Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 27-52. szám)

1897-08-22 / 34. szám

XVI. évfolyari). Zala-Egerszeg, 1897. áüotiszttis 22. 34. szárig. i Előfizetési díj: Egész évre 4 frt. Félévre | 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdíj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. JIL ff * ff I r i f Maim, mmm f mau ne " i A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunkéi. Kéziratokat nem küldünk vissza. i A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara", a megyei községi- és körjegyzők, a „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyleté"-nek hivatalos közlönye. HVH egj el e ± m inden v a s á x» m. a, 3?Pár # íaqcv küszöbei]. nap s vége van a tanuló ifjúság arany szabadságának. Sok ifjn áll ilyenkor a váló utón, ahol keresztülkasúl szelik egymást a különböző életpályák. Vezet ut jobbra is, balra is; vezet előre is, hátra is. Mindenik útnak a végén int valami csábító, valami vonzó tündér. Azonban a végeredményt, a jövőnek a képét nem látni be sehol véges emberi szemmel, véges emberi gondolkozással. Van olyan ut is, ahol már közelből integet egy csendes, nyugalmas otthon — igénytelen, nagy munkát biró és tűrni tudó embereknek pályabérül . Azon túl mindeuütt göröngyös országutakat kell megjárni, talán erőnket messze felülmúló akadályokat legyőzni. Azonban minden munka megbirása, minden akadály legyőzése sem biztosít még azzal, hogy életünknek céljához értünk, ha véletlenül rosz útra léptünk; ha tehetségűnknek, képességünknek nem megfelelő pályát választottunk; vagy ami még roszabb, ha atyai jóindulattal vagy anyai gyengédséggel kényszerítettek béliünket a hajlamunknak meg nem felelő pályára. Ennek a vége okvetlenül a mi kárunk és veszedelmünk fog lenni. Csak nagy szellemek tudnak megfordulni egy roszúl választott pálya delén, hogy hajlamaiknak, kitörő zseniálításuknak érvényt szerezzenek. A középszerű tehetségek, mint amilyenek túlnyomó többségben vannak az életben, sajnos, csalódottan, lemondással állanak meg s ha nincs elég lelki erejük megállani, haladásuk a lejtő felé viszi őket s a pályának a vége elzüllés lesz. Ezért állítjuk meg mindazokat, akik most értek el a keresztül ra, a pályaválasztás előtt. Ezért szállunk a szülők, a gyámok, a jó rokonok szivébe élő lelkiismeret gyanánt. Az ifjú maga döntsöli első sorban a pályaválasztás kérdésében. Az ő lelkét megilleti az élet az iskola első fokain; már érez, már sejt, már kibontakozik lelkében az ösztönöknek, a sejtelmeknek, a képességeknek erős tudata s ha csak el nem tévelyedik s valami rendkívüli esemény nem tereli ferde irányba a fejlődő lelket, már meg kell találnia az igazi ideált, a végső célnak lelkesedéssel megalkotott képzeteit. A „Zalamegye" tárcája. A Nagy Lexikon XV. kötete. (Simor-kódex — Tearózsa"). Kapuzárás előtt áll a nagy mű, a legnagyobb magyar irodalmi vállalkozás: a Pallas Nagy Lexikonának utolsóelőtti kötete megjelent. Mikor körülbelül öt esztendővel ezelőtt, 1892. nov. 18-án, napvilágot látott e nagyszabású munka első kötete, körülállták az újszülött csecsemőt az irodalom-és tudománykedvelők, és kezdték az ő jövendő sorsát találgatni. Mert bár örömmel látta a magyar kultúra minden igaz barátja ez alaptevő munka megindulását, amelynek szükségét már évtizedek óta érezte a magyar tudományosság, mégis sokan valának a Tamások és kételkedők, akik — az addigi kísérletek nem épen biztató, sőt sok tekintetben elszomorító eredménye alapján — aggódva néztek az érdemes, de merésznek tetsző vállalkozás jövendője elé. Voltak, akik nem bíztak a nagyközönség pártfogásában ; voltak, akik kételkedtek a dolgozótársak kitartásában, és voltak, akik egyáltalában, a mi viszonyainkhoz képest, anyagi tekintetben tartották túlságosan merésznek e vállalkozást. Nos, ez aggodalmak egyike sem teljesült! A nagyközönség mindjárt a munka megindulásakor szeretettel és lelkesedéssel karolta föl annak ügyét; a tudomány és irodalom munkásai megmutatták, hogy tudnak éveken át fáradhatatlanul és kitartással dolgozni, ha igazán érdemes és nagy cél eléréséről van szó; az a körülmény pedig, hogy a Pallas Nagy Lexikona ma már sok ezer példányban forog közkézen, fényesen bizonyítja, Természetesen, a nevelésnek nem szabad olyannak lenni, hogy bilincsbe verje minden megnyilatkozását a képességeknek. A jól figyelő anya, apa, nevelő már a csemetében meglátja a jövő törzsnek fejlődését s e szerint engedi fejlődni a képességeket; sőt éles szemmel helyes irányba tereli, mint a kertész, amikor a terebélylyé szélesedő lombokat sürüsíti, nyesegeti, hogy erőteljesebb, biztosabb és teljesebb lombosodásra adjon módot a nap felé törekvő fiatal sudárnak. Legyen a szórakozás, a játék a pihenés idejében olyan foglalkozása a fiatal léleknek, amely tehetségeit fejleszti, erősíti, új képzeteket ad neki, mig a meglevőket irányítja, tisztítja és finomítja. Akit jó sorsa ilyen helyes irányú nevelés körébe helyez: ez ezután könnyen, boldogan és lelkesedésssel léphet arra a pályára, amelyikhez lelke már fejlődése korában vonzódott. Nehezebb azonban a dolog ott, ahol a körülmények vagy a nehezebb helyzet, a megélhetés súlyos gondjai képezik a pályaválasztás akadályait. Itt a habozás, a bizonytalanság az útolsó percig tart s amíg ki nincs mondva az utolsó szó, addig mindig egy ingadozó mérlegre van vetve az ifjú jövője s e mérlegnek sok serpenyője s csak egy nyelve van. A serpenyők ingadoznak jobbra-balra s végre is a leggyakrabban a véletlen dönti el a habozásoknak a sorát. A véletlen azonban rosz tanácsadó! Azért van annyi elégedetlen ember, annyi önmagával meghasonlott kedély, annyi célját tévesztett élet. Itt marad fenn a szülőknek, az öregebbeknek az a fenséges joguk, hogy a habozónak gondolatilányát helyes mederbe tereljék. Tanácscsal, jó szóval álljanak az ifjú oldalára! Mondják meg neki, hogy különösebb képességek nélkül ne lépjen a lateiner pályákra, amelyeken legtöbb a proletár, a boldogulni nem tudó ember. Az orvosi pályához nagyon komoly elszánás, az önfeláldozásig menő lelkesedés és óriási türelem kell. A tanári pályán csak az boldogulhat, akinek keblét nagy vágyak nem dagasztják, de aki inog tud férni a szerény megélhetés keretében, erős és szorgalmas munkával az célt fog érni rajta. A jogi pályán a nagy tehetségek mindig érvényesülhetnek, mig a középszerűek, — akiknek nincs a hátuk inegett hatalmas rokonság, nagy vagyon, vagy protectio, — hogy immár a mi viszonyaink is megérettek bármily nagyszabású irodalmi vállalkozás megbirására, csak szolgálja az igazán a nemzet érdekeit. Valahányszor ennek a nagy munkának egy-egy kötete megjelent, az egész magyar sajtó osztatlan örömmel és elismeréssel fogadta azt, mint egy-egy erősségét a magyar közművelődésnek, mint egy-egy védőpajzsot az idegen kultura káros és nemzetietlenítő befolyása ellen. Igy fogta fel a sajtó a Nagy Lexikon hatását és hivatását és ebben a felfogásban osztozott a közönség is. Ez tette lehetővé, hogy az óriás munka — aránylag rövid idő alatt —- immár befejezése előtt áll és hogy tizenöt hatalmas kötete sorakozik immár — igaz örömére és gyönyörűségére minden magyar szívnek és magyar elmének — könyvtárainkban egymás mellé. A most megjelent XV. kötet méltó társa idősebb testvéreinek. Hatvanegy és fél iven, 975 sűrűn nyomtatott, héthasábos oldalon, Simor-kódex — Tearózsa cimszók közé eső anyagot (hat-hétezer címszót) öleli föl. A szöveget 165 ábra diszesíti és magyarázza; a remek kivitelű képmellékletek száma pedig 47, ezek közt 4 színnyomat, 15 térkép és 4 városi tervrajz. Kiemelendők a Spektrálanalizis, Szarvasmarhák, Szembajok és Szobamad arak cimszók gyönyörű szines képmellékletek Igen érdekes és szép a Tátra címszónál a Magas-Tátra látóképe a Tengerszemcsúcsról, amely I'etrik Lajos tanár fényképe után készült és 67 hegycsúcs képét mutatja be, magasságuk megjelölésével. Cstolva van a cikkhez Tátra térképe is. Mint az egész munkán végig, ugy természetesen teten a kötetben is a magyar dolgokra van a fősúly fekbvbe, első kötelességünk és haladásunk első föltétele lévén saját hazánk és állapotaink igaz képét ismerni. Kiváló helyet foglalnak el ennélfogva ebben a kötetben is a Magyarázok vagy elzüllenek, vagy valami kis hivatalban robotolják le napjaikat. Akikben erős munkaképesség, az alkotás iránt való vágy van, azoknak jó pálya nyílik a technikai tudományszakok valamelyikén. Es végül akinek anyagi ereje és képessége nincs a tudományos 'pályákra: az biztatóbb, kecsegtetőbb jövőt talál a közgazdaság terén, ahol a tanulás és fogyasztás örök törvényei alapján mindig a legtöbb egész ember kell. Az okszerű gazdálkodás, az ipar, a kereskedelem ma napság biztosabb kenyér akármelyik tudományos pályánál s fő előnye az, hogy mire egész emberré lesz az ember, már biztos révnél van, mig amazoknál tizenöt évi tanulás után kezdődik csak a harc a kenyérért. Ezek a futó gondolatok járják át lelkűnket az iskolai szünidő végén, a komoly megfontolás idején. Elmondjuk okulásúl az ifjúságnak, megszivlelésül a szülők számára. Zala-Egerszeg 1897. augusztus 12.*) Elvártuk Borbély György igen tisztelt tanár Ur lojalitásától, hogy a helybeli fögymnázium értesítőjében közölt értekezése alkalmából e becses lapban kifejezett aggályainkra nézve megnyugtasson -bennünket — s nem csalódtunk. Sőt örömmel konstatáljuk, hogy ez a jövőre nézve sikerült is az igen tisztelt tanár urnák. Megnyugvással olvassuk ugyanis azon kijelentéseit, hogy vallástalanságot nem hirdet, mert maga sem vallástalan; — a biblia igazsága, a hit iránt, a szentírás tekintélye iránt kételyt nem támaszt; a vallásosság épületét nem rombolja; a hitoktatást, a valláserkölcsi oktatást s igy az egész iskolai nevelés sikerét nem bénítja. Ezeket, ismételjük, elégtétellel s megnyugvással veszszük tudomásul a jövőre nézve. Semmivel sem okozhat nekünk nagyobb örömöt, sem az ügynek, melyet szolgál, nem fog hasznosabb szolgálatot tehetni, mint ha a jövőben e kijelentéseihez bűnek fogja magát bizonyitani. Ezzel be is fejezhettük volna az ügyet, ha arra nem vállalkozik az i. t. tanár ur, hogy az általunk kifogásolt kitételnek: »ha igazat mond a szentírás® — plauzibitítását bizonyítsa s e bizonyítás során ki nem hámozza tejünkre fejtegetésünkből a hitoktatás eredménytelenségének vádját ós olyan állításokat nem kockáztat meg, melyek a keresztény felfogás szempontjából meg nem állhatnak. De tette ezt az i. t. tanár ur azzal a komolysággal és tárgyilagossággal, melyet az ily természetű dolog megbeszélése igényel. S midőn válaszára éppen ezért viszonválaszt adunk, igyekezni fogunk ezen a színvonalon megmaradni s hiszszük, hogy ez sikerülni is fog. *) Térsziike miatt mult számunkból kimaradt. Szerk. ország földrajzát és történetét tárgyaló cikkek. Kilenc vármegye: Somogy, Sopron, Szabolcs, Szatmár, Szeben, Szepes, Szerem, Szilágy és Szolnok-Doboka vármegyék rövid, de kimerítő földrajzi és történeti monográfiája van meg ebben a kötetben, a lekivállóbb szakírók tollából. Mellékeíve van minden egyes vármegye leírásához a megyének gyönyörű kivitelű, pontos térképe. Nagy gondot fordít a Lexikon Magyarország városainak földrajzi és históriai ismertetésére is; így ebben a kötetben is a legterjedelmesebb és legérdekesebb cikkek egyike Szeged város ismertetése, Reizner János szegedi múzeumi és könyvtár-igazgató dolgozata. Mellékelve van a cikkhez Szeged város tervrajza s a szöveget a szegedi vár XVI századbeli képe, a Dugonics-szobor s a város nevezetesebb középületeinek képei diszesitik. Szeged tervrajzán bivül közli ez a kötet Sopron ós Szabadka városok tervrajzait, valamint a megyék és nevezetesebb városok ismertetésénél azok címerét is. A Magyarország történetét tárgyaló számos cikkközül különösen kiemelendő az 1848/49-iki Szadsáyharcnak nagy alapossággal és hazafias hévvel megirt története, Marcsali Henriktől. Ide vágnak históriai nevezetességű nagyjaink és jeleseink kimerítő életrajzai is, igy a Széchenyi Istváné (.Dézsi Lajostól,), Szemere Bertalané és Miklósé (Tóth Lőrincztől), Szapolyai János királyé (Szádecz/cy Lajostól) stb. A jelenkor történetére vetnek világot ma élő kitűnőségeink életrajzai: Széli Kálmáné, Szilágyi Dezsőé stb. stb. Végül ide tartoznak Magyaroszág nevezetesebb családjainak ismertetései is. De szeretettel ós gondosan ismerteti a Lexikon Magyarországnak nemcsak történetét és földrajzi viszonyait, hanem a tudománynak, az irodalomnak, a művészeteknek, ívlai számunkhoz fél iv mellél-clet van csatolva