Zalamegye, 1892 (11.évfolyam, 1-26. szám)

1892-04-17 / 16. szám

Melléklet a „ZALAMEGYE" 1892. évi Ifi ik számához. hogy u tanfelügyelő az iskolaszók ülósót megjelenésével megtisztelni szíves volt annak kijelentésével, hogy a megjelenés feletti oromét az iskolaszék jegyzőkönyvileg fogja megörökíteni, amit az iskolaszék általános helyes­léssel fogadott. Ezután tudomásul vétetett a közoktatás­ügyi miniszter rendelete, melylyel a polgári iskola jég által bevert ablakainak megcsinál tatására szükségelt 125 frt 10 krt s az épület tisztogatásánál felmerült 54 frt kiadást utólag kiutalványozta s az ipartaumííhelynek 1890 91-ik évig bezárólag megvizsgált és helyeseknek talált számadásait leklildötte. Paukovits György elemi iskolai igazgató jelenti, hogy néhai Horácsek István, a zala-apátii apátság volt fővadásza, az eletni iskola részére 24 db. kitömött állatot adományozott s az elemi iskola leltárába azok fel is vétettek. Az iskolaszék az elhunyt örököseinek az adományért jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Olvastatott az elemi iskolai tantestületnek megkeresése, melyben a túltömött második osztályok létszámának apasztása végett úgy a fiú , miut leányosz tályoknál a jelenleg létező két párhuzamos 1 és egy-egy 11. osztály helyett egy-egy első, egy egy második és egy-egy combinált első és második osztály felállítását javasolja, mig a harmadik és negyedik tíú osztályok túl­tömöttségére való tekintetből egy combinált harma dik és negyedik fiú osztály felállítását és evégből egy új tanítói állás szervezését kérelmezi. Az iskolaszék a tantestület indokolt kérvé Uyét érdemleges intézkedés céljából pártolólag terjeszti a városi képviselőtestülethez. Állandó választmanyi ülés. A megyei állandó választmány a törvényhatósági bizottság május havi rendes közgyűlésén a számadásokon kivül fölveendő egyéb törvényhatósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett ülését t. hó 25-éu délelőtt 9 órakor tartja az új megyeház gyüléstermében. Ugyanezen nap délutánján tartja ülését a megyei és a küzségjegyzői nyugdíj választmány. A gymnasiumunk ügyében tartott értekezletről lapunk mult számában foglalt közleményre vonatkozólag Spitlcó Lajos székesfehérvári tankerületi főigazgató annak kijelentésére kérte tel szerkesztőségünket, hogy a lapunk utolsó számában ismertetett értekezlet határozata, vagyis inkább véleménye szóról szóra abban az alakban, mint lapunkban közölve volt, az értekezleten jelen volt többi tag nézetét fejezhetné ki; mert ő maga az értekezleten még határozott álláspontot nem foglalt el s igy ennek akkor kifejezést sem adhatott. Értekezlet a zala-egerszeg-körmendi vasút ügy­ben. F. hó 14-én Kovács Károly zalaegerszegi pol gármester meghívására népes értekezlet volt Zala-Lövőn Zala-Egerszeg és Körmend városoknak vasút által leendő összeköttetése tárgyában. Az értekezlet elnökéül egy­hangúlag Nagy Károly boldogíai földbirtokost, jegyző­jévé Jobbany Géza zala-lüvői jegyzőt választotta meg. Elnök az értekezletet megalakultnak kijelentvén, annak célját részletesen előadta, mely után egyhangúlag elha­tározták, hogy ezen csatlakozó vasútvonal Zala Eger­szegtől Körmendnek Zala-Lövőt okvetlenül érintse; mi­vel ezen vonal által népesebb helységek vonatnak az érdekeltségi körbe. Elhatározták folytatólag egy szűkebb körű bizottság választását, melynek feladata leend az előmunkálati vállalatra nézve egy szakértő mérnökkel egyezkedésre lépni, továbbá az előmunkálatok költsé­geinek fedezésére szükséges pénznek adakozás utján leendő beszerzéséről gondoskodni. A bizottság tagjaivá mégválasztattak : dr. Czinder István, Leitner Endre, Sibrik Adorján, Farkas József, Justus Izidor, Baboss Ármin, Back Fülöp, Nagy László, Csertán Károly és Kovács Károly. Ugyanezen bizottság feladata lesz az előmunkálatok engedélyezéseért folyamodni, a folyamod­ványban megérintve a csatlakozási vonal által közelebb­ről érdekelt községeket, melyek Zala-Egerszeg, Kasza­háza, Neszelej, Gébárt, Andráshida, Apátfa, Vorhota, Boldogfa, Alsó- és Felső-Bagod, Vitenyéd, Hagyáros, Bonczódföld, Zala-Szent György, Kávás, Cséb, Salomvár, Keménfa, Budafa, Zala-Pataka, Z.-Lövő, Z.-Mindszent, Jánosfa, Pankasz, Nagy- és Kis-Rákos, Iváncz, Ori-Szt­Péter, Szőcze, Szent-Jakab, Magyarosd, Háshágy, Vas- j pör, Bőrönd, Nádasd, Körmend. Kívánjuk, hogy ezen, i városunkat is közelről érdeklő vasutügy mielőbb helyes megoldást nyerjen. Miniszteri biztos. A kereskedelemügyi miniszter a | zala egerszegi középkereskedelmi iskola f. l89 l/.,r'' £ tan évi zárvizsgálatához, pótló és javító záróvizsgálatához a maga részéről biztosul Kircliltnopf Frigyes soproni ke­reskedelmi és iparkamarai m. titkárt nevezte ki. Dalestély az árvamegyeiek javára. A keszthelyi iparosok dalköre április hó 18-án dalestélyt ad az árva­megyei Ínségesek javára. Köszönetnyilvánítás. Weisz Ede úr a helybeli nő egylet részére 2 frtot, Kohn Samu úr 1 frtot és a Cha­uuka egylet javára szintén 1 frtot volt szives hozzám küldeni, mely összegért hálás köszönetet mond az elnök. MeghiVo. A Nagy-Kapornakon alakult bizottság a felső-vidéki Ínségesek javára f. évi ápril hó 18-án teke verseny és tombola játékkal összekötött táncvigalmat rendez. Belépti díj : este a tombola játék és táncviga lomhoz 30 kr. Kezdete délután 3 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Elhalasztott gyűlés. A keszthelyi ipartestületnek f. hó 10-ére hirdetett évi közgyűlését folyó hó 18-ára halasztották, mert 10 én a tagok - nem jelentek meg határozatképes számban. A középkereskedelmi iskolai érettségi vizsgálatok ügyében a vallás- és közoktatásügyi miniszter az ügy­menet egyszerűsítése és gyorsítása érdekében f. évi 12.097. sz. a. a következő rendeletet intézte az érdekelt kir. tanfelügyelőségekhez: A záróvizsgálat alkalmával kidől gozandó Írásbeli feladatok kiválasztásának és kitűzésé­nek jogával Nagyságodat ruházom lel. E célból az e tárgyban 1888. évi április 11-én 1.8G4. sz. a. kelt rendeletet hatályoo kivül helyezem és az abban körülirt eljárás helyett a következőt állapítom meg: Az igazgató az Írásbeli vizsgálat minden tárgyából, tehát a magyar nyelven készítendő értekezésre, a német nyelven készi­tendő értekezésre, a könyvviteli feladatra, a magyar, német ós francia nyelven Írandó üzleti levelekre, végre a kereskedelmi számtanból, kamatos kamat és járadék számításból készítendő dolgozatra nézve az illető szak­tanárokkal egyetórtőleg legalább egy hónappal a vizs- , gálát előtt Nagyságodhoz 3—3 feladványt terjeszt be. j Minden egyes teladvány külön lapra legyen irva és valamennyi az intézet pecsétjével zárt borítékba zárva. Ezt a borítékot Nagyságod sajátkezüleg bontsa fel, a kidolgozandó feladatokat válaszsza ki és mindeniket alái rva, külön-külön borítékba zárva, az igazgatónak kellő időbeu küldje vissza. — Úgy szintén hatályon kivül helyezem az 1885. évi augusztus 3-án 29.801. sz. a kelt rendelettel kiadott kereskedelmi iskolai szerve­zetben foglalt ama rendelkezést, mely szerint a szóbeli vizsgálat napját én tűzöm ki. Nagyságodat bízom meg, hogy ezen túl a szóbeli vizsgálat napját a kereskede­lemügyi miniszter úr által kiküldött biztossal egyetér­tőleg tűzze ki és arról a nevezett biztost és az igazgatót kellő időben értesítse és a vizsgálat idejét hozzám is jelentse fel. Végül elrendelem, hogy az írásbeli záró vizsgálatról vezetendő jegyzőkönyvbe a kitűzött felada­tok egész terjedelmükben vétessenek fel, a záróvizsgálati ügyiratokkal pedig ne az összes Írásbeli dolgozatok, hanem csakis egy legjobb, egy közapes és egy leggyen bébb növendéknek dolgozatai terjesztessenek fel. Színeszek erkeztek Nagy-Kanizsára és húsvét első napján megkezdik előadásaikat. Mint már két éven át, ezúttal is a székes-fehérvári színtársulat ment oda ifj, Polgár Károly igazgatása alatt. A társulat jól váló gatott erőkből van szerezve s a nagy-kanizsai közönség igényeit bizonyára legnagyobb mértékben ki fogja elé­gíteni annak dacára, hogy ott jól kifejlett műigényekkel fog szemben állani, A keszthelyi kereskedő ifjak önképző és beteg­segélyző egylete f. hó 10 én tartotta 8 ik évi rendes gyűlését. Az egylet élén Pető Vilmos állt mint elnVe ; visszatekintve 8 éves egyl. működésükre, mely -/.ép eredménynyel végződött, kijelenté, hogy tovább tisztsé­get vállalni nem hajlandó. Az elnök után az egylet egész tisztikara beadván lemondását, az uj választás Zsigmond A. korelnöksége alatt eszközöltetett. Elnökké Hoffmann Miksa, alelnökké dr. Schvarcz Zs., titkárrá Hoffmann Gusztáv, pénztárnokká Zsigmond Á., könyvtárnokká Schwarcz Mór, háznagygyá Rosenberger Ede választa­tott. Az uj elnök s tiszttársai a választást elfogadván, a gyűlés tovább folytattatott. Pető V. volt elnök az egylet tiszteletbeli tagjává választatott, a többi tisztvi­selőknek táradhatlan buzgalmukért köszönet szavaztatott. A szépcélú egylet ujabban 16 taggal gyarapodott. A nagy kapornaki országos vásár minisztériumi engedély folytán április 25-ike helyett május hó 2-án fog megtartatni. Allamsegely. A keszthelyi ipariskola fentartási költségeinek részbeni fedezésére a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter az 1891 92. isk. évre 300 frtot utalvá­nyozott ; jóval kevesebbet, mint a mennyit az iskolát fentartó község kért. Színészet Sümeghen. Husvétfőn kezdi meg ujonan szervezett színtársulatával Balog Árpád igazgató Sűme­gen előadásait. Bérlet kedvező áron Monori rendezőnél jegyezhető elő. Országos vásár. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter megengedte, hogy Kis Komárom községben í. évi április hó 18-ára eső országos vásár ez évben kivé­telesen április hó 19-én tartassák meg. Ujonczozas. Keszthelyen az ujoncozást folyó hó 11-éu kezdették. Az első korosztályból alkalmas lett 45, a II-ból 12 egyén. Az ujoncozást ápril 19 én folytatják. Iskolai ösztöndíj. A polgárosított magyar határőr vidék tanulmáuyi alapjából rendszeresített ösztöndíj-állo­mások közül az 1891/92 ik tanév kezdetétől betöltendő egy 120 frtos állomás polgári, földmives, középipar , iparművészeti és középkereskedelmi iskolai tanulók ré­szére. Ez ösztöndíjra első sorban a polgárosított magyar határőrvidék kötelékébe tartozott szegény sorsú szülők í gyermekei, másodsorban pedig azon szegény sorsú tanu­lók tarthatnak igényt, akik a polgárosított magyar határőrvidéki községek valamelyikének illetőségéhez tar­toznak, az említett tanintézetek valamelyikének tanulói s ott jeles vagy legalább jó előmenetelt s jó erkölcsi magaviseletet tanúsítanak. Pályázók kötelesek a vallás­és közoktatásügyi in. kir. miniszterhez cimzendő magyar nyelvű kérvényeiket felszerelni a mult tanévben nyert iskolai bizonyítványnyal, szegénységüket, jelen tanévi tanulmányukat s azon körülményt tanúsító hatósági bizonyitványnyal, hogy szüleik a polgárosított magyar határőrvidék kötelékébe tartoztak vagy legalább ott tényleg községi illetőséggel birnak. A kérvények f. évi május 10-ig azon tanintézet igazgatóságánál nyújtandók 1 be, melynél a folyamodók tanulmányaikat folytatják. Öngyilkosság. Szirgyák Lajos 70 éves, keszthelyi lakos, fuvaros, f. hó 11-én nappal a padlás gerendára felakasztotta magát. Hozzátartozói állítják, hogy az ön gyilkosságot megelőzőleg Sz. részeg volt s nagy per­patvart csinált. Elkeseredett cipész. Nagy Kanizsán Sibrik János cipész mester már néhányszor itt akarta hagyni ,,ezt a cudar világot" de az akasztás sehogysem sikerült neki. Ápr. 12-én reggel mint mindig, felöntött a sziverősitő­ből s most már erősen feltette magában, hogy egy jól sikerült akasztással véget vet megunt életének; mert hát „úgyis mit ér az élet, hogyha .... inni nem lehet", mikor olyan borzasztó drága a fluidum! Most ala­posan fel is akasztotta magát; de hát mikor már lóggott a vékony szijon, észre vette a telessége és levágta. Igy hát az asszony, kivel a rendetlen életű ember örökös per­patvarban él, attól a házasságon kiviili örömtől is meg­fosztotta, hogy meghalhasson. A helyszínére hívott orvos az eszméletlenül fekvő öngyilkos jelöltet megvizsgálta s nagymértékű részegséget constatálva, azzal a biztosítással távozott, hogy majd kialuszsza magát. Mind a mellett azt is constatálta, hogy még 5 perc éppen elég lett volna neki a szijon lóggva. Most azután van is elég hallani valója szegény feleségének a szomszéd-asszonyék­tól ezért az elhamarkodott 5 percért; mert az iszákos embert mindenki élhetetlennek, javíthatatlannak tartja. Fagy karok. A gazdák szép reményét több helyen megnyirbálta a mult héten a dér. A keszthelyi szőlő­hegyekben — különösen Al.-Ggyenesben, a dér folytán nagy kár van a szőlőkben ós virágzó gyümölcsösökben. Agyonütött huszár. A Komárváros melletti Ormánd pusztán elhelyezett állami ménlovak mellett alkalmazott huszárok egyike ápr. 12-én összeszólalkozott a pusztai csikóssal. A csikós e közben egy rengeteg fütykössel rontott a huszárra s úgy fejbe csapta, hogy rögtön meghalt. A csikóst azonual letartóztatták és beszállítot­ták Nagy-Kanizsára, hol átadatott a kir. törvényszéknek. Tolvajfogo alom. Nagy-Kanizsa melletti Pogány­Szt. Péteren az ottani bérlő csirás-gazdája valahova el. utazván, egyik kis bojtárjának meghagyta, hogy az istálóbau háljon. A fiu ezt meg is tette. Egyszer álmá­ban arra riadt föl, hogy egyik üsző-tinót elhajtották s ő egy mély vízmosásban megtalálta. Rögtön fölugrott ós megnézte: meg van-e a tinó? Megvolt. Azután elaludt megint s aludt nyugodtan reggelig. Reggel amint fölkelt, a tinónak csak hült helyét találta. Megijedt erre a fiu nagyon. Egyszerre eszébe jutott éjjeli álma és senkinek sem szólva, kisietett az erdőre a vizmosta gödörbe. Az álmodott helyeu halomba hányt szárazleveleket talált. El kezdte bolygatni s alatta csakugyan meglelte a tinót, megölten. Rögtön jelentést tett a csendőrségnél. Két csendőr kiment a helyszínére és lesbe álltak. Este felé csak oda sompolygott ám a falu csordása, ki a községi biró engedelmével a lopás éjszakáján Beleznára utazott s arról nem is álmodott, hogy az elrejtett tinónak valaki nyomára akadt. Vizsgálódása közben azonban a csendő­rök nyakon csípték s a zsákba szorított ember töredel­mesen bevallotta tettét. A szent péteri öreg nénikék most egész pietással veszik körül a fiatal bojtárt, kiben egy kis modern egyiptomi Józsefet sejtenek. Uj vasúti menetrend lép életbe május 1-én helyi érdekű vasutuukon. Az új menetrend szerint Zala-Eger­szegről indul Bobára reggel 9 ó. 05 p. 4 ó. 46 p. délután ; Csáktornya felé 5 ó. 44 p. reggel, 5 ó. 58 p. délután; üzent-Ivánra (Bécs felé) 6 ó. 37 p. reggel, 2 ó. 39 p. délután ; Szent Ivánra (Kanizsa felé) 12Ó.09 p, délután, 7 ó. 57 p. este; Zala-Egerszegre érkezik; Bobáról 9 ó. 42 p. reggel (ez nem megy tovább Csáktornya felé); 5 ó. 48 p. este; Csáktornyáról 8 ó. 55 p. reggel, 9 ó. 27 p. este ; Szentlvánról (Kanizsafeló'l) 8 ó. 3 p. délelőtt, 4 ó. 1 p. délután, Szenl Ivánról (Bécs felől) 1 ó. 3 p. délután. 9 ó. 23 p. este; Eladó háromszáz darab ürü és háromszáz darab anyabirka. Bővebb felvilágosítást nyújt a tulajdonos Koller István földbirtokos Alsó-Raj kon (u. p. Gelse). Egy uj talalmány (Kávé-pergelő gép) cim alatt közöltük, hogy a kereskedelemre és háztartásra egyaránt fontos találmanyt mutatott be Leidenfrost Ármin deb­reczeni kereskedő nagy számú szakértő közönségnek. Az egyszerű szerkezettel biró, s bárki által könnyen kezelhető készülék segélyével minden fűszerkereskedő azon helyzetbe jut, hogy a kávé pergelésnél elszálló legbecsesebb anyagokat (a caffeint és illatos olajokat) felfoghatja ós a pótkávéba átviheti, miáltal a pótkávé a valódi kávé zamatával telítve, magában is, kávé hozzáadása nélkül használható. De meglepő az eredmény, ha kevés valódi kávéval vegyítve használjuk az ezen készülékben praeparált pótkávét. A háztartásban is nélkülözhetlen e készülék, mely a kávé pergelése köz­ben elvesző alkatrészeket megtakarítja, s így minden gazdasszony azon kellemes helyzetben van, hogy rendes ' kávé szükségletét felére szállíthatja. A készülék előnyei­ről tanúskodik a következő nyilatkozat: Alulírot­tak ezennel igazoljuk, hogy a Leidenfrost Ármin deb­receni kereskedő által feltalált, nekünk f. é. március 12-én bemutatott kávé-pergelő gépet — melylyel a kávé pergelése közben kárbamenő becses anyag-részek elilla tiása megakadályoztató s ezen anyagrészeknek a gépben elhelyezett pótkávéba való átvitele meglepő sikerrel eszközölve lett — teljesen célszerűnek találjuk, minél­fogva azt ugy általában a háztartás céljaira, mint külö­nösen tiiszerkereskedőknek használatra lelkiismerettel ajánlhatjuk. Debrecen, 1892. március 14. Csanak Jó­zsef, fűszer nagykereskedő. Szabó Zsigmond, füszerke­reskedő. Dr. Király Ferenc, kamarai titkár. Rickl Jó­zset Zelmos, fűszer nagykereskedő. Lusztig Károly, füszerkereskedő. Dr. Vedrődi Viktor, a vegyészet tanára. Mttnch Gusztáv, fűszer áru helyi ügynök. Geréby Fülöp, füszerkereskedő. Tóth Béla, gyógyszerész. Hochfelder Jakab fűszer áru helyi ügynök. Megrendelések iránti megkeresések Debrecenbe Tóth Gyula vasnagykedő céghez intézendők. Egy kitünö haziszer, mely bátran foglalhat helyet a legelőkelőbb gyógyszer-különlegességek közt, a Brázai­féle sósborszesz. Soha senki se tette nevét oly népszerűvé Európában egy hasonló szer feltalálása által, mint Lee Vilmos a sósborszesz első készítője és Magyarországban Brázay Kálmán, ki a sósborszeszt hazánkban bevezette. I-; szernek nem szabadna hiányozni egyetlen háztartásból sem. Jó ez fiil-, szem-, fog- és torokbaj ellen, megszünteti a szaggatást, fejfájást, migraint, a legjobb hajmosó szer, eltávolítja a küteget, pörsenést, és a bőrnek egyéb rend ellenességeit; kitűnő hatása van a gyenge szemre és tud­valevő, hogy e szer mentette meg Kossuth Lajos nagy hazánkfiának szemevilágát 1877-ben. Az orvosok négy­féleképen használják és pedig bedörzsölésre, borogatásra, belsőleg és massage-ra is, mely utóbbira különösen dr. Lőrinczy és vele együtt más előkelő orvosok melegen ajánlják. E szer minden nagyobb tüszerkereskedésben kapható, de ajánlatos a gyenge utánzatok elkerülése céljából csak olyat elfogadni, melynek vignettáján Brá­zay háza alatt a 19, vagy 20. szám, mint a védjegy száma, láthatók és melynek palackjai és kupakjai Brázay cégfeliratával vaunak öntve. Hathatos szer a hernyók irtására. Vegyünk a gyógyszertárban egy negyed kiló káli szappant, egy

Next

/
Thumbnails
Contents