Zalamegye, 1897 (16.évfolyam, 1-26. szám)

1897-01-31 / 5. szám

A zala-egerszegi kir. törvényszék és járásbíróság 1896. évi tevékenysége. A zala-egerszegi kir. törvényszék és járásbíróság 1896. évi tevékenységét a következő számadatok tüntetik fel: A) Kir. törvényszék. Altalános ügyforgalom: a) polgári beadvány hátralékban volt 58. év közben beérkezett 7.006, 7.064 ügydarab; elintéztetett év közben 7.026, hátralékban maradt év végén 38 ügydarab; b) telekkönyvi beadvány hátralékban volt 81, beérkezett 8633 = 8714 db., melyek mind elintézést nyertek; c) büntető beadvány hátralékban volt 54, beérkezett 4 661 4.715 db., elintéztetett 4.695, hátrálékban maradt 20; d) fegyelmi beadvány volt 28, melyek mind elintézést nyertek ; e) elnökségi beadvány 1862, mind elintézve. Más hatóságoktól kézbesítendő volt 32.782, más hatóságok részére 260. Telekkönyvi ügyek s azok elintézése: a)per folyamatban maradt 2, érkezett 3 5, melyekből elintéztetett 1 ítélettel, 3 végzéssel, hátralékban maradt 1: b) ügy hátralékban maradt 63, beérkezett 5.478 5.541. melyek mind elintéztettek; c) felebbviteli ügy felterjesztetett 17 a Il-od, 4 a Ill-ad bírósághoz; leérkezett a U-od bíróságtól 7 helybenhagyó, 2 részben, 4 egészben megmásító, 18 feloldó határozattal, 1 pótlás végett; a Ill-ad bíróságtól 1 egészben megmásító határozattal; a magánfelek által megrendelt telekkönyvi kivonatok száma 1.973, a hatóságoktól 2.245: a kivonatokért befolyt bélyegjegyek értéke 2.101 frt. A bűnvádi ügyek s azok elintézése: a) bünügyi vizsgálat mult évről befejezetlen maradt 21, év közben szaporodott 190; befejeztetett 183, befejezetlen maradt 28; b) bűnvádi per folyamatban maradt 15, év közben érkezett 499; befejeztetett 41 más bírósághoz történt áttétel vagy más ügybe olvasztással, 226 az eljárás megszüntetésével, 23 felmentő, 181 marasztaló ítélettel, folyamatban maradt 43; c) járásbíróságtól felebbvitt bűnvádi ügy maradt 3. érkezett 179; elintéztetett 109 helyben hagyó, 49 részben, 5 egészben megmásító, 19 feloldó ha tározattal; d) egyéb ügy maradt előző évről 1, érkezett 175; elintéztetett 172, hátralékban maradt 4; e) felebbviteli ügy felterjesztetett 156 a Il-od, 80 a Ill-ad bírósághoz ; leérkezett a másod bíróságtól 93 helybenhagyó, 45 részben, 8 egészben megmásító, 10 feloldó határozattal, 2 pótlás végett; a Ill-ad bíróságtól 27 helybenhagyó, 35 részben, 8 egészben megmásító, 1 feloldó határozattal, 2 pótlás végett. Az év folyamán tartott végtárgyalások száma 237. Polgári ügyek, s azok elintézése: a) rendes per mult évről folyamatban maradt 244; év közben beérkezett 75 birtokbirósági, 19 váló, 118 egyéb per; ezekből elintéztetett 119 ítélettel, 13 végzéssel; pertárban maradi 290, ítélet alá terjesztetett 34; b) csődügy előző évről folyamatban maradt 13, év közben beérkezett 20 közönséges csőd, 2 visszakövetelés és külön kielégítés iránti per; a beérkezett ügyek cselekvő vagyoni értéke 6.715 frt, szenvedő vagyoni értéke 18.135 frt; elintéztetett 16 elutasítással, 6 más módon, folyamatban maradt 13; c) örökösödési per és ügy folyamatban maradt 106, érkezett 25 per, 96 ügy; elintéztetett 88 átadással vagy az ingatlan átíratásával, 9 örökös vagy hagyományos megállapításával, 34 más módon, folyamatban maradt 96; d) váltó-, kereskedelmi per és ügy folyamatban maradt 9, év közben beérkezett 953 váltó, 22 kereskedelmi per és ügy; ezekből év közben elintéztetett 32 ítélettel, 895 sommás végzéssel, 40 más végzéssel, 1 egyezséggel; év végén folyamatban maradt 16; e) cégbejegyzés és kitörlés folyamatban maradt előző évről 1, év közben beérkezett 19; elintéztetett 6 egyéni, 2 társas, 12 pótbejegyzés és kitörlés; f) úrbéri és rokon ügy mult évről folyamatban maradt 22, év közben érkezett 4 tisztán úrbéri, 3 egyéb utbéri természetű ügy; elintéztetett 4 ítélettel, 15 egyezséggel, év végén folyamatban maradt 10; g) kisebb polgáriperes ügy : érkezett egy semmiségi panasz ; mely elintéztetett helybenhagyólag ; h) egyéb polgári ügy : elózo evrol folyamatban maradt 19, év közben érkezett 75: elintéztetett 80, év végén folyamatban maradt 14; i) felebbviteli ügy: felterjesztetett 131 a Il-od, 42 a Ill-ad bírósághoz ; leérkezett a Il-od bíróságtól 62 helybenhagyó, 36 részben, 20 egészben megmásító, 9 feloldó határozattal, 17 pótlás végett; a Ill-ad bíróságtól 23 helybenhagyó, 27 részben, 10 egészben megmásító, 1 feloldó határozattal, 2 pótlás végett. B) Kir. járásbíróság. Altalános Ügyforgalom: á> polgári \beadvány beérkezett 14.575, elintéztetett 14.559, hátralékban maradt 16; b) bűnvádi beadvány beérkezett 3.275, elintéztetett 3.26S, hátralékban maradt 9; c) elnökségi beadvány beérkezett 258, melyek mind elintézést nyertek. Más hatóságok által kézbesítendő volt 15.372, más hatóságok részére 5.466. Polgári ügyek, s azok elintézése: a) sommás per a mult évről folyamatban volt 295, beérkezett pénzkövetelést tárgyaló per 569, az 1883. évi XVIII. §-ának 2. pontja alá eső per 32, egyéb per 165, összesen 1.477 ; befejeztetett 1.235, év végén folyamatban maradt 537 ; b) örökösödési ügg folyamatban maradt 190; elintéztetett 167, év végén maradt 23; c) egyéb polgári ügy beérkezett 1313, mind elintézve; A) felebbviteli ügy .-(felterjesztetett a Il-od bírósághoz 8, leérkezett a Il-od bíróságtól 4 helybenhagyó, 4 egészben megváltoztató határozattal, 2 pótlás végett. Bűnvádi ügyek s azok. elintézése: a) vétség és kihágás folyamatban maradt 111, beérkezett 478 vétség, 117 kihágás; elintéztetett 213 az eljárás megszüntetésével, 261 marasztaló, 105 felmentő ítélettel, folyamatban maradt 127; b) egyéb ügy beérkezett 112, elintéztetett 110, folyamatban maradt 2; c) felebbviteli ügg: felterjesztetett, 66 a kir. törvényszékhez, 50 a kir. táblához, mint I-ső, 32 mint Il-od loku felebbviteli bírósághoz, 17 a kúriához; leérkezett: 1) a kir. törvényszéktől 60 helybenhagyó, 3 egészben, 1 részben megváltoztató, 6 feloldó határozattal, 1 pótlás végett; 2) a kir. tábla, mint I. fokú felebbviteli biróságtól 31 helybenhagyó, 4. egészben, 1 részben megváltoztató, 6 feloldó határozattal, 1 pótlás végett; 3) a kir. táblától mint Il-od fokú felebbviteli biróságtól 32 helybenhagyó, 1 részben megváltoztató határozattal; 4) a kir. kúriától 22 helybenhagyó, 2 egészben, 1. részben megváltoztató határozattal. Egyezségi kísérletek és fizetési meghagyások: a) egyezségi kísérletek iránt előterjesztett kérelmek száma 35, létrejött egyezség 5, perré alakult át 2 ; b) fizetési meghagyás iránt a folyó évben előterjesztett kérelmek >• záma 674, visszautasíttatott 6, kibocsáttatott fizetési meghagyás 668; a mult évi napló szerint előterjesztett kérelmek száma 558, visszautasíttatott 1, kibocsátott fizetési meghagyások száma 557, előterjesztett elleutmondások száma 165, elrendelt végrehajtások száma 62, előterjesztett idézési kérelmek száma 108. Vidéki levél. A keszthelyi jótékony nőegylet élőképekkel kapcsolatos táncestélye. A keszthelyi jótékony nőegylet f. év január 23-án élőképekkel kapcsolatos táncestélyt rendezett, melynek úgy erkölcsi, mint anyagi sikere felette fényesnek mondható. Az élőképek rendezését a választmány tagjai vállalták magukra, kik úgy a képek megválasztásában, mint r:ndezésében annyi izlést és szakavatottságot tanúsítottak, hogv a fényes siker a közreműködő hölgyeken s urakon kivül az ő kiváló buzgóságuknak köszönhető. Az érdekes programm a következő: I. kép . A négy évszak. Köíremííkö Itek: Uj év : Erdődy Margit k. a. Mult év: Ehrwertb Auguszta k. a. Tavasz: Kiss Irén k. a. Nyár: Hegel Margit k. a. Ősz: Pollák Teréz k. a. Tél: Krausz Irma k. a. Rendezője e kiválóan sikerült eszményi képnek di. Csanády Gusztávné urnő. Kereskedelmi mérlegünk. Az imént elmúlt esztendő külkereskedelmi forgalmának adatait most tette közzé a statisztikai hivatal. Előre konstatálnunk kell, hogy egy államnál, minő mi vagyunk, a mely termeléséből él, és csak kivitelével képes azt az aranyat beszerezni, melylyel adósságainak csak kamatait fizeti, nagyon nagy fontossága van a kereskedelmi mérlegnek, vagyis annak, vájjon mennyivel több vagy kevesebb árut viszünk ki, mint hozunk be. Ezután azt is konstatálnunk kell, hogy a leujabb 1896-os külkereskedelmi mérleg örvendetes a tavalyival szemben, mert 1895-ben az osztrák-magyar monarkia csak 19 3 millió forinttal többet vitt ki, mint a mennyit behozott, s 1896-ban 56 9 millió a kivitel többlete. De mikor ennek a kedvező fejlődésnek eleget örültünk, és jobban megnézzük ezt a fejlődést, akkor szomorúan látjuk azt, hogy mig:1891-ben 174 millió volt a kiviteli többlet, 1892-ben már csak 100 9 millió, 1893-ban ismét 135-4 millió, 1894-ben már csak 97 millió, s ebből egyszerre hanyatlott kiviteli többletünk 19.3 millióra 1895-ben, s most nagy az örömünk, hogy ismét megjavult valamicskét. Ha pedig még mélyebben nézünk a dolgok fenekére, akkor azt látjuk, hogy a kereskedelmi mérlegünk ez aktívumának apadása Magyarország kárával történt, mert főleg az volt az oka, hogy a gabonaárak hallatlanul alacsony nívóra sűlyedtek, lisztünk és búzánk tömegesen vesztette el régi piacait, ellenben fogyasztási területünket ellepte a Balkán termés, állatbetegségek megtizedelték állatállományunkat s zárlatokat akasztottak nyakunkra mindenfelől, állataink, nyerstermékeink ellen mindenütt felvették a harcot, mig mi türelmesen néztük a Balkán hozzánk áramló konkurrenciáját. S mig ez a hanyatlás Magyarország kárával történt,^addig az 1896. év örvendetes emelkedése nem Magyarország hasznával, hanem Ausztria kizárólagos hasznával történt. Azt hinné talán valaki, hogy ebben a uövekedett értékű kivitelben része van a buza ezide i magasabb árának s jobb keletének s igy Magyarország is több vagyonhoz jutott az idén kiviteli kereskedelme révén. Igaz,"igaz, hogy a gabona kivitel 15 5 millió forint értékkel növekedett, a mi nem csekély összeg; de ezzel szemben vágó- és igásmarha kivitel 16 millióval és az állati termékek kivitele 2 2 millióval apadt. Igy tehát a gazda a kereskedelmi mérleg e két tételénél majdnem 3 millióval károsodott. A mi pedig a tényleges javulást illeti, annak hasznát nem a magyar gazda, hanem az osztrák iparos látja, a mennyiben a gyártmányok kivitele 153 2 millióval volt több, mint behozatala, a mi 30'3 milliónyi javulást jelent a tavalyi mérleghez képest. Nagyon is rikító színekben mutatják be ezek az adatok azt a kereskedelmi politikát, mely az osztrák iparnak útját egyengeti a külföldre a magyar mezőgazdaság rovására, s mely fokozza ugyan a monarkia kereskedelmi mérlegének aktívumát, de csak a gyáripar protekciója utján ós megfeledkezik a mezőgazdaság hathatós megvédelmezéséről a külföldi konkurrenciával szemben, s arról, hogy a mezőgazdasági termékek és állatok külföldi értékesítésének is meg kell vetni a kijátszhatlan gazdaságpolitikai alapját. De a kereskedelmi mérleg 56'9 milliónyi aktívumát egy más szempontból is meg kell néznünk. Valutarendezésünknek teoretikus részét körülbelül hátunk megett tudjuk. Már most a készpénzfizetések, vagyis az aranyforgalom közeli megkezdését kezdik innen-onnan hangoztatni. A kereskedelmi több kivitelünkért a statisztika szerint 56.9 millió forint aranyat kapunk. Kamat fejében azonban évenként 180 millió forintot viszünk ki s igy tiszta aranykivitelünk még mindig 120 millió forint. A valuta aranyunk 375 millió forint. Számittassuk ki elemi iskolás fiunkkal, hogy hány évig fog a valutarendezésre beszerzett arany a készpénzfizetés megkezdése után eltartani ? Azután meg gongolkozzunk azon, hogy mi lesz az aranyvalutából, ha majd az arany, a hogy jött, ki is megy az országból. Bálint Imre. kezdték a nép áldozatát, melynek lefolyását a prózai gondokkal terhelt földszülte kritikus ekként adja elő: A zala-egerszegi Társaskör e hónap 23-án az Arany Bárány szálló nagytermében tánccal egybekötött műkedvelői szini előadást rendezett. Csiky Gergelynek A jó íülöp című vígjátékát adták elő a szereplők, műkedvelőktől valóban nem várt sikerrel. A szereplők mindenike úgy egyes jeleneteiben, mint az összjáték tekintetében igen jól megállta a helyét. A műkedvelőktől megszokott vontatottságot absolute nem volt alkalmunk észlelni annyira, hogy a viszonyokkal ismeretlen egyének inkább egy jól szervezett szini társulatnak, mint lelkes műkedvelőknek nézte a szereplőket. A fényes sikerben nagy része volt az ügyes rendezőnek, valóbau meg is érdemli az elismerést. Az előadás fénypontját, hogy ne mondjuk a lelkét, azonban Szigethy Mariska (Matild) képezte. Az a kitűnő rutin, melylyel szerepét előadta, az a fesztelen otthoniasság, melylyel a színpadon mozgott, egészen bámulatba ejtette és elragadta a közönséget. Egész előadásából kitetszett, hogy egészen beleélte magát szerepébe. Érzelmeinek és indulatainak kifejezésében pedig igazán dicséretre méltó természetességet tanúsított. Kedves és kellemes jelenség volt Bogdán Olga (Adél), a ki elegáns megjelenésével és ügyes játékával szintén rászolgált a dicséretre. Altalános elismerést aratott Szigethy Elvira (Otill) is, a ki igen ügyesen személyesítette a' „megboldogult férje" halála után is ragyogni vágyó özVegy asszonykát. Nagy Malvin (Klára) nagyon kedves bakfis volt, hjaő „már kijárta a leány gymnasiumot" és „elméleti ismeretséggel" dicsekedett a házasság mivoltjáról. Igen ügyesen mozgott a színpadon ugy ő, mint Nagy Irma (Marcsa), akiigazán enni való szép kis szoba cicus volt. De a férfi szereplőkről is csak elismeréssel szólhatunk. Nasinszky József (Gót Mátyás) következetes természetességgel adta a nemesi társaságba feivergődött parvenüt. Hrabovszky Jenó'(Vathay) és Keresztury József (Várday) előadásában látszott a gond és a tanulmányozás, melyet szerepük kidomborításárafordítottak. Sok derült pillanatot szerzett a néző közönségnek Herbst József (a jó Fülöp); e modern Pry Pál szerepét egész helyesen jelentette meg. Nagyban hozzájárultak az est sikeréhez Záborszky József (Déri Andor) és Skublics Gábor (Adolf), különösen ez utóbbi, a ki valóban pompásan alakította az ánglius inast és már csupa megjelenésével is percekig tartó hangos derültséget keltett. A tapsból valamennyi szereplőnek bőven kijutott, a hölgy szereplők ezen kivül szép csokrokat is kaptak . . . És ezzel véget ért Thália istennő áldozata. A földi gondokkal terhelt prózai lelki kritikus nem vette észre a kulisszák között settenkedő Ámort (Persze neki nem volt kukkerja ! Szedő gyerek.), a ki a szép Tháliapapnők szemsugaraival övezett nyilait pajzánul lövöldözte szét Terpszichore férfi hi vei között. Midőn a függöny legördült, a megsebzett szivü gavallérok még sokáig a szemsugarak bűvös varázsa alatt állottak, a meg nem sebzett szivü Őnagyságát pedig szintén a Thália papnőkkel foglalkoztak, azoknak sokféle elegáns toilettjeit bírálgatva egymás közt. Ez alatt a Jóska cigány is (íme, nem volt szükség Rigó Jancsira) felhangolta hegedűje burját és hangos muzsikaszóval adta tudtára mindenkinek, akiket illet, hogy megkezdődött Terpszichore istennő áldozata. A buzgó Terpszichore-papok örvendetes buzgósággal rohantak a szép hölgyekhez és repítették őket a sima parketten. A bűvös bájos tánc izgató hatással volt a szép hölgyekre. Kipirultak a márvány arcok, ragyogtak az éj sötét szemek és szórták mindenfelé a villamos sugarakat. Ámor istenség is azt vette észre, hogy üres a puzdorája. Már-már ki akart menni a táncteremből, hogy az arany fiatalsággal pertupoharat igyék, mikor észre vette a saját kebelén feslő rózsabimbót, melyet Venustól kapott ajándékképen. Egyszerre elfogta őt is a jótékonyság szelleme és elhatározta, hogy oda ajándékozza a rózsát a legszebb hölgynek. Ki is hirdette rögtön a szépség versenyt, még pedig úgy, hogy a versenyből az asszonyok sem vol

fak kizárva. A zsűrit is megalakította rögtön három tisztes korú férfiúból. A bíráló bizottság azután az első négyes alatt, melyet 38 pár táncolt, meg is kezdette működését. En azt a kékruhás kis barnát javaslom, [mondá az első. — MelyiketV kérdé Ámor. E pillanatban a párok összevegyültek. — Azt ni, az az hogy nem is azt, hanem amazt, mondta a kérdezett, de sehogy sem tudott ráakadni az igazira; mert, ha rajta állott volna, ő valamennyi kék ruhásnak oda adta volna a Vénus rózsáját. — Hja ! Igy van az, aki a kékért rajong, szólt a második, én azt mondom, hogy a fehér az ártatlanság színe, adjuk hát a rózsát annak a fehér ruhás kis lányna k otf, aki ragyogó szemeit oly kedvesen hordja körül az ember áradaton, mint egy szelid őzike, vagy pedig amannak a magasabbnak, aki oly bájos, mint a gangesi lótusz virág. — Már én csak asszonypárti vagyok, szólt a harmadik, nézzétek csak azt a sok remek asszonyt, mindenik oly fenséges és bájos, mint egy-egy olympusi istennő. Azonban a sok szép közül ő sem volt képes az egyet megjelölni. A rózsaszín és vörös a szerelem színe, én ezek mellett vagyok, szólt Ámor, de az igazat megvallva, nem tudom ezek közül sem kiválasztani a legszebbet, azért hát, hogy panasz ne legyen a dologból, tépjük szét a rózsát és osszuk meg a sok szép közt annak szirmait.