Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)
1893-11-05 / 45. szám
netét fejezi ki a szives jóakaratért a kultus ministernek, valamint az ő megjelent képviselőjének. Svastits Benó tőispán őméltósága beszédében kijelenti, hogy ugyanazon nyíltsággal akar szólni, amint azt tette a miniszteri tanácsos. Készéről azon óhajának ad kifejezést, hogy a város részéről az építkezésre egyszer és mindenkor fizetendő összeg 40.000 frtra szállíttassék le, mint amennyibe egy új elemi iskola kerülne. Az érdekeltek e leszállítást csak is az irányunkban nyilvánuló jóindulatának fogják tekinteni. A különbözet kiegyenlítést nyerne a vármegye és a nemesi pénztár datatiójának felemelésében s azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy az emelést mind két helyen megszavazzák; azonban ismerve a város anyagi viszonyait, egész nyíltsággal kimondhatja, hogy 4H.000 frtnál többet a legjobb akarat mellett sein adhat. Kovács Károly polgármester előad ja, hogy a fő gymnasium nemcsak a városnak, hanem egyúttal a vármegyének is érdeke. A város tőle telhetőleg elmegy a legvégsőig a mú'velő'Jés szempontjából az áldozat meghozatalát illetőleg, azonban a főispán őméltósága részéről felemlített 40.000 frtnak megajánlásánál tovább nem mehet s hiszi, hogy a különbözet kiegyenlítéséhez a vármegye és a nemesi pénztár karöltve hozzá járulnak. Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos figyelmezteti az értekezletet a fenforgó tévedésre. Iu ugyanis 12H.000 írtról és nem 40.000 Írtról van szó. O úgy gondolja, hogy a város a 40 000 frtot megadja, a megye pedig s a nemesi pénztár az évi dotatiól annyira emeli, hogy a fenforgó differenciát .íz évi hozzájárulás pótolná. A város részéről fedezendő 50.000 Irton kívül fennmaradó 70.000 frtnak 4%-os évi 2.M00 frt kamatjának fedezhetéséhez a vármegye a már megajánlott 3.000 frtos dotatióját 5.000 frtra, a nemesi pénztár az évi 500 frtos adományát l.OO-.i frtra emelje. Svastits Benó főispán reméli, hogv a vármegye és a nemesi pénztál évi dotatiójának felemelése meg történik; azonban a város oly sok oldalúlag van igénybe véve, hogy a 40.000 fi inál többbet ajánlania lehetetlenség már csak azért is, mivel azt fogja terhelni az építkezéshez szükséges telek beszerzése is s igy a város a 40.000 frtot ajánlja fel az épületre s a telket. Dr. Klamarik János miniszteri tanácsos kijelenti, hogy ő az 50.000 írthoz ragaszkodik s igy 10,000 frt képezi a különbözetet, melynek eldöntését bizzuk a kultusminiszter bölcseségére. SkuHics Jenő bizottsági tag kijelenti, hogy a méltányosságot figyelembe véve, lehetetlen, hogy a miniszter a városnak ezen méltányos kérését kodvezőlng nem intézi el, főleg, ha n miniszteri tanácsos szives lesz a város kérelmét pártolni. Háczky Kálmán bizottsági tag a városi képviselők nevében köszönetét és elismerését fejezi ki a miniszteri tanácsosnak, hogy oly nyiltan és őszintén adta elő a dolgot s a várost oly közvetlenül érdeklő ezen ügy irányában oly jó indulatot tanúsít. A főispán a város nevében tett ajánlatiul a legvégsőig elment, a város többet a legjobb akarat mellett sem tehet; kéri a mi niszteri tanácsost, hogy a fögymnasium létesítését mielőbb kieszközölni szíveskedjék. Miután több felszólaló uem volt, dr. Klamarik János a. tanácskozás eredményét a következőkben összegezte : az elemi, iskolai oktatás hogy tökéletes legyen, minden osztály kii/ön tanteremben, külön tanítótól nyerjen oktatást; az V. és VI- ik osztály növendékeinek szaporodtaval ezen osstá lyok szétvá.laszlandók; az épületek tek intetében a célnak megfelelő az lesz, ha a fögymnasium külön épületet kap, mit/ a. polgári fiúiskola a polgári leányiskola és egyes elemi Iráni/iskolai osztályok befogadására használtatik fel, az elemi iskolai epiilet pedig továbbra is saját céljaira fordít tutik : a fögymnasium épületéhez a város felajánl ingyen telket egy hold nagyságban s 40.000 frtot, míg a hátra lék a megyétől várható a 3.000 frtnak 5.000 frtra s a nemesi pénztártól az 500 frtnak 1.000 frtra való feleme lésével.; így az épület árából körülbelül 10.000 frt nem nyer fedezetet : az évi hozzájárulás a várostól 5.000 frt, a vármegyétől 5.000 frt, a nemesi pénztártól 1.000 frt, vagyis összesen 11.000 frt lenne. Záradékul kijelenté dr. Klamarik .János miniszteri tanácsos, hogy a mi most lefolyt, az nem volt. tárgyalás, hanem értekezlet, amelynek alapján azonban a kérdés megoldható. A miniszter nyilatkozni fog ezen értekezlet eredményéhez s ha létre jön az egyezség, a szerződés megköthető. * -X Ezekben adjuk a megtartott tárg> alásnak^hű képét. A figyelmes olvasó meggyőződhetett, ezek alapján arról, hogy a minisztériumnak komoly, határozott szándéka van Zalavármegye székhelyén állami főgymnasiumot létesíteni; hogy a város ezen, reá nézve életkérdést képező ügyben meghozza a tárgyalás alkalmából feiaján lott áldozatot. Es nem kételkedünk abban, hogy a vármegye és a nemesi pénztár a felemelt dotációhoz hozzájárul és így lehetővé teszi a tőgymnasiumnak Zala Egerszegen a közvetlen jövőben való létesítését. A vármegyét minden más tekinteten kívül bizonyára erre vezeti annak tudata, hogy a fögymnasium létesítésével egyébként is szűken javadalmazott tisztviselőit megmenti a gyermek taníttatás nehéz gondjaitól. Polgármesteri jelentés az 1892. évről. A város polgármestere az 1892. évre szóló jelentését kinyomatva, legközelebb küldötte meg a képvise löknek s az a november 6-iki rendes közgyűlésnek egyik tárgyát képezi. A jelentés alapján az 1S92. év fontosabb eseményeit a következőkben egybefoglalva közöljük : Közigazgatási ügyek. A tiszti karban változás történt, amennyiben Elesc-h Adolf oki. mérnök választ?tott meg városi mérnökké. Az 1892. évben szabályrendelet alkottatott a cserebogarak irtásáról, a szölőpenész ellen való köteles védekezésről és az élelmi cikkek elővásár lásának tilalmáról. Az iktató könyvek tanúsága szerint a város tanácsához beérkezett 7800 ügydarab, melyek mind elintézést nyertek. Ezeken kiviil 610 kisebb polgári per is érkezett, melyek közül még 20 áll elintézés alatt. Tartatott 2 rendes és 0 rendkívüli képviselőtestü leti és 60 tanácsülés. Született 1892 ben 241 lóm. kath., 5 ág. ev., 2 helv. h , 30 izr., összesen 278, meghalt 227 r. k., 3 ág. ev., 18 izr., összesen 248, szaporulat 30. Az 1892-ik évben 4 családfő telepedett le, 16 pedig ideiglenes lakhatási engedélyt nyert. Az ujoncozási sorshúzás febr. 27 ón, a fősorozás márc. 27-én eszközöltetett. Az állítási lajstromba felvétetett 68 I., 45 II., 24 111. korosztályú, összesen 137; besoroztatott az 1. korosztályból 15, a II ikból 1 az ujonejutalék javára, a III ikból 3 a honvédségbe. Az átvonuló katonaság száma 1.108, szállásnapoké 5.055, kincstári lovaké 339, átvonuló tiszteké 106, a szállásnapoké 331 ; a katonaság és csendőrség részére előállított fogatok száma 53, a jelentkezett katonaságé 453, nyilvántartásban Jevő népfelkelők száma 1.010. Rendőri ügyek. A rendőrkapitányi hivatalhoz beérkezett 3.493 ügydarab. A köz és vagyonbiztonság általában jónak mondható. — Lopásért 72 feljelentés történt ; orgazdaság 2, sikkasztás 3, könnyű testisértéi i6, súlyos testisértés 5 esetben lett a bírósághoz áttéve. Öngyilkossági kísérlet 3 volt, közülök 2 halállal végződött. ; tüzeset 3 volt jelentékenyebb kár nélkül; 152 drb cselédkönyv adatott ki. — A kihágási feljelentések folytán 256 egyén lett 456 frt 50 kr. erejéig megbüntetve ; csavargás és koldulásért 42 egyén utasíttatott ki a városból; dajkaságba 15 csecsemő adatott; 75 városi szegény közt okt. 15-ig 1874 frt 54 kr. osztatott ki, ezután pedig a népkonyhánál élelmeztettek. Közegészségügy. A közegészségügyi állapot, amenynyiben komolyabb jellegű, heveny fertőző, ragályos bán talom az egész éven át nem uralkodott, jónak mondható. születni az idők méhében ; Jókai iróí nevét azonban egy sem fogja elhomályosítani. A magyar irodalom egén fénylő csillag marad mindörökké! Jókai, mint lánglelkü hazafi, szintén megérdemli kegyeletünket. Ott volt azok között, kik az 1848—49 iki szabadságharcban védték az alkotmányt, védték országunk megtámadott határait és megvédték nemzetünk megtámadott becsületét. Szerető hitvesét ott hagyva, földi paradicsomáról lemondva, sietett ő is meghalni a hazáért. Mikor a kétségbeesés végkiizdelme eljött, vállára vette puskáját s elindult Pestről a merre tábort talál. Nyáry Pál találta őt útban; ennek a nagy hazafinak az oldala mellett küzdött egészen a világosi teirvverletételi<r. ~ O D^ O Jókainak a halálig menő önfeláldozása; a családi boldogság eltékozlásá'g terjedő áldozatkészsége megérdemli tőlünk, tiszteli ünneplő közönség, nemcsak azt, hogy szivünk rejtekén kegyelettel őrizzük ineg nevét, hatieiu azt is, hogy családi hagyományképp örökségül szállítsuk át gyermekeinkre, a jövő generatióra, az utókorra ! Jókai, mint ember, szintén megérdemli hálás kegyeletünket. Filantróp a szó teljes értelmében. Azok közül a lérfuk közill való, ki embertársai iránt melegen érzett mindig, kinek humánus, emberbaráti érzelmeiről legendák keringenek szerte az országban. Deuiokrátikus érzelmeiből, libeiális gondolkodásából titkot soha sem csinált. Oit volt mindig a szabad eszmék, a liberális kultusz táborában. Eles esze felismerte régen, hogy idegen ajkú népeink sokasága közt, szertehuzó társadul luunk kasztrendszerében, hitfelekezeteink egymásközti versengéseiben csakis e zászló alatt képes konzolidálódni államunk, összetöuiöi ülni társadalmunk. Ugyanazért, ha ledől valamikor az a sok válaszfal, mely a tömörülésnek eddig gátként útját állotta, elválasztván az embert az embertől, a polgárt a polgártól: jusson annak idején eszünkbe Jókai is, ki, mint iró műveiben, mint képviselő a parlamentben, mindig fennen lobogtatta a liberálismus zászlaját. Jóakaró hajlamainak a polgári elem köszönhet legtöbbet. Nem egyszer irta, nem egy alkalommal ban gőzt,itta, hogy az országot gazdaggá, virágzóvá az ipar, a kereskedés, egyszóval a polgári foglalkozás teszi, j Számtalanszor hirdette, hogy a demokráciának és liberalismusnak a polgári osztály a legerősebb támasza, legbiztosabb talpköve; hogy a föld kerekségén mindenütt és mindenkor a mnnkás polgár volt az állami és társadalmi konzolidációnak az első jegecedő pontja. O megvolt s megvan ma is győződve arról, hogy a közügyek iránt érdeklődő, azokért ha kell — áldozni is tudó művelt, hazafias polgárság — életsziikség az országra nézve. Elérkeztem feladatom végéhez — tisztelt ünneplő ' közönség! — Ne engedjük a mai ü mepélyt lefolyni a nélkül, hogy le ne vonnék egyszersmind a tanulságait is. Valamint Jókai — elméjének a világosságát nem rejtette el a véka alá; valamint Istentől adott talentumát nem ásta cl a földbe, hanem hazája és nemzete javára sokszorosan értékesítette, kamatoztatta; valamint ötven évre terjedő nyilvános pályájáu egyebet se tett reggeltől napestig, mint dolgozott lankadatlanul: tegyünk igy mi is; munkálkodjunk hasonlóképpen mi is a közjóra, a közügyekre ernyedetlen ül. Mindenki ugy, a hogy a jó Isten tennie engedte: nő az ő otthonában, családi tiiz helye körül, a férfi hivatalában, üzleti helyiségeiben, iparos műhelyében. Szabadságharcunk fegyverzörgését 1848—49 ben nem hullotta meg a külföld; jajkiáltásunk nem hatott el hozzá! Most azonban a béko éveiben pörölycsapásaink, kalapácsütéseink zaját műhelyeinkben meghallja ő i 3; gyáraink lüstölgő keményeit meglátja ő is! Törekvéseinkben ne az önérdek, ne a» anyagi haszon sarkaljon bennünket, hanem a közjó, a haza java. Lám, Jókai sem hágy fényes palotákat, nagyúri birtokokat hátra; de a mivel nem ér fel az egész világ kincse — mig magyar lakik e földön, mig a hazának csak egy romlotlan gyermeke leszen: dicső híre ueve, áldott emlékezete . . . fennmarad örökre I Nagyobb számban csak a járványos fültőmirigylob észleltetett a tanulóknál, kiknek "/m-ed része megkapta a bajt, mely oly enyhe és oly jóindulatú volt, hogy különös óvintézkedés foganatosítása nem igényeltetett. Ezen kiviil feltűnő sok emésztési zavaroktól kisért váltólázas volt, ami a nyár elején uralkodott sok esőzésnek volt következménye. — A halottkémlés minden esetben foganatosíttatott ; orvosrendőri hullaszemle 4, orvosrendőri boncvizsgálat 3 volt, orv. törvényszéki 2. — A védhimlőoltás és ujraoltás a legerélyesebben folytattatott. — Az orvosi kar dr. Rosenthal Jenő letelepedése folytán sza porodott. Az elemi iskolát a városi orvos négy izben vizs gálta meg. Közhelyiségek u. m. közvágóhid, mészárszékek, vendéglők, korcsmák, pékműhelyek, bábsütődék 32 izben lettek orvosilag megvizsgálva. A dajkaságba adott kisdedek havonként egyszer a kapitányi hivatal helyiségében a városi orvosnak be lettek mutatva. — Véletlen sznrcncsétlenség folytán egy fiú májrepedés következtében meghalt, 3 esetben szívszélhűdés, I eset ben paprika mérgezés volt a rendkívüli halálozás oka. A közkórházba felvétetett 472 beteg, melyhez az 1891. végéről maradt 26 ot adva, összesen 498; közülök elbocsáttatott 328 gyógyulva, 75 javulva, 19 gyógyulat lan, meghalt 30, haldokolva hozatott 4, kórházban visszamaradt 44. Az ápolási napok száma 15.774. Műtét végeztetett 25 esetben. A kórház összes bevétele volt 13.264 Irt 98V 2 kr-, kiadása 10.049 frt 90 kr. A kórház tiszta vagyona 61.416 frt 09 krt képvisel. Arvaügy. Az 1892. évben volt 355 árva, közülök 7 nagykorúsítás folytán felszabadulváu, maradt 248. - Gondnokság alatt van 2. A gyámoltak és gondnokoltak tulajdonához tartozó ingatlan vagyon becsértéke dec. 31-én 58.007 frt 86 kr. ház és földbirtokban, 25.339 frt csupán házbirtokban, 14.722 frt csupán földbirtokban, összesen 98.068 frt 86 kr. — Az 1891. évről maradt 4 hagyaték, beérkezett 22, összesen 26, ezekből elintéztetett 21, elintézés alatt van 5. Tanügy. A városi képviselőtestület tüzetesen intéz kedett, hogy mind azon szegénysorsú, iskola köteles gyermekek, kik a „Jákum" alapra nem vehetők fel é.s szegénységük uiiatf a tandíjt fizetni nem képesek, az ingyen oktatás kedvezményében részesíttessenek. Elrendelte az elemi iskola V. és VI ik osztályának felállítását, hogy akik középiskolába vagy polgári iskolába nem akarnak átlépni, azonban tankötelezettségüknek még eleget nem lettek, ezt saját ismereteik gyarapításának felhasználására fordíthassák. Beíratott 480 fiú, 409 leány növendék, ami 102 növekedést tüntet fel. Kovács György segédtanító rendes tanítónak megválasztatott. Tekintettel a megszaporodott növendékekre, egy segédtanítói állás szerveztetett és ez állásba Baján Ferenc oki. tanitó megválaszlatott. Erdőügy. Az 1892. évben irtás alá került 7 hold területen a nagyobb fák nyilvános árverésen 629 frt 70 kron eladattak, míg az apróbb fák a város szükségletére ölbe vágattak, amelyből l08 3/j öl tűzifa nyeretett, továbbá 49 drb hidpalló, 14 drb téglás palló, 10 drb hídgerenda, 2 drb lámpata, 6 drb lábfa. A 7 hold irtás alá kiada tott, az előző évit pedig makkal beültették s a hiányzókat pótolták. Felhasználtatott 190 öl fa. A guhacs nyilvános árverésen 141 frton, a makk 15 frton adatott el. A város területén levő 92 híd jó karban tartatott, a fekete éri patakra egy új híd készíttetett. Téglaügy. Az 1892. évben égettetett 1,211.350 drb faltégla, 198.850 drb cserépzsindely, 4.245 drb görbe zsindely, 950 drb párkány zsindely, összesen 16.541 frt 35 kr. értékben, a kiadások összege 12.194 tit 74 kr. s így az 1892, évi tiszta maradvány 4.346 frt 61 krt tesz. Készlet maradt az 1893. évre 224.145 drb faltégla, 11.385 drb burok tégla, 857 drb párkány tégla, 1.450 cserépzsindely, 1.080 görbezsindely. Városi közmunka: 169 kettős, 7 egyes fogat, 1.768 kézi napszám, melyek a mezei utakra és a város mellék utcáira felhasználtattak; készpénzben megválta tott 321 kézi napszám. Hátralékban van 150 kézi nap szám és 15 kettős fogat. Temető. Sírkertre befizettetett 290 temető alapba beutaltatott. Adóügy. Adóhátralék volt 1891. végén 26.447 frt 21 1 kr., 1892. évi előírás 49.613 Irt 49 kr. évközben beállt szaporodás 1.052 trt 18 kr. ^ 77.112 frt 79'/., kr., erre 1892 ben befolyt 44 200 frt 16 kr., töröltetclí 8.073 frt 72'/ 2 kr., összesen 52.273 frt 88' , kr., ma radt állami adó hátralék 1892. végén 24.838 frt 91 kr. — IIadmentességi díj tartozás 3.705 frt 37 kr., leróva tott 379 frt, maradt hátralékban 3.326 Irt 37 kr. Fegy véradó tartozás 139 frt, lerováj 122 frt, hátralék 17 frt. Kereskedelmi és iparkamarai illeték 667 frt 97 1', kr., lerovás 244 frt 92'/ 2 kr., hátralék 423 Irt 05 kr' Megyei katonabeszállásolási pótadó összes tartozás 1 .G8.S írt 06 1 kr., lerovás 1.156 frt 64 kr., hátralék az év végén 531 trt 42'/^ kr. Megyéi vasúti pótadó tartozás 1.110 frt 28 kr., lerovás 769 frt 57 kr., hátralék az év végén 340 frt 71 kr. Megyei útadó tartozás 6.826 frt 43 kr., lerovás 3.886 frt 86'/ 2 kr., hátralék az év végén 2.939 Irt 56'/., kr. Megyei erdészeti alapra pótadó tar tozás 244 trt 71 kr., mely egészen hátralékban maradt, Községi pótadó hátralék volt 1891. év végén 10.760 trt l? : ,/ 4 kr., szegénytarlási hátralék 826 frt 99 kr., 1892. évi előírás 14.950 Irt 51 kr., összesen 26,537 frt 67 : i , kr., erre fizettetett 16.169 frt 81 kr., maradt hátralék 10 367 frt 86y, kr. Vagyonkimutatás. A városnál s az egyes alapoknál a tiszta vagyont a következő számadatok tüntetik tel : város 356.753 frt 52'/., kr., közbirtokossági pénztár 7.954 frt 56 kr., Jákum alap 13.579 frt 19 kr., agg ápolda alap 5.243 frt 77 kr., közkórházi forgalmi alap 61.418 frt 09 kr., közkórházi tartalék alap 4.992 trt 88 kr., Steril Bernát család alap 10.000 Irt, szegény alap 2012 frt 10 kr., Szent Háromság kápolna és Szent Antal szobor alap 1.651 frt 32 kr., vasárnapi iskola alap 14 frt 9:) kr., elemi iskolai szegény tanulók ruházatára szánt alap 2 frt 93 kr., városi iskola alap 997 trt 61 kr., polgári iskola alap 2.483 frt 47 kr., katholikus rt, mely a
