Zalamegye, 1896 (15.évfolyam, 1-26. szám)

1896-05-24 / 21. szám

XV. évfolyam. Zalaegerszeg, 1896. njájtis 24. 21. szárr). ..II! Előfizetési díj: Egész évre 4 írt. Félévre 2 frt. Negyedévre 1 frt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények: 3 hasábos petitsor egyszer 9 kr, többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdíj 30 kr. Nyilt-tér petit sora 12 kr. J! ii, közművelődési 9 A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunkel. Kéziratokat nem küldünk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület", a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" és a „Kanizsai járási, községi és körjegyzők egyletének" hivatalos közlönye. ^VTegJ elenik minden -vasárnap. Pünkösd napján. Piros pünkösd, mely rendesen a rózsák időszakába esik, a szeretetnek kiváló ünnepe. A Szentlélek, aki e napon • földre szállt alá, a szeretet, az erősség, az igazság lelke. E lélektől lelkesítve, hiven teljesitjük állásunk kötelmeit minden kényszer és erőszak nélkül ; szivesen gyakoroljuk a jót önmagáért; nem hiúságból, önzésből, hanem jó indulatból. E lélektől lelkesítve szeretjük embertársainkat és békében élünk velük ; jót akarunk és kívánunk mindenkinek; nyájasak, szívesek és szolgálatkészek vagyunk mindenki iránt. A Szentlélek az, aki sziveinket a szeretet templomává varázsolja és vigaszt, erőt nyújt akkor, mikor a szenvedések viharai, a balsors csapásai borulnak reánk. A Szentlélek az, aki mint az igazság lelke, szállott alá a mai ünnepen s marad teremtményei között. Ö önti az emberi szivekbe az igazságszeretetet és vallási türelmet, ezzel együtt pedig az egyetértést, a békét, a szabadságot és barátságot. A Szentlélek a megszentelés, az élet lelke. 0 életet hoz oda, ahol a halál jéglehellete pusztított. O föltámasztja azt, ami összeroskadt. 0 a tavasz, a föltámadás, az élet! Elevenítő fuvallatával áthatja az emberi lét minden terét, mint a nap áthatja sugaraival a léget, elevenítvén, éltetvén, termékenyítvén mindenütt, ahová melegítő és éltető sugarai elhatnak ; a tudományok és művészetek birodalmában épen ugy, mint az egyszerű földműves, vagy iparos légkörében. Azért is pünkösd kiválóan társadalmi ünnep ; a keresztény társadalom születésének emlékünnepe, Az antik világban meg volt ugyan a tudomány, a művészet, az anyagi haladás ; ott díszelegtek az építészet remekei, az ó-világ csodái és kincsei; a legkeresettebb élvezeteknek végehossza sem volt; de azért az anyagilag annyira előrehaladott társadalom még sem vala életképes, még sem vala boldog ! És miért ? Mert nem volt szeretete, nem voltak erényei! Alkotásain hiányzott az isteni kéz vonása, amely nélkül semminek sincs értéke és maradandósága. Az ember méltósága le volt alázva, szabadsága békóba verve, természetes jogai felforgatva. Jog helyett nyers erőszak, szeretet helyett kegyetlen önzés uralkodott. Az egész világ reformok után epedett. És e világra szóló reform alapjai pünkösd napján lettek lerakva, a kereszténység isteni tényében. A történelemben mi sincs élesebben kifejezve, mint a társadalmilag sűlyedt világnak ez a hatalmas ujjáalkotása a Szentlélek lehellete által. Pünkösd napján kezdett a kereszténység, mint a világ- és természetfölötti elv működni, mely csakhamar megújította a világ szivét. A kereszténység érintésére, mintegy varázsütésre, váltóztak meg az ókor társadalmi viszonyai, amelyek eddig meghamisitva, megsértve és félreismerve voltak. A keresztény tan helyreállította az emberi nem eddig lealázott méltóságát, visszaadta az egyénnek eltiport jogait, megszüntette a rabszolgaságot, megtörte az állam roppant hatalmát és a családapának zsarnoki hatalmát gyermekei fölött. A kezdeményezett nagyszerű erkölcsi reform magától reformálta a családot, a társadalmat, a magán- és közéletet. A kereszténység nyomában fakadták az erkölcsi és anyagi haladás eddig nem ismert forrásai ; nyomában tenyésztek oly erények, amelyekhez eddig a legtöbb emberek sem tudtak felemelkedni. Szóval a kereszténység megtette mindazt, ami a polgárosultság, a civilizáció neve alatt törvényeinkbe, intézményeinkbe, erkölcseinkbe és bizonyos tekintetben jelenkori társadalmunk természetébe átment. Az egyenlőség a törvényekben, a türelem az erkölcsökben, az igazságnak szüksége az intézményekben, a jognak túlsúlya a tény felett, az észnek túlsúlya az anyagi erő felett, az emberiségnek egyesülési törekvései stb., amelyek modern korunkat annyira jellemzik, jóval előbb tisztán keresztény dolgok voltak, mielőtt törvényes polgári és társadalmi dolgok lettek volna. Századokkal előbb bámulták a keresztény szeretet nagyszerű alkotásait és müveit, mielőtt a modern humanismus és a phylantrapia név alá rejtőzött világi szellemű jótékonyság hirét hallották volna ! Az igazi humanismus a Golgothán született és két évezreden át az anyaszentegyház kebeléből terjeszti szét melegítő és elevenítő sugarait. Eltörpül ott a modern humanismus, ahol a kereszténységtől elszakad. A történelem arról tanúskodik, hogy mindazok, akik a pünkösdkor kezdeményezett civilizatiót és haladást uj alapokra akarták fektetni, sziszifuszi munkát végeztek. A keresztény pünkösd eszméi ellen nincsen reform, n

;ncsen valódi haladás ! Ezt gondolják meg azok, kik ma is reform után kiáltanak, de ez alatt nem az ember tökéletességét célzó keresztény haladás reformját értik, hanem inkább az egyoldalú anyagi haladást, az ó-kori pogányságnak uj formákban való felelevenítését, a társadalmi rend és fensőbb érdekek teljes felforgatását. Társadalmi viszonyaink reformja lehetetlen valláserkölcsi reform nélkül ! Erősítse meg a Szentlélek nemzetünk vezérférfiait, hogy a haza hajiját az állandó békén keresztül a jólét révébe vezéreljék ! Legyen a pünkösd nálunk is a keresztény feleszmélés kedves alkalma ! Városunk millenáris ünnepe. Nemzeti létünk korszakot alkotó nagy eseményét: hazánk ezredéves fennállásának örömteljes ünnepét, f. hó 17-én ünnepelte meg városunk közönsége. Megünnepelte azzal a kegyelettel és lelkesedéssel, mely városunk lakosságát ily hazafias jellegű ünnepségek rendezésénél vezérelni szokta. Megünnepelte annak tudatában, hogy ezredéves dicső multunk nagy fiai méltók az utókor hákegyeletére és elismerésére. A „Salamegye" tárcája. Zalavármegyének a vármegyékhez intézett átirata 1790-ik évi május 4-én Zala-Egerszegen tartott közgyűléséből.*) Nagy Méltóságú, Méltóságos, Feö Tisztelendő, Tekéntetes, Nemzetes, és Vitézleö Rendek, Kedves Atyánkfiai, Barátink! A

z Egész Nemes haza minden Rendeinek (mennyire több Megyebéli Polgár Társainknak vélünk közleni teczett baráttságos Leveleikbül meg érthettük) abban határoztatik feö szorgalmatosságok, hogy a közelebb meg szűnt végső Birodalom alatt nagy részben meg tsonkultt Jussaink tökéiletessen helyre alléttassanak, ez meg lévén pedig, azoknak olly állandó bátorság szereztessék, mellyet semmi erö, semmi hatalom, többé föl ne forgathasson. Tudgyuk mi: ezen Tárgynak el érésére, minémü közönséges Egyetértés, s-nem tsak a Tekéntetes Megyék Tagjainak, de kiváltt Országunk Nagygyainak meghasonlás nélkül való munkálkodása kévántassék, és ezen okbul el nem mulaszthattyuk, hogy Nagyságtokat, kegyelmeteket a' mi méltó szorgalniatosságunk eránt ne tudóséttsuk. mellyet az emiétett Országunk Nagygyainak nékünk ki nyilatkoztatott nem minden részrül tökélletes ítéletei köztünk okoztak. Tekéntetes rendek! ugy vészük észre hogy ezen Feö Tisztségeket Viselő Nagyok még most is azon kárhozatos elsőbbségre, melly valóságos eredete, s-edgyik feö oka volt Ilazánk veszedelmének, valóban törekednek. Tudgyuk azt, hogy a' mi Hazánk más Főket, s-Gróffokat nem ismér, hanem az úgynevezett Országh Báróit, Hazánkban lévő Vároknak, Vidékeknek örökös Urait, s-a" *) Szigethy Antai városi képviselő a város millenáris közgyölése alkalmával tartott beszéde folyamán olvasta fel vármegyénk e régi átiratát. Törvényes Feö Ispányokat, Ezeknek is pedig tsak abban áll tőlünk való külömbségek, hogy a Fejedelemhez közelebb ülnek, állanak, s-az ugy nevezett Homágiumot nagyol) pénzben veszik : többnyire egy a' Szabadság, egy mind kettőnk részirül a- kötelesség. Ha a' több Törvénytelenségek között bé csúszott status in statu Ezek részirül tovább is fönn marad, el kerülhetetlenül az fog következni (a" mint már előbbi Országh Gyűléseiben történt esetekríil máig is siralmassan emlékezünk) hogy a' két rendbéli Voksok meg hasonlanak, s-az ellenkező ítéletek között, mint a' Zavaros Vizben, tágos mód nyittatik Irigy Ellenségeiknek a' kénynyek szerént való halászásra. Hogy azért ezen veszedelmes következések most leg inkább, a' midőn szentséges Törvényeinknek nem tsak tökélletes helyre álléttásában. de állandós meg maradásában is munkálkodunk, el mellékeztessenek, igaz hazafiúi Indulattal ajánlyuk Nagyságtoknak, kegyelmeteknek, hogy e' részben velünk tartani, s-a' Haza Gyülekezetére el válosztott érdemes Tagjainak szent kötelességül föl adni méltóztassanak, hogy eök miunenek előtt a' Méltóságos Rendenlevöknek a' Nemes Statusoktul való külömb ülésekben semmiképpen meg ne egyezzenek. Ha a' Paloták bé nem fogadhattyák ezeknek Nagy Számokat, elég tágos a' Iíákos inezzeje a' hol ditsö Eleink sok örök emlékezetre méltó Országos Gyűléseket végeztek. E fölött edgyesültt értelemmel arra törekedgyenek, hogy a'Fejedelmektől tulajdon hatalommal bé hozatott Gróffi, Bárói méltóságok, melyek tsak név szerént valók, s-az Ország végzéseivel meg nem edgyeznek, a' Törvényes értelemhez alkalmaztassanak. Végre törvényessen meg kéványnyák a' mostani Feö Tisztségeket viselőktől, hogy minek előtte a Haza dolgaiba ereszkedgyenek, ugyan az édes Hazához köteles hűséget az egész Országh szine előtt hittel fogadgyák, melly annyival szükségesebb, mennyivel kevesebb bizódalmok lehet az Országh Rendgyeinek, az Edgyet értésekben, minek utánna olh temérdek Törvénytelenségekben önnön szabad indulattal meg edgyeztek. sött némellyek szánokodást indéttó vérző sebeit a' Hazának méj' inkább sértegették. Jeles példát mutattunk mi ez eránt Kedves Atyánkfiainak, Barátinknak, mái Gyülekezetünkben, a hol Tanátskozásainkat e' dologra fordéttván nem tsak érdemes Törvényes Feö Tspányunk. és az Haza Gyülekezetére elválosztott Társaink az Nemes Zabolcs Vármegye által meg küldött, s-itt jóvá hagyott Esküvésnek formája szerént Iliteket le tették, de általlyában minden Méltóságos Papi, szerzetes és Nemesi Renden lévők, közel másfél százon, kik Gyülekezetünkben meg jelentünk, nem engedhetvén, hogy csak a mostani hivatalokat viselő személlyek legyenek szerentsések Hazájoknak hűségére esküdni, edgyesült indulattal, s-belsö érzékeny örömet jelentő vidámsággal fel mondottuk a szent Igéket, s-még a késő maradékokban is fön tartandó örök emlékezetre kiki saját kezével föl irta Lajstromban nevét, azt eyszer s-mind rendelvén, hogy azok, kik most távul létek miatt e' boldog foglalatosságban részt nem vehettek, ennek utánna idörül időre tartandó köz vagy kiilönes Gyűléseinkben tellyeséttsék kötelességeket, meg adván magokról hiteles bizonyétásnak okáért hasonlóképpen nevek alá iiását. Meg vagyunk gyözettetve Nagyságtoknak, Kegyelmeteknek igaz hazafiúi Indulattvárul, hogy ezen barátságos bizodalommal közölni kévántt végzéseinket nem tsak jóvá hagyni, de ezekben, magok részirül is vélünk egyet érteni méltóztattnak. Kik azomban szives Atyafiságokban, Szeretetekben ajánllyottak méltó Tisztelettel vagyunk. Ami. Ezer hét száz kilenczvenedik Esztendőben Pünkösd Havának negyedik napján Szala-Egerszeghi Mezzeö Városban folytatott köz Gyülekezetünkbül Nagy ságtoknak, Kegyelmeteknek Kéz köteles Szolgai Attyatiai Baráti Nemes Szala Vármegyei Statusok, és Rendek. Mai számunklfiz egész iv melleidet van csatolva.