a polgári neveléstől a katonai nevelésbe átvétessék. Hogy ily jelentékeny azánní helyre a katonai nevelés követelményeinek megfelelő minősiiltségű és számú pályázók jelentkezése biztosítva legyen, a vallás- és közoktatásügyi miniszter szükségesnek látta ezen új intézetekre úgy a szülőknek, mint a tanuló ifjúságnak figyelmét már eleve felhívni addig is, mig a f. év március havában kibocsátandó pályázati hirdetmény az intézeteknél rendszeresített kincstári díjmentes, fél és egész fizetéses, valamint az alapítványi helyekről is bővebb tájékoztatót fog nyújtani. A vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről az új honvéd nevelő- és képző intézetek rövid ismertetése — cim alatt kibocsátott füzet alapjáu a közönséget ezen új katonai iskolákra vonatkozólag következőkben tájékoztatjuk; A honvéd nevelő- és képző intézetekről szóló 1897. évi XXIII. t.-c. m. kir. honvéd főreáliskola, m. kir. honvédségi Ludovika Akadémia és m. kir. honvéd hadapródiskola felállítását rendeli el. A m. kir. honvéd főreáliskola, melyet Sopronban állítanak lel, 3 évfolyamból áll, mindegyik évfolyamban 50—50 növendékkel. Felvétetnek a növendékek a betöltött 14-ik életévtől a még túl nem haladott 16 életévig, ha valamely középiskola (gymnasium, reáliskola, polgári iskola) IV-ik osztályát már jó eredménynyel elvégezték, vagy a folyó iskolai évben végezik. Egész fizetéses növendékek évi 400 frtot, a félfizetéses növendékek évi 200 frtot fizetnek, mig a kincstári díjmentes helyekre felvett ifjak egészen államköltségen nyerik kiképeztetésüket. A honvéd főreáliskola előkészítő intézetül szolgál a Ludovika Akadémiába való belépésre, minélfogva a honvéd főreáliskolába felvett növendékek a főreáliskola elvégzésével még nem fejezik be tanulmányuat, hanem annak folytatása végett a szintén 3 évolyammal biró Ludovika Akadémiába lépnek át. Az új Ludovika Akadémiát Budapesten a régi udovika Akadémia épületében állítják fel; 3 évfolyamból áll, mindegyik évfolyamban 100—100 növendékkel. Az évenként felveendő 100 növendék özül 50 olyan, aki a honvéd főreáliskola sikeres elvégzése után lép be a Ludovika Akadémiába, mig 50-et közvetlenül a polgári nevelésből vesznek fel. A legközelebbi három éven át, vagyis mig a honvéd 'őreáliskolát végzett növendékek nem lesznek, éveuíént csupán 50-et vesznek fel közvetlenül a polgári nevelésből. A felveendő ifjak életkora a betöltött 17-ik életévtől a túl nem haladott 20-ik életévig terjedhet. A pályázók igazolni tartoznak, hogy a középiskolák (gymnasium, reáliskolák) 8-ik osztályát jó eredménynyel látogatják, ez osztály sikeres bevégzése után pedíg'az évvégi bizonyítványt is bemutatni tartoznak. Évi ellátási dij 800 frt. Itt is vannak kincstári díjmentes, félfizetéses, egész fizetéses, valamint alapítványi helyek. A Ludovika Akadémiát legalább jó eredménynyél végzett növendékek, mint hadnagyok, az elégséges eredménynyel végzettek pedig, mint hadapród tiszthelyettesek lépnek ki a honvédséghez vagy a közös hadsereghez. A kilépett hadnagyok átlag 10 évig mint hadnagy és főhadnagy szolgálnak, ezután századossá, további 8—9 év múlva pedig őrnagvgyá lépnek elő. Jóval kedvezőbb előléptetéssel birnak azon kiváló tehetségű tisztek, akik a csapatnál töltött 3 évi szolgálat után a cs. és kir. hadiskolát elvégezvén, a vezérkarhoz beosztatnak. Ezek az intézetből történt kilépésük utáu 13 év alatt — rendszerint 32—35. éves korukban — jutnak a törzstiszti rendfokozatba. Honvédhadapródiskolát Pécsett és Nagy-Váradon állítanak fel. Ez iskola négy évfolyamból áll 100 —100 növendékkel. A felveendő ifjak korára és tanulmányára nézve ugyan azok a követelmények, mint a honvéd főreáliskolánál. A „Zalamegye" tárcája. A beszédszervek gymnasztikájáról. i. Minden ősi tulajdonság sarkalatos jellemvonás. S ez az ősi karakter olyan valami, hogy ha még rosz is, kikeresik valamelyik jobbacska ágazatját s büszkélkedni szoktak vele az egyesek úgy, mint a nemzetek. Ha nem nyelvészkedéssel foglalkoznám is, csak azt kellene tartanom, hogy egy nemzetnek legsarkalatosabb jellemvonása a nyelvben van. Közmondássá vált, mert igaz hogy: „Nyelvében él a nemzet." Ez a legváltozhatatlanabh karakter, mely ha elvész, nemcsak Róma dűl le, de vége a nemzetnek is. Hogy nyelvében él a nemzet, ezt a tudósok magasabb szempontból értik, a mondatfűzés eredeti magyaros ságára hozzák fel. Én sokkal apróbb dolgok kedvéért idézem csupán némely hangokra értem. Barangolásaim közben sok vidéknek különböző sajátosságát észleltem. De rajtam kivül többen mások is tudják hogy Zalamegyében s ennek híres Göcsej részében sol olyan sajátosság van, mely ősi karakter, sőt magyar is Miért van, hogy e vidéknek épen nyelvsajátossági között vannak "olyanok, melyek az ősi karakternek ellentmondani látszanak ? A göcseji ember — kényelem szeretetből talán — sok mássalhangzóra nem is használja a száját. Hát magok mit csináltak a csatári forrásnál'? kér dezem. „Hát, azt mondja, — ádigátunk, — üdögétünk." Alhligáltunk, üldögéltünk helyett. A többi mássalhangzók helyett pedig — határozottan kényelemszeretetből — lágyabb, hogy úgy mondjam,lomhább mássalhangzókat használ, melyek amazokkal rokonok ugyan, de máshelyt volna szerepük. Estefelé jőnek a csatári forrástól, mert „mozsd már haza kö menyi" azt mondja. (Most haza köll — kell menni). Ha a göcseji ember felelne Petőfi eme kérdésére: Hol vagytok ti régi játszótársak ? így felelne: Agár id vagyung, agár od vagyung, rezsdeg vagyung. (Akár itt vagyunk, akár ott vagyunk, restek vagyunk). S nemcsak a föld népe, így mondja ezt itt a városi emberis. Péld. „még id ebben az izsgolában izs zsog vázsod gyermeg van." (Még itt ebben az ikolában is sok ' vásott gyermek van). „A roz gyermeg már azt kérdezi: migor lez huzsvéd ? (mikor lesz húsvét). Tehát n helyett ny, k helyett g, t helyett d, sz helyett z, s helyett zs hallatszik a göcseji ember beszédjében. Az n, k, t, sz, s, keményebbek, mint a rokon ny, g, d, z, zs hangzók. Ezek igen kemények a göcseji ember beszélő szervezetének, — vagy a szervezet gyenge hozzájuk, de annyi igaz, hogy kerülik egymást. Ősi igazság, hogy az ember a dolognak a könnyebb végit választja. Az a kérdés, melyik az ősibb: a keményebb, vagy a lágyabb hang ? A nyelvek története azt mondja, hogy a keményebb, erőteljesebb hang S csak idővel a finomulással, a sok csiszolással kopik és gvengül a hang anyaga. A magyarnak nyelve erős, ropogós volt, mint a sarkantyús csizmája, az ma is, s annak kell lenni ezután is, ha a finomulással nem akar elgyöngülni. A göcseji ember egyéb tulajdonságaiban ős konservátiv magyar. Nem lehet hinni, hogy nyelvében ezt a lágyságot nyelvbeli túl műveltsége okozná. Hogy nyelvi lomhaság ez és kényelem szeretet, az igaz, Az évi tandij a honvéd hadapródiskolákban a tényleges és nyugállományú katonai gyermekek részére 12 frt, a tartalékos tisztek és államhivatalnokok gyermekei részére 80 frt, minden más állampolgár fia részére 150 frt, amelyhez még 50 frt zsebpénz járul. Félfizetéses vagy egészen tandíjmentes helyek a honvéd hadapródiskolákban nincsenek; vannak azonban magán alapítványi helyek, amelyekre felvett ifjak az alapítvány költségén neveltetnek. A honvéd hadapród-iskolák tudományos tekintetben — mint a honvéd főreáliskolák — a hazai főreáliskolákkal szintén egy szinvonalon állanak, itt azonban a tudományos oktatással párhuzamosan máikatonai szaktárgyakat is adnak elő, valamivel szűkebb terjedelemben, mint a Ludovika Akadémián. A hadapródiskolát végzett növendékek osztályrangjuk és az állományviszonyok szerint mint hadaprnd-tiszthelyettesek, esetleg mint hadapród-tizedesek lépnek ki a honvédséghez vagy a közős hadsereghez és átlag két évi szolgálat után hadnagyokká lépnek elő. Ezeknek a tiszteknek további előléptetése telteljesen azonos a Ludovika Akadémiából kilépett tisztek előléptetésével, amennyiben a különböző iskolákból származó tisztek között semmi különbség sem tétetik. A hadiiskola a hadapródiskolákból kikerült tisztek részére is nyitva áll s a tapasztalat azt mutatja, hogy a hadapród-iskolák kiváló tehetségű elemei nagyobb nehézség nélkül elfoglalják a vezérkarban őket megillető helyeket s minthogy a hadapródi rendfokozatban töltött idő a rövidebb tanidővel kiegyenlítődik, ugyanazon életkorban érik el a katonai hierarchia különböző fokait, mint a Ludovika Akadémiából kikerült tiszttársaik. ® Balaton-Egyesület. Ámbár nem fog időszerűnek tetszeni, most az nyen kivül, a Balaton érdekében szót emelni, mégis hiszem, hogy akkor, midőn szép és nemes eszmé szálunk sikra, erre minden időt jónak kell tartanunk Jelen soraim megírásához azon körülmény adja zembe a tollat, hogy a Keszthelyen csak nem rég megalakult Balaton-Muzeum-Egyesület legközelebb közgyűlést tart, melyen véglegesen meg fogják állap az alapszabályokat. idéazt kért keiben újra ítan i de nem eredeti. Idegenek hatásától van legnagyobb valószínűséggel. Ilyen nyelvi lomhaságot, kisebb mértékben ugyan más magyar vidéken is lehet találni, főleg a hol a tunya oláhok laknak. Az nagyban hasonlatos is ebez. Itt a határszélekhez közel sokféle idegennek a hatása alatt van ez a vidék. Talán a vendektől kaptuk ajándékba ezt a vérbeli és nyelvbeli lustaságot. Nem kedves ajándék, az bizonyos. A lustaságot azonban el lehet kergetni a kitartó testgyakorlattal. A nyelvbeli lomhaságot is ki lehet űzni a beszédszervek gymnastikájával. II. Maga a száj a fő beszélőszerv, melynek sokféle gymnastikája van. De most nem arról beszélek, mint csüng ajk az ajkon. A pedagógiai gymnasztikát értem. A tekintélyes címről azt lehetne hinni, hogy nagymértékű physiologiai értekezés lesz belőle, pedig igen egyszerű az egész. A nagy címet azért írtam, hogy pótolja a tárgy egyszerűségét, mint a svindlerek szoktak. Azért ne higyje senki, hogy az egyszerű nem lehet fontos. Én nagyon fontosnak tartom a beszéd szervek gymnásztikáját. Csupán csak egy ok miatt is, hogy a beszéd az embernél a legfontosabb. Az emberi szellem kifejlődésével együtt jár a beszédszervezet kifejlődése is. Ha valaki azt mondja ez utolsó állításra, hogy nem igaz; mert a vénült embereknél hullanak a fogak, a tudomány és ismeret pedig egyre halmazódik tovább s az ember fejlettsége tart egész a sírig. Erre azt felelhetjük, hogy a szellem fejlettségének legmagasabb foka mégis csak körülbelül ott van, hol a fisikai fejlettség legmagasabb foka van, mert mikor már a fogak kezdenek hullani, a szellemnek az a bizonyos anyagi csomói rakódnak egymásra, nagy ismeiet-halmaz gyűlhet össze, de egy bizonyos déli időnek elmultával a tudással párosult akaraterőnek lángja lohadni kezd. Példa erre minden egyes ember kisebb nagyobb mértékben. A/ embernek úgy 3Ö-ik 40-ik éve között szokott ez a verőfényes Mai szómuiikhozfél iv melleidet van csatolva