Zalamegye, 1893 (12.évfolyam, 27-53. szám)

1893-10-15 / 42. szám

megyei kir. tanfelügyelők felügyelete alá helyezi s midóu éltezen Zala Egerszeg városi kisdedóvodát nagyságod felügyelete alá átadom, magam, az iskolaszék sfelügyelő bizottság nevében határtalan bizalommal teljesítem, mert megvagyok győződve, hogy nagyságodnak a nevelés és közoktatás szent ügye iránt lángoló buzgalma, hazánk, nemzetünk iránt rajongó szeretete, városunk szellemi emelkedése iránti igaz érdeklődése városunk kisdedóvodájának ügyét is azon példányszerü odaadással és lelkesedéssel felügyeli és vezérli, mely nemes tulajdonai nagyságodnak megyénkben a közoktatás és nevelés terén annyi érdemeket, közszeretetet és tiszteletet szereznek és szivünk mélyéből kívánjuk, hogy nagyságod ezen fontos küldetése teljesítésére Isten kegyelmével és áldásával sokáig éljen. Az elnöknek éljenzéssel fogadott beszedőre dr. liuzsicska Kálmán kir. tanácsos és tanfelügyelő a követ kező, a közönség osziatlan helyeslésével találkozott és többször éljenzéssel félbeszakított beszéd kíséretében vette át az intézetet: Mélyen tisztelt Hölgyek s Urak! Az iskolaszék és felügyelő bizottság igen tisztelt elnökének előterjesztéséhez képest, mindénékelőtt légbensőbb hálámat fejezem ki a mélyen t. felügyelő bizottság gyöngéd figyelmeért, melyíyel szives volt nekem alkalmat nyújtani arra, hogy Zala-Egerszeg város diszes óvodájának ható sági átvételét személyesen eszközölhessem. Lelkem megindultsáljával teszek eleget ezen kedves kötelességnek; hiszen e percben teljesedésnek indult mindnyájunk hő óhajtása, hogy Zala Egerszeg város kisdedvédelmének ügye a kor kívánalmainak minden irányban megfelelő, egy megyei központot méltán megillető szervezetet 7iy er jen. Meg vau ennek a magasztos percnek nemcsak mindnyájunkat érintő egyéni, de fontos nemzeti jelentősége is. Nem fogom a m. t. Hölgyek s Urak szives figyelmét fárasztani a magyar kisdedvédelem eddigi jó részben társadalmi aktióktól függő fejlődéseinek méltatásával. lény, hogy az elhagyatott és árva kisdedeknek az első magyarországi kisdedóvodában felszárogatott könnyei ezer s ezer szívben gyullasztották ki a szeretet láyját. Ahr néhány évtized alatt százakig emelkedett a kisdedóvodák s szeretetházak száma. De tény az is, hogy a Humanismus fedobbanásai még mindég nem voltak arányban azon nagy kötelessé gekkel, melyeket megdöbbentő gyermekhalálozásunk támasztott az egész nemzettel szemben. Áldanunk kell tehát az órát, melyben a magyar nemzetnek, a kisdedóvás országos rendezésére vonatkozó nagy elhatározása az 1891. évi X V. t.-cikkben kifeje aést nyert. Zala-Egerszeg város e mintaszerű uj óvodával nemcsak törvényes kötelességet teljesített, ae kivette méltó részét az egész vonalon megindult nemzeti munkából. S ha Dante felirta az ö poklára, hogy a ki abba belép, hagyja künn minden reményét, úgy ml elmondhatjuk, hogy a let e csarnokba lép, az belépett összes reményének paradicsomába. A kinek lelkét az élet küzdelmei és keserűségei kimerítették, térjen be ide, a csalni nem tudó gyermekarcok közé s fontolja meg, hogy amiért mi fáradunk és izzadunk, abban nekik egyengetjük, a szebb és boldogabb jövőt. Akinek <i lét problémái emésztik agyát, az siessen ide meghallgatni az angyali szivek és romlatlan ajkak ártatlan fohászait s érezni fogja, hogy kinek már zsenge korában lelkébe oltják a mindeneket bölcsen fentartó Gond viselés sejtelmét, az egykor több bizalommal s nagyobb lelkierővel fog fáradozni az igazság megismerése után. Aki azt hiszi, hogy a gyermek csak véletlen ajándéka a sorsnak, egy néma eszköz, melylyel esetlegek s ötletek szerint lehet elbánni, az lesse meg itt a kisdedek öntudatra ébredésének csudáit és sírva fog visszakívánni minden percet, melyet gyermekétől hűtlenül megvonva, egyebekre pazarolt el. A kit híí ragaszkodás vitt a családi élet kötelékébe, az jöjön ide öntelt boldogsággal s játékai közt mosolygó drága gyermeke előtt érezze át százszor és ezerszer Lamar tine szép szavait: ,.Egy lény! Ő és én; a mi képünk, a mi földről felemelkedő szerelmünk, élő szeretetben látlwtlan egyesülésünk. A mi alakunk, a mi szavunk, lelkünk és gondolatunk A ki egy szent és nemes érzéssel akarja szívét előkészíteni a mUlenium magasztos ünnepére, oh az álljon e falak közé s gondolja meg, hogy a második ezer esztendő hajnala Magyarország kisdedovodáiból s gyermek menedékházaiból fog fakadni. Gondolja meg, hogy az első ezer esztendő hagyományát gyermekeink testi s lelki épsége, istenfélelme, erkölcse, tudása és szorgalmas munkája fogja megőrizni, s ha kell, megvéd*!mezni. Es most mélyen t. hölgyek s urak, legyen dicső azok emlékezete, kik adományaikkal s hagyományaikkal a zala egerszegi kisdedovodát, az elsők egyikét az országban, létrehozták. Forró köszönet Zala-Eget szeg városnak, mely nemes áldozatkészségével messze nemzedékeket kötelez örök hálára ; őszinte s méltó elismerés a város polgármesterének, ki odaadó buzgósággal tanulmányozta a fő és székváros hasonló jeles intézeteit, hogy az itteni alkotás egyaránt érdemes és maradandó legyen. Fogadja tőlem nemcsak a tanfelügyelő, de az Összes szülők nevében a szülő legbensőbb köszönetét is. Forró köszönet a mélyen tisztelt iskolaszék és fel ügyelő bizottság elnökének és minden tagjának, hogy a személyi és dologi ügyek szervezése körébén tanúsított legkészségesebb támogatásával az eszme valósulását előmoz dították s hitem szerint ezen felette szent és fontos ügyet mindenkor szeretettel fogják ápolni. A kisdedóvoda újonnan választott óvónőjéhez pedig csak azon egy kérésem van, miszerint az Istennek és szülőknek köteles felelősségén kivül, emelje lelkét azon magasztos tudat, hogy szakértelmével és buzgóságával egy minta óvoda tittörő munkájának emlékét fűzheti éleiéhez és hatásához. Midőn még az ügy nevében legbensőbb köszönetemet fejezem ki a mélyen tisztelt közönségnek, hogy meleg érdek lődésével ezen intézet ünnepét társadalmi ünneppé avatta : nem mulaszthatom ej. részemről legnagyobb készséggel megígérni, hogy nemcsak kötelességemnek, de boldogságomnak is fogom• tartani, ha ezen kisdedóvoda felvirágozását bármely téren csekély erőmmel előmozdíthatom. Ezennel Zala Egerszeg város ezen intézetét, mii t a megyei székhelynek a törvény által központi mintaintézetté fejleszteni rendelt kisdedóvodáját, Isten bő áldásának esdé sével megnyitom s rendeltetésének átadom. Majd Kovács Károly polgármester szólalt fel, fel einlítvéu, hogy még a kisdedóvásról szóló törvény életbe lépte előtt megindította a város a mozgalmat egy, a haladó kor követelményeinek megfelelő óvoda létesíté sére. Hála Zala Egerszeg város áldozatkészségének, amely ezt megteremte és a mai napon rendeltetésének átadja. Köszönetét fejezi ki Svastits Benó főispán őméltóságának, aki ezen ünnepét a városnak megjelenésével megtisztelni s ezzel annak lényét emelni kegyes volt; hálával emlékezik meg őméltóságának a város ügyei iránt mindenkor tanúsítóit szives és nagyrabecsült érdeklődéseért és hathatós támogatásáért s midőn a múltra vonatkozólag ebbeli kegyességeért a város nevében hálás köszönetét nyilvá uít]a, egyúttal kéri, hogy a kulturális célok megvalósítására irányuló törekvésében a várost a jövőben is támo gatni méltóztassék. Végül az óvoda felügyelő bizottsá gáuak nőtagjait kérte, hogy jóindulatú törekvésüket ez intézettől ne vouják meg, felemlítve, hogy az intézmény felvirágoztatásához nagyban hozzájárul a ő ugybuzgó munkásságuk és szives érdeklődésük. Végül éltette ZalaEgerszeg város közönségét, mint ez uj intézet meg teremtőjét. Éljenzéssel fogadott szavai után szólt még Ilajik István, a kisdedóvoda gondnoka, az új intézet leendő kisded növendékei nevéb :n fejizve ki köszönetét a városnak az óvoda létesítésével tanúsított újabb áldozatkész ségeéit; egyúttal az új óvónőt figyelmeztette ama nagy feladatra, mely reá vár s amely feladatnak — meg győződése szerint — közmegelégedésre fog megfelelni. Végül Szigethy Antal iskolaszéki elnök a megjelenteknek köszönetét kifejezve s az uj intézetre az Ég áldását kívánva, a megható ünnepélyt a közönség éljen zése között bezárta. Felhívás Zala-Egerszeg város kereskedő hez! A zala egerszegi keivskedő ifjak önképző egylete, 1 | céljául tü/.te ki a kereskedelmi alkalmazottak között a , , helyes társadalmi közérzületet fejleszteni és terjeszteni, | szellemi látókörüket szakkönyvtár beszerzése és a ma már tiélkiilözhetlen kereskedelmi ismeretek terjesztése utján kiszélesbíteni. Az ifjúság már akkor tudta, midőn ne héz feladatának megoldásához fogott, hogy a főnök urak anyagi és erkölcsi támogatása nélkül vajmi kevésre uie bet és első feladatának tekintette egyleti ténykedésével mintegy bebizonyítani, bogy szerény körben mozgó és mégis nagy szolgálatot teljesítő egyesülete méltó, ha máitöbbre nem is, de a jóakaratú figyelemre mindenesetre. Az iljusági egylet sokat foglalkozott azzal a kér déssel, hogyan volna lehetséges szeiény viszonyaihoz képest az alkalmat megteremteni arra nézve, hogy tag jai a kereskeskedelmi ismeretek nélkülözhetlen ágazata iban (magyar-német kereskedelmi levelezés, könyvelés váltó és kereskedelmi ismeret) kiképezhessék magukat, mert hát az önképző egyletnek csakis ez lehet célja és az egylet életképessége éppen e cél megvalósíthatásától liigg. A folyó I893/Ü4. tanévben ministerialis jóváhagyás ért felterjesztett szervezet értelmében az egyesület saját erejéből és tagjainak józan törekvésétől támogatva nyil vános esti kereskedelmi szaktanfolyamot létesit. A jelent kezett segédek háromszor hetenk'nt — üzletzárás után mindenkor két óráig gyakorlati előadásban részesülnek a rjegem'ített tárgyakból és április hóban nyilvános szakvizsgálatot tesznek és a vizsgálat eredményéről a könyvelőségre képesítő bizonyítványt nyernek. Az egyesület meg van győződve arról, hogy a nemesen gondolkozó főnök urak ez intézményt örömmel veszik tudomásul annál is inkább, inert az iskolázást kell, hogy föléje helyezzék a kávéházba avagy korcs mába való járásnak és meg van győződve arról is, hogy ez intézményt mindenkor erkölcsi támogatásban fogja részesíteni. Az egyesület a kereskedő uraktól semmiféle anyagi hozzájárulást nem kiván s nem is kér, csak a főnök urak iránt mindenkor viseltető tiszteletének és nagyrabecsülésének kifejezésével a becses figyelmet ki vánja felhívni arra, hogy a leendő kereskedőség kimfi velését célzó ezen szaktanfolyamot lássa szívesen, a segédek iskolába járását lehetőleg elősegítse és mindenkor morális erejével ez intézmény érvónyesülhelósét és föl virágzását támogassa. Hálás lesz ezért az ifjúság, hálás lesz az egyesület és elismeréssel lesz a társadalmi közönségünknek minden ; rétege, mely a szép és jót felfogni tudja és ezekért lelkesedni szokott. Kelt Zala-Egerszegen, a kereskedő ifjak önképző egyletének f. hó 11 -én tartott rendkívüli közgyűlésén. Az egylet elnöksége. Értesítés a keszthelyi m. kir. gazd. tanintézeten szervezett gazdasági tanácsadó intézmény ügyében. A földmivelésügyi m. kir. miniszter meghagyásából a keszthelyi m. kir. gazd. tairntézet tanári testületéből oly bizottságot alakított, mely hivatva van mezőgazda sági ügyekben és kérdésekben a gazdaközönségnek szakvéleménynyel szolgálni. A szakvélemény adás oly ügyekre és kérdésekre terjed, melyekre nézve más intézmények vagy hivatalok ezideig szervezve nincsenek. Vonatkozhatik névszeiint gazdaságok berendezésére, gazdasági üzemtervek készítésére, vetésforgások megállapítására vagy módosítására, eladó és bérbeadá birtokok értékbecslésére, haszonbéri szerződésekre, a gazdasági számvitel berendezésére, számadások felül vzsgálatára, továbbá állattenyésztési berendezésekre, az állatfajták megválasztására, állatbeszerzésí forrásokra, tejgazdasági berendezésekre, a takarmányozásra vonatkozó különböző kérdésekre stb. Ellenben nem tartoznak a tanácsadó bizottság elé ehemiai vizsgálatokra, péld. műtrágya , takarmány-, talajvizsgálatokra, növények termelésére, magvak vizsgáA közmondásnak, hogy „több szem többet lát", nincs mindig igaza, mert sok ember négy szemmel is vakoskodik. A 130 as években ismertem egy, szemüveggel is nagyon rövidlátó, szelesmodoi u, cseh származású telekkönyvistát. Egy izben négyen ebédeltünk együtt. A levesnél már elkezdett tüzesen gesztikulálui és hado názó kezeivel levervén orráról a zwickert, az nagy cuppanással a levesébe locscsant! „Ah, pardon !" moudá, izegve-mozogva és szemüvego után szelesen kapkodva, mire aztán az egész tányér levest szerencsésen az ölébe döntötte. Ekkor „tnille pardon" kiáltással hirtelen fölugrik és zavart kapkodásában (mint Bernát a menykőhöz) az egész abroszt és a rajtalevőt magával rántva, Bzékével együtt hanyatt vágódik a pódimentumon. (Tes sék! „table d'hőte" helyett: „tableau!") Ekkor már a padlóu elterülve, dühében „potztausend üonnervetter t, és „mordiái szapperment"-et ordított; pedig most kellett volna igazán „millión pardont" kérni, mert legnagyobb sajnálatunkra jó borral telt palackjainkat tönkre tette; hanem azért boszankodás helyett a könyeink csordultak ki a nagy nevetéstől. — „Szemesnek a világ!" no ez a „négyszemű" sógor ugyancsak furcsa fölfordult világot produkált. Mikor már az igazi ókuláréval kell az orrot megnyergelni, (nem a divatos, parádés „monoklit, zwickert, steckert, és lorgnette" et értem) akkor bátran le lehet mondani a szép szemekbe való csintalan kacsintgatásról, (mert ugy se viszonozzák) mint egy kivénült franczia lyon mondá: „Bon jour lunettes, a Dieu filettes 1" „légy üdvöz szemüveg, Isten veletek leánykák!" Hja, az „örök ifjúság" még nincs föltalálva. Köztudomású dolog, hogy német dootort, professort, advokátot, ingeneurt, filosoptert, theologust s általán mindenféle Beamtert szemüveg nélkül ép ugy nem lehet képzelni, mint a somogyi embert tarisznya nélkül a nyakában, a ki még éjjel is evvel alszik, hogy mindig mintegy öltözetesen, készenlétben tartsa magát. A tudós németek is szemüveggel hálnak, hogy az u. n. „Grund lichkeit" jok (mely inkább Grünheitot takar) mindig ébren legyen, pedig sokszor alig látuak tovább az orruk nál. Maholnap már szemüvegesen jönnek a világra is. Egy falusi nótát igy komponáltak meg: „Ha lemegyek a templomba, Rávetem szemem a galambomra." Es mégis nem annyira falun, mint inkább nagyobb városokban a fél lá órai, úgynevezett „urak miséjén" praktizálják ezt a nem épen épületes szokást; mert a férfivilág ugyancsak monoklizza, zwiekerezi — különösen a templombóli kijövetkor — a szépnemet; fegyverzett szemekkel egész atakot intéznek és egész „Calderoni : battériát" szegeznek a nők ellen. És a dologban az a legnagyobb satyra, hogy nemcsak a vitéz aktivisták és rezervisták, az (arany fiatalság), hanem a dekrepitus insurgeusek és invalidusok is (a „nép vénei") szeretik igy (szem) üvegen át nyalni a mézet, mint a vén kecske a sót! . . Erre a szent könyv bölcsével kíméletesen csak azt lehet mondani: „van mindennek ideje és helye." Van szinház és bálterem, vin korzó és promenád. Ismertem egy unnőt, a ki a férfi szemeken kivül — a birka és borjuszemeket is (sülve, kirántva) annyira szerette, hogy egy tucatot is bekeblezett belőlök és — prósitjára vállott neki! — De hallottam egy úriemberről is, a ki „mészoltás" tekintetéből éjjel, sötétben vizet keresvén, hálótársának este pohárba tett „üvegszemérSl" Aedelte le a vizet és csunyául megcsömörlött tőle! Hja, dolmányszür és sziirdolmány mindegy, de nem ugy: a | szemüveg és üvegszem! A csillagok az Isten szemei,- szoktuk mondani a kis g ermekeknek. Az isteni Gondviselés is egy három szögbe rajzolt vagy vésett szem által ábrázoltatik. A pógár ember a nagy szemeket „zsebóraszemeknek" mondja. En a „óraszemről" egy mesét mondok: A sz .. . i szeminárium emeleti folyosóján egy ódon falióla van, mely a kövezettől a plafonig fölnyuló fatokban van elhelyezve. Az óra címlapja a ráalkaiinazott üvegtáblán kerosztül látható. A rövid inga közepébe egy fényes szem van beillesztve, a mely az inga járásával, természetesen jobbra s balra folyvást mozog és mintegy élő lény szeiuforgásának hatását gyakorolja a szemlélőre. A', óra a lépcsővel szemközti falon lévén, a földszintről feljövőnek első tekintetre szemébe ötlik. —- Egy izben, a kis papoknak u. n. „studium, silentium" ideje alatt éktelen csaholás, vonítás és ordítás reszkedtette meg a tágas és ekhós folyosó minden zugát. Egy darabig figyelve, majdnem azt lehetett hinni, hogy egy, a menazseriából ide tévedt oroszlánnak a hatalmas ordítása ez. Utóbb két tag kiment „sondírozás" és ókumlálás" végett . . . hát egy óriási ueyfundlandi kutya volt az, a mely két hátsó lábán ülve veszettül ugatta az órabeli forgószemei. Rezzegették erősen, hogy pusztuljon el onuét, de az eb kutyába se vette, sőt vérben forgó szemekkel, tajtékzó pofával és vicsorgató fogakkal rémségesen visszauiorgott! Ekkor — mint a mesebeli hét sváb az alvó nyul (illeni hadjárat előtt — haditanácsot tartva, rőfös lineákkal és hosszú pipaszárakkal fölfegyverkezve, tömegesen neki rontottunk a cerberusnak! . . Részünkről néhány „riiek wartsconcentrierungos manőver" után, végre sikerült a fenevadat futásnak iramitani, de nyílsebes rohantában :i lépcsőkön éppen fölfelé csoszogó-örog portást ugy hanyatt döntötte, hogy az lapdaként gurult le gyors tempóban egész a földszintig 1 Ekkor meg ezen „maródinak" fájdalmas böuibölését kellett hallgatnunk. Egyébként „hadi érem" nern lett kiosztva. (Vége küvetk ) Ónál Ferenc.