Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-31 / 5. szám

XVI. évfolyam. Z^HEáerszeg, I 8^ 7- január ai. 5. szárq. Előfizetési dij: Egész évre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdíj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. társadalmi, káliéi őf gaziászati hetilap A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szer­kesztőséghez küldendők. Bénnentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nemi ktlMtirik vllBM. III A „Znlnnicgyci gazdasági egyesület", a „/ala-egerszegi ügyvédi kamara", n „kanizsai és noVai járási községi és körjegyzők egyletéinek hivatalos közlönye. 3VC egj el enik xrx ± =cl cl e xi. vasárnap. Gazdasági ismétlő iskola. Dr. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter rövid miniszterkedése alatt is kitörölhetet­len betűkkel véste he nevét a magyar kultúra tör­ténetébe. Az ő zsenialitása lángoló lelkesedéssel és buzgalommal, gyors alkotó erővel párosulva állam­férfiúi széles látókörrel irányozta jelen közművelődé­sünk ügyét. Egyforma gonddal terjesztve, ki figyelmét ennek mindenik fokozatára, biztos szemmel födözi fel, gyors kézzel valósítja meg mindazt, a mi a nemzet szel­lemi intelligenciájának, erkölcsi élete gyarapításának ér­dekében szükségesnek, hasznosnak és üdvösnek mutat­kozik. Nincs a közművelődésnek olyan tere, melyet az ő tevékeny szelleme működésének körébe ne vonna. Míg egyes miniszterek a közép és felső oktatás fej­lesztésétől, mások a népnevelés előmozdításától re­mélték nemzetünk boldogságát: addig az ő program in­jában az alsó-, közép- és felső oktatásnak fejlesz­tését egyformán megtaláljuk; mert valóban az egész közoktatásügy harmonikus fejlesztésén alapszik a nemzet előrehaladása és boldogulása. Szerinte a kulturáltak fénye már bearanyozza a hegyek ormait, de kell, hogy e fénynek sugarai le­hatoljanak a völgyekbe is. Más szóval: a magyar kulturának termékenyítő és áldásthozó melegét minél jobban le kell vezetnie a népnek legalsó rétegeibe is. E felfogásnak adott megtestesitést, midőn a gazdasági ismétlő oktatást mostanában szervezte. Ez a szervezet nemzetgazdászati fontosság és hatás szem pontjából az ujabb idők közoktatásügyi reformjai között elsőrendű helyet foglal el s méltóan sorakozik a népoktatásügyi és kisdedóvási törvény s az alsó­foku iparos iskolák mellé. Ez iskola a nemzet legnagyobb s munkájára leg­fontosabb osztályának: a földmíves osztálynak emelését célozza s ha a gyakorlati életben megvalósítani sike­rült, úgy ez osztálynak nemcsak szellemi nívóját emeli, hanem egyszersmind oly praktikus ismeretek­kel látja el, melyekre a megváltozott gazdasági és életviszonyok mellett már égetően szükség volt. Ugyanis a népoktatásügyi törvényben előirt is­métlő iskola, mely a mindennapi iskolának egysze­rűen folytatása, mai napon is csak papiroson létezik. A nép gyermekei néhány télen imigy-amúgy kijárván a mindennapi iskolát, egyszerre, megszűnik a kapocs, mely a 12 éven felüli gyermekeket az iskolához fűzte. Ennek szomorú következménye, hogy az isko­lában nyert értelmi és erkölcsi képzés és a gyakor lati ismeretek jórésze csakhamar eltűnik s éppen a siheder korban nélkülözve az istápoló és vezető kezet s demoralizáló körülmények közé jutva, gyorsan száll­nak alá a lélek intellektuális és etikai sűlyesztőjén. Ma napság ugy áll a dolog, hogy az ifjúságnak éppen abban a korban kell nélkülöznie a gyámolító kezet, midőn arra a legnagyobb szüksége van. Bár­mily kitűnően oldja meg feladatát az elemi iskola, még sem nyújthatja az erkölcsi szilárdságnak azt az erejét, hogy az élet ezerszeres csábításainak, melyek kivált élvezeteikkel napról-napra kísértésbe hozzák, a 12 15 éves ifjúság ellentállani tudjon. A Wlassics szervezte gazdasági ismétlő iskola által az ifjak tovább is a tanitó jótékony hatása alatt maradnak s így azon neveltségök, melyet a mindennapi iskolában szereztek, betetőzést és szilárd­ságot nyer. Sőt a tanitó iránt való bizalom ben­sőbbé lesz, az összekötő kapocs a későbbi években is megmarad s érezteti üdvös befolyását a legény­emberrel s a családot alapító férfiúval is. Ez uj iskolára tehát a földmives os/tály formális képezése szempontjából is nagy feladat vár. De éppen oly fontos hivatásának második oldala: a gyakorlati képzés. Társadalmunk most van átalakulóban. Ez át­alakulás folyamatát éli földmives népünk is. Egy tekintet ennek életviszonyaira meggyőz bennünket arról, hogy a magyar földmives osztály az utóbbi években nagy változásokon ment át. Igényei foko­zódtak, kiadásai — nem tekintve a közterhek magas emelkedését, — megnövekedtek. Ezzel szemben a mezőgazdaság súlyos válsága, a megváltozott gazda­sági rendszer, a szőlők elpusztulása az ekzisztáláS több és több gondját rój ja rá s ekkép családi, köz ségi és honpolgári kötelességeinek csakis ügy (ud eleget tenni, ha megfelelő szellemi tőkével és szak­értelemmel is rendelkezik. Kj szellemi tőkével gyarapítani, a szakmájában szükséges ismeretekkel ellátni: a tervezett gazdasági ismétlő iskola másik feladata. Nem tartozik társadalmi lap keretébe, hogy mind felsoroljuk azokat az ismereteket, melyeket ez iskola felölel. Csak megemlítjük, hogy ez a talaj­mivelés, a gazdasági növénytermelés, a szőlőmivelés és borkezelés, a fa- és állattenyésztés, a méhészet, a selyem tenyésztés, szóval a gazdálkodás, leányoknál a háztartás és kertészet ágaira terjed ki s nemcsak az elemi iskola anyagát újítja föl, bővíti ki, hanem gyakorlati útmutatással vezeti be u növendékeket a leendő életpályájok ismereteibe is. Ezeken kivül az olvasás, fogalmazás és a számolás gyakorlásával, a hazai földrajz, történet és alkotmánytan tanításával fejleszti, erősíti és állandósítja a szív legszentebb érzelmét: a honszerelmet, a földhöz való hűséges ra­gaszkodást, míg a természet- és egészségtan köréből vett olvasmányokkal irtja a babonát, a téves hitet, ápolja az egészségügy iránt való érzéket és érdek­lődést, mire népünknél oly nagy szükség van. Mindezekből kitűnik, hogy az iskolára nagy nemzetgazdasági hivatás vár s Wlassics miniszter valódi életszükségletet elégített ki ez iskolák szer­vezésével. Kell azonban, hogy az ő koncepcióját az ille­tékes tényezők mihamarabb átültessék az életbe. A vármegye közigazgatási bizottságára, a tanfelügye­letre és a helyi iskolai hatóságokra vár ez a mnnka, mely egyszersmind legnagyobb osztályunk nevelésének,az élet küzdelmeire való előkészítésének szempontjából első­rendű kötelesség is. Az állani maga segítséggel jő a községek támogatására, hogy a gazdasági ismétlőt mielőbb életbe léptessék. Az eddigi ismétlő nem tu­dott népünknél gyökeret verni. Oka egyrészt az is, hogy nem volt gyakorlati irányú. A gazdasági is­métlő szorosan az életre, készít elő, főcélja az ok­szerű gazdálkodásra nevelni a föld népét. Midőn az látni fogja: minő hasznos és praktikus ismereteket nyújt ez iskola, bizonyára szívesen küldi bele gyer­mekét, mert, közvetlen hasznát látja. Állítsuk föl tehát mielőbb ez iskolát! A szociális kérdésnek egyik fontos eszköze lesz ez s annak he­lyes megoldására üdvös befolyást fog gyakorolni. Klisnierés érte a miniszternek! A „Zalamegye" tárcája A megszöktetett istennők. Irta: I 3. 3ST. — Hallottátok-e már, mi történt V Kérdé a tiszteletre méltó Minerva ' ntoskodő arccal. — Mi ti int, halljuk, kiáltozák a fiatal istennők az Olympuson, kik Junó őnagyságánál valának össze­gyülekezve nek • tracscson. Az éjjel valaki megszöktetett két istennőt az Olympusról.. . — Hallatlan! Mily botrány! Ki tette ezt? ós kik voltak a megszöktetettek V zúgtak az istennők chorusban. — Az még titok, mondá Minerva és gyanúsan hor­dozta körül szemét az asztaltársaságon — Milyen jó, hogy itt vagyok, sóhajtott fel Venus, mert Jupiterre mondom, engem fognának gyanúba e jó nektár nénikék . . . — Majd megmondom én a hősnők nevét rögtön, fe­lelte Junó, a kit boszantott a dolog, mert becses férjére, Jupiter főisten úrra, kezdett gyanakodni. Küldjétek rögtön ide Mercuriust és Ámort. A két idézett istenség egy pillanat alatt Junó előtt termett. — Hallod Mercurius, akarom tudni, hogy miféle botrány történt az Olympuson az éjjel ? Mercurius, a ki egyéb mesterségeken kívül legújab­ban a zsurnalisztikával is foglalkozik, rögtön előállt a ténynyel. — Thalia és Terpszíchore istennők az éjjeli órákban gyémántjaik és ékszereik kíséretében kiszöktek az isteni palotából és egy idegen leventével zárt kocsiban Iezónáztak az Olympusról. A közelebbi részleteket azonban lapunk zárta miatt nem közölhettük. A/,t, hiszem, Ámor testvér szolgálhatna bővebb felvilágosítással; épen őt meginterjúvolni akarom e dologban. — En bizony nem tudok semmit, szólt Ámor, olyan ártatlan ábrázattal, hogy még az istennek sehviegermut­terja is elhitte neki. A dolog azonban kezdett még érdekesebb lenni. De hogy is ne, két istennő egy ismeretlen ifjúval megszökik és még csak nem is a szerelem készteti őket e lépésre. A szép Venus fel biggyesztette cseresznye bogyóhoz hasonló ajkait ós fitymálva mondá: — Na nem is tudom, mi lesz már a világból, ha az istennők is a la Chimay hercegnő tönkre teszik a szere­lem poösisát. Junó pedig Morcuriusnak kiadta a parancsot, hogy járjon töviről hegyire utánna a dolognak és írjon az ese­ményről kimerítő tudósítást. Néhány nap múlva azután az Olympusi Híradóban a következő sürgönyt lehetett olvasni: Zala-Egerszeg (Az Olymp. Ilir. saját távirata) Thalia és Terpszíchore, a megszöktetett istennők Karúéval herceg kíséretében Zala-Egerszegre érkeztek ós az „Aiany Bárány" fogadóban szálltak meg. Ugy, hát a farsangi király volt a don Jüan, re­besgették az égi lakók. Ámor pediglen puzduráját tele tömte nyílvesszővel és megindult Zala-Egerszog felé, hogy a mit a szöktetés előtt el mulasztott, azt azután pótolja, mert még is csak botrányosnak találta, hogy az ő tudta és közreműködése nélkül történt meg az eset. A kis Ámor szerencsésen meg is érkezett, egyéb baja sem történt, minthogy alaposan átfázott Kis-('zellt,ől Egerszegig az átkozott hideg kupéban ós szerzett (igy hatalmas köhögést. Útközben erősen szidta az üzletveze­tőséget, hogy spórulja a tüzelő anyagot. Mikor azonban kiszáll a kupéból ós meglátta az indóház felállított automata gépét, mely köhögés elleni cukorkákat árul, rögtön tisz­tába jött vele, hogy nem annyira fösvénységből, mint üzleti szempontból nem fűtik a kupékat. Mikor behajtatott az Arany Birkához címzett foga­dóba, egy ismerős alak tttnt szemébe. A Jótékonyság istennője volt. Mit leeressz te itt isten testvér, kérdé örvendezve. — Itt időzöm Tluília, Terpszíchore és Karnevál tár­saságában. Hogyan, hát téged is megszöktetett az a mormon Karnevál ¥ Ugyan Iliit locsogsz már te itt, össze vissza, te kis tacskó V llisz én hivtam le őket ide, hogy áldozzanak valamit az emberek javára és örömére. Ugy, mondá Ámor - akkor az én jelenlétem alig­hanem fölöslegessé válik. Dehogy válik, dehogy válik; épen helyes, hogy ide jöttél, hisz a két istennő nagyszámú papnői ós papjai közt váltva repülhet nyilad ós aligha ki nem ürlll egészen puzdurád. Ám legyen, szólt a kis Ámor ós kezén fogván a Jótéknyság Istennőjét, fellejtett vele a nagyterembe, a hol ember embor hátán tolongott már. Ragyogó szemű hölgyek, dobogó szívű iljak nngy csoportja vala ott. Ezek voltak a Terpszíchore papnői és papjai. Mindnyájan feszülten néztek a Thálin oltára-feló, a hol a „választottak" voltak Thálin áldozatul bemutatandók. Pont h órakor felhúzták a függönyt és előtűntek a Thália buzgó szolgái és szépséges szolgáló leányai ós meg­Mai számúi i lel IOZ fúl iv melUlclot van csatolva

Next

/
Thumbnails
Contents