Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-11-05 / 45. szám

XII. évfolyam. Zala-Egerszeg, Í893. november 5 45. szám ii 1, ÉÉfdÉSÍ 55 A lap szellemi ós anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmenteflen leveleke t csak ismert kezektől foga dntik el. Kéziratokat nem küldünk > issza. ~TT A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Tárgyalás a zala-egerszegi fögymnasium ügyében. A városunkban létesítendő állami fögymnasium ügyében a tárgyalás dr. Klamarik János vallás-és köz nktatásiigyi miniszteri tanácsos elnöklete alatt a vár megyeház gyüléstermében október hó 29 én délelőtt 10 órakor kezdődött. E tárgyaláson jelen volt Svastits Benő főispán, Csertán Káról)/ alispán, dr. Ruzsicska Kálmán kir. taná esős és tanfelügyelő, I

1 ár kas József, Háczky Kálmán, Skublics Jenő megyei bizottsági tagok és Kovács Károly polgármesterrel a városi képviselőtestület október hó 26 án tartott gyűléséből a tárgyalásra kiküldött városi képviselők. Dr. K/amarik János miniszteri tanácsos elfoglalván az elnöki széket, üdvözölte a megjelenteket s nézetét u fenforgó ügyben teljes részletességgel adta elő. Felemlíté bevezetésül, hogy nemes törekvés egy város részéről, hogy a kultúrát emelni óhajtja. A városok vannak tulajdoukép hivatva az országban a kultúra elővi telére. Általában véve ez az egyes városoknak nemcsak hivatása, hanem egyuttal oly városoknak, amelyek ré szint fekvésüknél, részint a bennük központosított s egy egész vármegye administratiójára kiterjedő hivatalok egyesítése következtében egy nagy vidék centrumát képezik, kötelességük is a kultura emelése és elorevi tele. Ezen vezérszerep okvetlenül maga után vonja és megköveteli, hogy az illető város a műveltség emelésének szempontjából elkövessen mindent, hogy a/, illető vidéknek vezére legyen. Chak üdvözli Zala Egerszeg város azon törekvését, hogy fogy mnasíu.mot akar. Elismeri teljes mértékben ezen törekvésének jogosultságát; midőn azonban ezt teszi, szükségesnek tartja elmondani mind ;ízt, ami ezen ügygyei szoros kapcsolatban van. A városnak a fögymnasium létesítésére irányuló törekvése akkor helyes, ha a tervbe vett iskola töké letes, jó iskola lesz, ahol toldozás, foltozás nem lehet. Egy főgy ninasiumnak alapját az elemi oktatás képezi, törekednie kell tehát arra, hogy az elemi oktatás tökéletes legyen. Az elemi iskola céljainak megfelelő új épületet talált, azonban nem szabid megmaradni a vegyes osztályoknak, hanem okvetlenül kell, hogy minden egyes osztály külön tantéremben, külön tanítótól nyerjen oktatást s amennyiben egyes osztályokban a növendékek létszáma a törvény által előirt létszámot meghaladja, párhuzamos osztályok állítandók. A gymnasiuui érde kében áll feltétlenül, hogy az elemi iskola V. és VI ik osztálya meglegyen, hogy kik nem akarnak a gymna siurnba átlépni, tanköteles koruk befejeztéig az elemi iskola megfelelő osztályait elvégezhessék s igy az elemi oktatás által nyújtható összes ismereteket elsajátíthas sák. Egyelőre kisebb létszám mellett az V. és VI. osztály egybefoglalása megtűrhető, azonban a létszám esetleges növekedése mellett a szóban forgó két osztály okvetlenül szétválasztandó. Ili Zala-Egerszeg városa a fogy in nasiumot elnyeri, ezzel még közoktatásügyi pro grammja nem lesz betöltve. Ha ugyanis meglesz azon fejlődése, mely, mint egy nagy vidék centrumát, joggal megilleti s amely meggyőződése szerint okvetlen bekövetkezik : ugy gondoskodnia kell a kis ipar és kis kereskedés igényeinek megfelelő iskola felállításáról is. Ez a város emelkedésével együtt jár. Azt, hogy most a polgári fiú iskola helyébe egy fögymnasium jő, átmeneti dolognak tekinti ; mivel jelenlegi fejlődése mellett nem lenne elegendő növendék a gymnasium és a polgári iskola számára. Most nézete szerint nagyobb súlya van a lőgymnasiumnak; azon nézetének ad azonban kifejezést, hogy legközelebb szüksége lesz a városnak az iparos és kereskedő érdekeknek tulajdonkép megtelelő polgári és kereskedelmi iskolára. Áttért ezután magára, a fögymnasium kérdésére. Rlőadta, hogy a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvény életbeléptetésével, amely törvény a közép iskolák tanárainak fizetését is jelentékenyen emelte, úgy hogy egy tanár 2300 írttal megy nyugdíjba, egy fögymnasium költségvetésére nézve nagy változás állott be. Ezt figyelembe véve, valamint ama körülményt, hogy a középiskolai alsó osztályok mindenütt tömve vannak, úgy, hogy párhuzamos osztályokra kell számítani, a fögymnasium költségvetését 33.000 frtban irányozza elő kerek összegben, még pedig 16 tanárt átlag 1800 írttal, = 28.800 frt, az igazgató fizetése 2.200 Irt, két szolga 600 frt, házi átalány 1.000 frt, könyvtár és tanszer felszerelési átalány 1.000 frt 33.600 frt. — Ami ezen évi átlagos kiadás fedezetét illeti, tandíjból 24 írtjával 350 tanuló után, — mert ekkora létszámra, tekintve a nagy vidéket, okvetlenül kell számítani — valamint 3 frt beiratási dijat véve, s figye lemmel a szorgalmas, jó viseletű, szegény tanalók tandíjmentességére, remélhető bevétel 7.560 Irt, a polgári fiú iskola beszüntetésével átlagos megtakarítás lesz 11.000 Irt, a város részéről felajánltatott évenként 5000 frt, a vármegye részéről 3.000 frt, a nemesi pénztár részéről 500 frt, vagyis összesen 27.600 frt, amelyet a praeliminált 33.600 frt évi átlagos kiadásból levonván, marad fedezetlenül évi 6.540 frt, amely összeget nem látja oly nagynak, hogy azt az állam magára nem vállalná. Kijelenti, hogy a miniszter csak a szemle megtartásával bizta meg, azonban ő oly megérettnek tekinti a fögymnasium kérdését, hogy a tárgyalásba bele megy s biztosíthatja a megjelenteket, hogy amit kölcsönösen tisztába lioznak s amiliez kölcsönösen hozzájárulnak a kultus miniszter azt elfogadja. Nagyobb nehézséget képez a fó'gymnasium elhelyezésére szükséges épület s az ennek létesítésére egyszer s mindenkorra kiadandó összeg. — Két terv van előtte, t. i. hogy vagy a polgári iskolai épület egy emelettel kibővíttessék a főgymnasiiun céljaira, vagy pedig a jelenlegi polgári iskolai épület mellé vétessék hozzá az elemi iskola s e két épületben helyeztetnék el a lőgymnasium. A természetében rejlő' nyíltságánál fogva határozottan kimondhatja, hogy egyik ajánlat sem felel meg a főgymnasiumi épülethez fűzött igényeknek s azok egyikének elfogadását sem ajánlhatja a miniszternek. A polgári és elemi iskolai épület felhasználásával ugyanis az a szerves összefüggés, mely az iutézet összes "oiztályai és szertárai között kell, hogy meg legyen, egyáltalán nem létesíthető, mindkét épület azon célnak, mely nek jelenleg szolgálatában áll, nagyon is megfelel, de a gymnasiumot illetőleg pótolhatlan hiányai vaunak. Nem felelne meg a polgári iskola sem, kibővítve egy emelettel; mert a beosztást illetőleg merülnének fel päda- gogiai hiányok, melyek, ha a régi intézetnek esetleg kibővítéséről volna szó, jobban figyelmen kívül volnának hagyhatók, azonban egy uj intézet létesítésénél lehetetlen azokat mellőzni. Nézete szerint azouban egy új főgyntnasituni épület felállítása nem fog nehézségbe ütközni. Ugyanis a városnak, ha az elemi iskolát a lőgymnasium céljaira felajánlja, ugy is kellene új elemi iskolát építenie; fizesse tehát a különbözetet, mely az i elemi és gymnasiutni épület költségei közt létezik. ' Nézete szerint egy főgymnasiumi épület 120.000 frtba kerül; 10.000 írttal veszi fel a bebútorozási és 10.000 írttal" az első alapfelszerelést; azonban a két utóbbi tételtől eltekintve, csak is a 120.000 frtot számít s mivel a felajánlott két épület 60.000 frtot okvetlenül képvisel, igy csupán 60.000 frt különbözetről van szó, amelyet a város és a vármegye együttesen megadhat, egyszer és mindenkorra, vagy pedig az évi hozzájárulás volna nagyobbítaudó s mivel lehetőségét látja egy jó intézet létesithetésének, abban bízik, hogy a fenforgó különbözet némi jóakarattal kiegyenlíthető lesz. A miniszteri tanácsosnak éljeuzéssel fogadott beszéde után felszólalt Skublics Jenő bizottsági tag, legben sőbb elismerését fejezvén ki mindenekelőtt a miniszteri tanácsosnak szívességéért, hogy ezen kérdést, mely nemcsak a városnak, hanem egyúttal a vármegyének is fon tos kérdése, teljes megvilágításba helyezte s hogy mél. tányolja a városnak törekvését. Az előadottak szerint, a dift'e entia nem oly nagy s ha az állam is hoz némi áldozatot, még a város és a vármegye dotatiójának uémi ' felemelése mellett a különbözetet el lehet oszlatni. Köszö. A „Zalamegye" tárcája. Jókai méltatása.*) Irta <?s a ,7ala-pgerszegi kereskedő ifjak önképző egylete ' riltal iendezett Jókai-esteiven felolvasta: Donszky Lukács. Tisztelt ünneplő közönség ! A magyar társadalom minden rétegében, a falusi gunyhókban épen úgy, mint a nagyvárosi palotákban, mindenütt a hol nrigyar sziv és magyar lélek honol a keblekben: egy lélekemelő ünnepély folyt le a napokban ; méltó ahhoz a fértiuhoz, kinek tiszteletére rendeztetett; méltó a nemzethez, mely nagyjainak az emlékezetét ily módon tiszteli. Önöké az érdem, lelkes ifjak, hogy a lelkesedés tüze e város falai közt is fölgyúlhatott ; hogy a kegyelet oltárán mi is áldozhatunk. A mai ünnepély fényes bizonysága annak, hogy egyesületük firmáját — a kereskedő' ifjak önképző' körének szép nevét — nemcsak díszül, ékességül használják helyiségeik ajtaja fölött; hanem ott vannak mindenütt, a hol a magyar if júságnak lennie kell, a közügyek körül, az egészséges közszellem mindeneket magával ragadó áradatában. És Önök, tisztelt ünneplő közönség! midőn eljöttek a mai ünnepélyre — szintén tanúságot tettek arról, hogy megértették nnnak a férfiúnak a törekvéseit, ki nemzeti ujjáébredésünk nagy korszakában Petőfivel és társaival együtt hajnalcsillaga volt a szabadság, testvériség és egyenlőség magasztos eszméinek; ki, midőn a hajnalhaiadásra a sötétség, a szabad, független harcz után az elnyomatás nehéz napjai következtek ; midőn a lét és nem lét hámleti próblemáival töprengett a magyar: nemes tettekre ébreszté a nemzet hű fiait; ki megírta munkáit, melyek késő századok múlva is méitföldjelzői *) A méltatást Jókai müveiből vett egyes alkalmi idézetek kihagyásával közüljük Szerk. lesznek egy, az Isten kegyelméből való férfiú csodálatos szereplésének; ki a sötétség ama napjaiban világító toronyként állott; ki a megpróbáltatások idejében — ihletett ajkakkal, mint egy próféta — tartotta ébren a nemzetnek haza- és szabadságszeretetét! Tisztelt ünneplő közönség! hogy ki nekünk Jókai ? hogy ini mindent köszönhetünk ötven évet meghaladó lankadatlan munkásságának: mindennek én csak halvány képét adhatom. Hatalmas szavának, melylyel egy országot bűvölt el egykoron : gyönge viszhangja a/, én szavain ; lénomális pályafutásának az ecsetelésére erőleien az én tollam. Szerény tehetségemhez képest megkísértem mégis méltatni őt mint irót, mint hazafit és mint embert. Mint író azok közül való, kiket remekiró néven tüntet ki az irodalom történelem; kinek a munkáit egyforma élvezettel olvassa a gyermek, a serdülő ifjú, az érett férfi, az ideálok világában elmerengő nő. Jókai ilyen remekíró. Megérti mindenik, élvezettel olvassa mindegyik. Ki, ha véletlenül franciának születik — egy Hugó Viktor; ha angolnak — egy Scott Wálter vált volna belőle. A nemzetek közélete — fisztelt ünneplő közönség — folyóhoz hasonló; a kisebbek csak könnyű, kis sajkát, a nagyobbak pedig már tengeri gályát hordanak hullámaikon. Nagy nemzetekből támaszt a korszellem nagy írókat; ő érte kivételt tett a magyar Gondviselés! Egy kis nemzetből támasztott nagy irót és reá bizta, hogy műveivel járja be az egész művelt világot, hogy hírt, dicsőséget szerezzen a magyar névnek, a magyar irodalomnak, édes hazai nyelvünknek! A ki már tudja, mi a regény- és novellairodalom, az tudni fogja azt is, hogy kicsoda Jókai; ki még többet is akar felőle tudni: az olvassa el életrajzát; megvan minden irodalom történetben. A legújabb kor legtermékenyebb és legnépszerűbb regény- és novella írója Komáromban született 1825 ben, hol atyja ügyvéd volt. Első regényével, melynek címe Hétköznapok, 21 éves korában lépett fel ; ragyogó stylusa, hajlama a komikum iránt, már ekkor kitűnt. Népszerűségét mégiukább megalapították novellái, melyek a II ltivatlapokban jelentek meg, melyeket ragyogó színezet, dús képzelődés és rendkívül erő jellemez. A szabadság harc után Kakas Márton álnév alatt élces költeményeket irt; szerkesztette az Üstököst; gazdag humorával könynyeket csalva ki a hazájuk sorsa fölött kétségbeeső honfiak szemeiből Ezekre következtek siirü egymásutánban jelesebbnél jelesebb regényei, melyeknek legnagyobb részéhez a tárgyat vagy a közelmúltból, vagy a jelenből merítette; páratlan találékonysággal alkotva meg a mesét, melynek szövése, bonyolítása rendkívül érdekfeszítő. Meséit valamely emlékezetes esemény köré fűzi. Legjelesebb regényei: a Magyar Nábob, Kárpáti Zoltán, az Uj Földesúr. Arany ember, Fekete Gyémántok, Mégis mozog a föld, Kőszívű ember fiai, Névtelen vár, Egy az Isten, Politikai divatok, Szabadság a hó alatt, A szerelem bolondjai, Tengerszemű hölgy — s ki tudná szerit, számát adni mindannak, a mi jeleeet irt, a mi remeket alkotott. Jellemzésül felemlítem, hogy mi világéletüokbeu sem olvasunk annyit, a mennyit ő egy emberöltő alatt összeirt. Csak nagyobb munkáinak a száma a 400 kötetet meghaladja; nem számítom ide apróbb elbeszéléseit, tárcáit, szépirodalmi tanulmányait, melyek a napi lapok hasábja'n sűrűn megjelentek. Regényei közül, úgy a jellemzés, mint a szerkesztői műgond tekintetében, az Vj Földesura, legkiválóbb; e2t a művét tekinti az irodalom történet legremekebb alkotásának. Ebben a munkájában írja le a magyar földnek és életnek az idegenekre gyakorolt átalakító, meghonosító hatását; itt rajzolja le, miként lett az idegenből hozzánk vetődött osztrák generálisból — Ankerschmidtböl — magyar ember, jó hazafi. A. mi a constructiot és jellemzést illeti, br. Kemény Zsigmond fölülmúlja őt; a meseszövésben Jósika nálánál talán nagyobb virtuóz; de ragyogó fantáziájával, nyelverejéuek hatalmas megnyi latkozásával egy regényírónk sem vetekedhetik. E részben páratlanul áll nemesk nálunk, hanem a művelt kiillöldön is. Századok fognak letűnni — tisztelt ünneplő közönség — az idők rohauó árjában, és ismét századok