Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

XVI. évfolyam. Zala-Egerszeg, Í897. október s. 40. szánj. Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdíj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. U GM' i a es pu • i A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentei len leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „/alamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyVédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek hivatalos közlönye. IMI egj el enik :m_ inden vasárna X>Igazságos FcrcnG József. Hogy a legelső magyar ember a király, ennek az állitásnak eró'sebb és megdönthetetlenebb bizonyságát talán sohasem láttuk, mint ez év szeptember 25 én, mikor a magyarok királya egész szivét ajándékozta oda az egész országnak, az egész magyar nemzetnek. A végtelen hazaszeretetnek ideális részeit is megtestesítették már ezeréves történelmünk ideje alatt sokan — egyesek — különböző időkben — különböző alakokban. Elvérzett Gellért püspök, de azt a pogány magyarok nem bánták. Neki mentek Sajónak, Mohácsnak néhányan, de a többiek nem mentek. Csak a pápista vallást tartotta üdvözítőnek Pázmány Péter, de másként gondolkozott Bocskay és Bethlen Gábor. Hunyady Jánost és Zrínyi Miklóst nagy időköz választja (d egymástól. Hullottak a kuruezok egy érzésért, hullottak a labanezok más érzésért. Éhezett Lantos Sebestyén s dalolás közben kiszáradt a torka, mig sokan kényelemben nyújtózkodtak, kik beszélni is resteitek. A király i házat védte I'álffy generális s aneinzet'rt rántott kardot Rákóczy, a szabadsághős. A tudomány szeretetében lángolt Anonymus Nótárius, Pázmány, Verbó'czy, Tinódi s ebben hamvadott el Apáczai Cséri .János. A kevés elsőrendű kőzött egynek gyúlt ki a kebele, mikor Isten megnyilatkozott benne, mint Mózesben, hogy adja ki nemzetének a parancsolatot: Hazádnak rendületlenül légy hive o magyar. Nein így történt szeptember 25-én. Szeptember 25-én a királyban és a koldusban, a palotákban és a kunyhókban, a városokban és a falukban, az alföldön és a felföldön egyszerre gyúlt ki egyenlően erős, hatalmas lobogással a hazaszeretet tüze. A király azt mondta, hogy szobrot emelek fejedelemnek és a szegény vándor énekesnek, labancnak és a kurucnak, a katholikusnak és protestánsnak, a szabadsághősnek és a tudósnak, vértanúnak és a névtelen katonának egyaránt; inert mindenik része a nemzetnek s én az egész magyar nemzetet szeretem. Ez a nagy, egész szeretet legerősebb bizonysága annak, hogy a legelső magyar ember a király. Ez a szeretet mintegy ismétli a A „Zalamegye" tárcája. 7) ráma nélkül. — A .Zalamegye" eredeti tárcája. — Vörös Géza azok közé a rítka-szerencséjü közé tartozott, akinek a féleségét a fürdő-évad közeledtével nem bántották, nem lepték meg ideges rohamok s igy az orvos rendeletére nem kellett fürdőre vinni az asszonyt. Ellenben Vörös Géza tartozott azok közé a go noszveséjü féljek közé, akik különböző okok miatt gyomorkurára küldetik el magukat a mindenre kész háziorvossal. Minden nyáron fürdőben, gyomorkúrán volt néhány hétig, azután — mint mondani szokta — „restauráltan" tért haza kis felesége mellé. A legutóbbi fürdő-évad előtt valami különös szeszély szállta rneg az asszonyt is. Azt mondta, hogy ő is férjével tart. — De mit csinálnál te ott, kedvesem? -— Ejnye Géza, micsoda furcsa kérdés ez. Csak nern gondolod, hogy ahol te vagy, ott én föltétlenül boldog in h-e vek ? Elég ha mellettem vagy, annál édesebb szórakozást semmi sem nyújthatna nekem a világon. Ilyen asszonyi replikával szemben azután minden t: /t ' férjnek kötelessége elnémulni és magához ölelni azt az áldott, szerető szivet. Vörörs Gézának sem maradt fenn egyéb, minthogy megölelje és meghajoljon akarata előtt. Együtt, utaztak el a fürdőbe. Az el-o napokban gyönyörén telett az idő. Férj és ; ifa lég szakadatlanul együtt voltak. De Vörös Géza iró. mlier volt e- az írók olyan bolondosán szeszélyesek, hogy néha-néha magányra van szükségük. Cgy mondják: olyankor teremtő ihlet -/.állja meg őket. Őt is megszállta és pedig költő parancsolatját s bizonyítja annak teljesitését, hogy: Hazádnak rendületlenül... A király az egész nemzetet szereli, s a királyt az egész nemzet szereti. A budapesti tudomány egyetem ifjúsága, mely nek az értelme már elég nyugodt s az érzelme még elég lázas: nemcsak a szivében, kezében is meggyújtotta a fáklya lángját s ezernyi tömegével a király háza elé vonult. Tiszteletjeléül az ezernyi tömeg meghajtotta kezében az égő fáklyákat, s az ünnepélyes csendben milyen megható lehetett, mikor a budai hegynek fordulva ezereknek az ajka mintegy viszonzásul rázendítette : „Hazádnak rendületlenül* s milyen erős lehetett a hang, a hazaszeretet melegével oda kiáltott szó, hogy: Éljen a Király! Milyen erős lehetett a hang, hogy a budai hegy oldal, a királyi ház tetejéről, a Gellért szikláiról visszapattanva végigszáguldott az országon, a nagy rónaságon, a kis bérceken és a keleti Kárpátokban s a faluk kisded tornyaiban megint megütődve többszörös zúgással járta be ezt a boldog földet. A legelső magyar ember, a király, példát adott a hazaszeretetre. Kivétel nélkül mindenki megköszöni ezt. S a köszönetben ;i király magasztalását és a király magasztalásában a hazaszeretetet ünnepeljük kivétel nélkül. A nagyjelentőségű királyi kézirat tartalmát a napi lapokból mindenki ismeri. A nagy nemes ajándék megérdemli. hogykönyvnélkül,szószerint is megtanulja mindenki. Lenyomtatjuk a mi lapunkba i hiven, szószerint, airiirit itt következik: Kedves báró Bánffy! Óhajtván, h<>yy magyar szikes fővárosomnak erre alkalmas terei oly kisebb móretil szoboimü vekkel láttassanak el, melyek midőn a várost díszítik, egyszersmind a mull iilők azon kiváló alakjainak emlékét örökítik meg, kik a nemzeti élet különböző terein kitűntek, udvartartásom költségeinek terhére több évre terjedő beosztással megfelelő összegeket engedélyezek arra a célra, hogy a keresztény vallásért vértanúságot szenvedett Szent Gellért csanádi püspököt, a hitbuzgó Pázmány Péter esztergomi érseket, Bocskay István, és Bethlen Gábor erdélyi, fejedelmeket, rendesen esténkint. Megkérte féleségét, hogy szépen maradjon otthon, mert ő egyedül akar kissé meditálni a parkban. Vörös Gézáné aranyos asszonyka volt; ebbe is belenyugodott. A férj elment a parkba meditálni, ő pedig kinyitotta szobájuk ablakát és gyönyörködve hallgatta az esti zenét, melyet az illatos léghullámok ringattak el hozzá az esplanádről. Igy tartottt ez körülbelül egy hétig. És talán még tovább is tartott volna, ha a fürdőbe asszonyok nem lettek volna. A férjes asszonyok nagyon áldott teremtések, csak az a hí báj ok, vagy hát mondjuk: gyönge oldaluk megvan, hogy végtelenül szeretik a házasélet! drámákat. Egyik este Vörös Gézáné valamit rendezgetett a szobában, mig férje meditáción volt. Egyszerre tompa koppaníst hallott a szobában. Hátrafordult. Valami fehérlett a padlón. Fölvette. Papirszeletkébe göngyölt kavics-darabot talált ott. Vájjon kidobhatta ide ezt a kavicsot és mit akart vele? Igen naiv lélek volt szegényke: nagyon kevés regényt olvasott és igy a postai közlekedésnek ezt a romantikus módját nem is ismerte. Inkább csak asszonyi kíváncsiságból gondolt rá, hogy rnég meg is kellene vizsgálni jobban a kavicsot is, rneg a papirszeletkét is. Gyertyát gyújtott. Kezébe vette előbb a kavicsot. (Bizony szertelenül naiv asszonyka volt!; Közönséges kis gömbölyű kavics volt az. aminő ezerszámra hever a fürdői utakon. Azután szétsirnította a papirt. Arra már volt írva néhány szó. Elolvasta: _JIa meg akarja ismerni férjét, menjen a parkba, a kápolna melletti padhoz." A szegény asszonyka eL.ípadt, reszketni kezdett. Hunyady János és Zrinyi Miklós, a haza és a kereszténység kik bajnokait, Pálffy .János gróf, Magyarországnak a trón vélteimében nagy érdemeket szerzett főhadparanr.-nokiít, a honfoglalás történetéi író Béla király névtelen jegyzőjét, Verbőezy István, Magyarország nagyhírU jogtudását, és annak népszerű lantom!., Tinódy Sebestyent iibrázóló szobrok készíttessenek és meybizon Ont ezen elhatározásomnak végrehajtásával. Budapest, 1897. szeptember 2~>. Ferenc József s. k. báró Bánffy s. k. Látjuk, hogy e tiz névben benne van a nemzetnek ezeréves művelődés történelme, habár csak dióhéjban is. Szent Gellért (977—1046; mindjárt a honalapítás után a nemzetalapitásban vesz részt szent István első király segédjeként a keresztény vallás meggyökereztetésével; Hittérítő munkájáért a róla nevezett hegyről letaszítják s vértanúi halált halt. Pázmány Péter (1570—1637j esztergomi érsek. II Ferdinánd tanácsosa. A hatalmas, lábraállott protestantisrnussal szemben egyedül ő állítja vissza az erősen megingott katholicizmust vitatkozó nagy ékesszólásával s tudományos remek Írásával. A 17-dikszázad „három nagysága

8 között ő a harmadik (Pázmány, Apácai s Zrinyi a költő). Bocskay István (1557—1606) és Bethlen Gábor (1580- 1629) erdélyi fejedelmek, a zivataros időkből. Erős protestánsok, nemzeti hősök a Ferdinándokkal szemben, a felvilágosodás bajnokai, a protestantizmus védelmezői a katholicizmussal szemben. Győzelmes hadvezérek egész Bét íg, A koronával is megkínálják, de ők csak a nemzet Ügyéért hanoinak, nem a koronáért. Zászlójukon Isten,, Haza és szabad, ág volt (elírva. Hunyady János (1390—1456) a pogány töröktől egy maga védi Magyarországot s egész Európa kereszténységét. E rettenhetetlen embernek fia volt Mátyás, az igazságos. Zrinyi Miklós, a költő nagyapja (1518—1966). A ki- gyermek is tudja, mit tett Szigetvárnál s Vilmos német császár ő felségének mondása szerint a német ifjúnak is megdobban a szíve rája. Pálffy János, (1664—1752) hű és erős támasztéka volt az uralkodó Habsburgháznak, megkötötte a száthmárí békét, hogy engesztelődjék ki a nemzet a dina-tíával, legyen vége a kuruc-labanc világnak s sok nyomorúságnak. Anonymus Belae regln nótárius. Mondják.,hogy I. Béla királynak volt névtelen jegyzője s irta a krónikát a honfoglalásról, melyből a későbbiek történelem írást építettek. Verbőezy'István, Ü470 1520) az első jogá-z

, a Mi ez'.- Talán csak tréfálni akar valaki veié'/ Mért menjen ő a kápolna melletti padhoz, hogy férjét meg ismerje. Az ő férje kifogástalan férj, aki most valami írói munkán meditál. Mért zavarja most meg V Nem megy bizony egy tapodtat sem, hanem inkább megmutatja neki, ha haza jön, ezt a cédulát, hogy milyen ostoba tréfát akar vele űzni valaki. De hát az asszonyi kíváncsiság mégis csak gyötörte. Talán valami szokatlan dolgot művel ott az ő félje, amit előtte titkol. Talán éppen valami férfias, nemes tettet, amiből az ő lelki nagysága még inkább kitűnik? Talán boldogítani akarja őt a cédula ismeretlen küldője azzal, hogy szemtanúja legyen férje nemes tettének ? Sehogy sem bírt otthonn maradni. Föltette kalapját; magára dobta galléiját és ment egyenesen a parkba, a kápolna felé. A jelzett pad közelébe érve, lassította lépteit. Körülnézett. Csend mindenütt; egyetlen lélek sehol. Zajtalan léptekkel ment tovább. Már csak 20—30 lépésnyire lehetett a padtól. Látta, a padon ketten ülnek: egy nő és egy férfi. Megállott. Most a két alak felállott. Az egyik férje volt; őt jól megismerte. Láttta. hogy kezet szorítanak egymással, nehany suttogtak, azután elváltak s mindegyik ellenkező irányban távozott. A szegény asszonykának minden csepp vére agyába nyargalt. Szédület fogta el. Azt hitte, hogy ott nyomban szörnyet fog halni. . Összeszedte minden erejét és rohant vissza a fűrdo telep felé, hogy férjet megelőzze Csak annyival ért előbb, hogy az ablakot kinyithatta és kikönyökölhetett, ahogy rendesen tenni szokta, inikor férjét várta. Agyában megkuszálóttak a gondolatok. .Nem tudta ho szót Mai szánrmnl-tlioz fél iv melléklet van csatolva