Zalamegye, 1891 (10.évfolyam, 27-52. szám)
1891-12-13 / 50. szám
X. évfolyam. Zala-Egerszeg, 1891. december 13. 50. szám. Előfizetési dij: Egészévre 4 frt. Félévre 2 frt. Negyedévre 7 írt. Egy szám ára 10 kr. Hirdetmények : 3 hasábos petitsor egy szer 9 kr., többszöri hirdetésnél 7 kr. Bélyegdij 30 kr. Nyilttér petitsora 12 kr. JL JL í, közművelődési és A lap szellemi és anyagi részét illető közlemények a szerkesztőséghez küldendők. Bérmentetlen leveleket csak ismert kezektől fogadunk el. Kéziratokat nem kiildiiuk vissza. A „Zalamegyei gazdasági egyesület" és a „Zalaegerszegi ügyvédi kamara 1' hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap. Építkezésünkhöz. Városunk polgármestere előtt kétségkívül emlékezetes marad az 1889-ik évi május hó 29-én tartott képviselőtestületi ülés, amelyen midőn részint a pénzügyigazgatóság elhelyezése, részint a kir. táblának esetleg városunkba tétele és a laktanyai építkezések miatt és egyéb beruházásokra százezer forintos kölcsön fölvételét javasolta, a képviselőtestület elvben kétszázezer forintos kölcsön fölvételét határozta el és végérvényes határozat hozatal céljából julius 1-ére rendkívüli közgyűlés tartását tűzte el. Az 1889-ik évi julius hó 1-én megtartott ülésen 43 szóval (egy tag nem szavazott) s igy egyhangúlag határozta el a képviselőtestület a kétszázezer forintos kölcsön fölvételét a pénzügyigazgatóság részére szükséges palotának, a laktanya kibővítésének, az elemi iskolának s az „Arany Bárány" vendéglő építési költségeire olykép, hogy minden egyes építkezésre fordítandó összeg külön-külön terjesztendő elfogadás végett a képviselőtestület elé s a tanács utasíttatott, hogy az egyes építkezésekre esetről esetre megszavazott összeg kizárólag a kitűzött célra fordítandó és semmi más kiadás fedezésére. Részünkről nem egyszer adtunk nyilt kifejezést képviselőtestületi üléseken azon tapasztalatunknak, hogy az egyes, megjelelt célra megszavazott kölcsönök tényleg s a megszavazott összeg nagyságában nem fordíttatnak a kitűzött célra, hanem folyó kiadások fedezésére ; mert évenként oly sok rendkívüli kiadásunk szokott lenni, hogy r azt csak részben fedezte az e címen a költségvetésbe felvett összeg. Főkép a f. évi március hó 23-án tartott képviselőtestületi ülésen, midőn az 1890-ik évi zárszámadást tárgyalta a képviselőtestület, e zárszámadás adatai alapján kimutattuk, hogy ha a zárszámadás adatai alapján a 9.173 frt 98 kr. pénzkészlet és a 122.479 frt 717a kr. követelések- és hátrálékokból vagyis összesen 131.653 frt 6972 kr. cselekvő vagyonból az ezzel szemben levő 62.804 frt 90 3/ 4 kr. és 15.000 frt. tehát összesen 77.804 frt 90% kr. tarrtozásunkat levonjuk, úgy városunk pénzkészlete 1890. december 31-én 53.848 frt 88% kr. volt, vagyis ez volt azon összeg, melylyel az 1890. évi december 31-iki zárlat alapján az „Arany Bárány" vendéglő felépítésére rendelkeztünk. Mert bár a vagyon kimutatásban a pesti magyar kereskedelmi banknál 76.537 frt 95 krral volt feltüntetve követelésünk, továbbá a megyénél 17.451 frt volt javunkra felvéve, azonban ezen összegek a december 31-iki mérleg tartozik rovatának figyelembe vétele mellett a fentebb feltüntetett 53.848 frt 78% krra rendukálódtak. Ez volt fináticiális állapatunknak valódi képe az 1890-ik évi zárszámadás adatai szerint 1890-ik évi december 31-én. Ezen idő óta majd egy év tünt el, mely időszak alatt hogy többet ne említsünk, a „Baross Liget' -i restauratio felépítése ezen alap terhére ment, jelentékeny átalakítások, javítások voltak úgy a körkemencénél, mint a laktanyánál, elegendő rendkívüli kiadásuuk volt, mely az e célra költségvetésileg megállapított összeget nemcsak felemészthette, hanem túl is haladhatta úgy, hogy T ezen körülmény figyelembe vétele mellett az 1890. évi december 31-én még rendelkezésre állt 53.848 frt 78% kr. pár ezer forinttal bizonuyára kevesbedhetett. Ily vagyoni állapat mellett utasította a képviselőtestület í. évi november 28-iki ülésének határozatából a polgármestert, hogy az „Arany Bárány" vendéglő építését a tavaszszal kezdesse meg. Kérdés már most, hogy a polgármester a képviselőtestület ezen határozatát képes lesz-e foganatosítani ? Mi erre ugyanazt feleljük, mit mondottunk I március 23-án a képviselőtestületi ülésen, hogy j nem, ha csak újabb, legkevesebb 50—öO,OoO i forintos kölcsönt föl nem veszünk. "*fTa Fehát — amint épen nincs okunk kételkedni benne — komoly szándéka a képviselőtestületnek, hogy az „Arany Bárány" vendéglő, még pedig mielőbb, kiépíttessék, tmnek eléggé kifejezést is adott a november 28-iki határozatával : úgy kell, miszerint ezen határozatának keresztülviteléhez szükséges eszközről vagyis a pénzről is gondoskodjék ; mert régi igazság, hogy ki a célt akarja, annak akarnia kell az eszközöket is. A november 28-iki képviselőtestületi határozat maga után vonja a dolog természetéből kifolyólag a képviselőtestületnek gondoskodását az iránt, hogy a hiányzó összeg előteremtessék; mert különben oly határozat foganatosításával bizta meg a polgármestert, amelyet az jelenlegi pénzügyi viszony Taink mellett keresztül vmni képtelen. Javaslat a bábaképzés ügyében, Dr. Mangin Károly kir. tanácsos és megyei főorvos a bábaképzés ügyében tüzetes és ezen ügyet minden oldalrol megvilágító előterjesztést tett a megyei törvényhatósági bizottság decemberi közgyűléséhez. — A megyei állandó választmány — tekintve a javaslat nagy fontosságát és messze kiható horderejét — /, hó 9 én tartott ülésének határozatából kifolyólag azt a köggülésnek elfogadás végett a legmelegebben ajánlja. A javaslatot egész terjegelmében a következőkben közöljük : Tekintetes Hegyei Bizottsági Közgyűlés ! Honunkban a gyermekek közt, különösen ezek születésekor és a csecsemő korban előforduló nagy számú halálozás már régóta felkeltette az érdeklődő közönség figyelmét és ezzel egyidejűleg a szakkörök is tauulmány tárgyává tűzték ki ezen szomorú állapot alapokaiuak kikutatását, hogy lehetőleg alkalmazhassák a nepesedési viszonyok javíthatása érdekében legalkalmasabbnak lát szó eszközöket és megállapíthassák a módozatokat, melyekkel a halálozási aráuyt csökkenteni és népünk sza porodását elősegíteni lehessen. De nemcsak az újszülöttek és csecsemők halálozásának elszomorító képe az, mely bennünket a küzegészségi törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtására ösztönöz, hanem ezzel kapcsolatban a gyermekágyban elhalt nőknek megdöbbentőleg nagy száma teszi a ható A „Zalamegye" tárcája. Kisfaludy Sándor emlékezete. A sümeghi kaszinó -50 éves fennállása ünnepén tartotta : dr. Kellemen Károly. Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl, Hanem lerázván, a mi benne füldi, tígy éltető eszmévé finomul, Mely fenmarad s nőttün nő tiszta fénye, A mint időben, t rben távozik ; Melyhez tekint fel az utód erénye : Óhajt, remél, hisz és imádkozik. Koszorús költőnknek, Arany Jánosnak emez arany s örökké igaz mondása jut eszembe, midőn kaszinónk 50 éves fennállását ma ünnepelvén, megjelenünk a holtak csendes országában, ezen sírnál, hogy a kaszinó alapítója és első elnöke: Kisfaludy Sándor n-ánt hálánknak és kegyeletünknek kifejezést adjunk. Teszszük pedig ezt annyival inkább, mert Kisfaludy nem egyszerű polgára hazánknak, ki csupán kicsiny, magános körhöz szorítva, teljesíté azt a kötelességet, mely kivétel nélkül minden hazafira háramlik ; Kisfaludy hervadhatatlan babérokkal koszorúzott költő, kinek hatalmas szava házi falain túlhatva, nemzethez szólott; kinek gondolatjai ezer fejben, érzelmei millió szivekben visszhaugzáuak, kit Isten egy egész népnek adott ajándékul, hogy mint a gazdag forrás, hosszú futásokban nemcsak azt a helyet, honnan eredt, hanem az egész vidéket, melyen habjai átvonuluak, virulással töltse. (Eötvös.) Fénylő csillag ő irodalmunk egén, hirtelen jelent meg, örökké tartó ragyogó tényt terjesztve szét, mely kötelmeink teljesítésében, hazánk iránt való lángoló szeretetben mindig vezérül szolgál, mig csak magyar él a hazában. A kaszinó megtisztelő bizalma engem juttatott azon szerencsés helyzetbe, hogy a mai napon Kisfaludy munkásságát s érdemeit festhetem. Vajha gyenge erőm képes volna a költő nagyságához teljesen méltó rajzot adni ! Megkísértem ; maggyujtom emlékezetem szövétnekét s | világánál vezetem vissza a t. ünneplő közönséget a dicső l múltba. Minden egyén működése, foglaljon el az illető a társadalomban bárminő állást, szoros összefüggésben van élete körülményeivel, összefüggésben a korral, a mely ben él, hiszen ezek irányítják az emberi életet. Mi természetesebb tehát, hogy Kisfaludy tevékenységének rajzolásában nem mellőzhetem életrajzát, illetőleg é eté ben felmerült egyes mozzanatokat, nem hagyhatom figyelmen kivül — a kort, melyben a költő hasznos életét eltöltötte. * * Kisfaludy Sümegen 1772-ben született. Ifjúsága részben azou korba esik, mely hazánk történetében gyászos. Egymás után következtek II. József törvénytelen rendeletei. Semmi sem volt, a miben a nemzet megbántva, megsértve ne érezte volna magát. Az alkotmányos élet, mert országgyűlés elkerülésével jelentek meg az igy törvénytelen rendeletek, s mert teljesen Bécs kormányozta hazánkat, veszélyben forgott; erősen megtámadva a nemzetiség, a nemzeti nyelv, mert a né met nyelv hivatalos használat következtében a mindennapi, a társadalmi életben is mind jobban s jobban elterjedt; nemzeti viseletet alig lehetett látni, mindinkább tért hódított az idegen viselet; megváltoztak az érzel mek, meg az erkölcsök s szokások. Hála azonban a gondviselésnek, s mely áldásos kezeit nemzetünkre folyton őrködőleg kiterjeszté, hála a Mindenhatónak, hogy volt nemzetünknek ezen igazán tespedő korában oly osztály, mely a jelzett áramlatnak ellenállni, mely a nemzetiséget fentartani, a nemzeti nyelvet s a hazafias érzést ápolni szent kötelességének vallotta. Ez osztály a középnemesség volt, melynek sorából származott Sándor is. Szülőitől örökölte már az erős érzést, melyet még jobban nevelt Pozsonyban iskolázása alatt a növendék papsággal való ismeretsége. Ezek körében örömmel töltötte szabad idejét, mert ezek rokon magyar lelkek voltak s csak ott hallhatott magyar szót, csak ott találhatott hazafias érzést. Barátai őt is lelkesítették, őt is irodalmi téren való munkásságra buzdították. Szorgalmasan olvasott; Schiller, Lessing, Ossian, Bessenyei voltak legkedvesebb írói; maga is fordít és átdolgoz német eredetéből. Az 1790 év Kisfaludyt még Pozsonyban találta. A nemzet teljes öntudatra ébredve, alkotmányos életé nek uj erőt és elevenséget, nemzeti függetlenségének hatékonyabb biztosítékokat kivánt szerezni, a veszélyben forgott nemzetiség érzete is hatalmasan felébredt a kedélyekben; élénk visszahatás támadt beunök minden ellen, a mi külföldi, a mi idegen; erélyes eltökéltség nyilatkozók mindeu felől a nemzeti nyelv és viselet helyreállítására, az elmételyesedett erkölcsök átalakítására. Igy írja le hazánk nagy történet irója, Horváth Mihály, a nemzet felébredéséi. A küzdelem most is — mint mindig — a magyar alkotmányosság védőbástyáin : a megyegyüléseken folyt. Kisfaludyt sem hagyták a mozgalmak érintetlenül. Inkább volt hazafi, mint tanuló; gyakran ellátogatott a megyegyülésekre s élénk figyelemmel kisérte a történeteket. Mindezen tényezők bizonyára emelő hatással voltak az ifjúnak amúgy is erős magyar érzésére s nem lehetetlen, hogy már most fogant meg lelkében a nemes szándék, hogy ha majd ő kilép az élet komoly terére, minden erejével a haza sorsának javítását célozza, belátván, hogy hazánkban még minden téren igen sok a tenni való. Nevezetes pont K. életében az 1792. év. Atyja beleegyezésével ekkor lépett a katonai pályára. A Leopold huszárezredet választotta, mely Erdélyben állomásozott. Múltjánál, szépségénél fogva hires Erdélyt szerette volna megismerni. Utazásáról Skublics Imrének, zalamegyei főjegyzőnek, igy ir : Nyires nevezetű faluban kelle meghálnom s gondold el, mint kelle elszomorodnom : Erdélynek, hol magyarokat véltem, mindjárt első helységében egy lelket sem találtam, ki magyarul értett volna. Mind oláhok lakják. Búmban nem is tudtam aludni. S ezen szívemet szaggató órámban itt Kolosvárott, hol még rokon magyar szíveket leltem, eltökéltem magamban : hogy én, szegény magyar nemes ifjú, de azon régi igaz magyarok ivadéka, kik a magyarnak itt hazát szereztek, és egy nagy, dicső nemzetet alapítottak, Mai szamunkhoz fel iv melléklet van csatolva.
