Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-10-03 / 40. szám

legnagyobb magvai jogász, ki Tripartitum c. könyvében rakta le a magyai törvénytudomány fundamentumát. Nádor volt. Tudós és szónok. Tinódi Sebestjén (1505—1559) a régi magyar világvándor hegedősei közül az utolsó, aki dalolva járta be az akkor bús Magyarországot s a várudvarok kulcsárai enyhítették szomjúságát egy-egy pohár borral, olyan karcossal, amint ő maga mondja, mely már a cselédségnek sem kellett. Verseiben adatok vannak a történelem írására a török világból. Egyre inti a nemzetet, hogy hagyjanak fel a török barátsággal, legyenek király pártiak Elég volt már, hogy az országot „három felé tépik szaggatják". Ennek a tíz embernek állíttat a fővárosban szobrot a király ő felsége saját udvartartása költségéből. Köszönet és hála azért a tenger pénzért is, amit ezeknek a költségére adományoz a magyar király. Nagyobb hála és köszönet azért, hogy ezekkel szépül az ország fővárosa, emelkedik a művészet s gyarapodik a multak emléke, melyen épül a jövő reménye. De legnagyobb hála és köszönet a legelső magyar embernek, hogy az egyenlő érdem osztással a holtak emlékét is összebékélteti. Bocskay és Bethlen Gábor fejedelmek kuruc katonák voltak s Verbó'czy erős hangon szónokolt a rákosi hires országgyűlésen, hogy csak magyar vérből kell királyt választani. De csata után a győztes kétszeresen lesz győztes, ha nemes nagylelkűséggel önmagát is meggyőzi, s önmagába a bosszúállás gondolatát is legyőzi. Csata atán összeölelkezik a kuruc és labanc. S miért ne? Isten a megmondhatója, melyik ártott, melyik használt többet hazájának. Rosszat egyik sem akart. Jót mindenik tett. Az einlék jó tettök folytonosságát s a haza dcsiöségét hirdeti. Ezért békéltethette ki őket a bölcs király, a legelső magyar ember, a ki utódja Mátyás királynak, az igazságosnak. 33- G-sr. Szeptember 25. az iskolákban. Dr. Ruzsicska Kálmán, Zalavármegye tanfelügyelője, a szeptember 25-iki nagy és megható esemény alkalmából lelkes felhívást intézett a közvetlen felügyelete alatt álló népoktatási tanintézetek tantestületéhez. Közöljük egész terjedelmében s annak tudatában, hogy Zalavármegye minden tanítója. a hazaszeretet ünnepévé teszi e napot a maga iskolájában. Királyi tanfelügyelő ugyanezen érdemben megkereste az összes egyházi főhatóságokat is. * * * 3.025 sz. Zalavármegye kir. tanfelügyelőjétől. Zalavármegye mindenféle fokozatú, állami, államilag segélyezett községi s községi jellegű népoktatási tanintézeteinek igazgatóihoz s tanítóihoz. 0 I'elsége, Apostoli királyunk, szeptember hó 25-én legfelsőbb kéziratot intézett Magyarország miniszterelnökéhez avégből, hogy a mult idők kiválóbb alakjai, kik a nemzeti élet különböző téréin magukat kitüntették, szobrokkal öröláttessenek mecj. Az uralkodói bölcseségnek s a magyar nemzet igaz ragaszkodását méltányló atyai jóságnak messze időkre kiható, magasztos okmánya ez, mely tárgyánál fogva felette valamire elhatározni magát. Csupán természetes női gyöngédségének engedett, hogy belépő férjét rögtön meg nem támadta. Vörös Géza szokott módon nejéhez lépett, megölelte és homlokon csókolta. Kigyó! - gondolta magában a megcsalt asszony ; de nem tört ki. Nyugalmat színlelt, pedig a boszú lávája forrt benne. Vörös Géza azonban íróember volt, aki a kigondolt novellákat úgy látszik — mindjárt gyakorlatilag is foganatosította. Az ő figyelmét sem kerülte el nejének leplezett izgatottsága. Valami bajod van, Ella? Semmi, semmi! — mondta az asszony. Csak egy kis főfájást érzek. Akkor fekiigyél le, kedvesem! Az alvás majd használni fog. Lefeküdtek. A férj hamar elaludt. De az asszony agyában forrongtak a gondolatok. Mit csináljon? Öngyilkos legyen? Vagy megölje azt az asszonyt? Végre egy terv érett meg agyában. Azt minden részletében átgondolta, azután elnyomta hajnal felé őt is az álom. Reggel úgy kelt föl, mintha az álom csakugyan teljesen felüdítette volna. Férje egész napon át kémlelte, hogy nem vesz-e észre valami különöset. Az olyan férjek, kik tilosban járnak, mindig gyanús szemmel lesik nejeiket, különösen ha főfájásról panaszkodnak. Hátha megtudott valamit s a főfájás csak lepel volt lelke dullottságára. De nem vett észre semmit. Eljött az est. Vörös Géza megint elment meditálni. Felesége pedig távozása után rögtön összecsomagolt alkalmas, hogy ifjúságunk szivében a nemzeti eszmények lángját kigyújtsa, ápolja s bennük a nagy és szent példák követése iránti készséget és lelkesedést már jókorán felkeltse. Felhívom tehát Czimet, hogy a vezetése alatt álló intézet, illetve osztály növendékei előtt ezen korszakot alkotó eseményt értelmi fejlettségüknek megfelelő módon méltassa s már zsenge korukban arra intse őket, hogy az élet becsét a haza iránti kötelességek hü betöltése állapítja meg. Végül forduljanak hő fohássszal az egek Urához, hogy a nemzet, melynek költőit, hőseit, bölcseit és vértanúit királgi kegyelet koszorúzta meg, éljen örökké, dicsőn és boldogul, halhatatlan fiai nemes erényeiben ! Hazafiúi üdvözlettel! Zala-Eger szeg, 1897. október 1. Jr. Ruzsicska Kálmán, hír. tanácsos, tanfelügyelő. Képviselőtestületi ülés. Zala-Egerszeg város képviselőtestülete szeptember hó 30-án Botfy Lajos polgármester elnöklete alatt rendes közgyűlést tartott. A szép számmal megjelent városi képviselőket elnöklő polgármester üdvözölvén, megemlékezett koronás királyunknak az egész magyar nemzetet örök hálára kötelező fejedelmi elhatározásáról, amelylyel a magyar székes fővárosnak erre alkalmas terein hazánk történelme tiz kiváló alakjának emlékét az udvartartás költségeinek terhére szoborművekkel megörökíti; indítványozta, hogy e fejedelmi adomány emlékéből a képviselőtestület ő felségéhez hódoló köszönő iratot intézzen és azt a vármegye főispánja utján a miniszterelnökhöz juttassa; egyúttal október hó 4-én, mint ő felségének nevenapjáu, a város lobogóztassék fel, a reggel 9 órakor a róm. kath. plébánia templomban tartandó ünnepélyes isteni tiszteleten a város képviselőtestülete testületileg vegyen részt, este pedig a város kivilágítást rendezzen a felséges király tiszteletére. A képviselőtestület a polgármester részéről tett indítványt egyhangúlag, nagy lelkesedéssel elfogadta és közgyűlési határozattá emelte. Ezután előterjesztetett a pénzügyi bizottság által átvizsgált, a városi tanács részéről egybeállított 1898-ik évi költségvetés tervezete. A képviselőtestület beható eszmecsere után a tanács által egybeállított, a pénzügyi bizottság részéről elfogadására ajánlott 1898-ik évi költségvetést, melynek főbb tételeit lapunk mult számában közöltük, némi csekély módosítással elfogadta. Özvegy Deutsch Ignácné mumori lakosnak — kérvényére — a városban való letelepedésre a városi tanács javaslatára az engedélyt megadta. Gombás István városi számvevőnek, tekintettel csekély fizetésére, valamint rendes elfoglaltságán kívül az árva ügyek nyilvántartása körül kifejtett buzgó munkásságára, a képviselőtestület száz forint jutalmat szavazott meg s annak kiutalásával a polgármestert megbízta. A polgármester jelentést tett a városháza földszintjén levő négy bolti helyiség bérbeadása tárgyában megtartott nyilvános árverés eredményéről. A jelentés szerint az eddigi bérösszeg mellé vett adó fizetés kötelezettsége mellett az árverést jelentkező hiányában nem lehetett megtartani. A képviselőtestület megbízta a városi tanácsot, hogy ujabb nyilvános árverést tartson, még pedig az eddigi bérösszeg, mint kikiáltási ár, mellett. A kereskedelmi kör megkeresésére a képviselőtestület elhatározta, hogy a polgári leányiskola épiile':ében levő .s a női kereskedelmi szaktanfolyam hallgatói számára szolgáló tantermet a téliidőszakban a város költségén fütteti. II ajánljuk a polgármesteri hivatal részéről lOlllkat. 897. sz. a. kibocsátott következő hirdetményt : 1. A m. kir. Zalamegyei 64. sz. népfelkelési járás parancsnokságának 252/nfk. sz. átirata folytán fel hivatnak mindent. A számlákat bekérte; a kocsit az esti vonathoz megrendelte; azután vette kalapját, gallérját és ment a parkba, a kápolna felé. Mire a kápolna melletti pad közelébe ért, kissé megállott. Kezét szivére szorította, hogy a háborgó jószágot kissé elcsendesítse. Higgadtságra, nyugalomra volt szüksége. A kavicsos útról letért a park pázsitjára, hogy teljesen zajtalan léptekkel érjen a padhoz. Férje egészen bizalmas közelségben ült a nő mellett; teljesen egymáshoz simultak. A szegény asszonyka reszketni kezdett. Ajkaiba harapott. Most csak egy revolver-lövés kellene s a másik pillanatban ott heverne mögöttük a füvön szétlocscsant agygyal. Milyen hatalmas dráma lenne az! Hasábokat írhatnának róla a lapok; pompás, megrázó novellát a tárca-irók! Ez a gonosz asszony pedig markába nevetne, mert azután teljesen övé lenne az a férfi, akihez most csak titokban, csak bűnös szerelemmel simulhat. Villogó szemekkel, szép halkan közeledett hozzájuk. Mikor egészen melléjük ért, kilépett az ut porondjára, mintha végig azon jött volna. Megállott. Azután olyan önuralommal, aminőre csak a boszu láváját visszafojtható asszony képes, igy szólt: — Géza, kérlek ! Vörös Géza és a nő megrendülten ugrottak föl. Megnémította mindakettőt a meglepetés. Vörösné oda lépett férjéhez, megfogta karját: Nagyon sokáig meditálsz, angyalom! Majd lekésünk a vonatról. Azután vitte magával a sápadt férfit. — ymindazon tényleges katonai szolgálatban állott s jelenleg az a) alosztályu népfelkelők sorába tartozó egyének, kik 1855—1865. évben születtek, valamint a katonailag ki nem képezett, de ajánlati lappal ellátott népfelkelőkhogy folyó évi október hó 18-án a Kaszaházi vendéglős ben tartandó időszaki ellenőrzési szemlén különbeni szigorú büntetés terhe alatt okvetlenül megjelenjenek s népfelkelő igazolványi könyvecskéjüket, ajánlati lapjukat, ezek hiányában egyéb katonai igazolványukat magukkal hozzák. 2. A jelentkezést írásban teljesíthetik: a) a népfelkelésre kötelezett tiszt (tisztviselő) jelöltek, b) a törvényesen bevett egyházak és vallás felekezetek fölszentelt papjai, ezek pap jelöltjei és a pap növendékek, a mennyiban a népfelkelés jelentkezési kötelezettség alatt állanak ; c) az állandó katonai, vagy honvéd intézeteknél tényleg alkalmazott, valamennyi jelentkezésre kötelezett személyzet ; d) a jelenkezésre kötelezett közigazgatási és állami tisztviselők, hivatal szolgák, fegyőrök stb., ha szolgálati alkalmazásukban nélkülözhetlenek s személyesen meg nem jelenhetnek. e) a pénzügyőrség és erdészet jelentkezésre kötelezett személyzete, valamint azok, kik a vasutaknál, gőzhajózási társulatoknál, a pósta és távirdánál és egyéb közforgalmi intézeteknél, valamint a hozzájuk tartozó gyárakban tartósan alkalmazva vannak ; f) a tengeri utazási engedélyivel ellátott és g) a cs. és kir. hadihajókat szerződésileg felfogadott vagy valamely tengeri gőzhajózási vállalat hajóin alkalmazott jelentkezésre köteles, ha tényleg hajóra szálltak ; h) a kőszén bányákban alkalmazott hivatalnokok és munkások; i) azon jelentkezésre kötelezettek, kik a népfelkelési szolgálat alól a közszolgálat érdekében ideiglenesen fel vannak mentve ; k) azok, kik a jelentkezésre kitűzött napon kellőleg beigazolt sürgős és halasztást nem tűrő, családi vagy magán viszonyok miatt a személyes megjelenésben gátolva vannak; 1) a betegek, ha a személyes megjelenésben akadályozva vannak; m) a bírósági vagy országos fogházban letartóztatott és a feltételes szabadságra bocsátott népfelkelő kötelezettek; ezek Írásbeli bejelentését azon letartóztatási hely főnöke teljesíti, a kinek felügyelete alatt az illető letartóztatott áll ; n) azok, a kik Bosniában, vagy Ilerczegovinában a Lein területén, vagy külföldön laknak, ha a jelentkezési állomás sem a lakhelyen, sem annak közelében nem fekszik és végre azok: o) kik Tirol és Vorálbergben laknak. A, b, f, g, k, I, n és o alatti esetekben a jelentkezést szóval vagy Írásban a rokonok, hozzátartozók, vagy megbízottak, — a, c, d, e, h és i esetekben pedig az előljáró hatóságok, hivatalok vagy intézetek főnökei is közvetíthetik. p) Az Írásbeli jelenkezéshez szükséges „Jelentkező lap" díjmentesen a városi aljegyző urnái kapható. Zala-Egerszegen, 1897. szeptember 20-án. BOTFY LAJOS, polgármester. A világ 1897. evi gabonatermése. A földmivelésügyi m. kir. minister is kipuhatolta az egyes gabonatermelő államok gabonatermését. Fölszólította a cs. és kir. konzulokat, hogy a buza és általában véve a gabonatermésről, továbbá a buza-és a gabonaszükségletről tegyenek jelentést; hazánkban pedig az állandó gazdasági tudósítóknak és közgazdasági előadóknak részben már a cséplési eiedményeken alapuló jelentései alapján állította össze a buza, rozs, árpa és zab termésének eredményét, leszámítva hozzávetőlegesen a teli és nyári elemi csapások okozta károkat, a melyek a folyó esztendőben, a mint az az utóbb beérkezett adatokból kitűnt, jóval jelentékenyebbek, mint azt eleinte a gazdák remélték. El kell ismernünk, hogy a folyó évben ismét, nagy buzgalommal és kiváló szakértelemmel foglalták össze s dolgozták kijelentésekeit a cs. és kir. konzulátusi hivatalok ; hasonlólag elismerés illeti á ki váló ügybuzgalmat folytatott magyar gazdákat, nevezetesen a közgazdasági előadókat és állandó gazdasági tudósítókat, a kik a folyó esztendő mostoha termése daczára is a legobjektivebb alapon szerkesztették meg jelentéseiket. Csak ezeknek a kiváló szakerőknek segítségével lehetséges egy olyan kompakt anyagot összeállítani, a melvből aztán mindenki könnyen meggyőződést is szerezhet magának az idei világtermésről és a jövőbeni piaci konjunktúrák felől. Egyúttal a külföldön működő cs. ós kir. konzulátusi hivatalok a gabonaüzleti viszonyok felől is kimerítően tájékoztattak s éppen ez a körülmény az, a melynek alapján már most ki lehet jelenteni, hogy egy szokatlan, gyenge gabonatermésü évvel van dolgunk, melyet fokoz az is, hogy az 1896-iki gabonatermésből kevesebb gabona maradt fenn készletben, mint az 1895-ikiből 1896-ra. A készletek hiánya és a kisebb termés' - a mint ez már a gabonaüzlet körül mutatkozik is — az árak rohamos emelkedését vonták maguk után. A jelentésekből kitűnik, hogy a gabonával bevetett terület jóformán sehol sem emelkedett, ellenben több államban jelentékenyen kisebb terület volt bevetve. Ez államok : Kelet-India, Argentína, Franciaország, Oroszország, Románia, Bulgária, Törökország, Görögország, Tripolisz és Olaszország. Azonkívül a túlságos sok esőzés miatt Magyarországon is kevesebb gabonát vetettek 'a , gazdák, úgyszintén Ausztrál iában és az am rika i Egyesíilt-Allamokban. A tavaszi időjárás is gazdag volt csapadékban, tehát szintén hátráltatta a tavasziak vetését s ámbár még május