Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-10-15 / 42. szám

XII. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1893. október 15. 42. szám. 1, t\ fi f i r g es A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zala-egerszegi ügyvédi kamara" hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. A kisdedóYoda megnyitása. Ali már a diszes épület, melyben gyerme- ( keink hazafias és erkölcsös nevelésének alapvető , munkája letétetik. Ali már a diszes épület, mely fényes tanú- ' bizonyságul szolgál, hogy a nevelés első és el cngedhetlen feladata úgy az államok, mint egyes községeknek s az e téren megindult nemes versenyben győztesnek csak az tekintheti magát, aki ezen magasztos célra irányult küzdelemben nagyobb mértékben veszi ki a maga osztályrészét. Áll már a diszes épület, mint élő bizonysága azon áldozatkészségnek, amelyet városunk közönsége — felfogva a kisdednevelésnek úgy hazafiúi, mint valláserkölcsi szempontból kiváló jelentőségét és nagy fontosságát — tanúsított akkor, amidőn a székváros méltóságának uiegfelelőleg ezen ujabb irányban reá háramlott kötelességének nemcsak derekasan megfelelt, hanem egyúttal más városoknak oly szép és követendő példát nyújtott. Aki tudja, hogy évtizedek óhajtása vált a mai napon testté ; aki ismeri az évtizedes küzdelmek harcát, melyet a szent ügy szolgálatában állott erős akarat és szilárd kitartás végre ily fényes eredménynyel kivívott: annak keblét kell, hogy a diszes épület szemlélésénél az öröm érzése dobogtassa meg! S ha — mint a tapasztalás már számtalanszor beigazolá — a kezdet sikeres legyőzése a fél győzelmet biztosítja: úgy mi ezen új nagy feladat szolgálatában álló intézmény jövőjét már a mai napon biztosítva láthatjuk. Ahol ugyani« a kisdedóvás ily diszes, a kor kívánalmainak uiegfelelőleg épített, gazdagon felszerelt hajlékot kap; ahol a társadalom minden osztálya rang-, kor- és valláskülönbség nélkül siet az új csarnok felavatási ünnepére, ezzel is tanúbizonyságot szolgáltatva érdeklődéséről; ahol a kisdedek oktatása oly szakértő kezekbe van letéve; ahol az intézet vezetésére hivatott tényezők ebbeli feladatukat nem rideg kötelességnek, hanem állásukból kifolyó kedves feladatuknak | j tekintik, óhajtva a gyermekvédelem terén a ma- | guk részét készséggel kivenni: ott a kezdet j nehézsége fényesen leküzdetvén, a győzelem fele már biztosítva van; ott biztos kilátás van arra, hogy az intézet a hozzá fűzött szép reményeknek nemcsak fényesen meg fog felelni, hanem egyuttal a hason intézetek szervezése- és vezetésére nézve példányképül fog szolgálni. Üdvözöljük e napot, melynek emléke városuuk kulturális történetének lapján fényes betűkkel lesz feljegyezve. A városi óvoda megnyitási ünnepélye f. hó 8-án d. e. 11. órakor volt az intézet egyik fölüsziuti termében. Városunk közönsége ritka érdeklődést tanúsított ezen uj intézet megnyitási ünnepélye iránt, amelyet szíves megjelenésével megtisztelt vármegyénk szeretett tőispáuja Svastits Benó és alispánja Csertán Károly, a vármegye kir. tanfelügyelője, dr. fiuzsicska Kálmán ; jelen volt a városi iskolaszék, az óvoda felügyelő bizottsága és szép számú közönség. Az ünnepélyt üzigetliy Antal iskolaszéki elnök a következő, szívhez szóló beszéddel nyitotta meg: Tekintetes iskolaszék és felügyelő bizottság ! Midőn a mai napi ülést ezennel megnyitom, magam, az iskolaszék és felügyelő bizottság nevében mély tisztelettel üdvözlöm méltóságos főispán urat s hálás köszönetünket nyilvánítom, hogy felkérésünknek engedve, magas megjelenésével városunk egy uj közintézetének megnyitását ünneppé avatni, uj intézetünk nagy fontosságát nemes lelkének minden szép, üdvös ét közhasznú intézmény iránti érdeklődésével tanúsítani és ez állal bizonyára másoknak is kisdedóvodánk iránti érdeklődésre lelkesítő példát szolgáltatni kegyeskedett. Mély hálánkhoz szivünk azon buzgó imáját csatolom, engedje az Etj ura, hogy méltóságod a haza, megyénk s városunk javára igen sokáig éljen! Méltóságos főispán urnák ezen kegyes érdeklődése is nyilvánságos bizonyíték arra, hogy ujabbkori törvény hozásunk működésében humanisticus, socialis, culturalis, sőt statuspolitlkai tekintetben is egyik mélyreható alkotását Lette, midőn a kisdedóvásról szóló 1891. l.j. t. cikket meg alkotta, mert a törvény szerint a kisdedóvásnak feladata a o — d éves gyermekeket egy felül ápolás és gondviselés által a szülők távollétében érhető veszélytál óvni, más felül rendre és tisztaságra szoktatás — valamint ügyesség üknek, értelmüknek, kedélyüknek komihoz mért fejlesztése, valláserkölcsi irányban vezetése által testi, szellemi és erkölcsi irányban vezetése által, testi, szellemi és erkölcsi fejlődésük ben elősegíteni. A társadalom minden osztályánál, minden foglalkozásban, minden életmódban a rend, a kötelesség érzet, a munkaszeretet, a testben, ruházatban, lakásban a tisztaság az egészség fenntartásának lényeges fettétele, mi által u különösen magyar fajunknál rendkívül nagy mérvű halálozást csökkenthetni, a test elbetegedésének, a faj elsatnyulásának elejét vehetni, mi lényeges körülmény állami életünkben ; mert kellő népesedés nélkül az állam védő erőben, közvagyonosodásban, anyagi és szellemi fejlődésben előre nem haladhat; a vallás erkölcsös érzet pedig azon jótékony szellem, mely lelkünket a jó istenhez felemeli, szivünket megnemesíti, hogy Isten, a haza és embertársaink iránti kötelmeinket szeretettel, áldozatkészséggel teljesítsük. De a törvényhozás status politikai célt is contémpiait, — a magyar állam, a magyar nemzet erősödéséi. Nagyon igaz, a mit Eötvös a nagy bölcselő mondott, hogy első királyunknak Szent Istvánnak jiához intézett tanácsa, midőn annak különféle a/ku nemzetiségek által lakott országot kívánt, hazánk felett nagy átokként beteljesedett, mert hazánk nem magyar ajkú lakósai közül főkép az oláhok, tótok fajuk sajátságánál fogva aránytalan mérvben elszaporodnak, kiket gonosz lelkű önző vezetőik elámítani, a magyar faj elleni gyűlöletre, a magyar állam elleni nyilt ellenséges támadásra felbujtani szövetkeztek, — azért a kisdedóvásnak az is célja, hogy nem magyar ajkú polgárok által lakolt vidékeken a nem magyar anyanyelvű gyermekek foglalkoztatása összeköttessék a magyar nyelv, mint államnyelv ismeretébe való bevezetéssel, — hogy ily gyermekek érzelmei a magyar haza iránti szeretetre fel keltessenek, hogy a magyar nyelv és szellem terjesztessék, mert hiszen nyelv tesz nemzetté, nemzet teszi a hazát. -A törvényhozás mindezen intencióit és irányát a törvény már a kisdedóvodákban alkalmaztatni rendeli, mert hiszen a gyermeki szív, a gyermeki elme legfogékonyabb a benyomásokra, hiszen édes anyánk szelíd bölcső dala fülünkben cseng életünkön át bölcsőnktől koporsónkig és a gyermek elme láng szövétneke elvilágit késő öregségünk elsötétedett alkonyáig is. Városunk közönsége, mely mióta rendezett tanácsú várossá alakult át, feladatának a haladó kor követelte színvonalára emelkedve fel, súlyos anyagi áldozatokkal századok mulasztásait hozza helyre, felfogva a kisdedóvás nemes céljait, feladatát is s azon férfiúnak — kinek neve városunk ujjáalkotásával összeforva van, azon férfiúnak, a kit városunk történelmében kegyelettel fog említeni az utókor, s a ki már a jelenben is polgártársainak teljes elismerését érdemelte ki és osztatlanul birja, azon férfiúnak, köztiszteletben álló polgármesterünknek, különös buz t/alma és érdeklődése által lelkesítve, megépíttette a kisdednevelés céljaira ezen diszes csarnokot, melyet én nagyságos kir. tanfelügyelő urnák ezennel mély tisztelettel bemutatok és lelkem örömével a kisdedóvás nemes céljaira városunk tisztelt közönsége használatára nagyságodnak felügyelete alá ezennel átadok, mert a törvény a kisdodóvodákat a A „Zalamegye" tárcája. A szem. (Folytatás.) A szeiu a lélek tükre. Az apák és tanitók a gyerekek csinytevését, a vizsgáló bírák a delinquensek belsejét és pláne a szerelmesek az imádoltnak lelkületét a szemek bői vélik kiolvashatni. „Szép lelkednek, mely mosolyog szelíden, Szemeidnek bűvös bájos tükrében." és: „A szemedből kiolvasom, tlogy szivedben bánat vagyon." Petőfi. Egy kortyándi férj szokásos berugással haza tárno lyogván, esetleg eat a nótát dúdolta : „Nézz rózsám a szemembe, Mit olvasol belőle?" Mire a vele épen szemközt jövő felesége rögtön igy adta meg a feleletet: „te gézengúz kötnivaló, hogy a szemed álljon meg! azt olvasom belőle, bogy : Olyan részeg vagy te, mint a csap, 'feleittad borral magadat!" Egy diák közmondás meg azt tartja : „Ex oculis, loculis, poculis cognoscitur omnis." A szem, zseb, 8 poharak mindenkire jól bizonyít nak." vagyis: szemeiből, gavalléros vagy smuczig költekezéséről és vig poharazás közt legjobban ki lehet ismerni az embert. Az álom elkerüli a szemeit a szerelmesnek, a vig mulatónak, a fájdalmas betegnek, a gond- és bánatul küzdőnek és a kisdede fölött virrasztó anyának, mint a nóta mond ja : „Ki lopta meg szememnek álmait? Ki rabla el magamtól engemet?" és : „Jó bor mellett, barna kislány ölébe Nem jön álom a mulatók szemére." * A szemek a lélekbúvárra nézve egész tanulmányt képeznek, hogy azokat osztályozhassák : A sárga, irigységnek kancsal, görbe szemei vannak ; ilyenekkel nézte Káin Ábel testvérének áldozatát. A sanda gyanúnak olyanok a szemei, mint az egyszeri mészárosnéé, a ki máshová nézett és máshová ütött. A koca vadásznak — habár monoklit visel is — hiúz szemei vannak, mert — kivált vadkan vadászaton — éles szemmel keresi ki azt az alkalmas fát, a melyre fölmászhasson. A haragos, gyilkos vasvilla- és nyársszemeket vet és tekintetével mintegy keresztül szúrja az embert. A boszuállónak szemei vadlánggal égnek és vért szomjazuak, szemet szemért, fogat fogért. A kéjencek és Ínyencek karvaly szemekkel kilesve prédájukat, rávetik magukat; egyik egy gyüge falusi libára, a másik meg egy városi jó ozsonnára. Az álnok, tehetetlen szem is gyakori, melynek a magáé sohasem elég; mástól uieg a napsugarat, levegőt, kenyérhéjat és hidegvizet is sajnálja. Nem ritka a gőgös, nagyralátó szein, mely magasan hordott tejjel a csillagok járását vizsgálja, mig lábaival a kedves illatos virágot eltiporja. Az árgus szemeket a szerelmes párok, a pénztárosok és betörő tolvajok nem szeretik, mert a szemfüles mamák, chefek és fogdmegek (detektivek) oly váratlanul csapnak le rájuk, mint a derült égből a haragos istennyila. Vannak szemek, melyek rászolgálnak arra, hogy — a biblia szerint — a patakok hollói ássák ki ; ez olyan gyermekekre szól, a kik szüleikre haragos tekintetet vetnek. A botránykoztató szemeket — az evangélium tanácsára — ki kell vájnunk és elvetnünk, nehogy lelkünknek kárt okozzanak. Van u. n. „eanouicus szem" is; de ez nem az öreg kanonokok okuláréja, hanem a „balszemet" nevezik igy, a melylyel a pap a „mise-kánont" olvassa; ilyen canouicus szemmel tehát minden fiatal káplán dicsekszik. Hát az „oculus episcopi" a püspök szeme milyen ? ezek a vörös övet viselő és auktoritást eresztő esperesek!, a kik a püspök helyett néznek, látnak, körültekintenek, hogy az egyházmegye egyes kerületeiben mi történik ? Pápát csak Rómáben, — de pápaszemet több helyütt is lehet látni; a kik már azon korban vannak, hogy erre szorulnak, azok igy szólnak: „szivem! akaszd be a téli ablakokat; lelkem! takard magadat parkéiba; szerelem, étvágy, álom negyedik társnak keressetek magatoknak „Strohmannt" az unalmas „whistpartiehoz." Egynémely formátlan hencegő gavallér nagyon szeret e cézári moudással: „veni, vidi, vici," „jöttem, láttam, győztem" dobálózni; mig holmi „Léui, Lidi, Méczi"-féle fruskákról van szó, addig könnyű győzelmet arat; de ha egy energikus amazonra akad, az a vakmerő Don Jüant ilyenféle aprópénzzel fizeti ki: „jól vigyázzou kend, hogy ki ne szedjem a szemeit!" A szemébe port hinteni a szegény magyarnak szoktak, mikor olyan „nesze szemmi, fogd meg jól-félét nyújtanak neki, a mitől aztán: „vakulj magyar" — ha ugy tetszik. Imádkozzunk tehát Petőfivel: „Teremtő Isten ! szemeimre A vakságot tán csak nem küldöd? Mi lesz belőlem, hogyha többé Nem láthatok lányt s pipafüstötl